Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)

1971-03-05 / 54. szám

IfTt mSrpfus j. r*r rr WAflYAnonsr I a!da! III. Hatmillióid a kasszában Ha azt mondjuk, az el­múlt öt évben tovább ja­vultak életkörülményeink, akkor ezen a legközvetle­nebbül ezt értjük: jobban étkezünk, szebben öltözkö­dünk. igényesebben és ké­nyelmesebben rendezzük be lakásunkat Erre viszont két fontos kérdés vetődik fel: miből és hol juthatunk a tartalmasabb élelmiszerek­hez. a divatosabb ruhákhoz, bútorokhoz és a ma már egyáltalán nem luxuscikkek­nek számító háztartási gé­pekhez? Nyakkendő» munkások Tény, hogy lényegesen többet költünk, mint öt éve. Költünk, mert van miből: a III. ötéves terv idején me­gyénkben a lakosság pénzbevétele csaknem 80 százalékkal' emelkedett! A ridegnek tűnő statisztikai adat mögött nagyon is érté­kes jövedelemforrások sora­koznak: újonnan épült, vagy ide települt gyárak, üzemek, a munkásság létszámbeli növekedései. a megerősödő termelőszövetkezetek. A ked­vező változások középpont­jában pedig ott áll a váltó­ié szabolcsi munkás, áld ma már nyakkendőién, elegán­san szeret bemenni az üzem­be, színházba jár. taníttatja ({vermekét A parasztember, aki nem is olyan régen még elvonta a szájától a jó fa­latokat. hogv „ragaszthasson” úíabb néhány száz öl földet, ma már konzervet szalámit szeret „tarisznvázni”, s este a tévé előtt piheni ld a nap fáradalmait. Tavaly, egy esztendő alatt, közel 6 ezer millió forintot „blokkoltak” le megyénk áruházainak kasszáinál, vendéglátóhelyein. Ez ke­vés híján dupláia á fél évti­zed előttinek. S ha a szá­mokban benne is foglaltatik néhány szükséges árváltoz­tatás. jelzése annak: a meg­lévő nehézségek és az egyes rétegek közötti különbségek ellenére — nem volt hiába­való a megfeszített munka az utóbbi években. Általában többet ad — mert adhat! — masára mesvénk lakossága. Mutatja ezt az is. hogy évenként csaknem ezer fo­rinttal *öbbet vásárolt me­gyénk egv lakosa a Hl. öt­éves tervben. A „Hangyák“ öröksége S mennyivel nagyobb le­hetett volna ez a „forgalom”, ha csak egv kicsit is Jobb a megye kereskedelmi hálóza­ta: ha lett volna elég áru­ház. szaküzlet, és ha a hi­ányzó áruk miatt kevesebbet bosszankodhattunk volna a pultok előtt. Itt is régre nyúlnak vissza a szálak: a felszabndu'ás előtt ezen a tálon szatócsüzlet is gyéren volt csupán a „Hangya”- boltok jelentették a korszerű kereskedelmet. ahol jobb esetben hóközben „felírták” a kiló sót. a liter petróleu­mot meg a sümegcukrot... A felszabadulást követő évek­ben — sajnos elég sokáig — nem jutott pénz új áruhá­zakra. vagv ha jutott volna is. a hibás szemlélet nem számolt az emberek gyorsan növekvő igényeivel Egészen az ötvenes évek közepéig abg avattak új boltot, még kevesebb éttermet — szállo­dáról nem Is beszélve' _ — lnp,f>£v0nkben. Azóta különö­sen nedig az utóbbi 5 esz­tendőben nagy erőfeszítések történtek a mulasztások pót­lására, amit korszerű ABC-k és iparcikk-áruházak, a fal­vakban is szépen' berende­zett éttermek, cukrászdák mu latnak. Abban nincs semmi kü­lönös. hogy például az elmúlt öt évben 60 százalékkal emelkedett az élelmiszer- vásárlás megyénkben. (Nem­zeti sajátosságunk, hogy szeretünk bőségesen táplál­kozni.) Figyelemre méltó vi­szont. hogy nálunk a ba­romfi. a hal, a konzerváruk, az édességfélék, a tej és tej­termékek forgalma nőtt ug­rásszerűen. szemben az olyan alapvető élelmiszerekkel, mint a kenyér, a zsír. a liszt. Több fontos minden­napi cikkből — vaj. tojás, rizs. stb. — megszűnt a hiá­nyos kínálat. Igaz viszont, hogy az érezh'dő javulás el­lenére például sertéshúsból, töltelékárukból, még ma sem tudjuk kielégíteni az igényeket. A sertésnrogram ígéretes megvalósítása, a „h°äyi árualap” bővítése, a megyebeli élelmiszer-gaz­daságok mintaboltjainak szaporodása várhatóan segít majd ezen a gondunkon is... Mind többen veszik igény­be a közétkeztetést, hallani már tsz üzemi étkezdékről Is. Ugyanakkor tény, hogy elég sokan kénytelenek nél­külözni még mindig ezt a szolgáltatást, aminek nem­csak a keret az oka. Ven­déglátó-kereskedelmünk is szépen növelte forgalmát az utóbbi évben, az eladott étel' mennyisége például megkét­szereződött Sajnos a szá­mok kevésbé örvendetes je­lenséget is takarnak: szem­betűnően emelkedett a Sze­szes italra költött forintok összege. A megoldás? Több szépen berendezett étterem a kocsmák helyett ízletes és olcsóbb ételek, kulturált ki­szolgálás. A divat és a falu Szépen hangák. hogy majdcsak 50 százalékos nö­vekedés következett be öt év alatt a ruházati forga­lomban. Ennek külső jele is egyre inkább szembeötlik: választékosabban öltöznek a felnőttek és a gyerekek, s a „mini”, vagv a „maxi” megtalálható ma már • falusi lányok ruhatárában is. Igaz. ugyanakkor, hogy me­gyei kereskedelmünk még mindig nem tud lépést tarta­ni az igényekkel, a divat változásaival, ami csak részben hárítható a helyi iparra A jó üzletpolitika, a rugalmasabb kereskedés ma még inkább csak óv~! bár reményt keltő jelel már ennek 'is mutatkoznak, (öt év alatt másfél ezer kereskedelmi szakmunkást képeztek, közel R00-an közép- és felsőfokú kereskedelmi képesítést sze­reztek megyénkben, aminek — ha lassan is — érik a gyümölcse.) Iparcikkáruknál volt a leg­nagyobb a forgalomemelke­dés az elmúlt tervidőszak­ban. Néhány jellemző adat: villanvboylerből 15-szörös volt az emelkedés; ólaj- kálvhából az 1965-ös 6009­rel szemben tavaly már 17 ezer darab kelt el. Gépko­csiból 3223. motorkerékpár­ból közel 10 ezer darab fo­gyott: rádióból négyszer, te­levízióból pedig háromszor többet vásároltak megyénk­ben tavaly. mint öt évvel korábban. Az áruházak bol­tok állandó árukészlete 1970- ben már elérte a 700 millió* ami öt éve még csak féímil- 1iárd volt S még ez is ke­vésnek bizonyult■ hiszen gyakran hangzott el a pult túlsó oldalán az elmúlt értkbm »r Ennek egyaránt ókoz ója volt a bátortalanság a be­szerzésben és a raktározás közismert szegényes lehető­sége. Ami fejlesztés tör­tént — dicséretes. Ez első­sorban új áruházak, boltok építését, nyitását jelentette, tehát azt, hogy bolt legyen. A harmadik ötéves tervben 65 ezer négyzetméterrel bő­vült megyénkben a kiske­reskedelmi hálózat, ami üte­mét tekintve meghaladja az országos átlagot Főleg * falvak jobb ellátását szor­galmazó szövetkezeti keres­kedelemben gyarapodtak a korszerű áruházak, a szak­os önkiszolgáló boltok! Meg­épült többek között 7 új Iparcikk-áruház — számuk most már 11 megyénkben —: átadtak 25 ABC-áruházat, több cukrászdát presszót a csak italboltok részaránya 10 százalékkal csökkent Az igények változatlanul és szakadatlanul növeked­nek. a lakosság javuló an vág! körülményei mind nehezebb feladat elé állítják megyénkben a kereskedel­met. (Gondoljunk csak arra: jóval milliárdon felüli ösz- saevet őriz már megyénkben a lakosság bankja — az OTP Tehát, ha javulnak a vásárlás lehetőségei lesz miből fizetni.) Jobb koope­rációval. a he’vi ioarban rejlő lehetőségeik báb-abb ki­használásával — például a bűtor-, a elr>Ő“1lá*á-snál — több árut lehet majd kínátni az üzleteikben. Az igények szerint öt év múlva várhatóan 9,3 milliárd forint lesz az elérhető kereskedelmi for­galom mérvünkben. 1975-ig további 100 ezer négyzet­méter alapt'rulettel bővül kereskedelmi hálózatunk. Ez prvo'be'k között 6 új ipar- rfkk-áruházat. több mint 40 ABC-áruházat ielent! A ma még rendkívül hiánvnean el­látott területeken — « ..fe­hér foltokon” — 70 külön­böző kereskedelmi létesít­mény megépítését tervezik Áldoznak arra is, hogy zök­ken őmentesebb legyen a gázpalackok cseréié, a ház­tartási olaj értékesítése. Uj igény a benzin- és a gépko- csialkn *rész-ellátás javítása. Erre is jelentős összegeket irányoztak elő. A Jó kereskedelemhez ló, szakmájukat értő kereske­dőkre van szükség. Nyíregy­házán 1975-ig felépül a ke­reskedelmi oktatás megyei központja, ahol sr-’-’-özénis- kola. tanulóiskola, és kollé­gium Is helyet kap. Tervek, elképzelések, okos döntés°k: kedvező hatásuk mihamar érezhető lesz me­gyénkben. Hiányzó áruk mi­att bizonyára a lövőben is bossrankodunk még. de ta­lán kevesebbszer, mint ed­dig. Óra­nagyhatalom Hat vitrin pontos idő. Ez lehetne a budapesti szovjet órakiállítás mottója. Az órák — sorban, egymás mellett a vitrinek üvegpolcain — a mai időt mutatják, Alekszej Tyihomov, a Moszkvai II. számú Óragyár mérnöke, és Ivan Maticin, a Moszkvai Óraipari Tudományos Kutató Intézet munkatársa pedig a tegnapról, a hős korról beszél a látogatóknak: a harmincas évekről, amikor megterem­tették a szovjet óraipart. Két­százötvenezer órát gyártott akkor évente a szovjet ipar­nak ez az új ága, amely a német és a svájci órák im­portját volt hivatva pótolni. Ma három nap alatt ké­szül a Szovjetunióban annyi óra, mint a harmincas évek­ben egy egész esztendő alatt. Három évtized alatt a Szov­jetunió a világ második leg­nagyobb országa lett: évente csaknem 30 millió órát . küld piacra; a hazai igények kielé­gítésén kívül 70 országban ketyegnek szovjet órák. Vál­tozatlanul Svájc vezet a vi­lág órapiacán évi 60 millió darab órával, de az új óra­nagyhatalmak között van már Japán és az Egyesült Államok is: 12—12 millió da­rab órát gyártanak évente. Alekszej Tyihonov hozzáte­szi: hem is a mennyiségtő’ ijedtek meg a svájciak, ha­nem elsősorban a minőségtő' és a kedvező előállítási ártól A napi 90 ezer darab órát mindössze hat szovjet gyár készíti. A hatalmas óraüze­mekben a legmodernebb «ä- járásokkal, a legtökéletesebb Szép vonalú faliórák a kiállításon. (MTI toto: Kácsor László felvétele — KS) szalagrendszerrel készülnek az időmutatók. Mi a legérdekesebb látni­való a budapesti szovjet órakiállításon? Ivan Maticin két dolgot mutat. Az egyik vitrinben vakok részére ké­szült éra ketyeg: a számlap­ját fedő üvegtető felnyitható, s az óralapból kiemelkedő számok mellett még kis du­dorok is á.lnak. hogv tapintá­sukkal meg lehessen állapí­tani, melyik mellett áll a mutató. A másik érdekesség a lépésmérő óra, amely spor­tolóknak, betegeknek, idős embereknek mondja meg pontosam, mennyit léptek út­jukon. S rajtuk kívül a vitrinek­ben díszelgő több száz órák mindegyikének van valami­lyen érdekessége, különleges­sége, hiszen valamennyi ük a legújabb, 1970-es és 1971-es modell, a közismert Poljot, Vosztok, Rakéta. Szlava, Lucs és Csajka márkák úi vonalú változatai. Évente 600 ezer darabot vásárol ezekből a magyar kereskedelem. Csak heten érkeztek... nAlr.unnyLti • *0 ;* *♦«■#*.-'* J* - • •• ■ • Harmincöt éves tanuló — Vannak megértők is Keresni a jobb megoldást Az Iskolapadban öregek és fiatalok hallgatják a magya­rázó tanár szavalt. Vala­mennyien szakmunkások, gépszerelők, akik a 13/1970- es kormányrendelet értelmé­ben továbbképző tanfolya­mon vesznek részt a Nyír­egyházi Mezőgazdasági Tech­nikumban. Három megyéből. Borsodból. Hajdúból és Sza­bolcsból jöttek a háromhe­tes továbbképzésre. Mint dr. Anka István tanszékvezető tanártól megtudtam. me­gyénkből mindössze 10 ter­melőszövetkezet szerelői je­lentették be részvételüket — s heten érkeztek meg. Ez a szám bizony kicsi. — Ennvire nem „éreznék" a tanfolyam fontosságát me­gyénk termelőszövetkezetei? — erre a kérdésre kerestem a választ az egyik óraközi szünetben. Balogh Bélé szerelő, a kérsemjém tsz-ből jött. Nem lepi meg a kérdés: — Én abban látom a hibát, hogy egyes vezetők úgv tud­ják, csak szakmai felfrissí­tésre szolgál a tanfolyam Legalábbis ezt a következte­tést vontam le a tanulótár­sakkal folvcatott beszélgeté­sekből. Ha égj tsz-vezető azt mondja egy idős szakmun­kásnak, hogy menjen el egy ilyen ismereteket felfrissítő továbbképzésre az azzal ér­vel, hogy neki nincs szüksé­ge erre hiszen 6 már kijárta a gyakorlat iskoláját. Nem minden esetben, de igazat ad­nak neki, mert jó szakem­ber. s nem küldik el iskolá­ra, vagy ha mást küldenek, az sem jószívvel jön. mert úgy érzi. ő is elég képzett. — Sokan csak itt döbben­nek rá, hogy nem egyszerű szakmai felfrissítésről van szó, hanem az úi típusú gé­pek javításánál! megtanulá­sáról. A három hét alatt a szovjet gépcsalád tagjaival ismerkedtünk. Ezek a gépek nálunk Is megtalálhatók, de az újabbnál-újabk változatait a régi szaktudással nem le­het javítani. — Én. bár 35 éves vagyok, nem bántam meg, hogy el­jöttem. Nagy szükségem van az itt tanultakra. — Én tavaly tettem szak­munkásvizsgát. mégis sok új szerkezeti részt ismertem meg. már a továbbképzés egy hete alatt is — mondja Boross István. Gazdag hét végi program a művészeti heteken Márciusban —- mint arról beszámoltunk — megnyíltak a nyíregyházi művészeti he­tek. Színházi, irodalmi, zenei, képzőművészeti, film, isme­retterjesztő események, me­gyei diákművészeti bemuta­tók kaptak helyet a minden évben hagyományosan sorra kerülő kulturális program­ban. Boros Géza festőművész tárlatával kezdődött a rendez­vények sora. majd a debre­ceni Csokonai Színház és az Állami Déryné Színház ven­dégjátékain vett részt a nyír­egyházi ktaünséc­A hét végén kiemelkedő zenei esemény kelti fel a komoly zene kedvelőinek fi­gyelmét: március 6-án a me­gyei művelődési központ nagytermében — és rendezé­sében — J. S. Bach: János- passió című művét adják elő. Közreműködik a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola kamarakórusa és a debreceni kamarazenekar. Vasárnap, március 7-én megyei diákmű­vészeti bemutatót rendeznek: A vers- és prózamondók az úttörőházban, a szólóéneke­sek, szólóhangszeresek a se- nelskolában mérik össze tu­dásukat, a Üfl—Xm; afpt tánc, a szimfonikus zenekari, hangszeres kamarazenekari és népi zenekari műsorokat a megyei művelődési központ­ban láthatja és hallhatja az érdeklődő közönség- Március 8-án a Boros-tárlaton kívül újabb képzőművészeti alko­tásokat tekinthetnek meg a nyíregyháziak . A Móricz Zsigmond Színház Galériája rendezésében Nagy B. István festőművész kiállítását nyit­ják meg. melyen Koroknál Gyula művészettörténész ka­lauzolja a részvevőket A festményeket március 31-ig láthatja a kMtaség. ő a tanfolyam legfiata­labb, de a legszorgalmasabb tanulója. 18 éves. A szakoly! szakszövetkezetből jött Nyíregyházára. — A szövetkezetünk most ▼ásárol maid szovjet gépe­ket így az Itt tanultakat már hasznosítani is tudom. Szerintem nagy szükség van egy ilyen továbbképzésre, mert mondjuk meg őszintén, a régi szaktudással nem le­het és nem is tudják megja­vítani az új traktorokat. A sok gépállás pedig egy isi­nek sem kifizetődő. — Nálunk szinte erősza­koltak, hogy jöjjek él. pedig csak ketten vagyunk szere­lők. s most van a nagyjaví­tások szezonja, otthon is nagy szükség lett volna rám. A nyírpihsiek azonban nem így vélekedtek a tanfolyam­ról. Csak a felszólítás után küldték el szerelőjüket. Bírd József pontosan egy hét ké­séssel érkezett. — Szombaton szereltem let hétfőn már indultam is Nyír­egyházára — mondja. — Saj­nos a sok szerelő között csak ketten vagyunk szakmunká­sok és valakinek otthon is kell maradni. Ide pedig csak szakember jöhet. Az igazság ott van. hogy sem a pilisiek sem a bökö- nyiek (akik szintén nem küldtek szakembert a tanfo­lyamra) nem ismerik kel­lően a rendeletet Ez ugyanis világosan kimondja; az új gé­peket csak a megfelelő ké­pesítéssel rendelkező szak­munkások javíthatják, tehát igenis szükség van a to­vábbképzésre. Sajnbs, mind­össze 7 közös gazdaság élt s lehetőséggé1 s küldött tanu­lót a tar folyamra megvénk- bőL Nem valószínű hogy ennyire jó volna a tsz-ek szakember-ellátottsága. B.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents