Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)

1971-03-02 / 51. szám

***<»*■ ««v I ofM Technika és fegyelem POLITIKAI JELSZÓVÁ VÁLT a X. kongresszusnak az a megállapítása. hogy a köv 'tkező időben a szocializ­mus építését magasabb sziá­iért folytassuk. Mások ezt a követelményt úgy fejezik ki: a gazdasági építőmunkánk intenzívebb szakasza követ­kezik. Ez;k a meghatározá­sok az eddiginél fejlettebb technikát, technológiát felté­teleznek. De nemcsak ezt. A technikai fejlesztés az érm egyik oldala, a mási­kon ott van a fejlettebb technológiai módszer szerint dolgozó ember. A közelmúltban egy tér­in őszt'vetkezeti tanácskozá­son mondta az egyik elnök: a-aiáskor pontos tervet ké­szítettek. amiben meghatá­rozták a kombájnok és a terményt szállító vontatók számát. Az így elkészített terv szerint zavartalan lett volna a kicsépelt gabona szállítása Igen ám, de az egyik vontatás néhány fél­decit felöntött és le kelleti szállítani a gépről. Emiatt a kombájnok egy fél napig a megtelt tartályokkal többet' álltak, mint mentek. Mi volt 10 évvel ezelőtt? — folytat­ta az elnök. Ahol most négy kombájn aratott és néhány vontató szállította a ter­ményt. 100 aratópár vágta a rendet Ha öt aratópár nem állt k) idejében, a többi 95 kaszás ugyanúgy dolgozha­tott mintha semmi sem tör­tént volna. Az esetből következik, a technika bevonulása, a mun­kafolyamatok gépesítése megnöveli a termelékenysé­get felszabadítja az embert a nehéz fizikai munka alól, de ugyanakkor magasabb kö­vetelményeket is támaszt ® vezetőkkel és az ott dolgo­zókkal szemben. A mezőgaz­daságból vett példa még in­kább érvényes az iparra. Már az egyszerű szaíagrend- aaerben is az egyes ember munkája kihatással van egy- tgy üzemrészre, nem beszél­ve olvan üzemről, ahol egy­re több munkafolyamatot gé­pesítenék. automatizálnak. Például a nyíregyházi be­tonkeverő üzemben néhány «mbar szervezett munkáján, fegyelmén múlik, hogy na­ponta több száz tonna meg­felelő minőségű betonkeveré­ket idejében megkapjanak sx agyé* éoftShéiyefc A FEJLETTEBB TECHNI­KÁNAK NAGY A SZERVE­ZŐ EREJE, a fegyelmezet­tebb munkát követelő hatá­sa. Azonban ez a szervezett­ség nem automatikusan, egy­szerűen a technika hatására születik, mint ahogyan est «egyesek elképzelik Az egy­szerű kombájné« példánál maradva először is a techno­lógiai folyamat pontos meg­tervezésére van szükség, ami nagyobb hozzáértést kíván a vezetők őL Nem mindegy, hogy öt kombájnhoz három. vag> 10 termémv'—illító von­tatót állítanak be. Az egyik kevés, a mások sok lehet. Mindez naponként változhat is. a termósáMagok. az útvi­szonyok. távolságok és egyéb közreíá+szó körülmények mi­att Első tehát a színvona­lasabb tervező és szervező munka. A másik lényeges dolog, a közvetlen munkát végzők képzettsége, munkafegyelme. Ez nem szüleik csak úgv maga'ól. a "ép. az új techni­ka láttán Itt van például a következő ötéves tervünk m<.-ő'",_d-sági t-l’esit-sVi-'k knic-i-érd^se. az Ai1'’*te-'vész- tés *eilesr*ése. A felső dön­tések. az állami lámovatos megvan ahhoz, hovv meg- épülienek a szak^bert szarva nr a rhatelepek. Azon­ban az 1973-as szakmunkás­am kséfflc+riek ielenleg csak 15 százaléka van kiképezve Az idő sürget — két év ha- -y»o— niczaiad. A szak’-épzettséggel páro­sulnia kell az eddiginél na­gyobb tn^ntosabb ön-fegye­lemnek Egy kevésbé szer­vezett munkahelyen az anyaghiánynak. a ranszo- dikus üzemanva.g-eTlá*ésnak. a fegve!mez°+f1encőgnek ki­sebb a zavaró hatása, mint >gy teobro’óffiailag átgondolt, egymásba fonódó munkaíc- 1 várnátokon felépülő üzem­ben. Itt lép be a párt­alanszervezeteik és a szak- szervezetek nevelő te­vékenysége. A munkafe­gyelemről. a tudati fejlődés fontosságáról ne általában beszéli~iék hanem a salát Szemük példfifán. Akár fo­rintban I* kiszámolhatták mit i^ent az. ha egy fél órát áll. ennyi vagy annyi Gép. nyersanyag vagy Üzem­anyag hiányában. Felelőssé­get felkelteni csak úgy le­het ha munkájúk fontossá­gét aimak attyagS kihalását ismerik az emberek. Általá­ban nincs termelékenység és fegyelem Ezt mindenütt a helyszínen, asz üzemekben kell meghonosítani, megte­remteni. E NfiHAWT GONDOLAT IS IGAZOLJA, a IV. ötéves tervben nemcsak a minisz­ternek. az igazgatóinak kell törődnie a termeié« maga­sabb szinten való messzenye­sésével. hanem m. űaami pártalapsnervezeteknek és szakszervezeteknek ás eo« mit tenniük. A fejlettebb technika, az lntenzíveoo ter­melés fontosabb, érzékenyebb oldalát, a technikát trtinyito embert, a helyszínen beli szervezettségre, Jegystemí« tanítani, nevette. A legolcsóbb beruházás o fteszéls*etés a MLM oktatási főirsztályának vezetőjével a mezős*azdusás*i szakmunkásképzés gondjairól »Cs. B.) Nem először járt Szaibolcs- oan dr. Szűcs Kálmán, a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szakoktatási fő­osztályának vezetője. Megkérdeztük: igaz-e, hogy a vezetése alatt álló főosztály éppen Szabolcsban végzett or­szágos jelentőségű vizsgáló­dást a szakképzett termelő­szövetkezeti dolgozók és az elért jövedelem összefüggései­ről? Ha igen, miért éppen Szabolcsban? S mi volt a vizsgálat eredménye? Dip’oTOa és eredmény Eknbmdta, hogy valóban volt ilyen vizsgálat. Szabolcs Szatmár megyében a mező- gazdasági szakképzés az or­szágos képzés 7 százaléké öleli fel. Ez nem rossz. Ta­pasztalatból tudjuk, hogy igen nagy a szóródás, a szakembe­rek nem helyezkednek el ará­nyosan az üzemekben. Mi vei köztudomású, hogy Sza bölcs ezen a téren is a leg­mélyebbről indult, itt remél tűk megtalálni a legnagyobb eltéréseket így is volt. Vizsgálatunk summája: amelyik mezőgazdasági nagy­üzemben az egyetemet végzett szakemberek száma pillanat­nyilag kielégítő, a képzett fi­zikai dolgozók, — vagyis be­tanított és szakmunkások — számaránya is megközelíti a termelés szerkezete szerint igényéit arányt: agy egyetemi végzettségű dolgozóm 10 kép­zett fizikai munkás jut fi* ezekben az üzemekbe« sa land a gazdasági helyzet, jö­vedelmező a termelési tevé­kenység. Most megfordítjuk * felmé­rés eredményét Megnéztük 8z előbb említett Közök gkzdasá- gokhoz adottságaikban ha­sonló, de gyengébben termelő nagyüzemeket. Kivétel nélkül mindegyikben azt találtuk, hogy kevesebb a főiskolai végzettségű szakember és a képzett fizikai dolgozók ará­nya még ennél is rosszabb: egyetemet végzett szakembe­renként mindössze három. Az összefüggés teljesen egy­értelmű. Nem azért van több szakember, mert a jobb jö­vedelem mellett hamarabb gondoltak rájuk, volt idő, energia, pénz a képzésükre. Hanem fordítva: a megfelelő számú magas képesítésű szakemberek és képzett fizi­kai munkások megfelelő ará­nyának köszönhető a jó jö­vedelem. És ez így volt ott is, ahol sose pénzt költöttek nagy be­ruházásokra, de nem gondos­kodtak azzál párhuzamosan megfelelő munkások kiképzé­séről. A technika drága pén­As egyik tiszántúli fiaiul» ka takarékos népének tertne.ö- szövetkezete szemlátomást tol- lasodott Tagjai egy évtized­del ezelőtt konzervüzemet alapítottak, amelyből évék szorgalmas munkájával, a ga­rast persze a fogukhoz verve, konzervgyáracska lett A szövetkezeti elnök 8 éve, egy szép napon fejébe vette, hogy nagykorúsít ja a gyárat. Poi .ást vett fci, akinek más, egyéb munkája mellett azt a kötelességet is a nyakába varrta, hogy naponta kétszer szólaltassa meg a bejárat mel­letti új dudát, éspedig reg­gel pontosan 7 órakor, má­sodszor meg munka végezté­vel. Annyira fontosnak tartot­ta a dolgot, hogy saját kezűleg végezte el a felszentelést. Ün­nepi ruhába vágta magát, mint az a bizonyos Pista Jé­zus nevenapján, aztán komoly arccal egy álló percig nyomta a gombot. Igen ám, de a dudához to vábbi befektetés is igényelte tett A portás szerette volna ha a fülke polcára vásárolnak egy rádiókészüléket, amely­hez az öreg, billegő bajszú magyar a duda szavát igazít­hatná. A fösvény főkönyvelő A duda azonban meßsae földön híre» volt szőrösszívéről, mindenki tudta róla, hogy az öreg zsu­gori még az ágasból is tejet fejne, ha lehetne. Kötötte az ebet a karóhoz, hogy duda előtt is pontosan jártak a gyárba, miinek ez a féktelen pazarlás. Maradt hát minden a régi­ben. A portás afféle jég há­tán élő ember volt, nem szo­rult más segítségére. Elsétált reggelenként, úgy háromne­gyed 7 tájban a sarokra, ahol egy magánszektorhoz tartozó öreg órás tevékenykedett. Ki­rakatában egy napraforgó tá­nyérjához hasonló, sárga nap­szítta számlapú ósdi kronomé­ter jelezte az idő múlását. Az öreg aztán beigazította nagy ipjától rámaradt, öklömny «■sebóráját, majd visszacam mögött, öreg bütykös újját r duda billentyűje fölé helyezte, s amikor a nagymutató a ti­zenkettesre ért, begörbítette. így múltak az évek, A üde gyár takarékos gazdálkodás­sal tovább izmosodott és mindenki szépen keresett a vidék üvegbe zárt termésén, sőt már egyik-másik gyárt­mányuk eljutott külföldre iß. A portásék felett is múlt az idő, unokájuk is megszületett, s nemrégiben, amikor nyug­díjba ment, kedve szottyant az öreg órásmesterrel való be­szélgetésre. Már csak azért is, mart napról napra tőle „lop­ta” a pontos időt. — És mondja Náci bácsi — kérdezte búcsúzáékor, — az üzletben magának van rádió­ja? — Nincs — felelte, — nem ‘ok én mellette dógozni. — Hát akkor kend mihez lazítja az óráját? — Mihez, mihez — dttny- lyögött az öreg órás, — egy­szerű az, mint Kolumbuc te­ása. Minden reggel beszabá­lyoztam a maga dudájával. Szita István zen megszerzett vívmányai így nem válnak anyagi erővé. Amelyik mezőgazdasági nagy­üzem nem képezi dolgozóit menthetetlenül lemarad a vérsenyben. A szaktudás megszerzése a legolcsóbb be­ruházás. Amiről kevés szó esik Mik a legsürgősebb tenni valók? A növényvédő és ál­lattenyésztő szakmunkások terén mutatkozik Szabolcsban már némi előrehaladás. De körülbelül harmincszázalékos a megye lemaradása növény- termesztő és kertész szakmák­ban. Öntöző szakmunkások képzéséről nagyon kevés szó esik annak ellenére hogy a kiskörei vízlépcső elkészülé­se nagyon közel van már dobén és ez Szabolcsot is érinti. Jelenleg az általános isko­lát végzettek közül 160 gyű mölcs-, 40 zöldségtermesztő 00 növénytermesztő gépész beiratáját tervezik a szak­munkásiskolákban. Ezenkí­vül 156 traktoros, 600 (!) nö­vényvédő munkás bdratását a felnőttekből, hogy csak a fontosabbakról essék szó. összesen 547 gyermek és ezer felnőtt szakoktatását kellene megkezdeni az 1971—72-es tanévben. Nem szabad saf nélkül hagyni, hogy a faiparnak kezd kimelkedő szerepe lenni Sza­bolcs gazdasági életében. Ezért Tuzséron már megindí­tották 48 fővel egy szerszám­élező tanfolyamot, és további 7 faipari munkakörben van szükség munkásképzésre. Általában a munkásképzés korszerűsítése is megtörténik napjainkban. Néhány alap­szakma köré csoportosítva kell megoldani a jó képzést és biztosítani, hogy megfelelő továbbképzéssel más szakmá­ba is alkalmassá váljék a szakmunkás* Mai képzettség — tíz év múlva A továbbképzést a tudo­mány mai gyors fejlődése mellett nem lehet elkerülni. Ahogyan a 10 év előtt kikép­zett állattenyésztő szakember továbbképzés nélkül már nem alkalmas a mai korszerű te­lepek kezelésére, úgv előfor­dulhat hogy a mai jól képzett­ség sem lesz elegendő 10 év múlva. Ahol a fizikai dolgozók mű­velődése stagnál, ott visszae­sik a termelés, bármilyen jól képzettek is legyenek a veze­tők. Mert az ő jó elgondolá­saik a munkások kezén vál­hatnak csak valósággá — fe­jezte be tájékoztatását dr. Szűcs Kálmán. (gnz) Munkaalkalom 600 nőnek Tisza’ökön Tiszalökön üzemet létesít á lódmezövásárhelyl Divat- Cötöttárugyár. A nag község vezetőinek tárgyalásai alap- án jött létre a megáikr riás, írnely szerint a község biz­tosítja a szükséges épületet, míg a gyár a gépi berendezé­seket adja. A megyei tanács is jelentős mértékben hozzá járult a. ti- szalöki beruházáshoz. Ugyan­is az építendő üzemcsarnok költségei 17 millió forintot tesznek ki. s ebből 10 millió forintot az ipartelepítés,! alán­ból juttatnak az építkezésre. A Szabolcs-Szabmár megyei ÁFÉSZ-ek szintén részt vál­laltak az építkezésből azzal a megegyezéssel, hogy a Ti- ssalökön gyártott termékek­ből minden évben egy bizo­nyos mennyiséget biztosítanak a szövetkezeti kereskedelem­nek. Az új üzemcsarnok tervei már elkészültek, az építéshez is hamarosan hozzákezdenék. Addigra viszont egy ideigle­nes üzemben megkezdik a munkásnők betanítását. Az új csarnokba — ahol 600 nődol­gozót tudnak foglalkoztatni már begyakorlott munkások kerülnek. Az idén mintegy 200 nő átképzését szeretnél* megoldani. Erre azért is szük­ség van, mert az új csarnokot a legkorszerűbb gépekkel sze­relik fel, a berendezések ér­téke 27 millió forint körül lesz. Veszteséggel terveztek — nyereséggel zártak . i , % - > • . ^ ^íkeres veit az új üzemek indítása Fiszavasváriban Több mint 700 millió fo­rintot fordítottak az elmúlt években Tisza vasváriban az Alkaloida Vegyészeti Gyár bővítésére. A beruházási programot 1965-ben hagyták jóvá. s az első üzemcsarnok próbái a múlt év első felé­ben lezajlottak, a második fél évben pedig már folyama­tosan termeltek & csarnok­ban, & hozzá tartozó szolgál­tatóüzemekkel együtt A második üzemcsarnokban a berendezések, gépek, készülé­kek kipróbálása jelenleg tart Az új üzemcsarnokban olyan rövid idő alatt és olyan jó eredménnyel kezdték el a folyamatos ternv’Vtt, amely­re a magyar, de a nemzet­közi vegyiparban I« alig vaa päda. A gyárbővítensul m Alka­loida kis vállalatból országos méretekben ia középvállalat­tá fejlődött, megyénk egyik nagy vegyipari gyára lett A gépek, berendezések érté­ke megközelíti az egymUli- árd forintot Jelentősen bő­vült a vállalat profilja, gyógyszeralapanyagok — el­sősorban Sulfonamid és Bar- biturátok — gyártásával. Ti- szavasváriban továbbra is a gyógyszeralapanyagok gyár­tása adja a termelés több mint 30 százalékát, s a ko­rábbiakhoz hasonlóan a ter­mékek legnagyobb részét a tőkésországokba« értékesí­tik. Az 1970-es évet a vállalat sikeresnek könyvelheti el. Ezt bizonyítja, hogy a múlt évre veszteséggel terveztek — a beruházás üzembe helye­zése miatt —, ezaal szemben közel 30 millió forint nyere­séget értek ét. Az eredmé­nyek teszik lehetővé, hogy előreláthatólag mintegy 20— 22 nap nyereségrészesedés* fizetnek ki a dolgozóknak. Az idén a vállalat tovább fejlődik. Növelik az exportra kerülő termékek mennyisé­gét. így a tőkésországokba öbb. mint másfélszer, a szo­cialista államokba kétszer annyi gyógyszeralapanyagot szállítanak, mint a múlt év­ben. A termelés fokozásával együtt növekszik a gyár lét­szám« Ja, m Mé» »sár mtm­kötelítik a kétezret A gyár­bővítéssel a l egmoder nebb gépeket, berendezéseket he­lyezték üzembe, s ez előse­gíti a termelékenység és Jö­vedelmezőség javulását. Ter­veik szerint a IV. ötéves terv végére elérik a gyógy­szeripar átlagát ebből a szemrvuntbél. A jövőre vár as étterem, konyha bővítése, s olyan központi épület megépítése, ahol kulturális rendezvénye­ket szakmai továbbképzése­ket is leltet tartani. Ezenkí­vül több olyan szociális be­ruházás várat magára, ami­nek a megoldása a dolgoz ás érdekében szüksége«. A köz­ségben kevés gyereket tud­nák elhelyezni bölcsődében, óvodában, pedig a munkások között 600 nő van, nagyrészt: fiatal. Gyerekeiknek a gyári lakótelepen bölcsődét, óvo­dát kellene építeni. Ha a vállalatot tovább akarják fejleszteni, akkor újabb la­kások építésére van szült sói — hogy újabb szakembere­ket szerezzenek. <1. b.» /cgyx«t. Kifizetődő rugalmasság A Szabolcs Capógyáf m idén új piacokra tör be a „Szabolcs” feliratú cipők­kel: NDK, Csehszlovákia, Románia... Ezekbe az orszá­gokba korábban még nem szállítottak, s most egyszer­re 45 ezer párat kötött le Új partnerük, a KON ZU- MEX. Még további tárgyalá­sok is folynak, de már ez a mennyiség is a kétszerese a tavaly exportált árujuknak. Tavaly egyébként az egész szabolcsi cipőipar exportja a korábbi évek töredékére csökkent Egyrészt azért mert az exportáló külkeres­kedelmi vállalat a TANNIM- PEX elfogadhatatlanul ala­csony árat ajánlott a termé­kekért másrészt pedig olyan feszültségek keletkeztek s beikeresV—'^elmi cipőpiacon, amiket fel kellett oldani. Most » nyíregyházi dpő- gyáriakn&k egy régebb* ex- portóörekvéee sikerült, fő ként azért mert tudták keresni a megfelelő partnert ehhez. Hozzá kell azonban tenni, hogy tavaly sem tet­te őket tönkre az export nagy csökkenése, sőt a ko­rábbi évekhez képest Igen sok nyereséget ért el a gyár Képes volt dotáció nélkül belföldre is keresett. clcsó ást! ásmtóíbsfcs! & 'iába*; Mlv dönl, s es elsősorban a lee­melés korszerűsítésének. a termelékenység növelésének volt köszönhető. A belső korszerű« test most — a jelek szerint — követte egy rugalmas üzleti politika a partnerek kivá­lasztásában. Itt tulajdonkép­pen arról van szó. hogy egy üzem találja meg azokat az utakat, ahol leggazdaságosab­ban. tudja értékesíteni szárú­ját. Korábban szinte fetisi­zálták a cipőiparban az ex­portot, s aztán h-^ronyoso- dott, hogy belföldre is lehet nyereségesen termelni. A megfelelő külső kapcso­latokra azonban emellett is szükség van — főként a ké­sőbbi fejlődés érdekében. A rugalmasságnak abban van. szerepe, hogy a kettő között ialálja meg a megfelelő ará­nyokat alkalmazkodjon a feltételiekhez mind a két he­lyen, s az ü^«m a mimikájá­val legyen képes kieJégí'-nl akkor is a divatigényeket, ha ■rack bármilyen gyorsan vál­toznak. Jó üzletnek latsaik a nem­rég megkötött szerződés & gyárnak, s az eredipányekbea majd a rugalmas üjfletpoäiti- ka ü&aetődsk öt«»)*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents