Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)

1971-03-20 / 67. szám

VIIÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 5CVVH! FVFOLY4M 67. SZÄM ARA: 80 FILLÉR 1971. MÁRCIUS 20, SZOMBAT LAPUNK TARTALMÁBÓL} A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a III. ötéves tervről (3—4 otaíalj Uj tavasz Penyigén (3. oJdaO Hét végi sportműsor (11. olda» Polgári védelem melléklet (7—8. oldal) Nyíregyháza 2-es választókerületének jelöltje: Benkei András A jelölőgyűlés elnöksége és a résztvevők «Krúdy móriban Kedvezően alakultak a lakosság életkörülményei Megtartotta utolsó ülését a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Benkei Andrást. az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagját, belügyminisz­tert jelölték pénteken. or­szággyűlési képviselőjelölt­nek a nyíregyházi üzemek, vállalatok, intézmények dol­gozói. A Krúdy filmszínház­ban megtartott jelölőgyűlé- sen 670 választópolgár kö­szöntötte az elnökségben he­lyet foglaló Benkei Andrást, továbbá Tóth Mátyást, a me­gyei pártbizottság első tit­kárát Orosz Ferencet, a megyei tanács vb-elnökét, ár. Tar Imrét, a megyei pártbizottság titkárát Varga Gyulát, a városi pártbizott­ság első titkárát Bíró Lászlót, a városi tanács vb-elnökét valamint a város több álla­mi és népfrontvezetőjét és a gyárak, tsz-ek küldötteit A gyűlés bevezetőjéül Váci Mihály Még nem elég című versét szavaltak et majd Murczkó Károly, a je- lölögyűlés levezető elnöke mondott megnyitó szavakat Gulyás Emilné dr.. a me­gyei népfrontbizottság titká­ra, a jelölőgyűlés előadója adott számot ezután megyénk és városunk az elmúlt vá­lasztási ciklus alatt elért eredményeiről. Hangsúlyoz­ta. hogy Szabolcs-Szatmár, s annak székhelye. Nyíregyhá­za az elmúlt tervidőszak so­rán mind az ipart, mind a mezőgazdaságot tekintve di­namikusan fejlődött. Szá­mos új üzem telepedett meg a városban, javultak a la­kosság élet- és munkakörül­ményei. feilődött az egész­ségügy. az oktatás. Tovább erősödött Nyíregy­háza kisugárzó hatása. A nagy összegű beruházásokkal lassan beérnek a feltételek ahhoz, hogy a megyeszék­hely _ K »1st-Magyarország egyik ímri. kulturális és egész« -gügyi centrumává váljék. Nyíregyháza me 71 ezres t' nsá város — hangsúlyoz­ta Gulvás Emilné dr —, és két új lakónegyeddel, sok Intézménnyel, a közműves!" tés számos áldáséval gazda­godott, kiemelt fejlesztés^ vonzáskörzet lett,. Most ké* szült el távlati városrende­zési terve is, amoly 2000-'g nwtrztwnlii» a város fejlődé­sét. Tudtuk hogy sok mér a tennivaló, de arra büszkéit lehetünk, hogy máris na­gyon sokat változott a vá­ros képe M fioöo+t vám sunk kiemelt fejlesztését a párt és a kormány r-nvará; nyű támogatásának a város lakói áldozatos munkájának köszönhetjük, de nagy szere­pük van ebben az elmúlt négy évben működő tanács­tagoknak. országgyűlési kép­viselőknek is. A kővetkező évek tervei­ről szólva az előadó hangsú­lyozta: 1975-ig újabb üzemek állnak itt munkába, mintegy 10 ezer ember további fog­lalkoztatását oldják meg. Mintegy 7 ezer lakást építe­nek, fejlődik az üzletháló­zat. a kultúra, az egészség­ügy, s megoldjuk Nyíregy­háza ipari vízellátását is. majd arról beszélt, hogy ezért a nagy programért dol­gozni minden városlakó megtisztelő kötelessége. Gulyás Emilné dr., a me­gyei és a városi nép­frontbizottság együt­tes javaslatát ismertette a jelölőgyűléssel, amely sze­rint indítványozta, hogy Nyíregyháza 2-es számú vá­lasztókerülete országgyűlé­si képviselőjének Benkei András belügyminisztert je­löljék. A nagy tapssal foga­dott indítványt követően az előadó elmondta: Benkei _ elvtárs városunk szülötte,' mindenki ismeri, szereti őt szülővárosában, ahol a fél- szabadulás előtt a proletárok küzdelmes életét élte, s a fel- szabadulást követően hosszú évekig dolgozott munkásként, szakszervezeti, majd párt­munkásként. — Olyan kom­munistát javaslunk képvise­lőnek jelölni — folytatta —, aki belügyminiszteri tisztsé­gében sem szűnt meg váro­sunk igaz ügyéért, fejlődé­séért meleg szívű, emberséges szószólóként küzdeni. Azok, akik kis ás nagy ügyekkel hozzá fordultak, tudják, hogy ajtaja mindig nyitva áll az itteni emberek, problémák előtt, s a lehetőségektől füg­gően segít a gondok megol­dásában, enyhítésében. Meg vagyunk győződve arról, hogy Benkei elvtárs — amennyi­ben ielölik, majd megválaszt- iák képviselőnek — a Par­lamentben jól fogja képvisel- Wi érdekeinket, a párt politi­káiét. Ezért iavasoliuk. fo­gadja el a ielöiőgyűlés kép­viselőjelöltünknek Benkei Ívtársat. A felszólalók megerősítet­tek az elhanezo+biikat. Hajdú Sándor Benkei elvtárs egy­kori gyára, a, dohánygyár munkásainak véleményét tolmácsolta: melegen támo­gatják a jelölését. Fülöp Im­re, a Palma Gumigyár üzemve- f'ie emlékeztette a jelöiőgj ülés résztvevőit arra. hogy Bénikéi élvtárs tevé­kenységének sok köze van a gumigyár létesítéséhez is. Dr, Illyés Zsigmond kórhá­zi főorvos meleg szavakkal hangsúlyozta: akit most je­löltnek javasolnak, sokat tett a város egészségügyéór is, s a fejlesztés meggyorsításá­nak Is tolmácsoló ja lesz. Hengerics András, a S ág­vári Tsz tagja e szavaikkal fordult Benkei élvtárshoz: — Fiaink már nem mezítláb, hanem motorkerékpáron, au­tón járnak be a városba a tanyavilágból, ahol ugyan­csak nagyon sokat vál­tozott az élet Benkei elvtárs a nép fia, na­gyon sokat eljön hozzánk, segít tanácsokat ad. Szeret­jük és lelkesen ajánljuk mi is őt képviselőjelöltünknek. Németh Berta Judit, a ta­nárképző hallgatóinak üd­vözletét tolmácsolta. Marinka Ferenc, a MEZŐGÉP dolgo­zója azt mondta, hogy üze­mükön is le lehet mérni a meg­A ciklus utolsó ülését tar­totta pénteken a Szabolcs- Szatmár Megyei Tanács. Az ülésen részt vett Tóth Má­tyás, a megyei pártbizottság első titkára is. A tanácsülésen elsőnek a végrehajtó bizottság beszá­molója hangzott el a harma­dik ötéves terv tanácsi fel­adatainak teljesítéséről. Az írásos beszámolóhoz Orosz Ferenc, a végrehajtó bizott­ság elnöke adott szóbeli ki­egészítést. Többek között szólt arról, hogy az elmúlt öt év alatt gazdasági éle­tünk fejlődésében jelentős eredményeket értünk el. To­vább fejlődtek a termelő­erők, erősödtek a szocialista termelési viszonyok, növeke­dett a lakosság életszínvona­la. Javultak a megye dolgo­zóinak életkörülményei, új gyárak, intézmények, kórhá­zak, lakások épültek, a ré­giek újjászülettek. A nagy­arányú fejlődés sem biztosí­totta azonban megyénk ko­rábbi lemaradásának teljes felszámolását és az országos átlagszínvonal elérését. A termelő Jellegű ágazatok közül legnagyobb jelentőségű az iparosítás terén bekövet­kezett fejlődés. Ennek hatá­saként az iparban foglalkoz­tatottak száma meghaladja a 36 ezret, az építőiparban fog­lalkoztatottaké a 14 ezret Ipartelepek létrehozásával se­gítették elő a beruházások koncentrálódását Előbb a nyíregyházi, majd a máté­szalkai ipari terület kialakí­tásával megteremtik a fel­tételeket további üzemek te­lepüléséhez;______________ A harmadik ötéves terv fejlesztése kedvező alapot nyújt arra, hogy a negyedik ötéves tervben a megye ipa­ri fejlődése még dinamiku­sabb és hatékonyabb legyen, s ezen keresztül a foglalkoz­tatottak száma tovább növe­kedhessen. Az építőipar erő­teljes fejlődése ellenére sem tudta maradéktalanul teljesí­teni a reá háruló feladato­kat. Az előadó a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek fej­lődésével összefüggően szólt arról, hogy a megyében igen sok a kedvezőtlen, adottságú termelőszövetkezet. Ezekben a szövetkezetekben 43 900 tag és 2900 állandó alkalmazott dolgozik. A termelőszövetke­zetek összterületének, vala­mint számos állatállományá­nak csaknem a fele, az új te­lepítésű gyümölcsösöknek több mint a fele van e szö­vetkezetek tulajdonában. Gaz­dálkodásukra az utóbbi évek­ben jellemző, hogy termelé­sük színvonala jelentősen ja­vult, a termelés növekedési üteme lényegesen meghalad­ta a korábbi évek átlagát. 1970-ben az ár- és belvízká­rok miatt termelésük vissza­esett. Ezek a szövetkezetek 1966—70 évek között 588 mil­lió forint megkülönböztetett állami támogatásban része­sültek. E támogatásra to­vábbra is szükség van. A ter­melőszövetkezetek szakem­ber-utánpótlásának biztosí­tása érdekében öt év alatt 277 fiatal tanulását segítet­ték társadalmi tanulmányi ösztöndíjjal, közép- és felső­fokú oktatási intézmények­ben. Orosz Ferenc ezután rész­letesen elemezte a kulturá­lis, egészségügy, szociális el­látás területén elért eredmé­nyeket. A kulturális ellátás fejlesztésében a mennyiségi javuláson túlmenően a minő­ségi változások voltak jelen­tősek. A felépült általános is­kolai tantermek lehetőséget nyújtottak a szükségtanter­mek állományának mintegy 20 százalékos csökkentésére, valamint 166 napközi ottho­nos tanulócsoport létesítésére. Nem mondható el ez még az óvodai hálózatról. A kövei* kező években a további fej­lesztés mellett figyelmet keli fordítani a jelenlegi korsze­rűtlen körülmények közötl működő óvodák problémái­nak megoldására is. A közép* iskolák eredményesen hajtőt* ták végre a demográfiai hul­lámból rájuk háruló felada­tokat. A jelentkező igények­nek megfelelően azonban nem tudtak eleget tenni a szakkö­zépiskolák arányának növelé­sére. Sürgős változtatást ki’* vannak a középiskolai diák* otthonok. Nem kielégítőek a» iskolák személyi feltételei. Jelenleg 155 iskolában van pedagógushiány. A szakem­bergondok enyhítésére öt év alatt 118 egyetemi, főiskolai hallgatóval kötöttek társadat^ mi ösztöndíjszerződést Az egészségügyi ellátás tát# gyi és személyi feltételei egyJ aránt javultak. Körzeti ord vosi rendelők, gyógyintézeti és szociális otthoni férőhe­lyek létesültek. A fekvőbe­teg-ellátás minőségi javulását eredményezte a megyei kóiM ház rekonstrukciója. A me^ gyében dolgozó orvosok szá­ma 88 fővel gyarapodott Ten vábbra is gondot okoz a kőm házak szakorvoséiul táss, A kisvárdai és az új ouegyet kórház felépítésénél figye­lembe kell venni a letelepülj ni szándékozó orvosok UH kásigényét is. Az elmúlt évek gazdaság eredményei kedvezően beföd lyásolták a megye lakosságá­nak élet- és munkakörülméJ nyeit 14 százalékkal nőtt m foglalkoztatottak száma, emelkedett a reálbér és reáln jövedelem, a társadalmi jut­tatások színvonala, a mező- gazdasági termelőszövetke­zeti tagok jövedelme. A munkaidő tartamának rövi­dülése folytán növekedett « szabad idő. A múlt év végén a (Folytatás a 1 oldalon! (Folytatás a 2. oldalon) Jubileumi emlékülés a párizsi komműn 100. évfordulója alkalmából Jubileumi emlékülést tartottak március 19-én délelőtt Nyíregyházán, a városi tanács nagytermében. A párizsi komműn 100. évfordulója tiszteletére rendezett tudományos ülésen dr. Bálint Károly, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei elnöke üdvözölte a nagyszámú hallgatósá­got. Ezután Ekler György, a megyei pártbizottság titkára tartott megnyitó bestédet. Ekler György megnyitója Ekler György emlékeztetett a világtörténelmi eseményre, amikor egy évszázaddal ez­előtt, 1871. március 18-án a poroszoktól körülzárt Pá­rizs munkástömegei népi forradalmi felkelésként ma­gukhoz ragadták a kor­mányhatalmat, kezükbe vet­ték a nemzet és saját sorsuk irányítását. Majd így folytat­ta: — A komműn kikiáltásával — a világtörténelemben új szakasz kezdődött a mun­kásosztály harcában. „Akár­hogyan végződik is a dolog közvetlenül új világtörténel­mi fontosságú kiindulópon­tot nyertünk” — írta Marx. Lényegét, napjainkig ható jelentőségét jelzi az is, hogy a marxizmus klasszikusai a „munkásosztály kormánya­ként”, „a munka felszabadí­tásának végre-felfedezett po­litikai formájaként”, „a szo­ciális forradalmak élenjáró harcaként” jellemezték a kommünt. Megnyitójában Ekler György a következőkben az­zal foglalkozott, hogy a szo­cializmus tudatos építése megköveteli múltjának, érté­keinek megőrzését. Történel­mi látásmódot kíván, a mun­kásmozgalom sikereinek, lép­csőfokainak ismeretét köve­teli. A komműn hősi történe­tének ébren tartása segítséget nyújt 1917,1819 és 1945 meg­értéséhez, a szocialista építés mai tennivalóinak vállalásá­hoz. — Ma korunkat úgy jelle­mezzük, mint a szocializmus­ba való átmenet korszakát, amelyben a világ bármely eseménye nemzetközi jelentő­ségű lehet. Korunk e sajátos­sága még inkább előtérbe ál­lítja a marxizmus nemzetkö­zi jellegét, s azt, hogy meg­tanulunk az osztályok, nem­zetek múltjának s jelenének európai és világtörténelmi összefüggéseiben gondolkod­ni. Az előadó utalt az Intema- cionálé Főtanácsának marxi üzeneteire, melyek világosan rámutattak a porosz—fran­cia háború jellegére, s nem zetközi következményeire Pár évtized múlva azonbar bebizonyosodott, hogy a kü lönböző országok szociálde­mokrata vezetői sorra meg­szavazták a hadihiteleket, a háborút. Nem tudtak és nem akartak tanulni a komműn tapasztalataiból. A burzsoá kormányok az el ült évszá­zadban minden forradalmi helyzetben lényegében ha* sonlóan cselekedtek. A nem* zeti érdek elárulása, kapítu* láció, szövetség a munkás* osztály forradalmának vérbe folytására a győztesek és a legyőzőitek között Versatile# óta ismétlődik. — A komműn rövid ferm« állása alatt bebizonyította^ hogy csak a munkásosztály képes a forradalmi népi, nemzeti és internacionalista feladatok vállalására. Büsz- kék vagyunk rá, hogy a komműn soraiban más nem­zetek munkásai mellett ma* gyarok is harcoltak. Bevezetőjét a megyei párt-J bizottság titkára így zárta: — A komműn céljai meg«' valósulásra találtak a Szov­jetunióban, s a szocialista or­szágokban, ügyének folytatói a kommunista és munkás­pártok. Ha más történelmi körülményekben és formák­ban, a komműn barikádjai megtalálhatók a mi világunk­ban is. Ott húzódnak mink denütt, ahol a dolgozók szo­ciális és társadalmi felemel-' kedéséért harcolnak, ahol a nemzetközi haladás és reak­ció erői megütköznek. Ezért a komműn ügye, mint a nem­zetközi munkásmozgalom és társadalmi haladás ügye hal­hatatlan. (Folytatás a S.

Next

/
Thumbnails
Contents