Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)

1971-03-19 / 66. szám

í 1971. mlrcíus W. r-----------------------­Trw VT MAGYARORSZÁG 8. oldal KOMMENTAR Hová lettek ? i ' Alig egy évvel ezelőtt la­punk is hírül adta, hogy Nyíregyházán 1099 általános iskolás fejezi be tanulmá­nyait. Vagyis: ennyien van­nak a nyolcadikosok, akik kilépnek az életbe. Ebből a létszámból — amint a sta­tisztika bizonyítja — 687 gvermek szülője volt fizikai munkás. A 687 leány és fiú jelentkezett továbbtanulásra, közülük 636 be is került va­lamelyik kozépisko ába vagy szakmunkásképzőbe. Ezzel a dolog látszólag rendben Ls volt. Az oktatás szakemberei azonban nem nyugodtak. Most, egy év múltán a beis­kolázottak nyomába eredtek, kutatták: ki hol van, hogyan állja meg a helyét. A. tapasztalatok elgondol­kodtatnak: a 636 iskolába került gyermek közül az idei első félévben 505-öt osz­tályoztak csupán. Szeptem­bertől februárig 131 közülük „nyomtalanul eltűnt” az is­kolákból. Az osztályozottak közül 151 megbukott, és azóta a legtöbben már szintén bú­csút mondtak sikertelenségük színhelyének, az iskolának. Maradtak tehát 354-en, va­gyis -alig több. mint a fele. ,,Nem bírta az iskolát” — szokták mondani és ez való­ban a legkönnyebb. De vajon miért? És itt már az okok &7 érdekesek Azt bizonyára senki nem mondja: alapké pességekben volt a különb­ség. Azt viszont már igen, hogy a körülmények és nem utolsósorban az általános is­kola a ludas abban, hogy a fizikai szülők gyermekeinek csaknem a fele egy fél év alatt „eltűnt” az iskolákból. A szomorú lemorzsolódás és bukás azt mutatja: az általá­nos iskola nyolc éve nem volt elég á név löknek ahhoz hogy a nagyobb, nehezebb feladatokra felkészítsék azo­kat, akiknek otthon nem áll rendelkezésére könyvtár, jól képzett apuka, nyugodt la­kás, ráérő szülő. Ha egy kicsit továbbvisz- szük a gondolatsort, akkor az : evek óta például a szaktárgyi verse­nyeken alig akad munkás­szülő gyermeke. Vajon nincs köztük tehetséges? Vannak iskolák, ahol a tétel megfor­dul. A 12-es, a gyakorlók vagy éppen a nyíregyházi ötös példája bizonyítja, hogy meg lehet találni a tehetsé­get, ki lehet fejleszteni a tu­dást, sikerre leiget vinni a hátrányos helyzetű, tehetsé­ges gyermeket is. Sajnos, a felsorolt példák kivételt je­leznek. A kutatómunka, amelyet városunk művelődési, oktatá­si szakemberei végeztek, rendkívül időszerű és okos dolog volt. Egy kicsit választ ad , arra is, hogy egy-egy középiskolában miért hiá­nyoznak feltűnően a mun­kásszülők gyermekei. Vilá­gossá válik, miért alakulnak ki úgynevezett „elit” iskolák, ahol az egyetemre készülő­dés négy eve axatt Kinull a munkásgyerek. így aztán már az se csodál tos, hogy az egyetemeken, főiskolákon továbbtanulók arányai miért torzulnak el. Pedagógusa-nk oldottak meg ennél nehezebb felada­tot is, mint a mostani. Biz­tos, hogy segítségükre kel! sietniük azoknak is. akik nem akarnak csak kibicek lenni ennél a munkánál. A tehetséges gyerekek felkészí­téséhez fel kell sorakozniuk a szülői munkaközösségek út­ján a szülőknek. Ennél a munkánál számítani kell a könyvtárak segítségére. Szük­ség van még több főiskolás aktivitására, akik odaállnak a rászorulók mellé És nem utolsósorban szükség van ar­ra, hogy a fizikai munkás szülők maguk is kérjék, sőt követeljék azt a segítséget, ami gyermekeiknek kijár. Bürget Lajos is kiderül Különböző A Szatmárvidéki Faipari Vállalat központi műhelyében készül a Szátmár II.” lakószoba végső osszeálldasa. A bú­tor i artós és szép magas fényét poliészter öntőgéppel készí­tik. Képen Kiss Bálintné a tükörfényes _ szekrenyajtókat szedi el a gyorsan dolgozó gép futószalagjáról. Hammel József felvétele Deviza a megyei erdőkből Januárban volt egy éve, hogy a hajdú-bihari és a m rségi erdőgazdaságok e esüléséből létrejött a Fel­ső iszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, amely már az ala­kulás éveben jelentős export szó 11 ítmány okát bonyolítót le. Az 1970-es esztendőber több mint 410 ezer dollár ér­tékű fát. famgsot és csemeté' adlak a külföldi megrende löknek, a nyugati országok ba. Az idei évben a gazdasát exporttevékenysége csők kenni fog. hiszen az eddi külföldre szállított fenyőfá' és tölgyfát, a hazai feldől go^ zó üzemeknek adják el. / L1GNIMPEX Külkereskedel mi Vállalattal történt meg egyezés alapján az 1971-e évben az akácfa adja az ex port fő volumenét, 270 ezei dollár értékűt indítanak útra Mintegy 20 ezer darab rakó dólapot is készítenek akác fób'ú s ezt a Német Szövet «égi Köztársaságnak expor­tálják. A szintén akácfából készült parkettlapokból 500 köbméter Ausztriába. 280 ezer darab szőlőtámkaröt pedig íugoszláviába adtak el. A hazai fafeldolgozó üze­nek nyersanyagellátásából negmaradó tölgyfát bútorlé- :ek, küszöblécek és parket­tek készítésére használják fel. i ebből 620 köbmétert Svéd- írszágba és Dániába szállíta­nak. Ezenkívül még 3 ezer dol­lár értékű akác- és juhar­famagot és csemetét is expor- ál a gazdaság Ausztriába. Uetve az NSZK-ba. A kül­földi vadászok Szabolcs- Szatmár megyei vendégvadá- ; zásából több. mint 5 ezer tollárra számítanak az őzek. j nyulak és a fácánok kilo ésénél A HUNGARO- ?RUCT-nak készített 4 milli ümásláda is komoly export levétel az egyéves üzemnek, ászén ezt is külföldiek kap­át . (b. d.) Á hozás is lehet jó... Két év után újra a húsiparról — Sok új beruházás Gondoskodnak a szakemberekről Még ma is úgy van vele a fogyasztó, hogy megkérdezi az eladót: debreceni, vagy nyíregyházi-e a töltelékáru. Mert az utóbbihoz nem sok a bizalom. És. ha az elmúlt évek minőségi vizsgálatait, termékeit ^nézzük, ez teljesen érthető. Két éve például Miskolcról küldték vissza az árut azzal az indoklással, hogy a parizer nyers, fővet- lon, a szafaládé színtelen, rossz, a csemege pároskol- . bász tele v an légbuborékok­kal és nem jó a sonkaszalá- mi összetétele sem. A vállalat nem ismerte el a hiányosságokat, ezért egy alapos vizsgálat után — ami igazolta a termékek rossz minősegét — a Mezőgrzda- sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium segítségét kérték az illetékesek. TEILES FELÚJÍTÁS A válasz rövid idő alatt megérkezett. Eszerint az Ál­latforgalmi és Húsipari Tröszt elrendelése alapján tervbe vették az. üzemépüle­tek felújítását, új mellékter­mék-feldolgozó helyiség ki­alakítását, ■ a technoló­giai hűtő bővítését, kény­szervágó és párolóhelyiség létesítését, álla'tszállások, ál­latátvevő helyek felöiításé' és bővítését, a vállalat szennyvízelvezető rendszeré­nek városi hálózatba való be­kötését, valamint a kutak víznyerő berendezéseinek felújítását. Ezekre a muff1 kákrg beruházási és fenntar­tási keretből megfelelő ösz- sz^get ad a tröszt. Ez állt a példátlanul gyor­san intézkedő levélben. Az­óta két év telt el. Az ígért beruházások közül elkészült a teljesen korszerű vágóvo­nal — amelyik percenkén* egy hízott sertés feldolgozá­sára alkalmas —. az új kény­szervágó — bár ez nem tartozik a húsipar profiljába, inkább a tanács dolga lenne —, benne a párolóval, főző­vei és minden olyan beren­dezéssel. ami megfelel a korszerű állategészségügyi követelményeknek, valamint az új marhavágó. És ha nem jön közbe ta­valy az árvíz, elkészült vol­na a harminc vagonnyi árut befogadó hűtőraktár, a mo­dem zsírüzem, a szennyvíz- derítő. Épül a csapadékvíz­elvezető csatorna és az üzem egész területén a korszerű úthálózat, valamint a tmk- rrűhely. HOL KÉSZÜL A SZÉP ÁRU? Ez persze a fogyasztót nem érdekli. Csak az, ha bemegy a boltba, legyen megfelelő választék, é.s amit választ, az jó legyen. De vajon megta­lálja-e ezt a nyíregyházi, vagy a vidéki boltokban? Átfogó vizsgálat legutóbb tavaly nyáron volt, ahol az ÁKF. a KÖJÁL. az Állat­egészségügyi Állomás, vala­mint a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának szakemberei megá 1! a ni tották, hogy javult a termékek minősége, de még mindig van javítaniva­ló. Azóta is többször vég­zett vizsgálatot a Debreceni Minőségvizsgáló Intézet és a nyíregyházi húsipar termé­kei rendszeresen m^frieltek a minőségi követelmények­nek^ A vállalatot időnként még­is elmarasztalják, mert pél­dául ha csak egy százalékkal vizesebb árujuk az előírtnál, máris kész a minőségi kifo­gás. Ezzel szemben a válla­lat vezetői azt állítják: a töltelékáruk Nyíregyházán is éppen úgy készülnek, mint Debrecenben, vagy az ország bármelv más húsüze­mében. A példánál maradva: elég lenne egy napi hűtőben * árolás ahhoz, hogy ne le­gyen magasabb a víztartalom a megengedettnél. (Ebben az 'vben várhatóan raktározási -w^diaik is megoldódjak.) Korábban azt Is szóvá tet­tük. hogy nagyon kevés szakember dolgozik a válla­latnál. Azóta itt is sok a változás. Dolgozik már ve­gyészmérnök, hat agrármér­nök, négy közgazdász a vál­lalatnál van már két fel­sőfokú élelmiszeripari és hét felsőfokú mezőgazdasági technikus, továbbá három kö- zéDÍokú technikus végzettsé­gű szakemberük. de máris Gondoskodnak az utánpótlás­ról. öten idén. tízen jövőre szereznek szakmát Debrecen­ben és harmlnchatan most elsősök a nyíregyházi szak­munkásképzőben. a vásárlók VÉLEMÉNYE Mielőtt a húsipari vállala­tot megkerestük volna, előze­tesen érdeklődtünk néhány vásárlótól és a kereskede­lem több illetékes szakembe­rével is beszéltünk. A ka­pott válaszok nem voltak egyértelműek. A vevők kö­zött voltak, akik a debreceni árura esküdtek, voltak, akik nem tudnak különbséget tenni a kéttő között. Leg­többjüket pedig nem is ér­dekli, honnan kerül az áru a boltokba, fő, hogy kapni lehessen és jó legyen. A kereskedelem már inkább válogat. A két Csemege nagyobbrészt Debrecenből szerzi be a töltelékárut, az élelmiszer kisker viszont Nyíregyházáról. Nekik nincs minőségi kifogásuk, csak vá­lasztékproblémát említettek. Találomra néztünk meg egy heti megrendelést. Va­lóban volt eltérés a kért és kapott mennyiség között hol pluszban, hol mínuszban. De a húsipar rendszeresen töb­bet szállít az olcsóbb áruk­ból: tepertőből, főtt császár­szalonnából, kenőmájasból, tüdős és véres hurkából. És ezzel együtt is az utolsó helyen állunk az országos statisztikában az egv főre ju­tó töltelékáru fogyasztásában. Komárom megyében 26 kiló, Szabolcsban 8,8 kiló töltelék­áru jut egy „statisztikái” lakosra. Megoldást csak a napi ’ka­pacitás növelésével lehet el­érni. Erre megfelelő terveik vannak: a jelenlegi napi 70 mázsát 1975-ig 110-re. 1980-ig 150—200 mázsára növelik, amellyel körülbelül elérjük az országos átlagot. LEHET-E TÖBB BELSŐSÉG? Sok gondot okoz a belső­séghiány. Sokan keresik, szí­vesen vásárolnák és alig lehet kapni. Az oka: a levá­gott állatok belsőségének fe­lét felhasználja a vállalat, mert igényli a kereskedelem az olyan töltelékárukat, amit belsőség nélkül nem lehet elkészíteni. A kórház. az óvodák, bölcsődék és közüle- tek elviszik a további 35—40 százalékot csak a többi Ke­rül a boltokba. A vállalat fejlődése azok­nak sz°mbetűnő, akik néhány évvel korábban is jártak a telepen. Az inkább istállóra, mint húsfeldolgozóra hasonlí­tó épületek eltűntek és ha idén befejezik a most épülő üzemrészeket, modem nagy­üzem lesz az Allatforgalmi és Húsipari Vállalatból. A megfelelő képzettségű szak­emberek munkába állításával pedig várhatóan eltűnhet a ma még esetleg meglévő mi­nőségi kifogás is. B-’-gh József Czóbel- dokumentum Értékes dokumentumként őrzi a Szabolcs-Szatmár me­gyei levéltár az anarcsi Czó­bel család több ezer darab­ból álló levelezését. A Czó­bel család a múlt század má­sodik felében, elsősorban gaz­dasági természetű kezdemé­nyezéseivel hívta fel magára a figyelmet. Tagjai szorgal­mazták többek között a Ló- nyai-csatorna és a Kisvárda— Baktalórántháza közötti gaz­dasági vasút építését. Köz­életi tevékenységükkel össze­függésben állandó levelezést folytattak haladó gondolko­dású pplitikusokkal. így a gyűjtemény, amelyet az 1947- ben elhunyt Czóbel Minka írónő hagyott az intézmény­re, száz éven át hiteles rög­zítője a család krónikájának; ezen keresztül a megye tár­sadalmi, politikai eseményei­nek. A család utolsó leszárma­zottja, a 80 éves Czóbel Mar­git a csehszlovákiai Strasky- ban él. Ott kereste fel őt as élmúlt napokban dr. Balogh István, a megyei levéltár igazgatója és dr. Németh Pé- terné múzeológus, hogy a ve­le folytatott beszélgetés alap­ján kiegészítéseket szerezze­nek a gazdag levélgyűjte­ményhez. Útjuk teljes siker­rel járt. Nemcsak a levelek­ben szereplő személyekre vo­natkozóan kaptak értékes ki­egészítéseket, de magnetofon­szalagon is megörökítették a Czóbel család utolsó tagjának visszaemlékezéseit Jő ellátás halból Az enyhe tél következtében a folyókban, holtágakban, morotvákban, mesterséges tavakban általában jó teleié* volt megyénkben. A mester­séges halastavak állomány­dúsítása, benépesítése rövi­desen — még e hónapban —• meg is kezdődik. Körülbelül kétmillió pontyivadék kerül a halastavakba. De kihelyez­nek jelentős mennyiségben növényevő (ampr, busa), ra­gadozót: csuka, harcsa, sül­lő ivadékot is, valamint an­golnát, előnevelésre. Minden jel arra mutata lesz elegendő hal az idén a megyében. Biztosítottnak lát­szik a fogyasztási Igény kie­légítése. A megye két halá­szati szövetkezete, a nyír­egyházi és a fehérgyarmat! mintegy 1500 mázsa halat tervez kifogni idén a területi vizekből. Munkavédelmi mulasztások ik fig^elmesf©léstől \ ca büntető eljárásig A Szakszervezetek Megyei Tanácsa munkavédelmi fel­ügyelősége a múlt évben 660 üzemvizsgálatot végzett. Ez persze nem ennyi balesetve­szélyt jelent, hanem sokkal többet. Ezért kellett ötezernél is több esetben intézkedni a mulasztó vállalatokkal, fele­lős vezetőkkel és beosztottak­kal szemben. A kisebb szabálytalanságok esetén figyelmeztetés, fegyel­mi eljárás, feljelentés a kö vetkezmény, de ha egyik sem használ, vagy súlyos a mulasztás, akkor pénzbírság kiszabása következik. így történt ez a mátészalkai al­matároló építkezésénél is, ahol a munkavédelmi fel­ügyelő egv sor szabálytalan­ságot talált. Nem rögzítették megfele­lően a mo:g .állvánvokná használt egyágú létrát, rá­adásul nem értek túl a moz­góállványnak azon a szintjén melyen a létrán közlekedők­nek dolgozni kell A hegesz­tődinamó primér oldalának vezetéke vasajtók között volt elvezetve. így az ajtók moz­gatása tönkretehette volna a vezeték szigetelését, nem építettek ki utakat és átjáró­kat a mélyépítési munkák miatt felárkolt területen és a bitumenmelegítő üst mel­lett nem helyeztek al tűzol­táshoz homokot A legsúlyosabb hiányosság azonban az volt, hogy az öt­száz kilogrammos gyorsfelvo­nónak a kosara üzemképte len állapotban volt, ennek el­lenére dolgoztak vele E? itóbbiért bírságolták meg há­romszáz forintra M B. kör­zeti főgépészt és ugyanezért a súlyos mulasztásért N. Gy. körzeti főgépészt, aki a máté­szalkai MOM építkezésénél engedte üzemelni a törött ol­dalú, rögzíthetetlen ajtajú gyorsfelvonót. Hogy milyen súlyos mu­lasztás ez, elég a nyíregyhá­zi szálloda építkezésénél tör­tént halálos üzemi balesetre utalni, ahol hasonló okok miatt zuhant le egy japáner -légyemelet magasból. A hűtótároló építésénél lévő felvonó szabálytalan műkö­dését ráadásul már két hét­tel korábban is kifogásolták, határozatot hoztak az azon­nali megjavítására, a vissza­térő vizsgálatkor azonban még mindig ugyanúgy üze­meltették a liftet. De van más példa is. Egy rossz hidraulikájú keretfü- részgépen dolgozott tavaly márciusban É. E„ a Bakta- lórántházi Gépjavító Állomás lakatosa és üzemi balesetet szenvedett. Az állomás veze­tői ennek ellenére nem javít tatták meg a fűrészgépet, így alig egy hónappal az eset után egy másik dolgozó is megsérült. A Munkavédelmi Felügyelőség határozatot ho­zott a gép megjavítására, de a május elején megismétlődő ellenőrzéskor is épp olyan ál lapotban találta a fűrészgé pet. Ebben az esetben is pénz­bírságot szabtak ki a fő­mérnökre, aki tudott a gép hibájáról és mégis engedte üzemeltetni. Sőt a szakszer­vezeti bizottság munkavédel­mi felügyelője még az első baleset előtt leállíttatta a gé­pet, de az állomás ezt nem vette figyelembe és tovább üzemeltették minden javítás nélkül. Ha a figyelmeztetés nem használ,. akkor pénzbírság ki­szabása következik. Sajnos ennél súlyosabb esetek is vannak, olyanok, amikben nem lehet két-háromszáz fo­rinttal letudni a felelősséget Amikor a munkavédelmi fel­ügyelőség már nem tudja fe­lelősségre vonni a mulasztó^ mert meghaladja a hatáskö­rét Ilyen súlyos baleset törtéirt múlt év júliusában a gabo­nafelvásárló és feldolgozó vállalat mátészalkai kiren­deltségén. ö. B. gépkocsive­zető lábát a szállítószalag hajtóműve elkapta és levág­ta, mert hiányzott róla a vé­dőburkolat. Ennek a szállító- szalagnak volt korábban gyá­ri védőburkolata, de miután letört, betették a raktár sar­kába. Ebben az esetben már büntetőeljárást indítottak * mulasztókkal szemben. Előfordulnak persze olyan esetek is, amikor a dolgozók vétenek a balesetvédelmi sza­bályok ellen. Védőrácsokat szerelnek le, hogy könnyeb­ben hozzáférjenek a géphez, A felelősség ilyen esetekben Is a vezetőket terheli. Ezért kell nekik nagyobb gondot fordítaniuk az ellenőrzések­re, a dolgozók ti épségé­nek védelmérp T &

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents