Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)
1971-03-19 / 66. szám
ÍJW * tí. «. éM A harmadik szektor Tsz-törekvések AHOGYAN AZ IPAR ÉS A ' MEZŐGAZDASÁG KORSZERŰSÖDIK, vagyis egyre kevesebb emberre van szükség ahhoz, hogy azonos értéket megtermeljen, a növekvő kereslet egyre inkább azok felé a tevékenységek felé fordul, amelyeket összefoglalóan szolgáltatásoknak szoktunk nevezni. Mivel egyre több gépet használunk háztartásunkban, mind több javításra is szükség van. Növekedni fognak igényeink az egyéni tanulásra, és azokra a dolgokra, amelyeket általában nem gépek végeznek. A termelésben. fölöslegessé váló emberekre itt lesz szükség és termelési értékben is, de az ott foglalkoztatott emberek számát tekintetbe véve is egyre nagyobb súlyt kap gazdasági életünkben, mindennapi tevékenységeink között a „harmadik szektor’’. Vagyis: a mezőgazdaság és az ipar, a két nagy alapvető termelő tevékenység mellett a következő években rohamosan növekedő súlyt kap a szolgáltatás. Ezt a gazdasági tevékenységet is meg kell szervezni, hogy hatékonyan működjék. Kissé elkéstünk vele? Talán mert nem számítottunk arra, hogy már a 70-es években ilyen erőteljesen növekednek az igények. Nemrég a megyei tanács megbízta a Könnyűipari Minisztérium Helyiipari Kutató Intézetét: készítsen egy tanulmányt Szabolcs-Szatmár megye helyzetéről, a jelenlegi igényekről, azok várható alakulásáról, és a megoldás leghatékonyabb módjáról, segítségül véve a rendelkezésre álló összes tudományos eredményt ts. A TERJEDELMES TANULMÁNYT LAPOZGATVA mindjárt a bevezetőben egy érdekes javaslatra bukkanunk. A szabolcsi felmérést végző csoport megállapítja, hogy a megye félmilliónál több lakosa nagyon szétszórtan él (231 településen), melyeknek túlnyomó része 2 ezer lakoson aluli, sőt 20 szabolcsi település van, ahol a lakosok «zárna még az 500 főt sem éri OLVASÓNK ÍRIA: el. Megoldásként — figyelembe véve a közlekedési lehetőségeket — hatvanhét körzetre osztották a megyét, gondosan ügyelve arra, hogy lehetőleg egy körzet se legyen 3 ezer lakoson aluli. Még így is nagy a változatosság a legnépesebb, 21 ezer főnyi mátészalkai és az egyetlen 3 ezer lakoson aluli tiszaszalkai, 2 és fél ezer lakosú, körzet között. A KUTATOK VÉLEMÉNYE SZERINT ha ezekben a körzetekben, illetve a központjaikban úgynevezett komplex felvevőhelyeket állítanak fel, a jelenlegi nehézségek megoldása és a későbbi fejlesztés maximálisan eredményes lehet. A tanulmány azt javasolja, hogy egy-egy ilyen felvevőhelyen a mosástól a sző- nyegtisztitásig, a cipőjavitás- tól a televíziókészülékek karbantartásáig 10—15 félt szolgáltatásra is lehessen munkát vállalni. A különféle típusú javítást végző műhelyek aztán ezekről a felvevőhelyekről gyűjtenék be az elvállalt munkadarabokat, és egyben körzeti járataikkal kivinnék azt, ami elkészült. Hogy a vállalóhelyet ki működteti, — egy kisipari szövetkezet, egy fogyasztási szövetkezet, vagy egy Patyolat vállalat — az a cél szempontjából mellékes. Az a fontos, hogy sok mindent vállaljon. Mert így mindenkinek hasznosabb. Olyasféle dolog ez, mint az a másik akció, amely arra irányul, hogy a kenyérboltokban tejet, és a tejboltokban friss sütőipari termékeket is lehessen kapni. A tanulmány részletesen foglalkozik továbbá a mérték utáni ruhakészítés, a ruházati cikkek javítása jelenlegi helyzetével és az igények várható változásával. Még ezeknél is jelentősebb azonban az az elgondolás, amely a gépjárműjavítás " megoldásait célozza. Mindenekelőtt az adatok: míg a személygépkocsik száma 3 év alatt közel megkétszereződött az országban, Szabolcsban ennél sokkal gyorsabb volt ugyanez, a számnövekedés. 1964-ben még csak 1831 személygépkocsi volt a Villanyiigybeii f Egy kilométerre lakunk Mátészalkához. Évek óta fiaetjük a városfejlesztési hozzájárulást, éppen úgy, mint azok, akik bent laknak a városban, s nekik mindennap kigyúl a lakásukban a villany, nézhetik a televízió adásait, munkájukat háztartási gépekkel megkönnyíthetik. Nem úgy, mint mi, akik még mindig petróleum- lámpával világítunk, s le kell mondani a televízió nyújtotta szórakozásról, a házi munka megkönnyítéséről. Huszonöt családról van szó; mely családok egymáshoz közel a Nagyszőiőben és az Ujfalusi-tagban laknak. Kérésünk, hogy hozzánk is minél előbb eljusson a villanyfény, ehhez akár társadalmi munkával is hozzájárulunk — olvastuk a Nagyszőlő és Ujfalusi-tag lakói által Irt levélben. Kielégíteni a lakosság igényét Százmilliós élelmiszeripari termelés megyénkben megyében, 1968-ban pedig már 4024, (a motorkerékpárok száma 24 ezer) a pontosságra törekvő számítások szerint 1975-ben már 8000 személy- gépkocsi lesz és 1985-ben 13 ezer. A javítási igény még ennél is gyorsabban nő, hiszen világos, hogy a meglévő gépek számán belül rohamosan növekszik a régi, már komoly karbantartást igénylő gépjárművek száma. Mivel a saját gépkocsival rendelkezők mentesítik a tömegközlekedést, az új koncepció szerint különös figyelmet érdemel. UGYANEZ VONATKOZIK A HÁZTARTÁSI GÉPEKRE, a rádióra, televízióra is. A számítások szerint 1975-ben a megye minden száz háztartása közül ötvenben lesz hűtő- szekrény és porszívó, 83-ban mosógép, 91-ben rádió és 70- ben televízió. Itt is, éppúgy, mint a ruhatisztítás, ruhajavítás és egyéb fa- és vasipari javításoknál, korszerű központi üzemek, szállítójáratok és a felvevőhelyek számának -növelése a megoldás. A tanulmány elsősorban a lakossági szolgáltatásokkal foglalkozik. Még hátra van, hogy az igen nagyméretű, úgynevezett közületi szolgáltatásokkal (munkásruha-mo- sás, stb.) is egybehangolva meginduljon a harmadik szektor nagyarányú kiépítése Szabolcsban is. Néhány évvel ezelőtt még sokan vélekedtek úgy a megyében is, hogy a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek foglalkozzanak a mezőgazda- sági termeléssel, az ipar dolga a késztermékkel való ellátás. Ma már műanyag- ijzemek is vannak egy-két szabolcsi tsz-ben, s aligha lehetne gyorsan felsorolni, milyen melléküzemági tevékenységet folytainak, terveznek még. A hármas cél « A három esztendeje elkezdődött fellendülés legjelentősebb eredménye mégis az, hogy a közös gazdaságok saját nyersanyagukat dolgozzák fel mind több helyen. Jellemző erre, hogy — mint a megyei tanács vb élelmezési csoportjánál elmondták — három éve a megye tsz-ei összes árbevételének csak 1, 1969- ben már közel 3, tavaly pedig már több, mint 6 százaléka származott élelmi- szeripari feldolgozó tevékenységből. Ezek szerint 1970- ben már megközelítette a 100 milliót az így befolyt összeg, s mintegy 5000 embert foglalkoztatnak a legkülönbözőbb feldolgozói szakmákban. A fél hármas: kielégíteni a falu és a város lakosságát, nagyobb mennyiséget és jobb minőséget vinni a piacokra, növelni a szövetkezetek jövedelmét, s minél több falusi embernek — elsősorban nőnek — adni állandó és megfelelő munkaalkalmat. Ma már több, mint 80 helyen van zöidség-gyümölcsárusí- tó hely. Igaz, itt még nem zökkenőmentes az ellátás, működésük csak idény szerű, mégis jó, mert nem kell bemenni a járási székhelyekre nyáron paradicsomért, paprikáért. A cél, hogy minél több helyen legyen melegház, ahol télen-nyáron lehet kapni friss árut. Nagy jelentősége van a falusi termeiőszövetkezeti tejházak működésének. Több, mint száz megyei közös gazdaságnak van már ilyen, ahonnan naponta vásárolhatnak friss tejet a lakosok. Bátorítani, segíteni kellene azt a kezdeményezést, hogy a tsz-ek az iparral közösen gyártsanak tejfölt, vajat, sajtot — tehát a mindennap szükséges tejtermékek szélesebb skáláját. Régi igényt szolgálnak a sok helyen már működő büfék, falatozók, falusi éttermek. Tizennégy ilyen működik, s közülük is ismert, megyei szempontból is igényes például az ófehértói, nvírtu- rai, sényői étterem, a domb- rádi, fehérgyarmati, berkeszi büfé-falatozó. Ezt a tevékenységet érdemes és szükséges is fejleszteni, hiszen igény van irántuk, de a tervek is mutatják: jó úton haladunk. A sütőipar példája A sütőipar fejlesztéséről szóló ismeretes kormányhatározatot követően már működik a vűllaji, panyolai, tiszaszalkai, s épül a nyírbog- dányi, a sóstóhegyi tsz-, vagy tsz—ÁFÉSZ ' ‘ kooperációban létrejövő sütőüzem, s még sok helyen eljutottak a megvalósítás gondolatáig. Ennek áz eredménye máris jelentkezik a jobb minőségben, s nem utolsósorban a versenyben, melyre az addig rnono- poljielyzetben lévő tanácsi sütőipar is rákényszerült. Az ilyen tevékenységet a "megyei tanács is támogatja: a bombázások értékének 30 százalékáig fizeti, ösztönzi a kenyérkészítő üzemek létesítését. Ma már nagyon sokan ismerik’és szeretik a nyírtass: Dózsa Tsz saját üzemében készült vegyes savanyúságot, egyéb terméket. Kevesen tudjuk, hogy kitűnő szárított al- maaszalványok készülnek például a beregi tsz-társulús üzemében, s hogy kitűnően működik a hodász—nyírmegy- gyesi kertunió. Ennek is köszönhető, hogy a nyíregyházi és a kisvárdai járás sok közös gazdasága határozta cl hasonló üzemek építését. A nyíregyházi járás tsz-eínek társulása nyomán egy alma- feldolgozó nagyüzem éyül Demecserben, amely az eaaig ipari almaként szerepelt es olcsón, vagy egyáltalán nem felvásárolt termékekből csinál „aranyat”. Több szövetkezetünk már foglalkozik tésztakészítmények gyártásával. Ennek igen jó a piaca, s nemcsak a száraztésztára, de többféle tartósított készítményre lehet a kereskedelemmel hosszú távra szerződést kötni. Célszerű lenne, ha a már működő, vagy most épülő szakosított sertéstelepek mellé feldolgozót létesítenének a termelőszövetkezetek. Az e területen legnagyobb vállalkozásnak — a vásárosnamén.yi sertéshús-feldolgozó üzemnek — a terve már el is készült. A megye távol eső részeinek húsellátásán kívül megoldást nyer majd a töltelékáruval es belsőséggel való ellátás is. Még nem elég... A tavalyi százmilliói» termelés a három évvel ezelőtti 1 millióhoz képest nagyon nagy előrelépés, de még nem eiég. Különösen a gyenge adottságú szövetkezeteknek kifizetődő és szükséges a gyorsan megtérülő élelmiszeripari, vagy más melléküzemági tevékenység. El kell érni, hogy a szövetkezetek összes árbevételén belül— jelenleg nálunk az országban a legalacsonyabb! — megyénk a következő öt év átlagában már 20—25 százalékban részesedjenek feldolgozó, értékesítő tevékenységgel. Csak a társulások 8—10 ezer vagon almát dolgoznak fel a tervek szerint. A lehetőség még számos: a konzervipari előfel- do! go zás (zöldborsók: fejté:1*., paradicsomlé-előállítás, stb.), az új éttermek, büfék, a legkülönbözőbb termékfeldolgozó üzemek létesítése kettős érdeke a tsz-ek tagságának. Egyrészt mint termelők jutnak munkaalkalmakhoz, ét nagyobb pénzhez, másrészt mint fogyasztók, jobb ellátásához. K. J. . GNZ. MEGIEGYZÉS A Magyar Optikai Művek korszerű gyáregységet létesít Mátészalkán. Az üzem munkacsarnokainak építkezése jó ütemben halad. Az építkezésekkel egyidőben mintegy 60 fő megkezdte ismerkedését a szemüveglencsék gyártásával. A fő hangsúly a gépek, s a gyártási technológia megismerése, a próbagyártás. Képen: Rozinvák Katalin revizor, a már csiszolt üvegek megmunkálását ellenőrzi. Hammel József felvétele Sok bába közt... A beruházó, az építő, % minden illetékes ígérte — azt követően mi is örömmel közöltük — hogy az új nyíregyházi szállodában 1970 szilveszterére igényelhetnek asztalt a városlakók. Ám, ahogy közeledett a dátum, úgy lett mértéktartóbb a beruházó és a kivitelező. Közölték, hogy a Szabolcs-szálió új épületében nem lesz 1970 szilveszterében semmi, az épület ugyanis nem készül el. Sok mindenre hivatkoztak, miért a késés a már régen elkésett fontos létesítmény átadásánál, s közölték — s mi ismertettük — az újabb dátumot: 19,71. április 4. Ahogy közeledett ez az újabb dátum, úgy lettek még szerényebbek a határidővel az illetékesek. Most azután kitűnt, hogy az április elejei átadási idő sem stimmel. Az ok: késik a távfűtési hálózat beszerelése. Megkerestük a főépítésvezetőt, aki azt mondta, hogy a szállodával kapcsolatod huzavona eredményeként (s ez már hat hónapja tarts) jelentősen késtek a közművesítéssel. Csak azon vitatkoztak hetekig az illetékesek, hogyan vigyék be a távfűtés csöveit. Amit a főépítésvezető közölt: áprilisban átadják a terepet s kezdődhet a belső berendezés. De hozzátette-, ha a gázbekötésnél nem lesznek hasonló problémák. Elmondta ugyanakkor, hogy ebben az esetben — mint sok más nyíregyház: létesítménynél is — sok a bába, a gazda, nehezen születik a döntés. A7. építő, akinek dolgozni, építeni kellene, értekezletek tucatjaira kénytelen járni, ahol nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak megegyezni a legkülönbözőbb Szervek. Addig a munka természetesen áll, a határidők tolódnak, mígnem egyéves lesz a késés. |sf|t Sok 4— és meg merném kockáztatni, hogy nem egy esetben közömbös, — bába között így vész e! a gyerek, azaz a nyíregyházi Szabolcs', száHó. (kovka? fanusz Qicka: FELTÉTELEK Éjfél volt, amikor az ördög meglátogatott. Már régóta számítottam rá, és készültem is, hogy egyszer eljön, megkísérteni. Közismert becsületességem miatt ugyanis vajmi kevés reményem lehetett, hogy a pokolba kerüljek. „Meg fog kísérteni...” — gondoltam, miközben vendégem leült az egyik fotelba, lópatás lábát keresztbe rakta, és közömbös arccal nézett rám. A szobában csend volt, amit én törtem meg végül is kérdésemmel : — Arra akarsz rászedni hogy valami helytelen dolgot cselekedjem? — Ha akarsz teszel, ha nem akarsz, r:em teszel — felelte érdektelenül és patái' kezdte reszelni. „Ördögi tervei lehetnek ve lem...” — gondoltam. Vendé gém azonban nem is törődött velem. , — Talán lopnom kellene valamit? — szólaltam meg ismét. — A te dolgod... — felelte röviden. — Vagy azt akarod, hogy alkoholista legyek? — Nekem teljesen mindegy! — szólt. — Nekem mindenesetre nem sok kedvem van, hogy itt töltsem veled az időt, és elveidtől eltérítselek... — Már értem... szóval azt akarod mondani, bog: az élvezeteket hajszoljam? Félhomály. érzelmes muzsika, váak... meg ilyesmi?" — Vágyak...! — megvonta a állát. — Unalmas dolgok! — Hogyhogy unalmas? — csodálkoztam. — Meg vagyok róla győződve, hogy' nem is olyan rossz dolog! — Pillanat! — szólt rám erélyesen. — Ki kit akar itt kísértésbe hozni? — Természetesen, te engem! — feleltem ingerülten. — Azon mesterkedsz, hogy engem a bűn fertőjébe rángass ! Az ördög mozdulatlan maradt. — Bűnözöl, vagy nem bűnözöl. nekem mindegy! — Az ördögbe is! — kiáltó! tam fel. — Mi történt, hogy neked minden mindegy? — Megváltoztak a prémiumfeltételek... Korábban minden lélek után fizettek... Most fixem van, — mondta és nagyot sóhajtott. Ez a hír megzavart. Éreztem. hogy a bűnbeesés utolsó lehetőségét is elszalasztottam. — írd alá az úti rendelvényemet... Egv nyomtatványt tett elém az asztalra, amelyen „a megkísértett aláírása” helyén aláírtam neki, ő azt elegánsan rövidre szabott frakkjának a zsebébe csúsztatta, és elköszönt. — Hát addig is... A várható sátáni kacaj he- 1 /ott fáradt nevetéssel távo- ■otfc Azon a helyen pedig, ahol ült, se kén, se szurok szaga nem maradt... Fordította: Antalíy István
