Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)

1971-03-19 / 66. szám

V1IÁG PRO IETÄPJA1, EGYES ÖUFTéKI irrvTU ÉVFOLYAM 66. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1971. MÁRCIUS 19, PÉNTEK Sok bába közt..« t (3. olda» Heti rádió* és tv* műsor (4. oldal) A hazai is lehet jó '5 óidat) Labdar úgócsa pn t o U készülődése *7 Oldal) LAPUNK ÍARlALMABÓtj Budapest 39 es képviselői választókerületének jelöltje: Kádár János Forró hangulatú jelölőgyűlés a Fémmunkás Vállalatnál Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkárát jelöltek országgyűlé­si képviselőjüknek csütörtö­kön az angyalföldi gyárak, üzemek dolgozói. A Fém­munkás Vállalat Frangepán trtcai kultúrotthonában le­zajlott forró hangulatú jelö­lőgyűlésen a gyár munkás- kollektíváján kívül ott voltak a Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységének, a csavarárugyárnak, a ken­derjutának, a Láng Gépgyár­nak, az ELZETT-nek, a forgá­csolószerszámok gyárának és a többi patinás, nagy múl­tú XIII. kerületi üzem dol­gozóinak képviselői. Sok szá­zan köszöntötték hosszan tar­tó tapssal, meleg ünnepléssel a Jelölőgyűlés elnökségében helyet foglaló Kádár Jánost, továbbá Biszku Bélát, a Köz­ponti Bizottság titkárát, Né- *neth Károlyt, a budapesti pártbizottság első titkárát, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjait, valamint a kerü­let párt-, tanácsi és népfront- yezetőit A gyűlés bevezetőjéül Bits- fcey Tibor, a Vígszínház mű­vésze tolmácsolta Váci Mi­hály „Szabad -g, tégy gaz­daggá minket” című versét, majd Garami Gy5z5r>é. á XIII. kerületi népfrontbizott­ság titkára, a jelölőgyűlés el­nöke mondott megnyitó sza­vakat. Kováét Károly, a XIII. ke­rületi pártbizottság első titká­ra, a jelölőgyűlés előadója elöljáróban emlékeztetett ar­ra, hogy milyen eredménye­ket hozott országépitő mun­kánkban a most záruló vá­lasztási ciklus, hogyan vált szebbé népünk — s ezenbe- lül Angyalföld munkásembe­reinek élete. Nem kis büsz­keséggel adott számot arról, hogy az 1965-től 1970-ig ter­jedő időszakban a kerület üzemeiben az országos átla­got meghaladó mértékben nőtt a termelés, s a korábbi tervidőszaknál 51 százalékkal több exportáru került k: An­gyalföld gyáraiból. Megvaló­sultak a IX. pártkongresszus­nak az életszínvonal emelé­sére vonatkozó határozatai, a szocialista építőmunka ered­ményeként a tervezettet meg- , haladó mértékben javultak a dolgozók, a lakosság életkö­rülményei. Az angyalföldi munkások és alkalmazottak átlagjövedelme a harmadik 1 ötéves terv esztendeiben 22 százalékkal emelkedett, to­vább szélesedett a társadal­mi juttatásban részesülők kö­re nőtt a juttatások összege. Tekintélyes összegű beruházá­sokkal gyarapodott a XIII. kerületi gyárnegyed, s nagy­arányú építkezések, új léte­sítmények egész sora járult hozzá Angyalföld új arcula­tának kialakításához, korsze­rű, szép városrésszé fejlesz­téséhez. A budapesti lakás- építési program keretében Angyalföldön öt esztendő alatt csaknem 1800 új otthon került tető alá, elkészült az Árpád-hídfő északi oldalán lévő új városrész, s a Kesz­kenő utcában — tőkent fiata­loknak — 320 akásos lakó­telepet építettek, t A következő évek tervei — hangsúlyozta Kovács Károly •» további gyors fejlődést Ígérnek. 1975-ig további 3800 lakással gyarapszik Angyal­föld, hozzáfognak az Ujlipót- város kiépítéséhez, s a kerü­let legöregebb — Béke út, Jász utca környéki — részé­nek rekonstrukciójához. A gyermekes anyák gondjait enyhíti a megépülő 550 óvo­dai és 180 bölcsődei hely, de szerepel a tervekben új szak­rendelő, s 38 iskolai tanterem felépítése is. Kovács Károly a Hazafias Népfront buda­pesti és kerületi bizottságét, illetve az MSZMP kerületi bizottsága nevében a főváros 39-es választókerülete ország- gyűlési képviselőjének Ká­dár Jánost, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkárát javasolta. Az indít­ványt nagy taps fogadta. Az előadó elmondotta: a párt első titkárát sok szál fűzi a XIII. kerülethez, az angyal­földi munkásemberekhez, a kerület mozgalmi harcaihoz. Olyan kommunistát javaso­lunk Angyalföld országgyű­lési képviselőiének — hang­súlyozta —, aki a legnehe­zebb időkben is töretlenül és önzetlenül szolgálta a mun­kásosztály, a dolgozó nép, a szocializmus eszméjének, ha­zánk felvirágoztatásának ügyét. Kovács Károly szavait megerősítették a felszólalók, akik munkatársaik, a kerület különböző üzemi kollektívái­nak véleményét tolmácsolták. — örömmel helyeslem és támogatom a jelölést — mondta Szabó László, a Ma­gyar Hajó- és Darugyár an­gyalföldi gyáregységének géplakatosa. Magam és társaim véleményét tolmácso-- lom: igaz, őszinte szeretet él szívünkben Kádár elvtárs iránt, akinek személye össze­forrott Angyalföld múltjával és jelenével. Értjük, elfogad­juk, támogatjuk azt a politi­kát, amelyet ő képvisel­Szabó Ferencné, a Kender­juta Gyár szövőnője így be­szélt : — Kádár elvtárs szemé­lyes, jó ismerősünk, az elmúlt esztendőkben többször is meglátogatta üzemünket. Mi mindannyian bizonyosak va­gyunk benne, hogy miként felelősségteljes pártfunkció­jában, úgy az országgyűlés padsoraiban is érdekeink képviselője, szószólója lesz. A magam és dolgozó nőtársaim nevében most köszönöm meg — fordult Szabó Ferencné a párt első titkárához — azokat a szavakat, amelyeket a X. kongresszus záróbeszédében a családanyák, a nők megbe­csüléséről mondott. Morvái László, a Láng Gépgyár épületszerelő lakato­sa ezekkel a szavakkal for­dult Kádár Jánoshoz: — Kádár elvtárs hazajön ha Angyalföldre látogat — summázta Ónodi Ferenc igaz­gató, a Szerszám- és Gép­elem Gyár dolgozóinak véle­ményét. A felszólalások után sza­vazás következett: a gyűlés résztvevői egyöntetű he­lyesléssel jelölték képviselő­jüknek Kádár Jánost. Piros- és kéknyakkendős úttörők, kisdobosok köszöntötték ez­után vörös szegfűcsoKorral a párt első titkárát, skí hosz- szan tartó, nagy taps köze­pette lépett a mikrofonhoz. A Központi Bizottság első titkára meleg szavakkal kö­szöntötte a megjelenteket, az angyalföldi gyárak, üzemek dolgozóinak képviselőit, s tol­mácsolta a Központi Bizott­ság jókívánságait. Köszönetét mondott a jelölésében kifeje­zésre jutott megtisztelő biza­lomért, amely — mint mon­dotta — arra kötelezi, hogy legjobb tudása, képessége szerint képviselje a XIII. ke­rület, s az egész munkásosz­tály, a magyar dolgozó nép érdekeit. A képviselői és tanácstagi választásokat megelőző idő­szak jó alkalmat kínál arra, — mutatott rá a továbbiak­ban, hogy számot adjunk az elmúlt esztendők eredményei­ről, a szocialista építőmun­kában elért sikerekről. To­vább erősödött a párt, a munkásosztály, egész népünk egysége a szocializmus esz­méi alapján. Népi demokra­tikus államunk, társadalmi rendünk, a nép hatalma szi­lárd. Az építőmunka menete hosszú évek óta töretlen, s a nép érdeke és óhaja, hogy így legyen a következő esz­tendőkben is Angyalföldön, Budapesten és az egész or­szágban új létesítmények so­kasága — modem gyárak, üzemek, lakótelepek, kultu­rális, szociális intézmények sora — tanúsítja munkánk céltudatosságát, hatékonysá­gát, azt, hogy érdemes küz- denünk, dolgoznunk. A nemzetközi helyzetről szólva rámutatott, hogy erő­södtek a magyar és a szov­jet nép közötti barátság, együttműködés szálai, fejlő­dött a Varsói Szerződésben tömörült országok összefogá­sa, kiszélesedett a szocialista országok együttműködése a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében, szorosab­bá vált a nemzetközi kom­munista mozgalom egysége. Biztos kudarcra vannak ítél­ve az agressziős imperialista törekvések a világ minden térségében. Joggal lehetünk büszkék arra, hogy népköz- társaságunk — a szocialista országokkal együtt — a nem­zetközi béke, a haladás ügyé­nek győzelméért vívott küz­delem élvonalában halad. Kádár János ezután hang­súlyozta: azzal a biztos meggyőződéssel állhatunk a Választók milliói elé, hogy politikánk irányvonala he­lyes, elvi alapjai szilárdak. Amíg ezt a vonalat követjük, minden út nyitva áll előt­tünk, minden feladatunkat meg tudjuk oldani. Progra­munk világos: a szocialista társadalom felépítése, a mun­ka szabad társadalmának megteremtése, s ezzel együtt a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelése, a haza felvirágoztatása. Ha ezért dolgozunk, ha nem sajnáljuk az erőfeszítéseket, s nemze­tünk minden alkotóerejét összefogjuk, eredményeink tovább növekszenek, orszá­gunk még nagyobb léptekkel halad a fejlődés útján — mondta Kádár János a gyű­lés résztvevőinek viharos tap­sa közben. Kijelölték a szavazókörökeí Szabolcsban-Szabolcs-Sza'cmár megyé­ben jól halad a közelgő vá­lasztások technikai előkészí­tése is. A tanácsok már me- gyeszerte kijelölték a szava­zóköröket. A községekben 560, a városokban 101, össze­sen 661 szavazókört szer­veztek. ‘Megválasztásánál te­kintettel voltak arra, hogy a szavazókörök lehetőleg a vá­lasztókerületek központjai­ban legyenek és indok nél­kül nem változtatták a már megszokott helyet. Ugyanak­kor az új lakótelepeken a la­kosság számarányának meg­felelően kellett gondoskod- niok a szavazókörök kialakí­tásáról. Nyíregyházán pl. az 1967. évi 71 szavazókor he­lyett most nyolcvanat szer­veztek. Problémát az új la­kótelepek okoztak, mert köz- intézmények hiányában csak nehezen tudtak a választóke­rületek központjaiban megfe­lelő épületeket találni. Ezért a déli lakótelepen a válasz­tás napján a körzeti orvosi rendelőt is igénybe veszik. Végül is a tanácsnak sikerült olyan megoldásokat találni, hogy a 80 szavazókor közül csak húszban kell majd két választókerület lakosságá­nak szavazni. Ezek a helyisé­gek viszont elég tágasak ah­hoz, hogy két választókerü­let lakosai 'sem zavarják majd egymást. A szavazókö­rök épületein tájékoztató táb­lákat helyeznek e). Budapestre látogat a bolgár kiilügyrriiiiiszter Iván Basev, a Bolgár Nép- köztársaság külügyminiszte­re, aki jelenleg a Lengyel Népköztársaságban tartóz­kodik hivatalos látogatáson. 'Péter János külügyminiszter meghívására március 22~én hivatalos látogatásra a Ma­gyar Népköztársaságba érke­zik. Fogadás a mongol nagykövetségen Zsamcin Botod, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete — a mongol nép­hadsereg megalakulásának 50. évfordulója alkalmából — csütörtökön fogadást adott a nagykövetségen. Megjelent a fogadáson Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi mi­niszter, Gyenes András kül­ügyminiszter-helyettes és Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes. Ott volt a Magyar Néphadsereg tábor­noki és parancsnoki karának sok tagja, s a társ fegyveres testületek több vezetője. Nyíregyháza gyorsan fejlődő város A megyeszékhely helyzetéről számolt be utolsó ülésén a városi tanács Csütörtökön délután tar­totta a ciklus utolsó tanács­ülését a Nyíregyházi Városi Tanács. Az ülésen Bíró László, a végrehajtó bizott­ság elnöke számolt be a vá­rosi tanács négyéves tevé­kenységéről. A tanács végrehajtó bi­zottsága a ciklus ideje alatt 103 ülést tartott. Az ülések napirendjein rendszerint a lakosságot érintő legfonto­sabb problémák szerepeltek. Sok gondot okozott a város- rendezési és városfejlesztési tervek végreh -jtása. a közle­kedési problémák megoldása, a köztisztaság, a lakosság áruellátása. A vb munkájá­nak ered mén- ességét tükrözi a város életében végbement sok változás és nagyarányú fejlődés. Sok helyes elgon­dolás azonban az anyagi esz­közök hiánya miatt nem va­lósulhatott meg. E problé­mák megoldása továbbra is nyitott kérdés. A végrehajtó bizottság legfőbb törekvése volt, hogy megfelelően han­golja össze a város területén az országos és helyi érdeke­ket és minden eszközzel se­gítse a város gazdasági éle­tét fellendítő központi elgon­dolások megvalósítását. En­nek megfelelően alakította ki az új iparterületet, építtet­te ki annak közműveit és la­kások juttatásával segítette a szakemberek letelepítését. Számos tárgyalást folytattak a megyei párt- és tanácsi szervek vezetőivel, országos szintű vezetőkkel annak ér­dekében, hogy Nyíregyháza kiemelkedjen régi elmara­dottságából és felzárkózzék a már eleve jobb nelyzetből induló városok sorába. A vb-elnök foglalkozott a különböző állandó bizottsá­gok tevékenységével, a ta­nácstagok választókerületi munkájával, utalva arra hogy a lakossággal való erő­södő kapcsolat jelei meg­mutatkoztak a társadalmi munka szervezésében, vég­zésében, a fásításokban, ut­cai virágoskertek létesítésé­ben, a 'tisztasági mozgalom eredményességében. Elősegí­tésére hirdette meg a ta­nács a kerületek közötti ver­senyt, amely nagymértékben járult hozzá a város szebbé, tisztábbá, egészségesebbé té­teléhez is. Ezután a városfejlesztési eredményekkel és problé­mákkal foglalkozott. Nyír­egyháza ma már a gyorsan fejlődő városok közé tartozik. Lakossága tíz év alatt 15 ezer fővel gyarapodott. En­nek zöme, 9 ezer új lakos a harmadik ötéves terv idő­szakára esik. Ez elsősorban az iparosításnak köszönhető, de nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy megvan a törekvés a lakos­ság részéről a városokba va­ló letelepedésre. A lakosság számának gyors növekedése elsősorban a lakásigény ki­elégítése vonatkozásában je­lent újabb gondokat. Hiába épült fel majdnem 3 ezer la­kás a harmadik ötéves terv­ben, a lakásigénylők száma a duplájára emelkedett, s ma már meghaladja az ötezret. A közművesítés és a köz­lekedés eredményeinek, prob­lémáinak elemzése után a la­kosság életkörülményeiben bekövetkezett változásokról szólt. Az egyik legfőbb ered­ménynek tekinthető, hogy a foglalkoztatottság kérdése megoldódott a városban. Az ipari munkások száma a vá­rosban meghaladja a 20 000­et. Férfi munkaerő-felesleg egyáltalán nincs, de ma már a nők is el tudnak helyez­kedni, ha körülményeik ezt egyébként megengedik. Prob­lémát inkább az okoz, hogy az eddig háztartást végző asszonyoknak nehéz az ipari termelésbe való beilleszkedés, különösen ott, ahol több mű­szakban kell dolgozni.' A vb-elnök szólt arról, hogy az egyik legnagyobb gondot az óvodai férőhelyek hiánya okozza. A tanács sa­ját erőfeszítéseiből nem is tudta volna megoldani. Ezért indították el az elmúlt he­tekben azt a társadalmi ak­ciót, amelynek eredménye­képpen eddig mintegy 40 millió forint értékű pénz, anyag, és társadalmi munka gyűlt össze. Ezt teljes egé­szében új óvodák és óvodai férőhelyek bővítésére hasz­nálják fel. Bíró László befejezésül ösz- szefoglalta azokat a legfon­tosabb megoldásra váró fel­adatokat. amelyekkel elsőd­legesen kell majd foglalkoz­nia a választás után meg­alakuló tanácsnak, majd kö­szönetét mondott a tanácsta- goknak az elmúlt négy év­ben végzett munkájukért Két megyéi és 12 városi tanács­tagot felszabadulási jubileu­mi emlékplakettel tüntetett ki. A városi pártbizottság nevében Varga Gyula első titkár, a Hazafias Népfront­bizottság nevében Kellner Ferencné titkár mondott kö­szönetét a tanácstagoknak

Next

/
Thumbnails
Contents