Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)

1971-03-17 / 64. szám

. mlrrtw if. iretPP-WAGTAWORS**« *. ma TUI. Összekötve a nagyvilággal Berendezések, alkatrészek, beylerek Nyírbátorból „Az 1858-ik évet... neve­zetes ténnyel tette emlékeze­tessé a város... Ez év szept. 5-én jelent meg a felékesí­tett indóházunknál a legelső vasúti vonat. . Megjelent te­hát az első vonat Nyíregyhá­zán és ezzel együtt új vér pezsdült meg annak kereske­désében, iparában. A roppant forgalom a várost az anya­gi érdekek gyúpontjává tette, össze lett kötve a nagy­világgal, s mindezen viszonyok összehatása rohamos léptekkel vitte elé városunk virágzá­sát és emelkedését.. Felesle­ges említeni is, hogy az első vonat megjelenése nagy ün­nep volt a városra nézve...” — írja Nyíregyháza egykori krónikása Sokkal kisebb nyilvánosság és ünneplés között zajlott le, de jelentőségében mégis óriási volt az elmúlt öt év során a nyíregyházi állomá­son megtörtént három ese­mény. A vasút és a megye közlekedése történetében egy­aránt kiemelkedő ünnepsége­ken avattuk 1968-ban a Sze­rencs—Nyíregyháza, 1969- ben a Nyíregyháza—Záhony és 1970-ben a Nyíregyháza— Deoiecen közötti villamosított vasútvonalat. Már csak 170 perc! A korszerűsített pályákon 100 kilométeres sebességgel roboghatnak az expresszvó- natok. mehet a kohókba a vasérc, a gyárakba a fűtő­anyag, az építkezésekhez a cement, a faanyag, s a nép­gazdaság számára legfonto­sabb áruk sokasága. ólem, régen még nagyon fáradságos dolognak találták innen Pestre, de különösen a fővárosból Nyíregyházára utazni. Hányszor és hány­szor hallottuk emiatt ezt a már jelképessé vált monda­tot messze esünk a főváros­tól Ma a foka.) expresszel hét órakoi indulunk Buda­pestről és 10 óra “lőtt már Nyíregyházán van az utas. Az utazási idő mindössze 170 perc! Közlekedésünk korszerű­ségét példázza ez is; nem rit­kc. hogy Nyíregyházáról rég­gé. háromnegyed hatkor in­dult el az utas, Budapesten elvégzi a dolgát és délután fél hatkor újra Nyíregyházán sétál. Mintha a munkából menne haza. A villamosított pálya sza­kaszain modern állomásépü­letek készültek, a fővonala­kon kényelmes pulmankocsik járnak, a hegesztett sínek si­ma pályát jelentenek. A sze­mélyvonatok utazási sebessé­ge is az óránkénti 30 kilomé­terről 50 kilométerre növe­kedett. Nincs perc, hogy ne érkez­zen, vagy induljon vonat a nyíregyházi állomásról, hogy ne fussanak a megye vona­lam személy- és teherszerel- vények! Nagy szükség van erre. ömlik az áru az új megyei jparba. az iparból a készter­mék Megpezsdült külkeres­kedelmünkben a vasúti szál­lításra nagyon nagy felada­tok várnak Záhony összekö­ti megyénket a nagyvilággal. Milliárd, utakra Érdekes szamok jelzik a megtett utat. 1965-ben a for­galom ötvenegy százalékát bonyolította Diesel- és 49 szá­zalékát gőz von tatás me­gyénk vasútvonalain. 1970- ben a forgalomnak már 71 százalékát bonyolították Die­sel-mozdonyok Húsz száza lékót villanymozdony vitte és 9 százalékra csökkent a gőz- mozdonyok aránya. 1975-ben már 80 százalék lesz a Die­sel-vontatás, 20 százalék a villamos. A vasút reneszánszát éli. Átképezték és képzik a moz­donyvezetőket, új szakmák jelentkeznek a fűtőházak­ban : a villamos szerelés, a Diesel-szerelés. A nyíregyhá­zi állomáson a következő években megindul a moder­nizálás. Ennek során sziget­peronos, aluljárós megoldás következik — igényli ezt az óriásira duzzadt személy- és teherforgalom. A megye más részein is korszerűsítik a vasútvonalakat. Megszüntetik az elavult, gazdaságtalan vo­nalakat. Körzeti állomásokat alakítanak ki és a mai igé­nyeknek megfelelően építik át azokat De ezzel együtt növekszik a közúti szállítás szerepe. Kamionok, házgyári lakáso­kat szállító karavánok, s ha­talmasra duzzadt személyko­csi-forgalom teszi próbára út­jainkat. A forgalomhoz jó utak kellenek. Az útépítés nagy ütemben haladt az el­múlt években is Elkészült például a Téglás és Ujfehértó közötti kitűnő közúti pálya. Az árvizes területeken szinte minden községben új utalt épültek. A közutak, bekötő utak építésére a III. ötéves terv során közel egymilliárd fo­rintot fordítottunk. A jelen­tős programban is nagy sze­repet kapott a nyíregyházi utak, utcák korszerűsítése. Városunkban — ahoi öt év­vel ezelőtt a. központban is alig volt pormentes bitumen út — ez időszakban épült újjá a Széchenyi utca, a Di­mitrov utca az Északi kör­út, a Stadion utca, az új sós­tói műút, bekötő ut — és még ki tudná felsorolni, hány modern útvonal az ipartelepeken, a sáros utca helyén. Mindez kevés. Hiába a pél­dátlan ütem, mind Nyíregy­házán, mind a megyéoen na­gyon sokat kell még építe­ni, hogy az utak megfelelje­nek a ma ét különösképpen a holnap követelményeinek. Mert a járműforgalom nö­vekedése rohamos. Évi 35 millió utas A megyében öt évvel ez­előtt 84 autóbusz volt . — ezek is elsősorban kis befo- gadóképességűek Az el­múlt év végére ez a szám 156-ra emelkedett. Ez idő alatt megjelentek a 130 sze­mélyt befogadó csuklós autó­buszok is. A közlekedés iránti igény nagy Ugyan, ki indul el ma akárcsak kerék­párral is onnan ahonnan néhány évvel ezelőtt gyalog. Az autóbuszok száma száz­zal növekszik a következő öt évben. Nyíregyháza a mo­dern, városi közlekedésre legjobb Ikaruszokból har­mincat kap Nemcsak a közlekedés, éle­tünk változásának mutatója is: 1965-ben 2242 személy­gépkocsi volt a megyében. 1970-ben már hatezer. 1075- re várhatóan ennek két-há- romszorosa jár majd gz uta­kon. Ezekhez is kellenek a jó utak, a parkolóhelyen. A IV. ötéves tervben me­gyénk iparosodása fokozódik A korszerűbb mezőgazdasag megnövekvő árutermelése kö­vetkeztében évről évre 18—20 százalékkal lesz magasabb a közutakon szállított áruk sú­lya. A következő öt évben csak az új autóbuszokra 115 mil­lió forintot költenek. A IV ötéves terv fejlesz­tésével csökkenteni akarják a zsúfoltságot és minden olyan községet, ahol jó kövesút van, bekapcsolnak az autó­buszforgalomba. Újabb nem­zetközi autóbuszjáratokat és új távolsági járatokat közle­kedtetnek. A 7Q évi huszon­egymillió utas helyett öt év múlva már 35 millió utast szállítanak majd. A főnökségeken és kiren­deltségeken modern gépjár­műszervizt szerelnek fel. Nyíregyházán automatikus gépjárműmosót tervez a Vo­lán. A megye szinte vala­mennyi járási székhelyén és nagyobb településén létesülő szervizek mellett a Volán Nyíregyházán és vidéki ki- rendeltségein bevezeti a ma­gángépkocsik szervizét is. De a közlekedéshez — mint mondtuk — jó utak kellenek. 1965 december 31-én a megye állami útjai­nak 49 százaléka. 1971 január elsején 97 százaléka volt pormentesített bitumen út. öt év múlva már nem lesz poros, makadám szakasz az állami kezelésű utakon. Tervek 1975-is, A IV. ötéves tervben tovább folyik az utak építése, re­konstrukciója. Ez idő alatt készül el a legnagyobb volu­menű építési munka, a Nyír­egyháza—Záhony közötti 4- es főközlekedési út szakasza. A Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat mellett a betonútépí­tő emberei és gépei is-segí­tik ezt a hatalmás munkál. Csak ez az út milliárdos nagyságrendű beruházással készül! Ezenkívül teljesen felújítják a 41-es út Nyír­egyháza—Beregsurány kö­zötti szakaszát és még sok megyei utat fejlesztenek, hogy képessé tegyék a meg­növekedett forgalom minél jobb kielégítésére. 1945-ben a párt kiadta a jelszót: Arccal a vasút felé! 1970-re a gyakorlatban va­lósult meg egy olyan álom, amely gazdag országinak is dicséretükre válhatna. Most s közutak nagy újjáépítés programja a soron lévő fel adat Biztos hogy anya,' erőnktől függően e tekinte! ben is megvalósítjuk a cél! Függvénye ez annak, hog; mint száztizenhárom éve c vasút megjelenése tette, mos a vasút és a kövesút járul­jon együttesen hozzá, hogy pezsgőbbé váljanak mezőgaz­daságunk, iparunk, virágzóvá ma még elmaradott települé­seink. EGYMÁS MELLETT Öpályi és Mátészalka kö­zött történt a baleset, ami­kor az ittas és jogosítvány nélküli motoros egy balra ívelő kanyarban áttért az úttest bal oldalára és egy­szerre két kerékpárost ütött el. A motoros megkapta mél­tó büntetését, ez szót sem ér­demel már Viszont a két ke­rékpáros nő — akik súlyosan megsérültek — igen Ugyanis miként lehet egy­szerre két kerékpárost elüt­ni? Csak akkor lehet ha egy­más mellett haladnak. így volt ez akkor is. pedig ezt a KRESZ kifejezetten tiltja. Mégis, milyen gyakori ez ^ a szabálysértés Ha a járműve­zetők — a dühösebb jei — kürtőinek. akkor nyomban tudják hol kell hajtani a kerékpárosnak, de addig ka­rikaznak ’"más mellett. Az útjaink többségükben keskenyek, nagy veszélynek 24 millió forint értékű ered­ménye volt tavaly a Nyírbá­tori Gépjavító Állomásnak. Az idei terv 35 milliós igényt támaszt. Az állomás ennek megfelelően alakítja, fejleszti profilját, keresi a kooperáci­ós lehetőségeket. Vállalati fejlesztési alapból létesítettek 600 ezer forint beruházással egy horganyzó üzemrészt, amely hamarosan megkezdi a termelést. Első­sorban az élelmiszer-gazdaság részére tudják az új üzem­részt hasznosítani. Máris megkötötték a szerződéseket például a Mosonmagyaróvári Mezőgép Gyárral és a Len­gyeltóti Mezőgépgyártó Vál­lalattal hosszú lejáratú hor- ganyzási munkák végzésére. A mosonmagyaróvári gyár ré­szére olyan baromfinevelő kombinátok berendezéseinek és alkatrészeinek horganyzá­sát végzik így Nyírbátorban, melyek szovjet exportra ke­rülnek. A lengyeltóti koope­rációban pedig hazai sertéste­nyésztés gépesítését szolgáló berendezések teljes horgany­zására kerül sor a gépjavító állomáson. teszik ld magukat az egy­más mellett haladók, különö­sen akkor, ha járművük há­túiról még nincsenek is ki­világítva. Miért mennek hát így? Mert egymás mellett lehet beszélgetni, nem olyan unal­mas az út. Meg: majd vi­gyáznak a gépjárművel! — Pedig annak nem is mindig ura a vezetője... FELIDÉZETT MÚLT A családi élet két jellem­zője volt az anya és a lány férjének maghatározása Az anya azt mondta: nem ka­pott örökséget hát haragu­dott az ura. s hangoztad: semmivel jött a házas­ságba — ezért volt kezdettől rossz az életük A vejet szolgának nézte a háznál az após. Az após — 1ózanon a tsz egyik szorgalmas tagja — furcsa nézeteket vallott te­hát a családról. Réfliea, be­Tavaly kezdett először a bátori gépjavító mezőgazda- sági pótalkatrészeket gyártani. Ennek értéke még csak 1,6 millió forint volt. Idén már 8 milliós terve van ennek a termelési résznek. Múlt évben még csak gabonafúvók, répa- lazítók, burgonyaszedő gépek, boronák pótalkatrészeit gyár­tották, most egész sor mező- gazdasági erőgépre (DT, T— 100-as, MTZ, DE—28-as) is kiterjesztették ezt a tevé­kenységet. Először gyártják az idén NDK-import mezőgazda- sági erőgépek pótalkatrészeit, a Miskolci Mezőgép Vállalat megbízásából. Bővül az üzem idei terme­lési profilja azzal is, hogy si­került megállapodást kötni a Hajdúsági Iparművekkel és a Székesfehérfári Finommecha­nikai Művekkel villanyboy- lerek, illetve hidroforok gyár­tására. Előbbiből 20 ezer (80 —200 literes) egységet, utób­biból 3 ezer darabot készíte­nek (80 litereseket). A 20 ezer vülanyboyler teljes mennyi­ségben exportra készül. S e két új termelési lehetőség 15 millió forintot képvisel. (ab) molyosodott nézeteket. _ Nyil­vánvaló, hogy a letűnőben lévő falusi világ egy darab­járól van szó. De űj generáció is nő, s még az idősebb asszonyok is képtelenek — egyre inkább képtelenek — ilyen keretek között élni A régi és az új valamiként, valahol össze­csap. különösen akkor, ha egyik sem képes azrialkal- mazkodásra. Az apagyi családi vereke­désnek ilyen vetülete is volt. A bíróság által kiszabott; büntetésbe — amit az após­ra mért —, benne volt az is: védeni kell a megújuló vi­lágot a régi támadásaitól. NEM SZEMBETŰNŐ? A zsűrid postahivatal ve­zetője félmilliós kárt oko­zott. Szép lassan elsikkasz­totta. Kellett a pénz, mert lottózott, s a sok sikkasztás miatt már olyan ideges volt. hogy inni is kezdett. Egyre többet Gyógyszertár­korszerűsítés Bezárt Nyíregyházán a Vö­röshadsereg úti gyógyszertár. A jelenlegi helyiségben ma már nem tudja ellátni a napról napra emelkedő gyógyszertár-forgalmat. A gyógyszer íárközpon tban Szabó Imre igazgató elmond­ta: a jelenlegi gyógyszertár mellett lévő épületet megvet­ték és a kettőből együtt ala­kítanak ki egy mindenben a mai igényeiket kielégítő új gyógyszertárat. így 'alkalmas lesz arra, hogy a jelenlegi forgalom dupláját is elérhes­se. Nemcsak a gyógyszertár eladóterét, hanem a mellette lévő laboratóriumi helyisége­ket is bővítik, a dolgozók szociális helyiséged is min­den igényt kielégítenek majd. Megtudtuk, hogy a nyíregy­házi Dózsa Termelőszövetke­zet építőbrigádja vállalta a Vöröshadsereg úti gyógyszer­tár korszerűsítési munkáját. Határidő is igen rövid, mind­össze három hónap. A kor­szerű bútorok elkészítését pedig szoros határidőre a Szikszói Vegyesipari Ktsa vállalta. Az új gyógyszertár az elképzeléseik szerint reg­gel 8-tól este 8 óráig tart majd nyitva. r. p. Éj éte?auloma*ák a nyíregyházi állomáson Budapesten a napokban tartották meg a MÁV Utas-.^ ellátó vezetői részére az or­szágos automata büfészolgá­lat bemutatóját A szokástól eltérően most nem új gé­pekről, hanem a régi beren­dezések újszerű felhasználá­sáról tartottak tájékoztatót Az új receptek szerint ha­marosan Nyíregyházán is bővül a választék. Az állomás es az Utasellá­tó Vállalat helyiségeinek át­alakításával új helyre kerül­nek az automata készülékek. Az eddigiektől eltérően nö­vekszik a választék Külön­böző kocsonyázott tmbiszek, tojáskrémes sonkatekercsek állnak majd az Ínyencek rendelkezésére. Cukrászké- szitmények közül újdonság a tartósított fcrémcsokoi adó, dió- és gesztenye!zzei. Eze­ken kívül adnak majd az au­tomaták különböző tartósí.ott csomagolt süteményféléket is. így zselészeleteket és gy ümol cstortákat. A száras jellegű áruféleségeknél Is nő a választék. Piskóta kétezer­éül bet, mazsolás kuglófot, bri­ós fonott kalácsot és gyü- mölcskenyeret vásárolhat­nak a nyíregyházi utasak. A hűsítő italoknál marad a ko­rábbi, bevált hármas készít­mény, az erdei málna, a sont és a quick cola. Az igaz. hogy nagyon ne­héz lett volna lecsapni rá a hivatalos ellenőrzéssel —■» mert olyan módszert válasz­tott. Az is igaz. hogy az OTP derített fényt a bűntetteire^ de hát ez nem menti a poé­tát. Miben nem menti? Nehéa elképzelni, ha egv falusi hi­vatalvezető éveken át szint« állandóan alkoholos mámor­ban él és dolgozik, hogy «8 fel ne tűnjön. Tudniillik nem fizet a posta olyan sokat » legrégibb dolgozóinak sem, hogy ezt a naponta rnegis- mét’Mő és rendszeres ivást — ami nem olcsó mulatság — a keresetéből fedezni tud­ja. Ez lehetetlen, a pénzt tehát máshonnan kell besze­rezni rá. A zsűrid hivatalvezető azonban tatán még ma is végezné saját „kettős köny­velését”, ha az OTP fel nem deríti a sikkasztásokat. Az utóbbi évben öt-hat ha­sonló sikkasztás került a megye bíróságai elé, amit alaposabb. k íltekin óbb munkával meg lehetett vol­na akadályozni. Kan Tstváa Jegyzetek « tárgyalóteremből Az édesipar tervei A negyedik ötéves terv számol azzal, hogy a cukor­kafogyasztás értékét több, mint 1. a csokoládéét csaknem 4, a lisztes áru­két pedig 1,8 száza­lékkal fokozza. Ennek meg­felelően az édesiparban je­lentős fejlesztést irányoztak elő, amely lehetővé teszi a belföldi igények most már teljes kielégítését. A felmérések az országos kávéfogyasztás további nö­vekedését helyezik kilátásba. Az 1967. évi 1.4 kilós egy fő­re jutó fogyasztás 1975-re várhatóan 3 kilóra gyarapo­tését „Bégeiő" Húsvét előtt rendkívüli mó­don megélénkült a tejesbá- ány-export. Szabolcs-Szat- nárból az elmúlt hetekben el­küldött egy-két vagonos téte­lek után ezen a héten na­gyobb mennyiséget indítanál: útnak. Ma szerdán Nyíregy­házára érkezik Uberti úr, az olasz állatkereskedő, aki a helyszínen választja ki és ve­szi át a húsvéti asztalokra kerülő állatokat. Csütörtökön Kemecsén a nyírbogdányi tsz, mintegy dák. Az édesipar műszaki fejlesztést irányoz elő. Az üzemek azon igyekeznek, hogy a tervidőszak végére a pörkölt kávét teljes egészében kis kiszerelésben, csomagol­va hozzák forgalomba. A tervidőszak egyik leg­lényegesebb édesipari beru­házása a Szerencsi Csokolá- dégvár rekonstrukciója, amely 250 millió forintos költséggel 1973-na fejeződik be és hosszabb távon bizto­sítja majd a csokoládé- és cukorka áru-termelés fejles?­vagonok 1000 bárányát vagonirozzák, de rakodnak ezen a napon Nagykállóban és Demecserben is. E hét folyamán nagyobb szállítmányokat adnak át az olasz cégnek Baktalóránthá- zán és Tiszavasváriban is. A húsvéti tejesbárány-szállítmá- nyok után az üzletet lebonyo­lító gyapjúforgalmi arra ké­szül, hogy eleget tegyen a je­lentkező pecsenyebárány igé­nyeknek, amelyek iránt az ér­deklődés főleg francia részről élénk.

Next

/
Thumbnails
Contents