Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)
1971-03-17 / 64. szám
mi »ww MAGYAR0RS2A« I. M*'. Jegyzetek Visszatérítés nélkül A kormány változatlanul támogatja a mezőgazdasági üzemek fejlődését, a megyei tanács illetékes osztályának tájékoztatása szerint, legalább százötven gazdasági egységtől várható ez évre Szabolcs- Szátmárban meliorációs tevékenységekre igénybejelentés. Pénzértéke ennek minden eddigitől magasabb lesz, előreláthatólag százmillió ío-' rint körül alakul. Mintegy hetven—hetvenötmilliót kitevő állami támogatást visz- sza nem térítendő segítségként kapják a termelőüzemek. Százmillió forintnak csak mintegy negyed részét, húsz—huszonötmilliót biztosítanak a gazdaságok saját erejükből. Az igénylési és elbírálási módszer nem tesz különbséget a mezőgazdasági szektorok szintjei között Tsz vagy ezakszövetkezet, társulás vagy legelteted bizottság egyaránt igényt tarthat állami támogatásra. Százmillió forint, még megyei szinten is jelentős ösz- •zeg Nagyszerűen lehet kamatoztatni! Célszerű felhasználásának elsődleges követelménye; az elvégzendő meliorációs feladatokat a gazdaságok pontosan meghatározzák, megtervezzék, hogy egyetlen fillér se kerüljön illetéktelen helyre. A meliorációnak eléggé tág köre van. De legfontosabb lényege egy: a végzendő munkák és beruházások hathatósan járuljanak hozzá a szükséges feladatok sikeres megoldásához. Ilyenek többek között, az esetleges nyári árhullámok és belvizek kártételeitől mentesíteni a művelt területeket A megyében ugyanis kevés olyan mezőgazdasági üzem van, ahol ilyen teendő ne lenne. Az is régi követelmény, hogy végre biztosítani kellene a réteken, legelőkön a kívánt fűhozamokat Szükséges számításba venni, hogy üzemi csatornázások a vízgazdálkodási társulatokkal összhangban kerüljenek kivitelezésre. De még egész sót gazdasági-termelési feladat vár megoldásra a nagy összegű pénzből. Magától értetődik, hogy az áthúzódó vagy átmenő beruházásokra nem lehet ismételten igényelni, csak az újonnan indulókra. Másfelől: csakis az igazolt vagy igazolható bekerülési érték vehető dotáció szempontjából figyelembe, az egyszer már támogatásban részesült anyagok, eszközök (gép, műtrágya. növényvédő szer, stb.) ismételten nem támogathatók. A nagyobb összegű állami támogatás jó lehetőség a megye mezőgazdasága fejlesztésére. A megduplázott állami készség mutatja azt is, hogy a legfelsőbb illetékes szervek figyelemmel vannak a tavalyi nagy árvíz okozta károkra, amiből nem lehet a mezőgazdaságot máról holnapra biztonságosan talpra állítani. A kezdet már megtörtént Folytatásához azonban még nagyobb lendület szükséges. Nem kétséges, hogy haszna több búzában, burgonyában, kukoricában, takarmányban, több húsban térül vissza. A. B. Uj koncepciók az iparosítást an Eddig nem nagyon válogathattunk. Most kezd egy verseny kialakulni, amelyben — teljes joggal — annak adunk előnyt és pénzt Is hozzá, aki előnyösebb ajánlatot tesz. Mit is tartalmas a megyei tanács 127. »zárná határozata? Mi benne ax új? Az, hogy a Csepeli Motor- fr erékp árgyár nem „ingyen’' kapta meg * S&drbátori Vegyesipari Vállalat telepét, épületeit, gépeit, hanem kifizette vagy kifizeti azoknak ar. ellenértékét Ez az összeg megközelíti a tízmillió forintot Mit csinál a megyei tanács ezzel a pénzzel? Újra befekteti olyan tanácsi vállalatok létesítésében, — esetleg Nyírbátorban, de lehet, hogy másutt — amelyek egy idő múlva ismét egy hasonló szerződés értelmében átmehetnek egy nagyobb, jelentősebb országos vállalat tulajdonába. Jelentősen növeli Szabolcs-Szatmár megye iparosításának ütemét az, hogy bizonyos iparágakban a megyei vezetés megteremtette a meghonosodás lehetőségét, előkészítette komoly üzem«* „honfoglalását”, megalkotta a magv át-annak az emberi közösségnek, amelyik már ért valamit a termeléshez, van egy kis gyakorlata. Az ipartelepítés legújabb tapasztalatai igen jelentős előnyt adnak az olyan területeknek, ahol már „van valami". Az ipar vezetői megállapították, hogy az ipartelepítésben ma már az építés a könnyebb feladat Nehezebb és késlelte több tényező a megfelelő szakgárda kialakítása. A különféle típusú „átvételek” tapasztalatai azonban nem voltak mindig pozitívak. Több vállalat, amely gyakorlatilag ingyen kapta az alapokat, amelynek — most már tudjuk — erkölcsi értéke szinte megfizethetetlen, szép ígéreteket tett, fejlesztési tervekről beszélt Nem mindegyik tartotta meg ezt Ha például a belegrádi perlitüzem „átvevői” csak a felét teljesítik annak, amit az átvételkor ígértek, ma sokkal nagyobb üzem lenne a belegrádpusztai „kincsesbánya.” Most döntő fordulat történt Nemcsak fizetni kell azért amit itt nagy fáradtsággal megteremtettünk, hanem a következőkben még arról is szó lehet, hogy az ide települő üzemek, megyénkben megtermelt nyereségének is lekötjük egy részét szerződésben, a további iparfejlesztés javára. Tíz év nehéz, küzdelmet fáradsága kezd gyümölcsöm: a megyei vezetésnek ebben az új koncepciójában. GNZ. „Hórukk" emberek A sár keveredik- a fahánccsal, a fűrészporral. Amerre a szem ellát a ködös tavaszi reggelen farakások mindenütt Itt-ott néhány vattakabátos ember, akik egy-egy vagonnál, vagy csillénél szorgoskodnak. — Nyúlj alá! — Emeld! Rövid vezényszavak, de sokszor még ezek is elmaradnak. összeszokott brigádok végzik a rakodást, már a másik mozdulatából értik, hogy nekik mit kell tenniük. Egy év alatt rengeteg fát mozgatnak meg: 200 ezer köbmétert, amennyi az ÉRDÉRT mátészalkai telepére érkezik. — Van úgy, hogy kilenc kocsit kirakunk egy nap. Kétszáz mázsa jut egy emberre — magyarázza a brigádvezető. Kádár Gyula. A telepen belül kézi brigád az elnevezésük. Azt jelenti, hogy csak a nyers emberi erővel boldogulnak, olyan helyen rakodnak, ahol egyelőre gépekkel nem lehet segíteni a munkájukat. — Mióta csinálják? — Amikor megnyílt ez a telep, 1960-ban jöttem ide — válaszol Huszti Imre. — Nem fárasztó? — A műszak végén,.. Nem mondom, hogy most se bírom, csak nem annyira, mint tíz évvel ezelőtt Már 48 éves vagyok. — Tíz év alatt kiforrta magát, hogy ki marad itt, ki bírja — vélekedik Szép Gusztáv. — Volt itt két új ember, nem várta meg a két hetet sem és elment — szól közbe a brigádvezető. — Itt volt a legnagyobb a létszámingadozás. — Maguk kitartanak ? — Végig nem lehet csinálni, a betegség is elfogja az embert. — Ha daru nem lesz, akkor muszáj máshova menni, — mondja Török Sándor. — Most már vannak munkahelyek. — Amikor kezdtük, vállon kellett jó tóessziről hordani i fát — emlékezik Katona Géza. — Azóta sokkal köny- nyebb. Az ő brigádjuknak, a darus brigádnak egyébként is könnyebb valamivel a dolga. A vagonokról daruval emelik le a fát. könnyebben, gyorsabban. Annál jobban kell viszont vigyázni, hogy jól átkössék a rakományt, nehogy baleset legyen. A rakodás többi része pedig ugyanúgy megy, mint a kézi brigádnál. Ha messzebb kell vinni a rakományt, ráteszik a gömbfát a kis csillekocsira, eltolják, ott leemelik, helyére rakják a feldolgozásra váró fát. — Azért tovább lehet így bírni, mint kézzel — teszi hozzá Gergely József, aki januárig kézibrigádban volt. — Nincs kötött munkaidőnk, csak a kezdés biztos — mondja a brigádvezető, Czine Viktor. — Ahogy jön a vagon, úgy kell dolgozni. — Amennyit túlórázunk, vasárnap, ünnepnap bent vagyunk, ahhoz képest a háromezer forint, kevés — gondolkodik el rajta Katona János. — Három forint a pótlék egy túlórára — vetik közbe magyarázóan.---- ------- '<8 „A *ryár mégiscsak más...“ Az. új csarnokban Czompoly József villanyszerelő é» Kiss Pál lakatos a Lengyelországból érkezett présgépeket szereli. lEIelc Emil felvét«.« A hideg szél elől menekülünk az irodába. Alig kezdünk el beszélgetni, két nő jön be. A kezüket és a széltől pirosra csípett arcukat dörzsölik a kályha mellett és közben mondják; miért jöttek. —< A felvételről érdeklődnénk — mondja az idősebb. — ügy hallottuk, nemsokára kezdődik a munka és szeretnénk itt dolgozni. Elmondják, eddig nem dolgoztak sehol, illetve otthon a háztartásban. „De hát a gyár. az mégiscsak más”. Szóba kerül a fizetés is, meg; hogy milyen nehéz a munka. Aztán megnyugodva távoznak. A nevüket előjegyezték, ha megkezdődik a termelés értesítik őket. Csarnok átadás márciusban Az udvaron isiásott árkokat kerülgetjük. Néhány hónapja még a dömperek simították egyenesre a terepet, most pedig már az utolsó simításokat végzik a Vilia- moeszigetelő és Műanyaggyár kisvárdai telepének hatalmas üzemcsarnokán. Ez természetesen csak az első ütem és az előbb említett árkok a többi épület alapjai lesznek, — Eddig a 6-os számú szerelőcsarnok, a víztorony, az ideiglenes kazánház és a kerítés készült ed — mondja Rendes István, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozója, aki az építkezést irányítja. — Ebben a hónapban befejezzük és átadjuk a csarnokot, aztán kezdjük a következőt. A harmadik ütem befejezési határideje 1974. A préscsamokfem az építők a világítást szerelik, a szerelők pedig a Lengyelországból érkezett présgépeket állítják a helyükre. Villany- szerelők. lakatosok dolgoznak, hogy április elején megkezdhessék a próbaüzemelést Szabolcs legújabb gyárában. Míg a hatalmas gépeket nézegetjük, arról érdeklődünk. hogyan került Kisváráéra a VSZM a fővárosból. 1200-am dolgoznak és máris akadozik a munkaerő-utánpótlás. Oda tehát nem lett volna célszerű építkezni. A másik ok, hogy az alapanyagok — azbeszt, műkaucsuk — a Szovjetunióból , érkezik, márpedig a fékbetéteknek, amit Kisvárdán fogunk gyártani, 65—70 százaléka azbeszt . Fölösleges kiadás lenne utaztatni az anyagot. így csökken a szállítási költség. A legfontosabb azonban, hogy itt van munkaerő és a megye vezetőitől maximális segítséget kaptunk. Nemcsak anyagi támogatásra gondolok, hanem emberi se- gi tőkészségre is. Valóban szükség tesz a munkaerőre. hiszen négyszáznál több munkást tudnak foglalkoztatói, lia a termelés beindul. És ami nagy előnye a gyárnak: a létszám 60—70 százaléka női dolgozó lesz. A fékbetétek gyártását félautomata gépek végzik és nem kíván nagy fizikai megterhelést. A jelenleg Budapesten tanuló 100—110 dol________________________I__ gőzé között is több nő van* 'mint férfi. Kilátások exportra A gyár négy év múlva már, 220 millió forint értéket fog termelni, elsősorban hazai piacra. De tárgyalások folynak már KGST-országokkát és ha gazdaságos ajánlatot kapnak, akkor exportra. i* gyártanak fékbetéteket. Ebben az esetben a gyárat is bővíteni fogják. Éppen ezért a tanács fenntartja a szomszédos területet, hogv legyen hová terjeszkedni. Ha ez sikerülne, egy másik — a most épülővel teljesen egyforma — gyárat építenének, ahol nemcsak a termelés, hanem a létszám is kétszeresére emelkedne. ‘t A. kérését is ^szófia kerül. Az igazgató véleménye szerint egy jó préselő betanított munkás 2000 forintot is keres havonta. Márpedig, ahogy a most Pesten tanuló szabolcsiakon látják: ezt valamennyien elérhetik, meri szorgalmasaik és jól is dolgoznak. (balogh) Miért éppen Kisvárda? — A Fehérvári úton egy zárt területen van a gyár — kezdi a telepítés történetét Papp Sándor, a gyár műszaki igazgatója. — Ott tehát nem lehet terjeszkedni. Az első gondolat az volt, hogy a Kiskunfélegyházán lévő telepünket bővítjük. Ott A telep vezetői is tudják, hogy a nehéz fizikai munka kimeríti az embereket. — Hamarabb elhasználódnak a rakodók — beszél Kö- yendi Lajos, faipari mérnök. —r Ezért is kell gépesítenünk. Úgy mondták, a napokban lezajlott termelési tanácskozásokon egészséges türelmetlenséggel sürgetik az emberek a fokozott gépesítést. Az 1971-es tervek nagy tetszéssel találkoztak. Kiépítik a telepen az úthálózatot — a vagonokból rakodó autódaruk könnyebben tudnak majd mozogni, nem süllyednek el a sárban — olyan nagy teljesítményű darukat, szereznek be, amelyekkel a nehéz fizikai mpnka arányát a minimumra csökkentik. A közel azonos létszám mellett egynegyedével növelik a telep fogadóképességét. Az idén lép be egy teljesen komplett szovjet gyártmányú fűrészüzem is, nő a feldolgozó kapacitás. A rakodók közül egyre többen gepre kerülnek Hiába 2800—3200 forint a nehéz fizikai munkát végzők keresete, a gépkezelőké pedig „csak” 2290— 2600. mégis hosszú éveken át, akár a ’ V.gdíjig is az utóbbi a jobb, a biztosabb. L. B. Jól halad az Ecsedi-láp rendezése Szabolcs-Szatmár megye egyik rég húzódó mezőgazda- sági problémájának, az Ecsedi-lapnak megnyugtató rendezése kezdődött el 1963- ban. Tizenhárom' évre szóló terv alapján változik meg a táj, s ez idő alatt az állam nem kevesebb, mintegy 200 millió forintot fektet a rendezésbe. Évenként átlag 20— 25 milliót használnak fel; az első három esztendőben az ilyen összeg 64 millió 370 ezer forintot tesz ki. A teljes rendezés 1980-ban fejeződik be. A kiemelt területhez — az állami beruházásokat illetően — nyolc falu, illetve nyolc termelőszövetkezet tartozik: a kőcseréi Uj Élet, ököritófüüipösi Szamos menti, nagy ecsedi Rákóczi, tyukodi Kossuth, pátyodi Kossuth, csengenij falui Béke. urai Hunyadi, tiborszátiá- sd Uj Élet Tsz-ek. Ami az idei rendezési feladatokat illeti, szinte már biztosra vehető Tyúkod térségébe® a III., Ura és Csen- gerújfalu határában a II. ütemezés kivitelezése. Ez több, mint 8 millió forint értékben vízrendezést (vízelvezetési. illetve vízvisszatartási csatornázást), műtárgyak beépítéséi, üzemen belüli utak építését, vagy felújítását jelenti. Legtöbb ilyen munkát képvisel a tyukodi III. ütem: 4 millió 333 ezer forint értékben. Jelentős új létesítménynek számít a komplex rendezés során a tyukodi másfél millió köbméter befogadóképessé- gű víztároló. Készültségi helyzete jelenleg 90—95 százalékos. Teljes befejezése ez év első felében megtörténik. (A jókora víztároló másodlagos hasznosítása céljából a tyukodi tsz haltenyésztés lehetőségét is mérlegeit) Idén, június végén elkészül egyébként a nagyecsedi Rákóczi Tsz lápra eső határának egy részére és a tábor- szállási Uj Élet Tsz összes területére is a vízrendezési', úthálózati, műtárgyidhelyezési terv. Ezek kivitelezése — előreláthatólag — 1972-beti indul A térségben folyó teljes rendezéshez tartozik a termőtalaj javítása, termőképességének fokozása. Eddigi a rendezés első három esztendejében, mind a kiemelt 8 tépi tsz határában végeztek kisebb-nagyobb területen kémiai javítást. A nyolc közös gazdaságnál, az a terület együttesein 7584 holdat tesz ki, a ráfordított összeg pedig 28 millió 751 ezer forintot Altalajjavitást hét tsz határrészei kaptak 3939 holdon, 3 millió 99 ezer forint értékben. Altalajjavításból eddig csak a nagyecsedi Rákóczi Tsz lápi határa maradt ki. . >». < A nagyszabású rendezés alatt' álló terület termelőszövetkezetei részére az OMMI (Országos Mezőgazdasági Mi- nőségvisgáló Intézet) genetikus talaj térképeket r készített. Ezek ismeretében a helyi szakemberek, / a sajátos lápi talaj legkedvezőbb hasznosítását tudják megvalósítaná, (assíaSoa#
