Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)
1971-03-03 / 52. szám
ÄT!. fflftpftíB S. S oldal 17. Az ugar helyén Az idén is várják a Itieipnrosokut a Szamos nirnli ár a íz!« árok helyreáll fásához sóikat tették azért, hogy a káUgar, parlag, kepés, sum- más, harraados. . A mai Szabolcsban élő gyerek bizony aligha* tudja, mit is jelentenek ezek a szavak. Pedig a felszabadulás előtti megyében más munkahelye. kereseti lehetősége se igen volt az itt élőknek, mint nyomorúságos fizetségért munkát vállalni az ezerötszáz birtokosnál. Az „adu“ megbukott Sehol nem volt annyi ugar, parlag — szárítatlanul, vetetlenül hagyott föld, — mint éppen itt és sehol nem volt annyi udvarház, kúria, kas- télv és sehol másutt az országban annyi földhözragadt jános. Be kell-e mutatni a mai szabolcsi falut sátortetős házaival, portalanított útjaival, betonjárdáival, presszóival és művelődési otthonaival? Vagy nézzünk be egy mai paraszti háztartásba. ahol ott a villany, a tévékészülék, a rádió, a mosógép, a porszívó. a gáztűzhely, az olajkályha? 1947-ben, a választások előtt a szocializmus ellenfeleinek legnagyobb „aduja” az volt, hogy a kommunisták sikerei után jön a magyar faluban a „kolhoz és a csajka”. S most a szabolcsi paraszt azt sajnálja, hogy csak 1960- ban, hatvanegyben került be a termelőszövetkezetbe. A szabolcsi mezőgazdaság do’gozóinak döntő többsége biztosított, nem igen ismeri a verejtékes kézi aratást, s kimegy a divatból lassan minden nehéz kézi munka. Az itt élő parasztember már nem ismeri a négy-öt mázsás gabonatermést, az árverési dobot. Ismeri ellenben saját erejét, lehetőségeit, s él is azzal. Hadd beszéljenek a szavak helyett a számok. Végtelenül sokat mond például, hogy egy fél évtized során hiromezermillió forinttal gazdagodtak falvaink: ennyit ruháztak be a mezőgazdaságba Hogy sok helyen csillog az ezüstre festett hű- totároló, hogy egy traktor jut már minden kilencvenhat hold szántó megművelésére. Hogy a termelőszövetkezetekben ez idő alatt kétszáz- nyolcvannégy kiló műtrágyát sz Írtak le minden katasztrá- lis hold földre. is tovább: újabb tizenháromezer holdat permetez nyári aszály idején a víz — öt év munkája nyomán Hogy a legtöbb helyen géppel fejik a teheneket s nem ér emberi kéz a tejhez, tejtermékhez, an íg az eljut a fogyasztóhoz üt év alatt gyarapodott a közös, s az emberi munkát mindjobban meg tudják már fizetni a falun Az 1965. évi k; «ősből származó jövedelem meg csak tízezer forint volt. öt év múlva már több. mint tíz .n ötezer „Készült Nyírtasson“ Büszkén nézi az ember az áruházban vásárolt terméket, a konzervet. amelvnek a címkéjén Nyírtass neve olvasható Jóleső érzéssel látja. hogy felnőtt egy olyan n nzedék a falun amely rn. tr nem ismeri a régi kötöttségeket. amelynek egyenes a tartása tanfolyainot technikumot végez. Nagy Sándor a szabolcsi parasztság jó barátja mondta évekkel ezelőtt a nyírségi futóhomokról. hogy oda csak egret lehet és érdemes vetni : bukfencet. Ültetni ellenben kel. és igen kifizetődő- gyümölcsfákat. A Magyar Kommunista Párt Szabolcs megyei szervezetének huszonnégy évvel ezelőtti választási brosúrájában álmodtak meg e táj jő- wójét virágzó kertek pompáznak majd ebben a megyében, ez a tál lesz az % - szag gyümölcsöskertje.. S most valóra vált a jóslat. Ahol parlag volt és ugar, ahol hiába kínlódott évtizedes megfeszített akarással sok szabolcsi tudós, mint Westsik Vilmos is, ma terem a búza. a takarmány, a kukorica és a cukorrépa, mert ma megvannak a feltételek a jobb aratáshoz. Ma kevesebb területen termelünk kenyérgabonát, mint akár csak öt éve. s háromezer vagonnal takarítottunk be többet. Újfajta dohánnyal kísérleteztek és bevált. Zöldséget termesztettek tízezer holdakon és kifizetődött Fehér köpenyben A szabolcsi falu nem olyan, mint akár öt évvel korábban is volt Ilyen kifejezéseket hallunk: szakosítás. koncentrálódás, önitatásos borjúnevelő, szakosított sertéstelep, szarvasmarha-kombinát. Vállalat- szerű, gyárszerű gazdálkodás: önköltség, szorzószám... Pedig de sokan mondták, hogy a falun nem lehet véghezvinni azt. amit a városban!- Megint csak az adatok beszélnek. öt év alatt tejből tizennégy, tojásból 34. gyapjúból huszonkilenc, vágósertésből huszonegy, vágómarhából harminc és baromfiból még annál is többel termeltek többet a megyében. Nagy dolog. Vannak szövetkezeteink — és nem egy-kettő — ahol futószalagon .készül” a csirke, ahol gyárszerű körülmények között hizlalják a sertést, ahol a lányok fehér köpenyben dolgoznak, mint a kórházakban az asszisztenseik. Vannak még gyenge termőtalajú. kedvezőtlen adottságú közös gazdaságok is, ■ a következő öt évben nem kis munkát keH kifejteni, okosan, szervezetten és sok millióval, hogy Szabolcs mezőgazdasága felzárkózhasson az országos szinthez. Szépek a célok. A termelést huszonkét százalékkal növelni, tizenkétezer holdon erdősíteni, gépesíteni a cukorrépa betakarítását és a többi. Vagy mennyi pénz. igyekezet kell egyedül ahhoz, hogy megépüljenek a zöldségtermelő fóliaházak, hogy korszerű legyen a növényvédelem! Egyetlen aprónak tűnő dolog: 1975-re egy hektár mezőgazdasági területre 190 kiló műtrágyát kellene felhasználni . Ma még tehetőség A hústermelés fokozása érdeke a fogyasztóinak s a mezőgazdasági üzemnek. Ha megvalósul amit terveznek, akkor egy év alatt kétezerháromszáz vagonnal több vágóállatot állítanak elő megyénkben Különösen Szatmáriban sok a kiaknázatlan lehetőség. Huszonhét korszerű tehenészeti és tizenegy szakosított sertéstelepen már megvalósul a holnap állattenyésztése, de bevonják ebbe A nagy munkába a régi istállókat, a háztáji gazdaságokat is, És egy nagy jelentőségű adat: a negyedik ötéves terv egy évében már ezernyolcszáz vagon vágóbaromfit és százkilencvenhét-millió tojást termelnek majd a szabol- j esi-szatmári mezőgazdaság ban! Lehetne tovább sorolni a számokat, de úgy gondoljuk, e helyen nem is ezek az elsősorban érdekesek. Hanem, hogy például részt vesznek a közös gazdaságok a szolgáltatás fejlesztésében, egyikük- másikuk autószervizt is létesít. A gyümölcs- és zöldségfeldolgozó társulásokkal megoldják, hogy az eddig értéktelen hullóalma drága valutát jelentő exporttermék legyen. Nyolc-tízezer vagon ilyen almát dolgoznak fel társulásos, kooperációs alapon. Négymilliárdos építkezés, gépesítés, fejlesztés szerepel 1971 és 1975 félévtizedes programjában. Mire megy ez a soha eddig nem tapasztalt méretű beruházási ösz- Szeg? Állattenyésztésre, gépekre, öntözésre, talajjavításra, a legmodernebb öntözőfürtök létesítésére, cellulóznyár telepítésére — amely kitűnő lehetőséget ad majc eladásra és saját feldolgo zásra. A magyar ugar -- ahogy Ady Endre nevezte egykor a mezőgazdaságot — és a ki- szikkadt földek Móricz által megrajzolt drámája itt, ebben a megyében is véget ért. Helyébe lép az okos, a tudományos tervezés, a tudósok által régen megálmodott korszerű mezőgazdaság. S ehhes aligha kell kommentár. A múlt évi árvízikatasztrófa után a több, mint ötezer új lakásból az állami vállalatok és építőipari szövetkezetek építették a legtöbbet. Lehetőségük, erejük is nekik sokkal inkább megvolt ehhez. A kisiparosok elsősorban azokban a községekben kaptak munkát, ahol kisebb volt a károsodás. Itt a károk felmérése későbbre maradt, később kaptak építési engedélyt, az építőanyag is nehezebben érkezett ezekbe a községekbe, mint oda, ahol nagy erővel felvonultak az állami és szövetkezeti vállalatok. így a kisiparosoknak az előkészítő munkára a legrövidebb idejük maradt. Mindezt figyelembe véve, azt mondhatjuk, a kisiparosok eleget tettek vállalásuknak. Ezt a következő számadatok is alátámasztják. 1970. augusztus 20-ig 480 új lakás építésére kötöttek szerződést a kisiparosok. Azt vállalták, hogy 1970. november 10-ig 600 lakást adnak át, ezzel szemben 653-at készítettek el. December 20-ig még 100 lakás átadását vállalták és összesen 7P4 lakást készítettek el. Esin -k jelentősebb részét a szabolcsi kisiparosok építették. De jelentős volt az a segítség, ami az ország más részeiről érkezett. Más megyebeli kisiparosok 168 lakást építettek fel. A felújítási munkából 180 lakást vállaltak, ezzel szemben 191-et készítettek eL Viszonylag rövid idő alatt — erejükhöz képest — igen Hat év óta végzi a Szabol cs- Szatmár megyében működő irodagépek javítását, karbantartását, az Irodagép technika Vállalat nyíregyházi üzemegysége. Ez idő alatt az üzem gyorsan fejlődött és ma már a szolgáltatás mellett jelentős mennyiségű alkatrészt is gyártanak a megye- székhelyen. A javítás mellett legjelentősebb munkájuk az írógépszalag előállítása. A fekete és piros színű festékszalagok gyártását tavaly kezdték el, s az első évben 160 ezer darabot szállítottak a hazai vásárlóknak. Az Idén már 900 ezer darab szalag előállítását tervezik, amit gépesítéssel és két műszak beállításával oldanak meg a vállalat vezetőd. rosultak feje fölött fedél legyen. Jó szervezőmunkájukkal ügyesen vonták be az újjáépítésbe a helyi lakosságot is. Az általuk készített lakások — egy-két esettől eltekintve — műszakilag kifogástalanak voltak. Az árvízkárok teljes felszámolása meg 1971-ben is nagy feladatot ró, az építőkre. A lakóépületek és a háztáji gazdaságok épületeinek helyreállításával elsősorban a ktsz-ekre és a k's'pa: ' .’’óra lehet számítaná. Az 1970-ben megkezdett lakások közdil hiányzik 1250-nak a homlokzatvakolata, 775-nek a padlózatburkolata, 1372-nek a mázolása, és 1016-nak a bádogos munkálatai. Ezekben az adatokban szerepel, a kisiparosok által elkezdett, de teljesen be nem fejezett 650 új lakás is. A felújítandó lakások közül — aminek helyreállítása megkezdődött — 378 maradt félben és 200 lakás felújításához az idén kell hozzáfogni. 1971-ben mintegy 800 új lakást szükséges felépíteni az ár- és belvizes területen. Ebből 250 darabnak az újjáépítését már elvállalták kisiparosok, de további vállalásra van szükség ahhoz, hogy ebben az évben mind az ár-, mind a belvíz lakáskárait teljesen felszámoljuk. Ez évi munkánk során kisebb értékű közületi épületek helyreállításával is megbíznak kisiparosokat. Hiszen az állami építőiparira és a ktsz-ekre A hazai ellátás mellett szó van arról, hogy exportra is szállítanak írógépszalagot Nyíregyházáról. Ebben az ügyben most folytatják a tárgyalásokat, s ha a megállapodás létrejön, akkor az alapanyagot szállító osztrák cégnek exportálnak a fekete és piros írógépszalagokból. Az irodagépek javításához szükséges alkatrészek közül sokat állít elő az üzemegység. Itt készül a nagy és kis stencilszita, a sokszorosító gépekhez. Ebből 1971-ben több, mint 4 millió forint értékűt gyártanak. Az üzem idei termelési értéke a tervek szerint meghaladja a 24 millió forintot, s ez hétszerese az öt évvel ezelőttinek. mintegy 3—100 millió forint értékű ipari, szövetkezeti létesítmény és közintézmény építése vár. Sraboics-Szatmár megyebeli a IV. ötéves terv lakásépítési programja minden eddiginél jelentősebb. Mintegy 22 ezer lakást fogunk építeni az elkövetkező öt évben. E nagy lakásszám fele egyszintes épület lesz, ami jórészt a ko t «rgekben, falvakban ' >g épülni. E földszintes lakóházat épdésáíjen nagy feladat --< • ‘••.-p-.ra*>|jTa. <es. h.) MZGIEGYZÉS Sok a t$z-ba!eset Ami az év első hónapjában történt Szabolcs -Sza tanár megye termelőszövetkezeteiben, az korántsem tekinthető átmeneti kisiklásnak. A mezőgazdasági munkák „légvár érősebb hónapjában, januárban 158 üzemi baleset történt közös gazdaságainkban, 3569 munkanap esett ki ekkor * termelésből a balesetek imáit Aki arra gondolna, hogy az egyre gyarapodó — és télen is dolgozó — melléküzemek okozzák a nagy számokat^ azoknak itt a harmadik adat: az említetteken kívül további hat baleset történt a közös vállalkozásoknál, újabb 77 nap munkakiesést okozva. A járásonként! megoszlás csak részben követi az ott dolgozó termelőszövetkezeti tagok számát. Igaz, az ország legnagyobb járása a nyíregyházi. Mégis sokallják az itt kiesett 950 munkanapot — c* ebben még nincsenek is benne a megyeszékhely adatai. Igaz, hogy a nagykállói járásban körülbelül annyi a termelőszövetkezeti tagok száma mint mondjuk Nagy? ecseden. Akkor is sok az ottani 123 kiesett munkanapi Sok a vásárosnaményi járá« tagjainak 599 kiesett napja — nagyon sok. De soknak kell minősíteni — januárban! — a kisvárdaá járás termelőszövetkezeti tagjainak 599 munkanapját — téli pihenőidőben történt balesetek mir att. Van itt tennivaló és elemezni való elég, hogy majd májusban, amikor elkövetkezik a mezőgazdaság munkacsúcsa, ne nőjön a fejünkre ez a probléma. (rnzl Bevontak 380 jogosítványt Az új rendelet léiévé* mérlege — Egy pohár borért 600 lorínt — Sokan fellebbeznek 380 szabolcsi gépjárművezető nem ü-het motorra, kocsira mostanában. Ez a summázott szabolcs-szatmári mérlege a múlt év szeptemberében napvilágot látott belügyminiszteri rendeletnek, amely a vezetői engedélyek időszakos bevonásával fogla.- kozik. A közvélemény sürgető igényeként jelentkezett: foganatosítsanak hathatósabb intézkedéseket a közlekedési szabályokat durván megsértőkkel, a gyorshajtókkáí, áz erőszakoskodó gépjárművezetőkkel szembeni Még képviselői interpel.áció is elhangzott ez ügyben ez országgyűlésben. A rendelet immár féléves. Alkalmazásával a rendőrség szervei megfelelően fel tudnak iépni az országutak garázdái ellen. Melyek a félév apasztaiatai? ír- erre kértünk választ a megyei rendőr-főkapitányság kealekedés- rendészeti osztályán. Korábban szinte enak a pénzbüntetés volt az egyetlen lehetséges mego.dás. A betétlap elvétele, a figyelmeztetés a pénzbírsággal együtt sem volt elég visszatartó erő. A gépjárművezető a súlyos szabálysértés után ugyanúgy ü.hetett motorra, kocsira, mint annak előtte, legfeljebb a zsebe lett köny- nyebb néhány százassaL Ezt a módszert most is alkalmazzák, de a különbség az, hogy a fontos szabályok durva megsértéséért már az első alka.ommal hosszabb- rövidebb időre bevonják az illetők vezetői engedélyét. Melyek ezek a szabályok? A rendelet rögzíti: az üzem- képtelen kormány- vagy fékberendezésű járművet vezetők; az áthaladási elsőbbséget megsértők, az e.őzés* szabályokat megszegők, a se- bosségkerlátoiásokat túllépők; a fényszóró tompításé ra vonatkozó követelmények elmulasztói; a jobb oldali közlekedés szabályainak megsértői, továbbá a szeszes ital fogyasztása után közlekedő gépjárművezetők jogosítványa vonható be — a helyszínen vagy a későbbi határozathozatal során — 1 hónaptól 2 évig terjedő időtartamra. Ez utóbbinál hangsúlyozták: a rendelet szeszes itai fogyasztása miatt teszi lehetővé a büntetést, tehát nem írja elő, hogy milyen meny- nyiség, vagy milyen fokú „a.koholos befolyásoltság” esetén alkalmazzák a büntetést. A háromcentes rövid ital — ha azt szondával kimutatják — usvanannyit „ér”, mintha több pohárral fogyasztott volna az illető. A tapasztalatok: annak ellenére, hogy rende.et ilyen széles körű sajtó-, rádió . tele yizióprppagandát addig nem kapott a gépjárművezetők ▼agy nem ismerik, vagy nem veszik eléggé komolyan az előírásokat Ezt bizonyítja, hogy havonta 70—80 gépjárművezető ellen indítanak szabálysértési eljárást, mert szeszes ital fogyasztása után üit járműre, egyaránt 20—30 azoknak a száma, akik ellen azért kell feljelentést tennie a közlekedésrendészet járőreinek, mert gyorshajtással, az elsőbbségi jog meg nem adásával, a rossz kormány-, vagy fékberendezéssel vészé, yeztetik a maguk és a közúti- közlekedés más résztvevőinek testi épségét. Ezek a számok havonta is nagyok, de ha figyelembe vesszük, hogy ilyen súlyos szabálysértések miatt évente így csaknem kétezer gépjárművezetőt kell felelősségre vonni, érthető: ez aggasztja ntfm- csak a közlekedés; endészet, hanem a gépjárművezetők széles táborát is. Ugyancsak a tapasztalatokhoz tartozik: nem tudnak eleget a rendeletről a gép- járművezetők. Az eddig befejezett ügyek száma ugyanis 380. Enpyi > íben fizették be a pénzbíi ... íot, majd *zt köyetőgi} beygpta a rendőr- hatóság a jogosítványt. Csaknem minden esetben megfellebbezték a határozatot. As ok: az érintett gépjárművezetők szerint az 1—2 pohár borért vagy rö";d italért már megfizették a 600—1000 forintos bírságot, most újra büntetik őket? Kifogások sorozatát vonultatják fel: kocsi, motor nélkül nem tudnak munkába járni, vágy aki gépkocsivezető, nem tud do gozni, veszélyeztetik a megélhetését, és így tovább. Amikor viszont szeszes ital fogyasztása után ülnek kocsira, motorra, nem gondolkodnak el ugyanezen. Ezért is van szükség a fokozott szigorra. Megvénkben nagyon sok közlekedési baleset történt« évente, tavaly 87-en vesztették életüket közlekedési baleset során. Ha a r&Qdkívül gyors mértékben növekedő gépjárművekkel amúgy is szűk útjainkon biztonságos közlekedést kívánunk, úgy feltétlenül fontos, hogy a becsületes vezetők, a gyalogosok testi épségét, a forgalom biztonságát veszé’.veztp- tő gépjárművezetők ellen továbbra is következetese# .épjenek fel. M. fc írógépszalag Nyíregyházáról
