Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)

1971-03-16 / 63. szám

* ©WM rrrm WkQTAWmrm i97\ m2 ref us fi Tudomány • TECHNIKA • Tudomány © TECHNIKA @ Tudomány • TECHNIKA 9 Tudomány A szívátültetések után A kávé Eltűnik az Arai-tenger? Virágzó kávécserje. Bamard professzor híres új­szíves betegének, dr. Blaiberg- nek halála óta alábbhagyott a szívátültetési láz. Sót, e mű­tétek sikerét és létjogosultsá­gát illetően a kezdeti lelkese­dés pesszimizmusba csapott át. A sikertelenség oka min­denekelőtt az, hogy jóllehet a műtét technikai része tökéle­tesen megoldott, ma még jó­részt tehetetlenek vagyunk a szervezetnek az idegen szív kilökésére irányuló immuno­lógiai reakcióival szemben, és nem tudjuk megakadályoznia műtét nyomán föllépő súlyos komplikációkat sem. Sikeres állatkísérletek Az állatokon végzett szívát­ültetési kísérletek sokkal biz­tatóbbak. Még él az a Nou- nouche nevű kutya, amelyen Cachera professzor 1967 de­cemberében hajtott végre szívátültetést. Természetesen ez a szívátültetés sem volt problémamentes. Az új szív­vel, mint testidegen fehérjé­vel szemben ennek az állat­nak a nyiroksejtjei is termel­tek ellenanyagokat, de a szív kilökődése elmaradt, mert a szervezetébe folyamatosan adagolt juh-antilimfocita szé­rum elpusztította az ellen- anyagtermelÓ sejteket. Nou- nouche szervezete immunoió- giailag, fokozatosan alkalmaz­kodott az idegen szív jelenlé­téhez és több hónap után, „sajáttá” vált A Halpem professzor föl­fedezte antilimfocita széru­mot, amely tulajdonképpen egy juhokkal termeltetett el­lenanyag (úgy nyerik, hogy a juhok bőre alá kutyából ki­vont nyiroksejteket injekcióz­nak, és ez ellen az idegen fe­hérjével szemben ellenanyag termelődik a juhok vérében) az emberi szívátültetéseknél is kipróbálták — eredményte­lenül. Ezért fölmerül a kér­dés: miért van az, hogy átül­tetett szívvel az emberek meg­halnak, míg a kutyák életben maradnak? Ezt a kérdést ma még nem tudják megvála­szolni. Embernél sikertelen, kutyánál sikeres? Több olyan tényező ismere­tes, amelyek az emberi szív- átültetések sikertelenségéhez hozzájárulhatnak. Mindenek­előtt a sikeres szívátültetése­ket háromhcnaposnál fiata­labb kutyákon és mély hűtés- beh, hipotermiában végezték. Az éterrel altatott állatokat olvadó jégbe helyezték, ezzel testhőmérsékletük 25 C-fokra süllyedt, amikor is a légzés, az anyagcsere és a szívműködés lényegében megszűnt. Az em­bernél és a háromhónaoos- nál idősebb kutyáknál ugyan­akkor szívátültetés mély hi­potermiában nem végezhető. Nem bizonyult elegendőnek az újszíves embereknek adott antilimfocita szérum mennyi­sége sem. Az eddigi megfigye­lések szerint az újszíveseknek adott szérammennyiség csu­pán annyi volt, mint amennyit Nounouche is kapott. Ennek az volt az oka. hogy az anti­limfocita szérumot a farizom ba nem lehet korlátlan meny­nyiségben adni. A jövőben ez az akadály leküzdhető lesz az intravénás injekciókkal, ehhez . azonban a szérumot megfele­lően tisztítani kell, nehogy sokkot váltson ki a betegben. Egy másik nehézség: az em­bereken az új szívnek nem alakul ki a belső beidegzése. Ezzel szemben a Tibou és Kiss nevű kutyák szívei 7, il­letve 6 hónappal az átültetés után visszanyerték beidegző­désüket. Ez azért nagyon fon­tos, mert a külső beidegzés nél­küli szív állandó ütemben mű­ködik, függetlenül attól, hogy az ember jár, fut, alszik, vagy éppen izgul, emellett gyorsan elfárad és elhasználódik. Fia fal szív — öreg szervezet Végül azt tapasztalták, hogy a kutyák az új, fiatal szívvel egészségesek, ellentétben a sú­lyosan érelmeszesedett em­berrel, aki az új szív ellené­re is beteg marad. Itt egy na­gyon fontos kérdést kell fon­tolóra venni: egy szanilis szervezetben az öregedési fo­lyamat megtámadja-e a fiatal szívet, vagy pedig a szív fia­tal marad-e? Dr. Blaiberg ese­te az előbbi lehetőséget pél­dázza. Amikor meghalt, a boncolás kiderítette, hogy az új szíve rendkívüli módon ha­sonlított a régi, súlyosan ér­elmeszesedett szívéhez. A ve­seátültetések terén szerzett ta­pasztalatok viszont nem tá­masztják alá ezt a megfigye­lést. Dr. Blaibergnél valójá­ban arról lehetett szó, hogy a műtét után sok, úgynevezett kilökési krízise volt, amelyek az új, egészséges szívben sú­lyos elváltozásokat hoztak lét­re. Ha dr. Blaiberg esete álta­lános lenne, a szívátültetés jö­vője megpecsételődne. Ezért e kérdés végleges tisztázásához további kísérletek szüksége­sek. Halpern professzor a Broussais kórházban ezt vizs­gálván ültet át idős kutyákba és patkányokba fiatal szive­ket. Az eredményekre, ame­lyektől végül is az emberi szívátültetések jövője is függ, azonban várni kell. P. T. Egyedül Latin-Amerikában, ahol a kávé a legjelentősebb termelvények közé tartozik, tizennégy ország gazdasági helyzete függ a világ kávéfo­gyasztásától. Tehát érthetően nagy izgalmat keltett világ­szerte az a nemrégiben köz­zétett hír, hogy a kutatók bíztató eredményeket értek el a szintetikus kávé előállítása terén. *• A népszerű Neag Coffee A kísérletek eredetileg a vízben oldódó kávékivonat — az úgynevezett Ness Coffee — minőségének megjavítására irányultak. Az oldódó kávé népszerűsége ugyanis világ­szerte évről évre nő, jóllehet aromában sokkal szegényebb, mint a főzött természetes ká­véital. Az egyre fokozódó ke­resletet mégis annak köszön­heti, hogy segítségével készít­hető el leggyorsabban, leg­könnyebben és legkényelme­sebben a kedvelt főzet. Ma már évente csaknem 4 millió zsák kávét dolgoznak fel Ness Coffee-vá, a világtermelés 10 —15 százalékát. A hagyományos kávéfőzés­kor a forró vízgőz az őrle­ményből kioldja a színező, ösztönző, íz- és aromaanya­gokat. A visszamaradó jól is­mert „zacc” már csak telje­sen értéktelen rostanyagból, cellulózból áll. A kávé összetevőit kutató vegyészeknek az aromaanya­gok csoportja okozza a leg­több gondot, hiszen á színe­ző és ösztönző anyagok, va­lamint az ásványi sók össze­tételét már jól ismerik, azo­kat csak megfelelő módon hozzá kellene adni a szinteti­kus aromákhoz. A kérdés azonban nem ilyen egyszerű. Iz és aroma Eddig 30 alkotóelemet si­került különválasztani a kávé mintegy 50 féle íz- és aroma­anyagéból. A kutatások to­vább folynak, s már csak idő kérdése, hogy az alkotóele­mek mindegyikét felfedjék. Legalább is ezt mondják a kutatók. Azt máris megálla­pították, hogy a komponen­sek olcsó vegyianyagokból, szintetikus úton könnyen elő­állíthatok lesznek. Amikor a vegyészek eddig eljutottak a kutatásban, arra gondoltak, hogy a szintetikus aromaanyagokat nemcsak az oldódó kávé minőségének megjavítására, hanem a ter­mészetes kávé pótlására kel­lene felhasználni. Az aromá­kat valamely olcsó rostos anyaghoz (pl. pörkölt gaboná­hoz) hozzáadva, az egyéb al­kotókat hozzákeverve, a babkávé tökéletes utánzatát lehetne előállítani. Valójában az majdnem közömbös, hogy a műkávé cellulózanyagát a „zaccot” — hogyan választ­juk meg. Lényeges az, hogy a hozzáadott szintetikus aromák és ízek tökéletesen megfelel­jenek a pörkölt kávé ismert jellemzőinek. Természetes vagy mesterséges Nem ez lenne az első eset, hogy a kutató ember a ter­mészet által összeállított „re­ceptet” elemeire bontja és leutánozza, hiszc# pl. a szin­tetikus •vanillinpor is ma már- jóformán te1 jesen kiszo­rította a természetes vaníliát. Amennyiben sikerülne meg­valósítani a természetes ká­vénál olcsóbb, de azonos mi­nőségű termék előállítását, következne a legnagyobb probléma. Nevezetesen az, hogy ezzel azoknak a nemze­teknek és embermillióknak léte forog kockán, akik a ká­vé termesztésével ma foglal­koznak. Hiszen még a kávé­árfolyamok időszakos hullám­zása is súlyos befolyással van a termelőkre, akiknek valósá­gos tragédia a jó termés, mi­vel az a kínálatot növeli, ez­zel együtt az árfolyamot csökkenti. Már azt is nagy örömmel fogadta a hazai fogyasztókö­zönség. hogy az első hazai gyártású Ness Coffee. „Llo” elnevezéssel, kiváló minőség­ben kapható. Magyarországon, ahol a kávéfőzet lassan már „nem­iét! itallá'' válik, fokozott ér­deklődéssel tekintenek az emberek a szintetikus kávé megszületése elé, kiváltképp, ha sokkal olcsóbb lesz... B.L Lehetséges, hogy a mai nemzedék szeme láttára eltűn­jön egy tenger, s Közép-Ázsia térképén 40—45 év múlva az Arai-tenger kék foltját sár­gásbarna színnel kelljen át­festeni? Az első pillanatban képte­lennek tűnő kérdés egyaránt foglalkoztatja a szovjet tudó­sokat és az „utca emberét”. Az Arai-tenger Közép-Ázsiának ugyanazt jelenti, amit a „di­cső Bajkai” a szibériaiaknak, vagy éppenséggel a Balaton a magyaroknak. Az Arai-tenger víztükre va­lamivel több mint 66 ezer négyzetkilométer, vagyis na­gyobb mint Belgium és Hol­landia területe együttvéve. Vízében bőven tenyésznek a legértékesebb halfajták. A ha­lászkolhozok évi zsákmánya 400 ezer mázsa hal. Évente több mint egymillió értékes bundájú pézsmapockot is te­nyésztenek azon a vidéken, ahol az Amu-Darja vize az. Arai-tengerbe ömlik. Az Arai- tenger jelentős víziűt is. Kérdéses ’ azonban, hogy mindez így marad-e az elkö­vetkező évtizedekben is. Az Amu-Darja és a Szír-Darjaa közép-ázsiai szovjet köztársa­ságokban kibontakozó nagy­szabású öntözési program megvalósításával párhuzamo­san egyre kevesebb, vízzel táp­lálja az Arai-tengert, Az ön­tözési tervek eddig is és ez­után is mindenekelőtt az Amu-Darja és a Szír-Darja vi­zével számolnak. Jelenleg a két folyó 5,5 milliárd hektár földet éltet, de további 34 mil­lió hektár sivatagos földterü­Vajon bekövetkezik-e az a korszak, amikor táplálékun­kat tabletták és cseppek for­májában vesszük magunkhoz? Ez a feltevés minden alapot nélkülöz. Ételeink sülve, vagy főve kerülnek fogyasztásra, s a vegyipar ma már eljutott odáig, hogy mesterséges úton olyan tápanyagokat állítson elő, amelyek a természetestől meg sem különböztethetők. Nincs semmi akadálya, hogy tápanyagok cseppfolyós, vagy szilárd formában kerüljenek előállításra: az ipar pl. elő tud állítani olyan mestersé­ges rostos anyagot, amely tel­jesen hasonló a hús rostjai­hoz, így a „vegyi karaj“ élvezésekor nem kell lemon­dani a rágásról sem. Ugyan­ez vonatkozik a szagokra és ízekre: nagy választék áll ma már rendelkezésre szin­tetikus ízesítésre, mert hi­szen szagok és ízek nélkül mit sem ér az evés. Ásványi anyag — mész, foszfor, kálium, vas stb. — tartalmú élelmiszer ma már növények nélkül is előállítha­tó az emberi szervezet szük­ségleteinek fedezésére, ugyan­ez vonatkozik a legtöbb vi­taminra is, amelvet ma már szintetikus úton olcsóbban és tisztább formában lehet elő­állítani. Megoldatlan ma még a fehérjék, a zsírok és a szén­hidrátok mesterséges gyártá­sa: ez a mesterséges táplálkozás legnagyobb megoldásra Vcuv feladata a következő időkben. De ha rendelkezésre fog állni let termőre fordítását terve­zik. Ez a két folyó vízének teljes igénybevételét jelenti. Az aggódó tudósok és szak­emberek nyomatékosan hang­súlyozzák: aligha engedhető meg, hogy egy tenger — amelynek sorsa az ember ke­zében van — megsemmisül­jön. Viszont felvetődik a kér­dés: vajon nem ez-e a szüksé­ges „áldozathozatal” azért, hogy más vidékek virágos­kertté változzanak. Szigorú gazdasági számításokkal ki­mutatható, hogy az Arai-ten­ger alapvető gazdasági ágaza­tát alkotó halfogás — kedvező feltételek mellett — évente 40 millió rubelt jövedelmez. A jövőben öntözésre kerülő föl­dek termése ennek százszoro­sát hozza. A dilemma megoldása ma­gától értetődően nem „vagy- vagy”, hanem az „Is-is”: meg kell őrizni áz Arai-tengert 1$, és el kell látni vízzel az ön­tözésre kiszemelt 34 millió hektár földet is. A tudósok és mérnökök reális elképzelése, sőt tervei szerint ez utóbbi feladatot a nyugat-szibériai folyók vállalhatnák magukra. A világ hidrotechnikai gya­korlatában páratlan módon az Irtis vízét egy 4,5 ezer négy­zetkilométeres tárolóba vezet­nék, s onnan ágaznának el a 34 millió hektár föld öntözé­sét biztosító csatornák. A szovjet tudósok és mérnökök elképzelése céljában és hatá­sában teljesen megfelel az új ötéves terv lránytervezetének, amely előtérbe állítja a kör­nyezet, védelmet, a természeti kincsek ésszerű kiaknázását. megfelelő — igen nagy meny- nyiségű — energia, pl. atom­energia, úgy lehetségessé vá­lik egyszerű alapanyagokból az emberi szervezet számára szükséges minden tápanyag előállítása. Ez az alapanyag a mészkő lesz, amely planétán­kat hatalmas területeken, he­lyenként ezerméteres vastag­ságban borítja. Ha egyszer si­kerül a gyakorlatban felhasz­nálható módon — és megfele­lő áron — szintetikus úton, nagy energiák felhasználásá­val — fehérjéket előállítani, Afrika, Ázsia és Latín-Ame- rika milliós tömegei számára szűnik meg az állandó éhezés. Akadhatnak, akik azt mond­ják, hogy a „vegyi koszt" so­hasem fogja pótolni a termé­szetes táplálékot és káros lesz. Ezek azonban nem veszik figyelembe, hogy az, amit ma „természe­tes” tápláléknak nevezünk, ugyancsak a természet „vegy­konyhájában” készült — s nem azzal a céllal és szándék­kal, hogy emberi táplálékul szolgáljon. A tehéntej a bor­júnak „készül”, nem az em­bernek, a burgonyában, vagy a gabonaneműekben lévő ke­ményítő is eredetileg az illető növény táptartaléka. Jelenlegi kilátásaink sze­rint 2100 körül az emberiség már nem szorul a lassan nö­vekvő növényeikre, s nem iesz kiszolgáltatva az időjárás sze­szélyeinek. INFARKTUS ELLEN. Vannak, akik rendszeres futás- iái küzdenek a civilizációs ártalmak (túltápláltság, szív- és vérkeringési zavarok stb.) ellen, mások sportolással igye­keznek megelőzni az ülőfoglalkozásból eredő későbbi kelle­metlenségeket. A nyugat-berlini posta irodaházában kis sportszobát rendeztek be s — munkaidőn kívül — bárki igénybe veheti a helyben járó kerékpárt az evezőpadot, az expandert, s a többi izommozgató sporteszközt. A tapasztalat azt mutatja, hogy az irodai dolgozók szívesen rászánnak egy- egy fél órát a testmozgásra, ha az ott helyben megoldható, s nem kell elmenniük máshová. Táplálkozásunk jövője

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents