Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)
1971-03-14 / 62. szám
!9Tt mlMus PL VaeáWNApr MNT T ttTTa-f » ottfal 4 művészeti hetek szép zenei iln énye Bach: János-passió Ritka és igen értékes zenei élményben 'olt részük az óra tónus muzsika níveinek március első szombatján a megyei művelődési központ nagytermében Élő előadásban kevesszet hallható nagy művet. Bach János-passióiát adta elő a nyíregyházi művészeti hetek programja keretében a Zen .‘művészeti Főiskola „Liszt Ferenc” kamarakórusa és a debreceni kamarazenekar. Marsav Magda (szoprán) Zsigmond Gabriella (alt) Fülöjj Attila (tenor), Németh Gábor és Tréfás György (basszus). Pertu Zsuzsa (csembaló) és Pules Márta (orgona) közreműködésével. Párkai István karicazga- tó vezénvletevel. Közhelynek számít már. mégis leírhatom épp azért, mert igaz: Bach muzsikája lenyűgöző mind méreteivel, mind művészi ereiével, formai felépítésével zene- jellemzésével drámai szerkesztésével A megyei művelődési központ nagytermét zsúfolásig megtöltő hallgatóság — az egészében véve igen Jó. magas hőfokú előadás lóvoltából — átérezhette Bach művészetének nagyságát éppúgy. mint a János-passió szépségeit, megrendítő emberségét Az igazán jelentős mű (és ez ilyen!) a szerző kortársainak és az utókornak is mindig többet mond annál, mint amiről szól Tükrözi a szerző korát, a művész és a társadalom közt' kapcsolat milyenségét minőségét is Zenekari műben nehezebb ezt felfedezni, oratórius alkotásokban. korusművekben viszont inkább elősejlenek. megnyilatkoznak ezek a vonások Bár a passiók liturgikus rendeltetésűek és misztikus hangulatúak. Bach itt mégis nagyon földi nagyon reális. A János evangélista szövegének felhasználásával megírt művében Krisztus történetének az emberi vonásait emeli ki magára maradottságának, elárultatásának tragikumát a főpapok hatalomféltő, uralomvédő gyűlölködésével és az eleiétől fogva fanatikus tömeghisztéria korlátoltságával szemben, inkább a fizikailag elbukott tiszta igazságra törekvő ember erkölcsi győzelmét hangsúlyozza. Túlságosan direkt és vulgáris lenne egyértelmű, határozott párhuzamot vonni a pass'óbeli főpapok szerepének beállítása, ábrázolása és a Bach művészi pálváját. életét megkeseritő papi hatalmaskodás és korlátoltság között de ugyanígy nem lehet egyértelműen kizám. azt sem, hogy az alkotásba ezek az élmények is belejátszhattak. Abban, hogy Bach a mű alapkoncepc'óiában a történet emberi vonásait emeli ki. tehát hogv földivé, emberközpontúvá teszi a művet. megsejthetők a zeneköltő korának forrongó eszmél is azzal együtt hogy amikor vallásos műveket alkot, konzervatív mód-n szerkeszt \és motivál S bár a Tanos-pas- sióban is erősen ragaszkodik a liturgikus szöveghez, az ábrázolásban erőteljesen és következetesen realista: a tiszta, őszinte az igazságra és a szigorú erkölcsre törekvő feddhetetlen jellemű embert szólaltatja meg. A tömeg indulata’nak zenei rajza is ilyen realista: a fanatikus tömeg Hisztérikus zaklatottságán kívül a kórus, illetve a szólamok egy-egy jellemet is karaktén'zálnak. Párkai István kezében — az első rész utolsó harmadától. de még inkább a második résztől kezdve — úgy szólt a kórus, mint egyetlen több szólamú hangszer. A szólisták közül a legnagyobb feladata a János evangélistát éneklő Fülöp Attilának volt nemcsak szerepe terjedelme, hanem annak nehézsége miatt is. Biztosan, szépen, tisztán és világos artikulációval énekelte indulatokkal telített nehéz recitati- vóit bár a maaasfekvésben még nem eléggé könnyed. Tréfás György bársonyos telt. érett basszusával és hangja játékával nagyszerűen juttatta érvényre a passió Krisztusának egyéniségét. Németh Gábor szép hangú Pilátusa korrekt, pontos. de külön ösebb többlet nélkül való volt Marsay Magda kissé fátyolosán néhol hibával és némi bizonytalansággal énekelte szoprán szerepét. Zsigmond Gabriellára elsősorban a mély fájdalommal, szépen énekelt h-moll ária okán emlékszünk szívesen. Seregi István fővárosi és szabolcsi képzőművészek tárlatai, művész — közönség találkozók Március — a nyíregyházi művészeti hetek jóvoltából — bővelkedik művészeti eseményekben a megyeszékhelyen A színházi filmművészeti az amatőrművészeti rendezvények mellett az egyik legtöbb Közönséget to- borzó kulturális programot a képzőművészeti 'áriatok, művész—közönség találkozók, ankétok jelentik. Boross Géza tárlatával március 24-ig ismerkedhet a közönség a Jósa András Múzeum Felszabadulás útján lévő emeleti kiállítótermében. Nagy B. István festőművész tárlatának a Móricz Zsigmond Színház galériája adott helyet, s a hónap végéig tekinthetik meg az érdeklődők az emeleti társalgóban elhelyezett műveket. A megyében éló és alkotó képzőművészek is számos helyen mutatkoznak be kamaratárlatokon találkoznak a közönséggel ankétokon beszélnek élményeikről művészi munkájukról. Soltész Albert március 4 én a Nyírségi Kutató Intézetben találkozott a festményeket szerető közönséggel Kamaratárlatával az eddig megtett utat szemlélteti. Pál Gyula március 10-én a • Feiső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozóival találkozott, március 12-én Berecz András a konzervgyárban Kru*illa József a felsősimái művelődési házban vett részt közönség— művész találkozón. A szabolcsi művészek képeikkel is szerepelnek a különböző munkahelyeken gyűjteményes anyaguk régebbi és friss alkotásaikat tartalmazza. Acs Lászlóné nevével először a XV. megyei képző- művészeti tárlaton találkozott a közönség, a Nyíregyházi 6. sz. Általános Iskola tanára Március 15-én a bor- bányai művelődési teremben mutatja be képeit s találkozik a perem városrész lakóival Margittal lenó grafikusművész. akinek grafikáival, linómetszeteivel a megyei és az alföldi kiállításokon rendszeresen találkozunk március 17-én a nyíregyházi Ságvári Tsz-ben vesz részt kamaratárlaton, s találkozik a tsz-dolgozókkal. A Képzőművészeti Alap új tagja, a Gáván tanító Kerülő Ferenc a megyei művelődési központ termében kamara- tárlaton mutatja be alkotásait. A tárlatot dr. Szabóné Muraközi Ágota nyitja meg. A legidősebb szabolcsi festőművész. Z. Szalai Pál, a nyírségi emper ió ismerője, a hazai és külföldi művészeti szemlék, pályázatok rendszeres részvevője legújabb munkált a Krúdy filmszínházban láthatja a közönség, március 25-én délután 3 órakor. Pál Gyula festőművész, megye művészeti titkár nyitja me" az idős művész tárlatát. A TIT közreműködéséve bonyolítják le a különböző művész—közönség találkozókat, melyek a képzőművészeti ismeretterjesztés alapjait nyú’tják a megyeszékhely lakóinak. le a székről a feketehajú. — Laci mesélt Észre sem vettük. hogy jön valaki. — Magdusom, terítsél meg, kislányom — mondta gyorsan. buzgólkodva a mama. — Mindjárt kész lesz a vacsora — 0, kézit csókolom — szabadkozott a hosszú. — Maga csak ne tiltakozzon Béla Magányos fiatalembernek mindig jól jön egy kis vacsora, családi körben A diák elnémult Hiába próbálkozott a társalgással a jövevény nem tudott többé beszélni Ez nem a tanító, se nem a tanácstitkár, hanem az új állatorvos. Faluszerte beszélték, hogy Margit miatt Jár a házhoz, de ő nem hitte Most szemtől-szemben meggyőződött a valóságról. A találkozás szíven ütötte Egyszerre megértette, hogy neki itt már nincs keresnivalója Kijátszotta őt az édes mama Hóna alá csapta az albumot és elköszönt Marasztalták. de ő ment. Margit kikísérte Ki. egészen a kapuig — Eljössz holnap? — nyújtotta oda a kezét és sokáig otthagyta a tenyerében. — Lehet nem biztos — engedte el a kezét a diák. Elsietett. Tudta, nem jón ei többé. Még egy hétig maradt a faluban Vánszorogva teltek a napok. Elomlott a vakációja. Elszürkültek a világjáró élmények is. Látni sem akarta a lányt. Még a házuk táját is elkerülte Egyszer, véletlenül mégis találkoztak De nem a faluban, hanem messze kint, a régi töltésen. Előbb a lány vette észre a diákot A kerekező lány. A diák előtte nyargalt a folyó felé Kék mackónadrágban volt, felül csupasz, háta szinte villogott a napsütésben. A lány belehajtott. Be akarta érni a futót. A távolság gyorsan fogyott Már látta a futó hátán gyöngyöző verítéket, meg a harmoniká- 2ó lapockákat. Kezében a gombóccá gyűrt atlétatrikó Azt mondta neki egyszer a diák azért szereti a futást, men elveri vele a falusi utak unalmát. Kerékpárja nincs, hát futva teszi meg az utat Beérte a fiúi Elsurrant mellette. Aztán fékezett és szorosan az oldalánál kerekezett. Szoknyája oda-odalib- beort a futó vállához. A fiú megremegett. A lány közelsége az izmaiba villa- nyozott Felrissült, mintha csak most kezdte volna a futást. Intett a lánynak, hajtson csak, bírja még ő az iramot. Nagyobb iramot is elbír. Nem beszélt, csak vágtatott Könnyedén, egyenletesen, nyújtott lábbal. A földet is alig érezte. Szinte szárnyat adott a büszke gondolat: Tudja meg ez a lány' Hadd tudja meg, ki az. akit elcserélt! Tudja meg — utoljára! A lány szeme rátapadt. Már nem az utat nézte, hanem csak a futót, ahogy kerékpárján mellette száguldott. Fogta a látvány Magas homlok, lüktető nyak. széles váll, keskeny derék S ez az egész nyúlánk futás Különös ízt érzett az ínyén. Ismeretien, tiltott gyümölcsök ízét Titkos erő húza. egyre közelebb húzta a fiúhoz Feléje dőlt a vázon, combja a váiA párizsi kommün magyar kapitánya Eailékezés Győrök Leó Györgyre A Páilas lexikon az első, amelyben . — még életében — megemlékeztek róla. Mos lexikonok ehhez képest újat alig írnak. Az anyakönyvben a keltezés 1847. április 22. Győrök Leó György nem volt tudatos forradalmár, de forradalmi módon cselekedett és méltóvá vált arra. hogy a kiemelkedő forradalmárok között emlegessék Méltóvá vált arra, hogy a párizsi kommün centenáriumán megemlékezzenek róla, hogy tudomást szerezzenek elévülhetetlen tetteiről hazájában is, legalább annyira, mint Fiúméban, Londonban, különösen pedig Párizsban. , Leó György egyéves volt, amikor kitört a szabadság- harc és apja hadbírásVodott, kettő éves. amikor elárverezték vagyonukat^ és négyéves. amikor moshalt édesanyja. s alig több. amikor két kistestvére. I„ain« és An- na-Gizella meghaltak. 1858— 59-től már Székesfehérvárra iárt gimnáziumba. Bizonytalan. hogy mikor indult Székesfehérvárról Fiúméba. a tengerészeti akadémiára Tizenkilenc éves hadnagyként bejárta a világtengereket. A hatvanas évek közepén két. vagv három évig Angliában. Cardiffban élt. Valószínűleg nagyon szerényen. Talán tanított valahol, esetleg nyelveket. Festett és eladta kép«”'t Sedan után A lexikonokból kiderül, hogv Párizsban egvszerre három egyetemre iárt. Az egyiken mérnöki diplomát szerzett, a más'kon irodalmat, vagy filozófiát tanult, a harmadikon festeni. A festészetben és a politikában professzora. mestere Courbet volt. Valószínű, hogy a mester eszméi és magatartása hatottak rá. Kevésbé valészínfi. hogv hatásukra j'»Ien*kezett a hadseregbe, em'knr TTT Napóleon 1870. lúnius 10-én megtámadta Németországot A sedani vereséget nem élhette túl a francia császárság. Szeptember 3-án este tüntetéseket szerveztek, eleinte a munkásnegyedekben, aztán másutt Is. A szeptember 4-i forradalom füzében hatalomra Jutott kormány azonban semmit sem oldott meg. Azt hogy mikor került a nagy vereség színhelyéről Györök Párizsba, nem tudhatjuk. Azt viszont tudjuk, hogy amikor a köztársaság kormánya szabotálta a város védelmére való felkészülést már a köztársaság katonájaként hadnagyként tiltakozott — a munkások oldalán. Iához surlódott, ahogy pedálozott. Szilaj fellobbanás gyorsította a kerekező iramát, ö meg a fiú, együtt. Együtt menni mindenhová. Gyűjteni a színeket, az emlékeket. Mindig együtt — Hogy futsz! — tört ki belőle. — Hogy tudsz te futni, Laci! Fény, káprázat. A nyár tüzes melege Zengő mezei sürgönypóznák. Zengő szárnyalás De a rádöbbenés a futóra sújt Elviszik! — rándult görcsbe egy izom a combjában. Elviszi ezt a lányt, akinek csupán az idő az előnye. A lábikra felé kúszó éles csavarodás. Lankadó lendület A levegőt tátogva szedte. A lány még egyre repült, egyedül száguldott tovább, amikor a diák már leszakadt tőle. Futni már nem bírt. Bicegve kocogott Azután megállt. Csak nézte, ahogy távolodik, szökik tőle a lány, kis szoknyája kaoéran repked a szélben Még egy villanás. aztán semmit sem látott már belőle. 1871. március 18-án hajnalban csapatokat küldött a kormány a Montmartre-re és Párizs más kerületeibe, hogy lefegyverezzék a munkásokat. Amikor azonban Összetűzésre került volna a sor. a katonaság megtagadta az engedelmességet, A kormány kénytelen volt a várost kiüríteni. A központi bizottság átvette a hatalmat. A harcok első napjaiban Párizs kulcsa a Porte Mail- lot'volt. A védelmet ezen a szakaszon Dcmbrowsky tábornok vezette. A Porte Maillot környékének tüzérparancsnoka és a II. zászlóalj parancsnoka ékkor Györök Leó György. A barikád- bizottságban A kommün április 8-i ülésén megszavaztak egy barikádbizottság létrehozásáról szóló határozatot. E bizottság tagjai mérnök századosok. a kommün két tagja és kerületenként választott egy- egy küldött. Ennek a bizottságnak tagja volt Györök Leó György is. immár századosi rendfokozattal. A néhány nappal későbbi jelentések viszont már őrnagyként említik. A versailles-i hadvezetés Is elismerte, hogy a Györök vezette tüzérek derekasan harcoltak Porte Maillot övezetében. „A Porte Maillot ágyúütegei állandóan csapatainkat lövik” — állapította meg április 11-én jelentésük. A város déli részét védő — Issy erődöt első naptól kezdve hevesen támadták a versailles-iak. Védői áprilisban keményen állták a sarat, de május elsején megadásra szólították fel a védőket. Az erőd parancsnoka. Eudes tábornok lemondott Több egybehangzó vélemény állapítja meg, hogy Eudes tábornok helyére Györök Leó György került. Nem állapítható meg pontosan. hogy meddig maradt ott. de május 24-én Györök őrnagy kapta a kommüntől azt a megtisztelő feladatot, hogy a vendome-i oszlop, a napóleoni militarista politika emlékére emelt emlékmű ledöntését irányítsa. Györök a feladatot teljesítette. Máius 21-én, vasárnap a versaiTles-iafc bevonulta* Párizsba — a Saint-Cloud- kapun. A szírének szánt lövedék A forradalmárok harcolva vonultak vissza. Ezekben a napokban Györök Leó Grik-gy csapataival — akkor is Dembrowsky tábornok mellett — a Montrnartre-n harcolt A tények szerint: Győrök személyesen irányította az utolsó erőd védelmét: négy nsnig harcolt még a lángokban álló Párizs ászaid peremén, védelmezve a kommün zászlaját. Hat napon át utcáról utcára. házról házra folyt a harc. A város egész, területén — néhány utca kivételével megkezdődött a vérengzés: a kommunárdok kivégzése. A végső küzdelmek során. május 27-én. vagy 28-án esett fogságba és állt a ki- végző osztag elé a Pére- Lachaise-ban. „A fejének és a szívének szánt lövedékeik azonban csak a lábán ejtettek sebet. Az éj leple alatt igyekezett biztonságosabb helyre menekülni...” A „biztonságosabb hely"- nek honfitársa. Grisza Ágoston, a 48-as emigráns magyar szabadságharcos lakása látszott. Csakhogy Gríszát la gyanúsították a felkelésben való részvétellel. El is fogták. de akkor már azért ia, mert Győröknek menedéket adott Egyszerre letartóztatták mindkettőjüket, majd Versailles -ba szállították őket. A lexikonok szerint újra halálra ítélték, vagy ahogy másutt írják: gyarmati kényszermunkára. A foglyokat — köztük Györök Leó Györgyöt később a Párizs melletti Satoy-tábor- ba vitték. Innen indultak Brestbe 1871. június 8-án. Május 28-tól összesen 12 ezer fogoly érke2iett a txresti táborba. Pontonokon vitték őket a kikötőbe. Az Aube (Hajnal) nevű hajóra, amelyre Györököt is hurcolták, 973 deportáltat zsúfoltak A foglyok fele. más források szerint kétharmada négy hónapon belül meghalt. Az a romantikus elképa»- tés, hogy „egy éjszakán a viharos tengerbe vetett« magát a fedélzetről és egy távoli halászbárka felé úszott” nemcsak valószínűtlen. de bizonyíthatóan téves. A felmentést megkapta Egyáltalán nem romantikus, de bizonyítható viszont, hegy az Osztrák—Magyar Monarchia párizsi Követségétől kért levélben segítséget. Metternich herceg, a párizsi követ 1871. július 20- án továbbította a kérést Andrássy Gyula külügyminiszternek. aki viszont a belügyminisztériumtól kért véleményt Az Intézkedések útját ugyan nem lehet követni, de tény, hogy Györök Leó György a felmentést megkapta. A párizsi kommün eszterv- dei éneik végén már Idehaza volt. Itthon először — egy belga vasútépítő társaságnál dolgozott amikor pedig az tönkrement a Magyar Államvasutaknál. természetesen mérnökként. !ff73-ban egyetemre jelentkezett magyar— f-onria szakra Amikor —1 18T7-ben — végzett Etn- mébn nevezték H tanárnak. Ott frta meg az olaszok számára — ma "var nvelvtan- köovvét. am'vri szakma! kö—Is etlgmezóst ara+ntl. tgrA-ban Tki/lane-rtre költözött és a TV kerü'ett reál!». VetóV»»>n tavt+rát élete rés-A. ív TUz/mvítha+óan öt. de rssiá'ila «-mist avoir nyelven Bes-étt KövBen: festett As katóervH A ke-t+őt szinte külön S» lehet választan!, meri ha- lóúHa! só-én készítette vázlatait.. Csaknem kizárólag teneeri kénekri festett ö volt az első ma "var tencer- fes*ó ippt-tól állított k! a IVfü/^a-nekha-n és a Nemzett gzairvntvm t on0-Krm hagva- tékátvM a Műcsarnok omlók- kiáll’tást rendezett Néhány kénét ma Is a Nemzeti Galée riáhan őrzik. Vis7onvlag fiatalon hall mez Életének utolsó szakaszában sokat betefmsVedrit. Talán a szíve hetvett lábába fiíródott enl-ó ütötte seb és a deportál óba tón szerzett be- tegség sem múl' el nyomtalanul 1899-ben. 52 éves karában önkezévaL vetett véglel életének. Csaba inm
