Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)

1971-03-14 / 62. szám

WH. mlrchis H. KBLET-MAGTARORS7ÄO i «m VH. Á házai nemcsak avatni keil... A kereskedelem ígéri Utóval ősé émoií*«4 árak ini Mini. midi va»y maxii* — Gondoskodás a gyermekekről — Nagyobb készlet importból Amikor új gyárat, iskolát, művelődési házat avatunk, vagy teljesül a régi vágy s a Családok százai költöznek kor- s/. ú lakásokba, — valljuk be — a legritkább esetben gon­dolunk arra az ünnepélyes ak­tus perceiben, hogy ezeket a létesítményeket mindenek­előtt meg is kellett építeni. Fedig ahhoz, hogy elvághas­suk az átadáskor a jelképül Szolgáló szalagot, vagy hogy megkapó látványt nyújthas­son az új városnegyed, az építőmunkások százainak, ez­reinek megfeszített munkájá­ra van szükség. Anyagok tö­megét kell megmozgatni, gé­pek egész sorát irányítani, amíg a tervrajzok finom vo­nalai érzékelhető valósággá válnak. A öltek az igények Mégis, amikor szóba hoz­ruk fejlődésünknek ezt az ol­dalát, legfeljebb kritizáljuk a kivitelezés hibáit, vagy sze­mére vetjük az építőiparnak, hogy képtelen teljesíteni a ve­le szemben támasztott köve­telményeket, ami miatt több íontos létesítmény csak elkép­zelés maradt, mert nem volt rá kapacitás. Vannak akik — nem Is ok nélkül — azt hozzák fel: pe­dig megyénkben jó hagyomá­nyai vannak az építőiparnak. Hogy a felszabadulás előtt a munkásság szerény táborán belül Is a figyelmet érdemlő létszámot az építők adták, ők szervezték az első munkásak- eiókat is az életkörülmények javításáért. Ennek ellenére igaz, hogy megyénk építőipa­ra jelenleg nem tudja kielé­gíteni a rohamosan növekvő igényt. Bár a felszabadulást követően elég hamar megala­kult a mai SZÁÉV elődje Nyíregyházán — sőt Máté­szalka is büszkélkedhetett építővállalkozással, — de egé­szen a hatvanas évek köze­péig nem beszélhettünk az építőipar minőségi fejlesztésé­ről. A hagyományos kivitele­zési módok pedig — párosul­va az akkor divatos munka- szervezési stílussal — megle­hetősen szerény teljesítmény­re voltak alkalmasak. Elég sokáig tapasztalhattuk, hogy a népgazdaság jelentősebb be­ruházásaira az ország tőlünk távol eső területeit jelölték ki s a szabolcsi építők jelentős része megyén kívül bizonyít­hatta csupán szorgalmát, szak­értelmét. Az építőipar fejlődése a hatvanas évek elején me­gyénkben is lendületet kapott. Am a Szabolcs-Szatmár me­gye fejlődését szolgáló párt- és kormánydöntések olyan terhet is róttak a kivitelező ipar vállára, aminek a két­ségtelen és elismerésre méltó eredmények ellenére se tu­dott eleget tenni. Egyszerre kellett sok minden éh főleg gyorsan: új üzemek mezőgaz­dasági létesítmények, lakások, áruházak. H'itmWirírd — » ez is neves A harmadik ötéves terv időszakában évi 7—8 százalé­kos kapacitásnövelést tűzött maga elé megyénk építőipa ra. Az építkezés koncentrálá­sa. a gépek iobb kihasználó sa. a munka ésszerűbb rrteg- szervezése s o jelentős lét számé méli: e lés nyomár a szabolcsi építőipar ennél jó­val nagyobb mértékben nö­velte termelését Az elmúlt öt esztendő alatt összesen 6 mii liárd forint értékű munkát vé geztek el megyénk építői. Ez azt is jelenti, hogy a termelés növekedési ütemét tekintve túlhaladtuk az országos szin­tet. Szembetűnően gyarapo­dott az építőiparban foglal­koztatottalt száma, amely nap ­jainkban már meghaladja a 12 ezer főt. Több, pénzben is jelentős intézkedés született a hatvanas években az építő­munkások élet- és munkakö­rülményeinek javítására: mo­dern munkásszálló építése, a nehéz fizikai munkák gépesí­tése, a szakmai képzés, az át­lagbérek, a keresetek javítása stb., amelyek segítették a ta­pasztalt, gyakorlott törzsgárda kialakítását. Hosszú lenne fel­sorolni valamennyi, az utóbbi esztendőkben elkészült léte­sítményt, de ezek egyike-má- sika már azt is tükrözi, hogy komplikáltabb, összetettebb feladatok elvégzésére is alkal­mas jelenleg megyénk építő­ipara. Gondoljunk csak a ta­nárképző főiskola épületsorá­ra, a homokra húzott torony­házakra, az új iparágaknak otthont adó gyárakra, üze­mekre! Űt a generális változáshoz Sajnos, a szép eredmények ellenére is fő gondunk, hogy megyénk építőipara több nagy értékű beruházás meg­valósítását utasította vissza az utóbbi években kapacitás- hiány miatt. Igaz, a rendkí­vülinek számító 1970-es év rit­ka teljesítményeket hozott építőiparunkban — ami az ár­víz okozta pusztítások újjáépí­tésére irányult — de hosszú távon tartós javulást csakis a következetes fejlesztéssel, a gépesítéssel, az új eljárások rugalmas bevezetésével, a ter­melés még hibátlanabb meg­szervezésével leszünk képesek elérni. Megyénk párt- és ál­lami szervei már az utóbbi években is fokozott figyelmet fordítottak az építőipar kapa­citásának növelésére, számot­tevő pénzeket is juttattak er­re, — de a generális változás­hoz az vezet, ha a központi és vállalati erőket jól koncent­ráljuk s elhagyjuk a gazda­ságtalan, szaporátlan építési módot, bátran próbálkozunk az új technológiákkal. Számítások szerint 1975-ig több mint 20 milliárdos beru­házásra kerül sor megyénk­ben. Ebből csak az építőipar­ral szemben támasztott köve­telmények értéke meghaladja a 14—15 milliárd forintot. Jól mutatja az igények és a le­hetőségek közötti feszültséget, Italozó, alkoholista ember volt Dobos Miklós 54 éves apagyi lakos Részegen sokat kötekedett, főként a család­tagjaival szemben. Goromba volt, többször megverte a fe­leségét, gyermekeit, s vejét, Polgári Lászlót is A család jó néhányszor rendőri segítséget kért emiatt. 5 egyszer a rendőri szervek negbírságolták, másodszor ledig 15 nap elzárással súj­tották Dobos Miklóst. A rendkívül feszült családi helyzet tavaly december 6-án súlyos összetűzést eredmé­nyezett. E vasárnapon Dobos Mikié« hog> a következő öt év alatt csup: 13.5 milliárdos építő­ipari apacitásra számítha­tunk -.üben már benne van annai \z új minisztériumi közmű- és mélyépítő vállalat­nak a termelése is, amelyet nemrég Nyíregyházán alapí­tottak, s amely 1975-bcn vár­hatóan közel félmilliárd fo­rint értékű munkát mutat fel.) De ez a már most is kevésnek tűnő teljesítőképesség is je­lentős gépi beruházásokkal, a létszám további növelésével érhető el. A jelenlegi 12 693- mal szemben 1975-ben már 16 ezer ember dolgozik megyénk építőiparában, köztük a szo­cialista építőipar 14 ezer mun­kása. Az állami támogatás ré­vén tovább növekszik a taná­csi, helyi építőipar termelése is. Egyedül az építő-szerelő vállalat a negyedik ötéves terv záróévében — terv sze­rint — már 400 milliós meg­rendelést lesz képes teljesíte­ni. Ha nem is ilyen ütemben, de várható a szövetkezeti épí­tőipar termelésnövekedése, s mindenképpen szükséges a kö­zös építőipari vállalkozások felkészítése nagyobb munkák elvégzésére. „Guruló** fürdőszoba Sok lehetőséget rejt magá­ban az új, korszerű technoló­giák elterjesztése. A blokkos építési mód után például a házgyári lakások tömeges al­kalmazása — a bemutatkozás megtörtént, országúton „gurul már a fürdőszoba” — megte­remti az Iparszerű építés-sze relés lehetőségét. Az ugyan csak a lakásépítésnél alka' mázott QUTINORD alagút zsalus rendszer nemcsak gyoi sabb, de minden eddigin ’ korszerűbb kivitelezési eljá rást Is jelent megyénkben. A új gépek, eljárások egyarár jól képzett szakembereket igí nyelnek. Erre is gondoltak a illetékesek, ezért hozták létr Nyíregyházán az építőipari é vízügyi szakközépiskolát. A kecsegtető tervek ellené re nem várhatunk csodáka a holnaptól. Azt viszont jog gal reméljük, hogy ami építő iparunk vezetőin, dolgozói múlik, annak legjobb tudásu' szerint igyekeznek majd ele get tenni. Hiszen építőiparunk sikere, teljesítőképessége köz­vetlenül érinti, meghatározza a megye egész lakosságának holnapját. szűkebb hazánk gyorsabb fejlődését. <=lőbbre jutását. még nem egészen józanon éb­redt, hiszen előző nap neve- napját „ünnepelte”. A nyári konyhában ismét bort fo­gyasztott már regge|, s ettől ittas állapotba került. Tíz óra körül érkezett haza Polgári László, Dobos lányá­nak férje. Dobos behívta őt a nyári konyhába és vagyoni természetű vitát provokált vele szemben. A vita lassan­ként szóváltássá fajult, majd kölcsönösen pofozkodtak A dulakodásban Dobos a zseb­késéért nyúlt és nagy erőve! mellbe szúrta vejét. Ezután dulakodva kikerül­tek a nyári konyhából az ud­Még tartja magát a hideg tél, de a Kelet-magyarországi Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat nyíregyházi lerakatának rak­táraiba már beköszöntött a tavasz. Sőt a nyárból is kap­tunk egy kis ízelítőt. Megje­lentek a boltokban is a tava­szi divatújdonságok. Még januárban megkezdte a felkészülést a tavaszi sze­zonra a nagykereskedelem, és ma már több mint 53 millió forint értékű készletük van csupán női, férfi- és gyer­mekkonfekció árukból. A nagy ruhagyárak Budapestről és Debrecenből női és férfi felsőruházati cikkeket, Sop­ronból leánykaruhákat, Zala­egerszegről és Kaposvárról fiúöltönyöket szállítanak. Je­lentős a megye ruhaiparának közreműködése, mindenek­előtt a nyíregyházi és a szat- márvidékl háziipari szövetke­zeteké, ahonnan változatos fazonú és színű hímzett ru­hák érkeznek női, bakfis, leányka és bébi méretekben.' A Nyíregyházi Textilruházati Vállalat pedig úgynevezett kiskonfekciós ruházati cikke­ket készít a kereskedelem­nek. Tekintélyes az idén a választék bővítésére impor­tált kész ruhák és méteráruk mennyisége is. A konfekciókészlet azt mu­tatja, hogy az ipar és a keres­kedelem igyekszik követni a divatot, ami ugyan meglehe­tősen próbára teszi az idén a kereskedők leleményességét, találékonyságát. Mi legyen: mini, midi vagy maxi? A ke­reskedelem „eldöntötte” a kérdést: maxiból csak muta­tóba hoztak néhány darabot, hogy eleget tegyenek a min­denkori divatot szó szerint követők igényeinek. A midi hosszúságú kabátok, ruhák, szoknyák rendelésénél is mértéktartóak voltak. Szépek, változatosak és ol­csók is a kockás kártolt szö­vet tavaszikabátok. Ebből az anyagból már minden alka­lomra általánosan elfogadott nadrágkosztümök is készül­tek. A francia műlakkból ké­szült midikabátokból fekete, barna és piros színekben szer­zett be nagyobb tételt a nagykereskedelem. Kapható lesz világos, svájci, japán és hazai szintetikus alapanyag­ból gyártott ballonkabát. Mu­tatósak a ruhák, a divatos szoknya-mellény együttesek. Az orkánkabátok az Idén 30 százalékkal olcsóbbak lesz­nek. A férfidivatban Jelentősebb változást nem hoz az új ta­vasz. Talán csak az tűnt fel, hogy az eddig jobbára sötét tónusú öltönyök színei világosodnak. A férfiak öltöz­ködésében ismét visszatért a sportos Jelleg. Ezért a nagy­kereskedelem raktáraiban is sok a könnyű tavaszi bőrka­bát és zakó, sertés, hasított és juhtáppá anyagból. varra. Beavatkozott a vere­kedésbe Dobos felesége is és igyekezett elvenni férjétől a zsebkést. A verekedés így ért végei Dobos eltávozott hazulról Polgárit pedig kórházba szál­lították Ott kiderült, hogy sérülése életveszélyes és gyors orvosi beavatkozás nélkül valószínűleg halálát -redményezte volna. Szándékos emberölés kísér­lete miatt került ezután Do­hos Miklós bíróság elé. A tárgyaláson nagyon jellem­zően fogalmazta meg életfor­májukat a felesége és a ve- je A gyermekkonfekció áruk forgalmát tekintve Szabolcs- Szatmár megye élen jár, ma­ga mögé utasítva Hajdú és Szolnok megyéket. Sok a gyerek, és az emberek szere­tik gyermekeiket szépen öl­töztetni. A kereskedelem ezt vette figyelembe a tavaszi el­látás előkészítésénél, s nem utolsósorban azt, hogy ked­vező árakat alakíthassanak ki. Nagy választék várható, s csak példának említjük, hogy a Kísvárdai Szabó Ktsz ju­goszláv és NDK importszö­vetből kamasz és fiúöltönyö­ket gyárt. Ezeket 350—500 fo­rintos áron húsvét előtt hoz­zák forgalomba. Az elmúlt esztendőben nem bizonyult elegendőnek a farmernadrág. Az idén több ezer darabot rendeltek a közkedvelt texas, — A családi élet korán megromlott közöttünk — mondta az asszony, — mert nekem nem jutott örökség az anyám lakásából, emiatt a férjem megharagudott rám, és azt hangoztatta, hogy én semmi nélkül jöttem a házas­ságba. — Szolgának nevezett ál­landóan — mondta Polgári László, — s a háznál csakis szolgának tekintett. A nyíregyházi megyei bíró­ság dr. Rajka Sándor tanácsa Dobos Miklóst három év sza­badságvesztésre büntette és egy évre eltiltotta a köz- ügyektől Az ítélet nem jogerős. Má­sodfokon a Magyar Népköz- társaság Legfelsőbb Bírósága tesz pontot az ügyre. (kon) és ennek egy vastagabb alapanyagú változatából, a* úgynevezett fikusznadrágok- ból. A bakfisruihák, -kabátok, beszerzésénél gondoltak arra, hogy az új divatot ez a kor­osztály fogadta el legkrltikát- lanabbul és ragaszkodnak a maxihoz, midihez. Természe­tesen ezek mellett a hagyo­mányos hosszúságú akbó! is kerülnek a boltokba, csak úgy, mint a nadrágkosztü­mökből. Lényegesen kedvezőbb * kínálat méterárukból is, mint egy évvel ezelőtt. Sok a gyürtelenített kikészftésű egy­színű és mintás szövet, kö­zöttük indiai terlyster, angol és kínai szövetek. Újdonság az egyiptomi mintás zefir, blúzra, ruhára egyaránt al­kalmas. A tárgyalóteremből „Szolgának tekintett..." Kis Szamos a laboratóriumban Nagyméretű színes fényké­pek fölé hajolunk Nyíregy­házán a Felső-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóság főmérnöki szobájában. A képek egy ér­dekes kísérlet dokumentumai. A Vízgazdálkodási Tudomá­nyos Kutató Intézet hidro- mechanikai laboratóriumá­ban készültek. A Szamos medrét ábrázolják. Élethű az ezerszeres kicsinyítésű mo­dell. Mintha légi fényképet látnánk a Szamos medréről, az országhatártól Szamosta- táríalváig. ÜJ HfD E modell alapján állapítot­ták meg, milyen két átvágást kell két kanyarulat lerövi­dítésére elkészíteni Csenger és Szamosbecs között, hogy megzabolázzák ezt a rakon­cátlan folyót. Hogy hová kell felépíteni az új csengeri hi­dat. És bizonyos értelemben meghatározza a sokat emlege­tett nagy gát megépítésének bizonyos szakaszait Is. Az érdekes munkáról be­szélgettünk a megrendelő Nyíregyházi Vízügyi Igazga­tóság osztályvezető főmérnö­kével, Mudri Sándorral. Általános tanulmánytervet rendeltünk a Túr, Szamos, Kraszna közi vízrendezésre, a VIZITERV-től — mondja. Ez csak a nagy terv egy része. Azért készült el elsőnek, mert a KPM Útügyi Igazgatósága sürgeti, mint beruházó a vég­leges vízügyi állásfoglalást: hová is épüljön az új híd Csenger mellett? Egy dolog bizonyos volt: a régi helyen nem épülhet. Pil­léreit a sebesen levonuló nagy erejű víz annyira alá- mosta, hogy ez újra megis­métlődhet. Ezért készült el • modell, amelyen áramlási ta­nulmányokat végeztek, és ezek alapján ' állapították meg, hová leghelyesebb építe­ni az új hidat ' MED EK — Több mint negyven vál­tozatban készült el a mo­dell és ebből az Ut-, Vasútter­vező Vállalat és a Vízügyi Tervező Vállalat egyetértésé­vel a 37-es és a 40-e* válto­zatot javasoljuk. Mindkettő értelmében közelebb kerül Szamos tatárfalvához az új híd, a mostaninál. Megépülé­se helyén árvíz idején sem fenyegeti alámosással a Sza­mos vize a híd pilléreit A modell szerint Csenger és Szamosbecs között két kanyarulatot is át kell vágnL Több kilométer hosszúságú új medret is kell építeni, termé­szetesen csak a híd megépülte után, mert ez nem várathat magára. A főmérnök most tért har­sa Romániából, ahol az otta­ni vízügyi szakemberekkel egyeztette a határ menti terü­letek vízrendezésének össze­függéseit. A szomszéd ország szakemberei e hét második felében adják vissza a láto­gatást, hogy a magyarországi egyeztetést is közösen elvé­gezzék. Mudri Sándor el­mondta: Romániában jelen­tős munkálatok folynak a* általános vízrendezésre, amelyben döntő hangsúlyt kap a belvízrendezés. A GAT Bizonyos összefüggésbe» van mindez a megépítendő nagy gáttal is, melyről már sokszor esett szó. Júniusra az egész tanul­mányterv elkészül, tíznél több hatalmas kötetben, ku­tatók egész csoportjának együttműködéséből. De a nagy gát tulajdonkép­pen már épül a Sáréger-csar- torna bal partján. És a belvízrendezés? A /átméri, beregi részek tála­inak megjavítása? A legelő­éi vitás? \ főmérnök jó hírt mond. \ Vásárosnaményi Vízügyi ’ P'/ulatnak már van dréne- •,ö gépe. Műanyag csövekkel nég idén megindul ez az évek ■ta várt munka, elsőnek a >eregsuránvi termel őszövét* ■ez®t földjein GNZl

Next

/
Thumbnails
Contents