Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-13 / 37. szám

fSfr. Myruír \'a. C, MM Kommentárok Hús a háztájiból Tuz van. tuz van! Az ok: őrizetlen gyermek, vigyázatlanság, ital „JÓ A KRUMPLI IS. DE CSAK AKKOR, ha hús van hozzá” — mondta egyik mi­niszterünk egy zárszámad' közgyűlésen a Berekben. Csakhogy a húst meg is kell „termelni”. Szeretünk ió} él­ni, s ez nálunk elsősorban a húsfogyasztásban jut kifeje­zésre. Kovács Bertalan, az ajaki Búzakalász Tsz elnöke újsá­golta a napokban: „Tizenöt esztendeig nem hajtottak sertésnyájat a háztájiból a legelőre Ajakon. Nem vMt kocaállomány.” Első e«et. hogy az idén január 22-én 40 darab hízott sertést értéke­sített a tsz a háztájiból, s nem szorul sertéshúsból be­hozatalra a falu. Nemcsak önellátók lettek, hanem ér­tékesítenek is. Ajakon a tsz a saját te- nyészállományából helyezett ki kocákat a háztájiba — niintegy 100 darabot, s ez meghozta az eredményt. Biz­tosítottak a sertéseknek le­gelőt, Kerekes András sze­mélyében fogadtak fel sor- íáspásztort, gondoskodnak a háztáji jószágoknak a takar­mányellátásáról is. A háztá­jiban hizlalt sertéseket a J z értékesíti, s így kilogram­monként 3 forinttal kap töb­bet a szövetkezeti tag. De -jAi jár a közösség is, mert min­den ilyen módon eladott ser­tés után megkapják a nagy­üzemi felárat. Nem egyedüli példa az ajaki Barabáson a Béke T~z. Olcsván az Uj Élet a mun­kanapok jóváírására kötött megállapodást azokkal a tsz- gazdákkal, akik a háztájiban jószágot nevelnek. Ezek mutatják, ott. ahol a termelőszövetkezet vezetői a közös gazdaság szerves ré­széként kezelik a háztájit, s minden szükséges támogatást megadnak részükre, a háztá­ji jőszagállomány fellendülő­ben van. Ennek az eredmé­nye, hogy a megye háztáji gazdaságaiban 1970-ben a kocalétszám 56 százalékkal, azaz 11 600 darabbal szapo­rodott. s kedvezően alakúit a háztáji összes sertésállomá­nya, mely a múlt esztendő­ben 61 000-rel növekedett. Jelenleg annyi koca van •» tsz-ek háztáji gazdaságaiban, amennyi az elmúlt tíz eszten­dőből még nem volt. S ez a növekedés azért is figyelemre méltó, mert az el­múlt esztendő nem volt va­lami kedvező a takarmány­termesztésre. Mégsem csök­kent a kocaállomány, hanem növekedett Ez elsősorban a szakszerűbb gazdálkodásnak. a háztáji jobb támogatásán-' az eredménye. A tenyésztés­re, hizlalásra és az értékesí­tésre egyaránt kedvezően ha­tottak a felvásárlási árak. növelték a tenyésztési-hizla- lási kedvet. Es ezt a legkü­lönbözőbb módon segítették a termelőszövetkezetek is. SOK TSZ GONDOSKODIK MÁR a háztáji takarmány- és alomszalma-szükséglet*- ről, alkalmazzák azt a ren­deletét, amely kimondia. hogy a háztáji állatállomány után eszmei munkaegységet írhatnak jóvá a tsZ-tagnak. s ez nemcsak a kötelező munkanapok teljesítésébe szá­mít be, hanem a nyugdíjba is. Sok-sok idősebb tsz-tanot érint ez kedvezően. Egvre több azoknak a közös gazda­ságoknak a száma, amelyek a háztáji termelés fellendí­tése érdekében fő- vagy mel­lékállásban alkalmaznak r.g- ronómust, akik gondoskod­nak a takarmányszükséglet­ről, műtrágya-megrendelés­ről, az értékesítést és a szer­ződések megkötését szervezik. Ez a komplex, „felülről” és „alulról” történt intézke­dés máris kedvezően érezte­ti hatását az ellátásban. Farkas Kálmán Drága tandíj GONDOLATOKAT ÉB­RESZTŐ, közvéleményt te­remtő ereje volt annak a he­ves vitának, amely a szabol­csi agrár szabadegyetem e heia második előadásán kialakul4­A növényvédő gépekről és emberekről volt szó, speciális gépekről és különleges kép­zettségű szakemberekről: Az előadó dr. Nagy Bálint, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium 'őosztály- vezetője is e két kérdéscso­port köré fonta mondaniva­lóját és erről volt szó a vi­tában felszólaló szakembere’- közléseiben is. Az elmúlt évben a rendkí­vül kedvezőtlen csapadékos időjárás ellenére a hete - növényvédelemmel megmen­tett termékek értéke meg­haladta Szabolcs-Szatmár megyében az 1,4 milliárd fo­rintot Viszont az egyes nö­vényvédelmi munkák elma­radása vagy késedelmes vég­rehajtása következtében mintegy 350 millió forint kár érte a megye mezőgazda­ságát Hogy a növényvédelem fontosságát megértsük, ele­gendő egy jellegzetes adatot idézni ■ egyetlen permetezés elmulasztása pusztán paradi­csomban hétszázmillió forint kárt okozhat. (Nem beszélve a paradicsom-feldolgozásra épült élelmiszeripari üzemek ebből keletkező termelési ká­ráról.' Az előadó — mint a hazai növényvédelem legfőbb irá­nyítója — a leghatározottab­ban kijelentette, hogy ápri­listól olyan közös gazdas. í, melynek nincs meg a megfe­lelően képzett szakembere, nem dolgozhat mérgekkel és ezt a legszigorúbban ellenő­rizni is fogják. NEM MINTHA NEM TÖR­TÉNT VOLNA jelentős elő­relépés a szakemberképzés­ben. Az 1969-es évben mind­össze három növényvédelmi szakember volt a megyében, ir&tyTtfferá ß alkalmas kép­zettséggel. Szánvak mostariig 204 főre emelkedett. A szak­képzett munkások száma pe­dig ugyanezen idő alatt 360- ról kétezerszázra nőtt. De még mindig nincs mindegyik üzemben szakember és ahol van, ott sem mindig használ­ják ki kellően a tudását. Most, februárban, amikor ál­talában nincs növényvédelmi kampány, hacsak azzal az egy dologgal bíznák meg a szakembert, amihez egyéb­ként ért is, hogy megvizs­gálja a tavaszi vetéshez elő­készített magvak íertőzottsé- gét, sok milliót lehetne meg­takarítani és a szakember jól megkeresné a fizetése több­szörösét. TALÁN MÉG A SZAK­EMBEREKNÉL is nagyobb baj van a gépekkel. A me­gye növényvédelmi géppark­ja sem mennyiségben, ser minőségben nem kielégítő. Megyénk üzemeiben összesen 1151 nagyüzemi növényvédő gép van. de a valóságban a fele régi. elhasználódott és korszerűtlen. Nem Ids baj az, hogy így egy gépre 13 holdnvi gyümölcsös és több mint 350 hold szántó jut. A gyakorlatban ez azt je­lenő, hogy még permetezés­re alkalmas időben is 6—7 napig tart a mania elvégzé­se. Az elmúlt évi csapadékos időjárás mellett azonban többször előfordult, hogy 10. sőt 12 napig is elhúzódott egy-egy permetezés. Aki csak egy kicsit is ért a gombabe­tegségekhez, az már ebből az adatból is láthatja, hogy ilyen esetben a formálisait elvégzett munka pénzpocsé- kolás is volt, gyakorlatilag elkésett, következésképpen teljesen hatástalan maradt. Nehéz volna felsorolni, mi­lyen tetemes kánok és ter­méskiesések keletkeztek eb­ből, főleg a burgonya-, a pa­radicsom-, a szőlő- és a gyü­mölcstermesztés területein. A GÉPEK TEHÁT A LEG­JOBB BEFEKTETÉSEK, rnái az első évben visszahozzák értékük többszörösét is. A vi­tában azonban kitűnt, hoffv sok termelőszövetkezetne’; nincs elegendő pénze az ú' növényvédő gépek megvásár­lására. Megfelelő hitelpoliti­kai intézkedésekkel azonban lehetőség nyílhat erre k. Ugyanakkor természetesén gondoskodni kell megfelelő mennyiségű gépről is. De hiába van gép és szak­ember elegendő; egy harma­dik dolog is szükséges: hogy a közvélemény teljesen tisz­tában legyen a korszerű nö­vényvédelem fontosságával. Csak így lehet elérni a már meglévő szakemberek kellő megbecsülését Gesztelyi Nagy Zoltán Csaknem mindennap egy tűz. Ezt bizonyítja a most elkészült statisztika a tűzol­tóságon, 1970-ben 348 -eset­ben röppent fel a „vörös ka­kas”, 18 kivételével minden tűz károkat okozott, mégpe­dig tetemeset Szabolcs-Szat* márban az elmúlt évben 2 millió 125 ezer forint vált a lángok martalékává. Amint megtudtuk: még ennél is magasabb az a járulékos kárösszeg, ami a tűzesetek kö­vetkezményeként jelentkezett. És ami az anyagi kárnál- is szomorúbb: hárman meghal­tak, 14 felnőtt és egy gyer­mek pedig megsebesült a tü­zek miatt. Tetemes kárt oko­zott a tűz az állatállomány­ban is: 4600 szárnyas, 2 ló, 12 sertés és 1 marha égett el a . múlt évben. Veszélyes játék A tűz okait ’ vizsgálva, ki­derült, hogy 97 esetben a gyermekek játéka idézte azo­kat elő. Mintegy félmilliós kár keletkezett amiatt, hogy a szülők felügyelet nélkül hagyták gyermekeiket, akik könnyen hozzájutottak a gyufához. Jellemző, hogy ezek az esetek főleg, április­ban fordultak elő, amikor a felnőttek a mezei munkát vé­gezték. Érdekességként“ ide kívánkozik: fiúk 86 esetben voltak a gyújtogatok, a lá­nyok 11-szer. Súlyos károkat okozott a dohányzás is. 35' tűzben, 170 ezer forint érték hamvadt el a cigarettázás miatt Sok tűz keletkezett kéménybe épített. gerenda meggyulladása után, 18 eset­ben a sugárzó hő, 16-ban pé- dig a nyílt láng használata volt az előidéző ok. Érdekes dolgokat árul még el a statisztika néhány rub- likája. Szerepel itt okként a gyújtogatás, amikor valaki részegen égeti fel saját há­zát. A robbanások között fő­leg a probán-butángáz okoz­ta balesetek vezetnek. Né­hány mar klasszikus példa ezek illusztrálására: Hart­mann Györgybe es Mihalik Pál nyíregyházi. Szűcs And­rás baktalóráníházi és Szat­mári Zsigmond helytelenül kezelt gázpalackjai után az anyagi káron kívül sérülések is jelezték az eset súlyossá­gát. A húsfüstölés a múlt évi jelentésben 13 esetben bizo­nyult túzoknak. Sok a tűs falun Kétes elsőség jutott osz­tályrészül a tűzofcfelméré- sek során a falunak. A me­zőgazdasági területeken 186 tűz keletkezett, a kárösszege meghaladja az 1 millió fo­rintot. Ezek közül 84 esetben a gyermekek voltak az elő­idézők. A tsz-ekben 29 tűz volt 210 ezer forintos kár­ral. Minden esetben kimutat­ható, hogy a tűz elkerülhető lett volna akkor, ha az elő­írásokat betartják, és gon­dosabban járnak el. All ez a tétel az apagyi Hunyadi Tsz- ben bekövetkezett tűzre épp­úgy, mint a Nyírlugosi Álla­mi Gazdaságban bekövetke­zettre, ahol 40—40 ezer fo­rintos kár keletkezett. De ide kívánkozik a pátrohai Szívhibával születtek... Látogatás a megyei gyermekszívgondozóban — Sok kávét iszol, ciga­rettázol is, novabor terem a szőlőtökben — Napi egy csomag és há­rom dupla. Bor hetente 1—2 liter. Nem sok. — És a gyerek? —. örökölte. Vele született szívbetegség. A megyei gyermekszív- gondozó intézetnek közel ezer kis páciense van Ezeknek a gyerekeknek a kétharmada már szívhibával született. Nem sok az ezer gyerek, ha a megyei születési ará­nyokat nézzük, hiszen 1958 és 1967 között, 10 év alatt 115 ezer gyerek jött a világ- re. Nyíregyházán viszont 8 éves rendszeres megfigyelés eredményeképpen 1.968-ig 397 gyereknél vele született, 139- nél pedig szerzett szívbeteg­séget mutattak ki a szak­orvosok. Jó dolog, hogy immár két éve működik a megyei gyer­mek* dvvnn dozó intézet. A betegek rendszeres vizsgálatá­val. a reumás ®red“tű szív­beteg gyerekeknél az utóke­zelésre való küldéssel sok későbbi panaszt elérnek meg. Az év végén 53 túlkoros törzslapját átadták a terüle­tileg illetékes belgyógyász főorvosnak, ezzel mint­egy megteremtve a rendszeres felnőtt szávgondo- zás alapjait. Ám. ugyanilyen fontos az a célkitűzés, hogy megelőzzék a vele született szívbetegségek kialakulását Ehhez együtt kell működni a szülész orvosnak, a gyer­mekorvosnak. az egészségne­velési hálózatnak is. A megelőzés az. ahol nem­csak az orvosok hanem az egyes emberek — majdeni apák és anyák —. de a tár­sadalom is sokat tehet. Töb­bek között a felesleg* s gyógyszerfogyasztás ellen — hiszen a gyógyszer egyben méreg is —, de ugyancsak nem elhanyagolható a terhe­sek higiénés nevelése sem. A megye szőlőterületének 40 százaléka direkttermő, vagy ismertebb nevén novabort termő szőlő. Ennek az ideg- rendszerre. a fejlődő szerve­zetre való káros hatása is közismert. Az orvostudomány ma már egyre több betegséggel meg­küzd. Megyénkben is több mint 30 szívbeteg gyerek­nek műtéti beavatkozással siettek segítségére. (Hazánk­ban vidéken az első szívmű­tét éppen Nyíregyházán volt 1950-ben!) Ám az orvo­sok segítsége mellett éppen a megelőzéssel megyénkben Is csökkenteni lehet a vele született szívhibák gyakori­ságát. Zöld Mező esete is„ bár itt a kár „csak” 30 ezer forint körüli összeg vqlt. Kilenevenegy esetben ri­asztották a tűzoltókat lakó­házaknál kitört tűzesethez. .Ezek közül a múlt évben a legsúlyosabb Ujíalusi Sándor portáján történt Kállósemjén- ben, ahol 95 ezer forint ér­ték égett porrá, Foris Berta­lan és Bakó István nagyari portáin 30 ezer forintos kárt mértek fel. Az ipari üzemekben az elmúlt évben 23 tűzeset for­dult elő. A korszerűbb fel­szerelés és a kiképzett szak­emberek jóvoltából a kár csupán 670 ezer forint volt. Ennek az összegnek is nagy része egy tűzből eredt. Ez a tiszavasvári Alkaloidánál tört ki, mégpedig az építke­zés: végző vállalat szakem­berének mulasztása miatt. Húsz különféle közlekedési tüzet is nyilvántartanak, ezek 170 ezer forintos kárral jár­tak. Tízezer önkéntes Bár a számok riasztóak és figyelmeztetőek, azt mégis el­mondhatjuk: Szabolcs-Szat­már tűzrendészeti helyzete javult az előző évhez viszo­nyítva. Ez elsősorban annak az eredménye, hogy a tűzol­tóit, mind az államiak,, mind az önkéntes testületek, be­csülettel helytálltak. Az ön­kéntes testületek megyénk­ben az elmúlt évben például 244 alkalommal vonultak ki. Sajnos, a kötelező előírások ellenére, 75 esetben nem riasztották a tűzoltókat, ami tetemesen növelte a bekövet­kezett kárt Az önkéntes testületeknek Szabolcs-Szatmárban 10 COfl tagja van. Becsületes munká­jukat számos elismerés jelzi, de többen, így a vencseilöi Frank Károly, ifj. Wagner Jakab, Svhiller Ferenc és Türk Gáspár megyei pa­rancsnoki elismerésben is ré­szesült, oklevéllel tüntettek ki a nyáron a nagyszekeresi KISZ-tábor önkénteseit is. Az önkéntes testületek tagjai a tűzön kívül a vízzel is meg­vívták harcukat. 3900 fő, több mint 11 ezer munkanapot töl­tött a gátakon az árvíz ide­jén, vett részt az élet- és va­gyonmentésben, testületileg, szervezetten. A helyzet javulása, & tflz- oitók helytállása minden el­ismerést megérdemel. Ugyan­akkor azonban hibás véleke­dés az, hogy csak várjunk, baj esetén közbelépnek a tűzoltók. A számok figyel­meztetőek: népgazdasági és egyéni érdek is, hogy ki-ki munkahelyén, otthonában megtartsa az írott és íratlan szabályokat. Á Szabolcs-Szatmár me­gyei kisiparosok az idén 27 szakmában várják a most végző általános iskolások je­lentkezését. A szolgáltatás javításának érdekében a vá­rosokban és a falvakban 300 fiatalt .kívánnak tanulóként foglalkoztatni a szakmunkás- bizonyítvány megszerzéséig, A kisiparosoknál először van felvétel csőhálózat-sze­relő és gépszerelő szalámi­ban, amelyek iránt az eddig beérkezett jelentkezési lapok alapján máris nagy az ér­deklődés. A kőműves, ács, állványozó, burkoló, kovács szakmában is sok fiatal je­lentkezését várják, de nagy szükség van a régi szakmák közül bognár, .szíjgyártó és szűcs tanulókra is. A 27 szakma közül a leg­több a fiúk elhelyezkedését biztosítja. Az autószerelő szakmától kezdve jelentkez­hetnek villany-, gáz- és víz­vezeték-szerelőnek, lakatos­nak, elektroműszerésznek, rádió- és tévóműszenésznek, órásnak és asztalosnak, bog­nárnak is, az építőipari szarnák mellett. A lányolc elhelyezkedése okoz problé­mát, de ők is töfob szakma között válogathatnak. A hároméves képzés után a tanulóik szakmunkás-bizo­nyítványt kapnak és tovább doler'-'zhatnak & kisiparosok­nál, vagy az üzemeknél. A tanulóidő alatt egy héten há­romszor mennék iskolába, munkaidejük heti 42 óta. Ösztöndíjat kapnak, amely Tanulmányi előmenetelüktől és a különböző szakmai ka­tegóriáktól függ, 50 forinttól 600 forintig. Á szakmunkás­tanuló-rendelet értelmébe« betegségük esetést táppénzt is kapnak. Az új szakmunkástörvény a kisiparosok tanulódra iá vonatkozik. Túlteljesítették húsértékesítési terveiket az állami gazdaságok A megye állami gazdaságai jelentős mennyiségben érté­kesítettek állatot az elmúlt évben kereskedelmi szervük (ÁG KÉR) útján. Állami ér­tékesítés céljára 2698 darab vágómarhát adtak eí 14 202 mázsa súlyban, 37 millió fo­rint értékben. Az értékesítési darabtervet ezzel 111 száza­lékra, a súlyelőirányzatot pe­dig 116 százalékra teljesítet­ték. Az elszállított jószágok 36 százaléka exportra ment, elsősorban Olaszonszágűa ég az NSZK-ba. A gyula tanyai és a fehér- gyarmati gazdaság 470 fehér húsú borjút is értékesített. A borjúk vágottan olasz éa osztrák exportra kerültek. Kövér sertést 9242 darabot értékesítettek. Éves tervüket ezzel 101, súlybervüket 106 százalékra teljesítették. Pénzbevételük sartésértéke- sítésből elérte a 26 millió forintot. Saláta, zöldhagyma a nyíregyházi Dózsa Tsz kertészetében Az enyhült téli időjárás­ban mind mozgalmasabbá vált az utóbbi napokban a nyíregyházi Dózsa Termelő- szövetkezetben a tavaszi as igyekezet. Naponta mintegy félszázan, főleg nők serény­kednek. 65 hollandi melegágy ra­kását. vetésre előkészítését kezdték meg Szabadföldi kiültetéshez már elvetették a korai salátamagot. 40 holdon termelnek idén szabadföldi műveléssel zellert, s palán» tanevelésre végzik a meleg­agyáéban a zellermag veté­sét is. Korai paprika, para­dicsom előnevelés! vetését rövidesen megkezdik. De a korai, primőr zöldpaprika palántái már aöldellnek ■ a fűtött sza pori tón áZban. Az „üveg melegházban” szépen fejlődik a fejes saláta és a zöldhagyma m. Primőr zöld­hagymát és salátát már már­ciusban szállít értékesítésre & a kar I 27 szakmában 300 tanuló a kisiparosoknál

Next

/
Thumbnails
Contents