Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-12 / 36. szám

WTI február tí retüT-MAerrARORSzÄ« a Oldal A szolgáltatás gondjai Több támogatással Több, s jobb szolgáltatás kellene — summáztuk a GELKA és a Patyolat példá­ja kapcsán a megyei helyze­tet. De milyen lehetőségeik vannak, hogy az 1038-as kormányhatározat célkitűzé­sei megyénkben is előbbre Vigyék a szolgáltatás ügyét? T extiltisztítás: kát és félszeres fejlesztés A negyedik ötéves terv időszakára jelentős és jó terveket készítettek a szolgáltatással foglalkozó vállalatok, szövetkezetek. Ez- két foglalta egységes egeszbe a megyei tanács vb tervosztálya. Ezek sze­rint valamennyi szolgálta­tásra kiterjedően az 1970. évi 365 millió forint értékű szolgáltatást 1975-re úgy bő­vítenék, hogy az elérje az évi 635 millió forint értéket, így az egy főre jutó ellátás a mostani 616-ról 1044 forint­ra emelkedne. Rendkívül dinamikusan kívánják emelni a textiltisz­títást. amelyben két és fél­szeres növekedésre számíta­nak, a gépkocsi javítást és kai bantartást. amelynél a várható igény a jelenleginek ötszörösét is meghaladja. A terv ,. a háztartási gépek és .»cktrotechnikai cikkek javítását és a lakáskarban- taríást a jelenlegi mennyi­ség kétszeresével vették fi­gyelembe. A növekedés vala­mennyi ipari jellegű szol­gaitatásnál jelentős Ezek a fejlesztések meg­felelően segítenék a szolgál­tatás kiteljesedését. A két, kiemelkedően fejleszteni kí­vánt szolgáltatás — a textil-- tisztítás és a gépkocsi javítás- karbantartás — a jelenlegi ellátást ismerve rendkívül feszített, de a várható igé­nyek növekedésével megala­pozott. ISO helyett 55 millió Ahhoz azonoan, hogy ez e terv megvalósuljon, na-, gyón sok beruházásra van szükség: az igényelt összeg meghaladja a 325 millió fo­rintot. A vállalati összegek hitelek, a tanácsi és egyéb hozzájárul.>■ kon kívül 180 millió forintos állami támo­gatásra lenne szükség. Az elmúlt 'v.ekben azonban már y is ismertté vált. ho"l a '"ormány által biztosí­tott szolgáltatás-f?jÍ osztási alapból megyénk a 180 mil­liós lénnyel szemben csak 55 millió forintban részesült. Ez azt jelenti, hogy az előzetes tervekben szereplő beruhá­zások közül a vállalatok töb­bet nem tudnak megvalósíta­ni a negyedik ötéves terv­ben. A fejlesztések ennek elle­nére különböző más forrá­sokból már megkezdődtek A megyei tanács az elmúlt év ben 6 millió forintot adott 9 vállalatnak, illetve szövet­kezetnek szolgáltatási cé­lokra. amelvet az idén újabb 3.3 millió forint követ. Ezt a7 összeget az érintett szer­veknek ne»n kell visszafizet­niük. Ebpől a Patyola* ösz- szesen 2 millióval, a GEL- K *-sz'rviz 2 millióval része­sedik 1.6 milliót költenek a nví-egybázi. 1.2 milliót a mátészalkai szolgáltatóház építés-re. A tanácsok a kormányba tározat megjelenése óta je lentősen támogattak a laví- tó-szolgáltató szervezeteket. M'"Ménkűit a működési en- gp-'Mveik iránti érdeklődés is' elsősorban a kisebb közsé­gekben és az ellátatlan pe­remkerületeken a napközben vállalatoknál dolgozó szak­emberek szabad idejükben rrr gfe'elő keret“' között ja . píró szol /áltató tevékenység gél foglalkozhatnak Az egyszerű szervezeti formák kibontakozása a leg­utóbbi időkben kezdődött meg. főleg a szövetkezeti ipar javító tevékenységében. Kisebb községekben több helyen kialakult a gebines rendszer, megindult az úgy­nevezett „pausálé” rendszer szervezése mind a kisipari szövekezetek, mind a GEL­KA részéről. A tanácsok a kis települések és a külső kerületek ellátásának javítá­sa érdekében esősorban ipar­engedélyeket adtak ki. Ilyen helyeken azonban kevés a munka, s ezért inkább nyug­díjasokkal, vagy napközben másutt dolgozó szakemberek bevonásával lehetséges. Va­lószínű azonban, hogy a kis települések szolgáltass) gondjait nem tudiák a ta­nácsok a IV. ötéves terv végére sem megnyugtatóan rendezni. A nagyobb közsé- gekben, a városokban azon­ban jelentős javulás várha­tó. Az eddig említetteken kí­vül a kereskedelem iránti igény is növekszik. Ez ugyan­is jelentős terheket vehet le a szolgáltatási hálózatról. So­kan elvégeznék ugyanis sa­ját kezűleg a javításokat, de nincs megfelelő szerszámuk. Ezeknek kölcsönzésével je­lenleg alig foglalkoznak. Ha­sonló a helyzet az ezermester boltokkal: a nyíregyházi pél­da mutatja, a barkácsbolt- ban sok olyan Ciliket lehet beszerezni, amely koráb­ban hiányzott a szakboltok­ban. de még mindig sok a hiányzó anyag és alkatrész a tévékhez, rádiókhoz, hűtő­gépekhez. Vállalkozási kedvet! Kévfe ä vásárlásokká! egy- időben igénybe vehető szol­gáltatás: hazaszállítás, a konfekcionált ruhák díjmen­tes igazítása, sőt az OTP-hi- telre történő vásárlás hely­színi ügyintézésével is alig foglalkoznak. Az ipar és a kereskedelem együttműködése is kívánnivalókat hagy ma­ga után: a felvevőhálózatok kiépítésével ugyanis jelentő­sen csökkenteni lehetne az ellátatlan területet. Vannak azonban további közvetlen lehetőségek is, de a szolgáltatással foglalkozó vállalatok, szövetkezetek nem tettek tanúságot megfelelő vállalkozási kedvről. Az MNB-nél ugyanis évről évre jelentős beruházási hitelkere­tek állnak rendelkezésre a javító-szolgáltató tevékeny­ség fejlesztésére. Az igénybe­vétellel azonban baj van, mert például 1969-ben és 70-ben a rendelkezésre álló 14 millió forintból csak 7,5. il­letve 8 millió forintot igé­nyeltek. a többi felhasználat­lan maradt. A lehetőséget nyilván későn ismerték fel a vállalatok, szövetkezetek. A lehetőségek tehát nin­csenek kimerítve, s feltehe­tően mód nyílik több olyan beruházás megvalósítására is, amelyre jelen pillanatban nincs meg a kellő pénz. Mindezek mellett a fő ^Mi- dót az jelenti, bogi' a szol­gáltatás a legtöbb helyen pluszfeladat az ipari, terme­lési tevékenység mellett, amely ráadásul Jövedelme­zőbb is. Éppen ezért érde­mes volna behatóbban fog­lalkozni a megyei NEB egy korábbi javaslatával: létesít­senek a megye városaiban és néhány nagyközségben speciális szolgáltató vállala­tokat, szővetltezeteket. Ezek a kedvezményekkel megfele­lőbben élhetnének, s kellő közgazdasági szabályozással megoldható lenne, hogy a szolgáltatóiparban a jelenle­ginél sokkal több, jő kép­zettségű szakember dolgoz­zon, A megoldásra több lehető­ség kínálkozik. de előbb- utóbb alapvető változásoknak kell bekövetkezni és segíte­ni a megyed szolgáltatás fel­lendítését. Marik Sándor A Bartók Béla­emléklizoílság ünnepi ülés A Bartók Béla jub'leumi év addig lezajlott hazai és kül­földi eseményeit összegezte és az elkövetkező hetek rendez­vényeit vette számba a Bar­tók Bála-emlékbizottság ope­ratív testületé a Művelődés- ügyi Minisztériumban meg­tartott ülésén. Megállapította: az 1970—71-es zenei évad középpontjában Bartók Bála életműve áll. A Budipesti Zenei Hetek keretében meg­rendezett 41 hangversenyen a zeneköltő csaknem minden műve elhangzott. A magyar és külföldi együttesek előadá­sában az Állami Operaház nagy sikerrel újította fel Bartók Béla három színpadi művét. A Magyar Rádió a zenei hetek valamennyi hang­versenyét sugározta — közü­lük többet átvett az Intervi- zió és az Eurovízió — s a ze­neszerző 34 művéről készített új sztereofelvételt. A jubileu­mi sorozat egyik kiemelkedő eseménye volt a Debrecenben megrendezett Bartók nemzet­közi kórusverseny amelyen 48 együttes vett részt és a zsűri véleménye szerint a verseny művészi színvonala túlszárnyalta a régebbi nem­zetközi kórusversenyek ét. ^ A Budapesti Történeti Múze­umban megrendezett emlék- kiállásnak több tízezer Iá 'ngntóia volt Hasonló érdek- ' ödést váltott ki a Bartók- ■ándorktállítás, amelyet Deb recenben. Hajdúböszörmény­ben és Nyíregyházán rendez­tek meg. s a továbbiak során bemutatják az ország tötoú megyéjében. A Hanglemezgyártó Válla­lat befejezte a Bartók-összki­adás felvételeit és emlék­hanglemezt jelentetett mcr „Életmű” címmel. Nagy visszhangja volt r Bartók Béla nevét visel' nemzetközi zeneszerzővé^ senynek, amelyre 68 pályamű érkezett. Az ünnepélyes ered­ményhirdetésre és a díjki­osztásra március 27-én, a Ze­neakadémián kerül sor, ahol előadják a díjnyertes műve­ket. Ä Kulturális Kapcsola­tok Intézete vándorkiállítást készített Bartók életéről és munkásságáról, amelyet sok európai és tengerentúli or­szágban mutattak be. Bartók Béla születésének 90. évfordulóján kerül sor az ünnepi rendezvények befeje­ző szakaszára. Kiemelkedő eseménye lesz a programnak a március 24-e és 27-e között a Magyar Tudományos Aka­démia és a Bartók Béla-em- lékbizottság rendezésében a Hotel Duna Intercontinental­ban sorra kerülő nemzetköz! zenetudományi konferencia, amelyre 20 országból mintegy 60 küldött jelentette be rész­vételét. A legkiválóbb ma­gyar zenetudósok és nagyne­vű külföldi Bartók-kutatók artanak előadásokat. A zenetudományi konfe- encia alkalmából Budapes­ten tartja ülését az UNESCO zenei tanácsának végrehajtó bizottsága is. Lapsré’en i é Ariaest — hidegben Márciusban indul a tUzelftakció Egy dolgozó több utalványt is igényelhet Az 1971. évi tűzelőakciót a SZOT titkársága a Belkeres­kedelmi Minisztériummal egyetértésben ez évben is megszervezi. Ennek lebonyo­lítását megyénkben a nyír­egyházi TÜZÉP végzi. Az akció ez évben már március hónapban megkezdődik, mert a TÜZÉP-telepeken megfele­lő mennyiségben áll rendel­kezésre szén, brikett, koksz és tűzifa. A tüzelőutalványék 600 és 900 forintos névértékben ke­rülnek kibocsátásra, azonban lehetőség van arra, hogy egy- egy dolgozó több utalványt is igénylőé vegyen. Az utalványok július 31-ig dekádütemezéssel, augusz­tus és szeptember hónapok­ban pedig havi ütemezéssel kerülnek kibocsátásra. Tűzi­fát viszont csak augusztus 31 ig tudnak kiszolgálni. Az utalványokat március első napjaiban a TÜZÉP nyír egy házi irodájában vehe­tik át, a vállalatok. A lebo­nyolítás az elmúlt évekhez hasonlóan történik Változatlanul érvényes az a rendelkezés, hogy az uts’vá- nyok készpénzt helyettesíte­nek és elvesztésük, vagy megsemmisülésük esetén az ebből eredő károk kizárólag a tulajdonost terhelik. A TÜZÉP Vállalat az t<V akció során arra kéri a dekelt dolgozókat, hogy torlódások elkerülése ve igyekezzenek az utalvány t átvételét és a tüzelő leszá,.í tását minél hamarabb lebo nyolítani. P. P. László Margit Kossuth-díjaa oparaénekesnő látogatott el Nyíregyházára szerdán este. Csütörtökön délelőtt pedig szerkesztőségünket keresték fel, személyesen és telefonta a panaszkodók, akik ki? é szágyellték is maguka. váro­sukért. Ugyanis ismét nem volt fűtés a. megyei művelő­dési központ -n°vtermében. A művésznő forro nárgurt ' tot teremtett, de nem pótol­hatta a nem létező meleget. A közönség kénytelen volt nagy- kabátban ülni és nézni az egyetlen működő kályhát — kettő közül —, amelyikkel a nagyterem fűtéséhez csak délután kezdtek hozzá —• sikertelenül. A megyei művelődési köz’ pont nagytermében ezelőtt 50 évvel is rendeztek hang­versenyeket. Akkor a Besse­nyei Kör, a művészetbarátok lelkes kis tábora szervezte. Most állami költségvetésből hivatott emberek foglalkoz­nak a művészet terjesztésé­vel, megismertetésével. Ehhez viszont a feltételeket is biztosítani kelL fl b.) Lakásépítő szövetkezet Nyíregyházán Ki Sebet íag? — A vállalatobnál kell jelentkezni Nyíregyháza lakásépítési programjában 1971 és 1975 között a tervek szerint 150 százalékkal több lakás felépí­tése szerepel, mint amennyi az elmúlt öt év alatt fel­épült A negyedik ötéves tervben előreláthatóan 7200 új lakással- lehet Számolni, amelyek különböző építési formákban valósulnak meg. A lakásépítő szövetkezet ke­retében 1975-ig 600 lakást adnak át tulajdonosaiknak. Az igénv jogosullak névsora Az ország más városait kö­zéivé Nyíregyházán a napok­ban alakult meg a lakásépítő szövetkezet városi szervező bizottsága, amelyben a váro­sa pártbizottság, a városi ta­nács, a KlSZ-bizottság, a Hazafias Népfront és a MÉ­SZÖV képviselői foglalnak helyet. Az alakuló értekezle­ten a szervező bizottság meg­határozta a szövetkezet szer­vezésének helyi elveit és mód- r-zs,reit, felhívta a nyíregyhá­zi üzemek, vállalatok és in­tézmények gazdasági és tö- megstzervezeti vezetőinek fi­gyelmét, hogy a megjelenő jogszabályok alapján segítsék az új lakásépítési forma el- ' erjedését, az igényjogosultak rév-sorának összegyűjtését. A "elhívást valamennyi intéz­mény és vállalat a jövő héten kapja meg. A szervező bizottság alaku­ló értekezletén határozták meg azt is, ki lehet tagja a lakásépítő szövetkezetnek. Eszerint az, aki rendelkezik a Nyíregyházi Városi Tanács igazgatási osztálya által el­ismert és igazolt lakásigény- jogosultsággal. az, aki építési telekre, illetve a lakásra tu­lajdonszerzési képességekkel rendelkezik, a szövetkezet alapszabályát elismeri, a ké­sőbb meghatározott és előírt készpénz és egyéb fizetési kö­telezettségek teljesítését vál­lalja, jogosult építési kölcsön igénybevételére, valamint vállalja azt, hogy a lakás fel­épülése után a lakóházfenn- tartással -kapcsolatos fizetési kötelezettségeit előírás sze- •int teljesíti és ennek biztosí­tására hozzájárul az esedékes lefizetések levonásához. Előtakarékosság Kérheti a lakásépítő szö­vetkezetbe való felvételét az Is, aki mindezekkel rendel­kezik ugyan, de az építéshez előírt teljes saját erő kész­pénzt befizetni nem tudja, vi­szont vállalja azt, hogy az előírt fizetési kötelezettségeit meghatározott időpontig rend­szeres előtalraré'kosság útján teljesíti. A lakásépítő szövet­kezetbe így felvett tag ter­mészetesen csak akkor kap lakást, ha teljesítette előtaka- rékossági kötelezettségeit. A szervező bizottság ezek után a felvételi lehetőségek tovább szélesítéséről is hozott határozatot. Tárgyalásokat folytat a városi tanács igaz­gatási osztályával, hogv azok is lakáshoz juthassanak az új szövetkezeti forma kere­tein belül, akik jogos lakás­igényüket ki nem elégítő ál­lami, kiutalt lakással rendel­keznek és lemondanak a bér- leti jogról a városi tanács ja­vára, akik jogos lakásigényü­ket ki nem elégítő szövetke­zeti lakással rendelkeznek es e lakások eladásánál a vevő­kijelölési jogot a- városi ta­nács vb"* igazgatása osztályá­nak: átengedik és a tanács ál­tal kijelölt személy résiére a fennálló jogszabályok szerint lakásukat ériékesítik. 4 társadalmi bizottság javaslata A lakásépítő szövetkezetbe a vállalatoknál és intézmé­nyeknél alakuló társadalmi bizottságoknál lehet jelent­kezni, s az érdeklődők a to­vábbi felvilágosításokat is ott kapják meg. A jelentkezési lapokat a társadalmi bizott­ságok a javaslatokkal együtt március 10-ig adják át a vá­rosi szervező bizottságnak. Ennek alapján a bizottság március végén, legkésőbb áp­rilis elején alakítja meg a lakásépítő szövetkezetei és dönt áriról, kik kapják meg az első turnus tálcásait A tervek szerint 1975-ig a lakásépítő szövetkezet kere­tein belül mintegy 600 lakás épül Nyíregyházán. Az első ütemben, 1972-ben 100 lakást, 1973-ban 150-et és 1974-ben 150 lakást adnak át. A má­sodikban, a tervév utolsó évében 200 család kaphat is­mét lakást. A jelentkezés pénzügyi feltételeit a kidol­gozások után hozzák nyilvá­nosságra. (taorváth) A BALESETEK MEGELŐZÉSÉRE 31 növényvédő tanfolyam Megyénk közös gazdaságai­ban az utóbbi évek alatt több halálos baleset történt a növényvédő vegyszerek hely­telen kezeléséből és alkalma­zásából. Ennek megelőzésére a szabolcs-szatmári tsz-szö- vetségek 1971-ben 31 nö­vényvédő tanfolyamot szer­veztek a Nyíregyházi Mező gazdasági Szakmunkásképző Iskolával közösen. Az első tanfolyam vizsgá­jára február 10-én került se a szakiskolában, ahol a Fel- ső-Tisza-vidéki Erdőgazdaság Hajdú-Bihar megyei és Sza­bolcs-Szatmár megyei erdé­szei számoltak be az eddig tanultakról. A 23 erdész a múlt év novemberében kezd­te meg tanulmányait Nyír­egyházán, ahol a csemetefák növényvédelmétől az idős fák betegségéig ismerkedett a fák védelmével és a helyes méregkezeléssel. A sikeres vizsga után betanított mun­kás bizonyítványt kaptak a anfolyam résztvevői, amely- iek megszerzése után csak >k végezhetik a kártevők el­em vegyszerek használatát és tárolását A többi tanfolyamon de­cember közepén kezdődött meg az oktatás megyénk ter­melőszövetkezeteiben és álla­mi gazdaságaiban. Egy-egy tanfolyamon átlagban 30 szakember tanul, akiket a helyi szakemberek oktatnak a helyes növényvédelemre. A vizsgákra március végén ke­rül sor, amelyet a szakiskola szaktanárai tartják, örven­detes, hogy s tanfol'"'motkon a 31 hallgató közül tsz-eknek képeznek ki.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents