Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-12 / 36. szám
TStT feWr i* ' IflPTIW» W **▼**<■»«**# I, oM** Érdek kérdőjellel BARÁTI KÖRBEN MONDTA VALAKI: „Sokszor hallani, meg olvasni, hogy miként fenyegetik a vállalatokat az ügyeskedéssel szerzett tisztességtelen haszon miatt. Ugyanakkor más rendelkezések meg a minél nagyobb nyereségre ösztönzik a válla latokat, „jo pont” egy cégnek a növekvő adóbefizetés, s amikor kiosztják a visszamaradó nyereség százasköte- geit. meg elfogyasztják a tiszteletére rendezett kollektív vacsorát, aligha ejtenek szót róla, mennyivel több pénzt vettek ki a vásárlók zsebéből.” Egyszóval: mindebből úgy tűnik mintha valamiféle asszisztálás. szemhmiyás lenne tapasztalható egyes termelő. szolgáltató vagy kereskedelmi vállalatok gátlástalan nyerészkedése körül. Ha teljesen hibás is ez az okfejtés, korántsem mondhatjuk, hogy alaptalan aggodalommal állunk szemben. Szóba jött mindez olyan magas fórumon is legutóbb, mint a X. pártkongresszus. Ennek határozatai között olvashatjuk: „...nem engedhető meg, hogy egyes vállalatok a költségek csökkentése, a munka jobb megszervezése, a fölösen lekötött adminisztratív vagy egyéb munkaerők felszabadítása helyett, a rezsiköltségek duzzasztásával és az árak emelésével jussanak többletbevételhez, károsítva a lakosságot és a népgazdaságot.” Tehát élő problémáról van szó, ami mellett nem lehet elmenni szó "“lküL Ugyanakkor — éppen az említett határozatból kitűnően — cáfolnunk kell. hogy miközben az állam helyesli a vállalatok jogosultságát a többletnyereségre, nem csak hogy nem segédkezik a nyakló nélküli, gátlástalan ayereséghajhászás mellett, hanem egyértelműen elítéli — mi több: szankcionálja — az Ilyen törekvést, ha az ellenkezik a társadalmi érdekekkel. Mert igaz ugyan — és talán innen a félreértés — hogy különböző zsonglőrmutatványokkal, leplezett 1 áremeléssel növelni tudja egyik- másik vállalat a bevételét, de népgazdasági szinten, f - dezet hiányában ez sokkal tinkabb kár, mint haszon. A GAZDASÁGI FOLYAMATOK szövevényében korántsem ilyen egyszerű mindez. Csak egyetlen példát erre: korábban az egyik szabolcsi kereskedelmi vállalati vezető szenvedélyesen bi- aouygatni próbálta, hogy az évközi áremelések és csökkentések a lakosságot milyen kedvezően érintették. A csökkentések nemcsak kompenzálták az emeléseket, hanem értékben meg is haladták azt. Igen ám. de arról hallgatott, hogy azok a bizonyos csökkentések a szezon végi kiárusításokból adódtak, amire kényszerhelyzetben szánta el magát a vállalat. (Ráadásul jelentős részben olyan árukat érintett, ami korszerűtlensége, minőségi elégtelensége miatt másként a vállalat nyakán maradt volna.) Ugyanakkor az áremelések olyan cikkeknél történtek, amelyek sokkal inkább szükségeseik a lakosságnak, a mai igényekhez mérhetőek. Tehát '’igha bizonyítható, hogy a vásárlók kedvében járt az említett kereskedelmi vállalat. Nyilván, akkor dolgozott volna közmegelégedésre ez a vállalat, ha jó piackutatással, üzk.—■— le' érzékkel nem hozta volna magát kényelmetlen helyzetbe, hanem ügyesebb gazdálkodással, jobb szervezéssel csökkenteni tudta volna saját költségeit, aminek terhére több keresett, jó minőségű termék árát folyamatosan le tudta volna szállítani. Akadnak persze ellenpéldák is. Megyénk bútoriparában több olyan akcióra került sor, amikor a vállalatát nem éltek a szabadáras rendszer előnyeivel, nem emelték a termékeik árát. Hallottunk arról is, hogy egyik ruhaüz' - műnk majdhogynem ráfizetett néhány termékére, olvan olcsón árulta mintaboltjában. Igaz, van ennek egy kis kira- katszír ezete is, — így akarják magukhoz édesgetni a vevőket, hogy aztán a drágát b terméküket is megvegye — de mégis becsülendő, hogy azokra is gondolnak, akiknek már vékonyabb a pénztárcájuk, mégis szeretnének divatosan öltözni. IGAZ, A VÁLLALAT AZ ÁLLAMÉ, s így a nyereség jó része is az állam kasszájába keiül, hogy aztán az elosztás más csatornáin 'közvetve, vagy közvetlenül visz- szakerüljön a lakossághoz, a kétkezi dolgozókhoz családi pótlék, kedvezményes oktatás, szociális létesítmények formájában Mégsem mond- ha' >k, hogy a parttalan nye- részKedés lenne a céh hiszen könnyen előfordulhat, hogv a népgazdaság szempontjából egy viszonylag kisebb összegű nyereség is jelentősebb. Köztudott például, hogy a javító-szolgáltató tevékenységből aligha veti fel a pénz az ezzel foglalkozó vállalatokat. De a lakosság ellátásában nélkülözhetetlen szükség van rá, tehát nagyon is érdeke az államnak az ilyen hálózat fenntartása, fejlesztése. (Ezért is születtek intézkedések a szolgáltatás kedvezőbb pénzügyi, feltételeire.) Amikor például újabban arra szorítják az állami szervek , a boltokat hogy a legfontosabb szükségletek kielégítésére való cikkeket mindenkor meg lehessen találni náluk, akkor sem a mindenáron való nyerészkedés a cél. Vitán felüli, hogy — mirt minden zsebbe vágó kérdésnél — itt is fontos politikai érdekek játszanak közre. Lehet, hogy csupán húsz-negyven fillérrel emeli például valamelyik cikk árát saját hatáskörében egy kereskedelmi vállalat, s ez nem „vág senkit földhöz”, a vállalat sem nyer rajta százezreket, de az intézkedés hatása sokkal nagyobb kárt okozhat különösen ha indokolatlan is az ilyen intézkedés. Az emberek megértik, ha\ valamely áru azért lesz drágább, mert emelkedett a hozzá szükséges alapanyag világpiaci ára. Azért sem háborognak, hí bizonvos luxuscikkek árait felsrófolják: aki tehetősebb, meg tudja azt is fizetni. De érzékenyen reagálnak minden olyan próbálkozásra, ami mögött csupán szűk vállalati érdekeket sejtenek. VOLT MÁR PÉLDA RÁ, hogy dicséret helyett anyagilag is érezhetően elmarasztalták a vállalatot a gyanúsan magas nyereség miatt. Várható, hogy ez a jövőben még következetesebben érvényesül. _, , Angyal Sándor „Magunk is nt eglepődtünk..." • • Üzem a tsz-központban Két hónapja készítették el az első paplanokat a kótaji tsz asszonyai, lányai. Alig került az üzletekbe Pesten, Egerben, Nyíregyházán, máris elkapkodták. Három műszakban dolgoznak. s naponta hatvan paplant készítenek. Négytóiét: pehely-, toll- és műszálas paplanokat. Több színben, a rendelés szerint. Van egy újdonságuk is: a víkendpaplan. Két hónap óta a tsz-központ paplan üzem is. Egyik helyiségben könyvelnek, számláznak, a másikban gépek berregnek, a következőben a tisztítást végzik, forgatják a pelyhet, tollat. Napokon belül a másik gépsoron is termelnek., s akkor naponta 120 szép, divatos paplan készül Kótajban. Az első lépések Hogyan született a paplanüzem? Fodor Lajos a tsz párttitkára újságolja, hogy gond a faluban a lányok, asszonyok egész évi folyamatos foglalkoztatása. Pártszervezetük november 30-án taggyűlésen tárgyalta a Központi Bizottság 1970. február 18—19-i határozatát, amely a nők és a fiatalok helyzetével foglalkozik. Ez adta az ötletet Felmérést végeztek a tanácscsal, s megállapították, hogy mintegy 550—600 olyan családos anya. s fiatal lány, — tsz-családtagok — él a faluban, akiket foglalkoztatni lehetne. Az első lépéseket megtették. Jelenleg húszán dolgoznak a kis üzemben. De lenne száz jelentkező is. Először azokat vették fel — a brigádok javaslatára — akiknek a szociális helyzete úgy kívánta. Ügyelnek arra is, hogy nehogy elvonják később a munkaerőt a földekről, a növénytermesztésből. Ruszki Péter, az elnök megjegyzi, hogy ez csak melléktevékenység, s ha a szükség úgy kívánja, almaszüret, s nagyobb munkák idején, szünetel a paplankészítés. Piac van! — Nem is gondoltuk, hogy ilyen kapósak lesznek a paplanok. Természetesen először érdeklődtünk. Kapunk-e hozzá anyagot, szükség . , .vanre- egyáltalán a piacnak erre az árura? És mi lepődtünk meg a legjobban, amikor Egerben azonnal rendeltek háromszázat. Pedig még akkor meg sem kezdtük. A BÉTEX (a Budapesti Textilnagyker) meg ránk ijesztett: 5 ezret kért egyszerre. A pécsiek is olyan számot említettek, hogy nem tudtunk szóhoz jutni. Vásároltak, kölcsönöztek varrógépet. Ezeket alakították át az ügyes kezű Szepesi Emil, Rácz Illés. A tsz szerelői a traktorok után vasárnaponként itt segítettek. Szepesi Emil konstruált, alakított formált a gépeken, s így kezdett el működni a paplanké- szítö üzem első gépsora. Biztosítottak szakvezetőt. Kiképezték a nőket, s olyan gyönyörű paplanokat csináltak, hogy elismerik a kereskedelem szakemberei is. Dolgoznak egyéni megrendelésre isi Eddig legalább 40 pehely- és tollpaplant készítettek a környező falvak lakosainak. Hozzák a batyukban a régi dunnát, párnát, s viszik a modem bútorhoz a modem paplanokat. — Ez év közepétől már 40 nőnek ad kenyeret egész esztendőben a kis üzem. A bevételt pedig — gyenge adottságú szövetkezet lévén — felhasználjuk a mezőgazda- sági termelés bővítésére. Tovább fejlődnek Saját víziszámyas telepet létesítenek a mostani ötéves tervben. Tollfeldolgozó gépet vásárolnak és bővítik „ , az üzemet. Van erre a célra a tsz udvarán két épület. Ezeket alakítják-át. ‘ Nem kerül sokba. Saját jól felszerelt építőbrigádjuk végzi el a munkát. Ehhez kértek segítséget a járási tanácstól. ígérték a támogatást. írásban fordultak állami támogatásért a megyei tanácshoz. Ennek az elbírálására várnak most. Ha kapnak egy kis állami támogatást, akkor a százhúszas létszámra tervezett üzembővítést még ez évben elvégzik. Ha nem, akkor sem esnek kétségbe. A negyven főre tervezett üzembővítést saját erőből oldják meg, a következő években, a paplanüzem saját bevételéből. r, k. Olvasónk írja: Városunk esti hangulatát a neanvüágítások is fokozzák, természetesen csak akkor, ha azok valóban világítanak is, vagy nem hiányosak. Az elmúlt napokban ismét egy csokorra valót lehetett összegyűjteni azokból, amelyek nem égnek, mint a Szabolcs- és Béke-szálló feliratai, de szép számmal vannak azok is, amelyek hiányosak, hogy csak néhányat enlítsék: az Őrajavító Ktsz feliratából ennyi olvasható „a javító” az AUTO- KER függőleges transzparenséből pedig „oké”. Néhány napja már így vannak, lett volna már idő kijavításukra. — közölte Kovács István nyíregyházi olvasónk. Kutyaszív Murával sétálgattam az erdei úton. A határkőnél visszafordultunk. Útközben veszettül kergette a feketerigókat. Sosem fogott meg egyet sem, de nem mond le erről a sportjáról, mert o optimista. Alig értünk visszafelé utunkban a Farcika dűlőhöz, összetalálkoztam Kálmán barátommal. Barátom cset- tintett Murának az ujjával, hogy magához csalogassa, de az egyébként barátkozó természetű kutyámat Kálmán bizalmaskodása felidegesítette és ugatni kezdett. Aztán még nagyobb méregbe ugatta magát, morgása erősen hasonlított a káromkodáshoz. Rá kellett szólnom Bará.tom azonban okoskodó természetű. mindjárt vitába kezdett: _ Vannak emberek, akik szerint a kutya eszes állat. — Nem szégyellem, hogy közéjük tartozom — vágtam vissza. — Ne haragudj, de a te Murádban semmi intelligen- ciát nem fedezek fel. Tegnap is találkoztunk itt az erdőben. akkor nyálason csóválta a farkát, hozzám is dörgölődzött. most meg ok nélkül megugat. Buta állat. Ma talán ezért ugatott meg. mert más kabát van rajtam. i Murá sem hagyná, ha engem bántanának, hát én is megvédem őt: — Drága barátom, tegnap mi délelőtt találkoztunk. A kutyámnak kiváló időérzéke is van. Tegnap tudta, hogy két óránál előbb úgysem kap ebédet, tehát nem lehet kára belőle, ha elbeszélgetjük az időt. Most viszont délután fél hat van. Sokat szaladgált a feketerigók után, amúgy is jó étvágya van. tehát alig várja, hogy hazaérjünk és megkaphassa a kijáró vacsorát. Lehet, amikor éppen találkoztunk. Murci a hiányzó vajas kenyérre gondolt. — Gondolt? Ez nagyon primitív formája az agymunkának, mert csak egy tárgya van: az evés. A Murci gondolatai kutyagondolatok. _ Nem így van. Murcinak vannak ismerősei, akik kedvéért feláldozza a uzsonnáját, vacsoráját, reggelijét. Például a szomszédasszonyért. Ha vele találkoztam volna most, akkor Murci most boldogan felmenne a Miklós-Pál hegyre is. és lemondana a vajas kenyeréről. — Ilyen gavallér a te kutyád? És hogyan magyarázod meg ezt a logikát? Csak tán nem úgy: hogy a csinos szomszédasszonyhoz jobban vonzódik? Vagy a szomszédc sszony maoához édesgeti vajas kenyérrel? — A zsebébe nyúlt. — Van itt egy kis reggelről maradt vajas kenyér. Murci, gyere ide. A kenyerei a kutyám 1*HEGESZTÉS. A Nyírbátori Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál az idén 21 ezer hidrofort és melegvíztartályt gyártanak. A Hajdúsági Iparművek részére készülő villany- boylerek hegesztését precízen kell elvégezni. Vámos István szakmunkás ezt a feladatot a 80 literes tartályokon kifogástalanul végzi. Elek Emil felvétele Miért mentek el ? Több fiatal szakmunkás, technikus ment ed az utóbbi időben a nyíribronyi Uj Élet Termelőszövetkezetből. Sándor András, Dudás- János, Szóllősi Gábor kertész. Hegedűs Erzsébet zöldségtermesztő szakmunkás, Bagoly László és Nagy Zoltán gyümölcskertész technikusok. Miért? Nem kellenek a képzett fiatalok a tsz-ben ? Egyik-másik tanulását éppen maga a tsz kezdeményezte és ösztöndíjjal segítette! Bagoly József elnök. Kiss János párttitkár és Hegedűs Erzsébet édesapja valászol a kérdésre. — Tehát miért? — Sándor András apja az iparban dolgozott. Anélkül, hogy részletesebb magyarázatot kaptunk volna, elvitte a fiút magához. Mi any- nyit tudunk, a fiú itt nem teljesítette átlagban azt, amit a vele dolgozók. Kevesebbet keresett, kevesebb jutott a plusz 10 százalékra is. Mi ugyanis — közgyűlési határozat szerint — 10 százalékkal honoráljuk a szakmunkás-képesítést. — Dudás János? — öt szakmunkás végzettsége után elküldtük növényvédő tanfolyamra. Mikor ezzel is végzett, függetlenített raktáros kívánt lenni. Ezt a kívánságát nem teljesíthettük, egy négygyermekes agával szemben, aki jól ellátja a feladatát. Úgy próbáltunk eleget tenni a Dudás-fiú kívánságának, hogy lé nyújtotta, de az vadul ugatni kezdett. Újra le kellet csillapítanom, A barátom felé fordultam: — Kedves Kálmán! A kutyaszívnek is megvannak a maga titkai. Hogy jobban megértsd: Murci szereti azokat, akik vonzódnak hozzá, és nem szenvedi azokat, akik őt lenézik mint ostoba állatot, „aki” nem gondolkodik. — Hát akkor.„ nem zavarom tovább ezt a kölcsönös harmóniátokat — mondta peckesen Kálmán és útjára ment. Kálmán barátomnál, de minden barátomnál is legjobb barátom maradt továbbra is Murci. akinek szívesen kenem vastagra vajjal a kenyeret. néutm Gém külön választjuk a gyümölcs- kertészethez való szereket, azok kezeléséért havi 300 forint tiszteletdíjat kap. Ezt seip fogadta él. Itt hagyta a rí£-V elment az iparba. De az apja már jelezte, valószínűleg visszajön a Jancsi. Nem szeret vándorolni, aztán az eljárással sem találja meg jobban a számítását. —- Szóllősi Gábor? —- Elmenetelének nem tudjuk különösebb okát. Máról holnapra Pestre utazott Ott vállalt munkát. Hegedűs Erzsébet édesapja raktáros, nem volt nehéz megtalálni. _ A tsz-ben a zöldségkertészet — ami tudtommal 60 hold —, részes művelésre van adva. Eddig így határozta meg a közgyűlés. Erzsiké lányom úgy érezte, ilyen körülmények közt nem tudja kifejteni szakmunkás .képzettségét Akárha ne ia tanult volna. Elment Nyíregyházára, a konzervgyárba dolgozni. Most meg már férjnél is van, Nyírturán. Eszerint úgy is itthagyta volna a tsz-t... De nem is az Erzsiké miatt mondom, hanem a többi fiatal miatt, akik elmentek. talán csak egy kicsit több törődéssel meg lehetett volna tartani őket... Az irodában folyt továbbá beszélgetés, most már a két technikus dolgában. — Bagoly Lászlónak olyasféle igénye volt, függetlenítsük a gyümölcskertészetben. 200 hold almásra, ami hozzátéve még csak idén fordul részben termőre, három függetlenített vezetőt nem sorolhatunk be. Két ilyen, gyakorlattal rendekező techni- kusunk már van. Ami pedig Nagy Zoltánt illeti. 6 nem ide való. Gyakornok oskodott nálunk, s ha nem felelt meg neki a hely. nem tehetünk róla. Ez a két vezető és egy apa válasza. Ugv tetszik, kielégítő. Nem osztogathat mindennap a tsz függetlenített funkciót és erővel nem köthet meg senkit. Valahogy azonban ott van a nagvobb igazság az aoa célzásában: talán csak egy kicsit több törődés kellene. Az elment fiatalok esete ugyanis mindé» magyarázat ellenere tény ea nem ad jó példát a faluban maradni akaró fiataloknak. Aaattíoe Bállal Miért van a neon ?
