Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-12 / 36. szám

TStT feWr i* ' IflPTIW» W **▼**<■»«**# I, oM** Érdek kérdőjellel BARÁTI KÖRBEN MOND­TA VALAKI: „Sokszor halla­ni, meg olvasni, hogy miként fenyegetik a vállalatokat az ügyeskedéssel szerzett tisz­tességtelen haszon miatt. Ugyanakkor más rendelkezé­sek meg a minél nagyobb nyereségre ösztönzik a válla latokat, „jo pont” egy cég­nek a növekvő adóbefizetés, s amikor kiosztják a vissza­maradó nyereség százasköte- geit. meg elfogyasztják a tisz­teletére rendezett kollektív vacsorát, aligha ejtenek szót róla, mennyivel több pénzt vettek ki a vásárlók zsebé­ből.” Egyszóval: mindebből úgy tűnik mintha valamiféle asszisztálás. szemhmiyás lenne tapasztalható egyes ter­melő. szolgáltató vagy keres­kedelmi vállalatok gátlásta­lan nyerészkedése körül. Ha teljesen hibás is ez az okfejtés, korántsem mondhat­juk, hogy alaptalan aggoda­lommal állunk szemben. Szó­ba jött mindez olyan magas fórumon is legutóbb, mint a X. pártkongresszus. Ennek határozatai között olvashat­juk: „...nem engedhető meg, hogy egyes vállalatok a költ­ségek csökkentése, a munka jobb megszervezése, a fölö­sen lekötött adminisztratív vagy egyéb munkaerők fel­szabadítása helyett, a rezsi­költségek duzzasztásával és az árak emelésével jussanak többletbevételhez, károsítva a lakosságot és a népgazda­ságot.” Tehát élő problé­máról van szó, ami mellett nem lehet elmenni szó "“lküL Ugyanakkor — éppen az em­lített határozatból kitűnően — cáfolnunk kell. hogy mi­közben az állam helyesli a vállalatok jogosultságát a többletnyereségre, nem csak hogy nem segédkezik a nyakló nélküli, gátlástalan ayereséghajhászás mellett, hanem egyértelműen elítéli — mi több: szankcionálja — az Ilyen törekvést, ha az ellen­kezik a társadalmi érdekek­kel. Mert igaz ugyan — és talán innen a félreértés — hogy különböző zsonglőrmu­tatványokkal, leplezett 1 ár­emeléssel növelni tudja egyik- másik vállalat a bevételét, de népgazdasági szinten, f - dezet hiányában ez sokkal tinkabb kár, mint haszon. A GAZDASÁGI FOLYA­MATOK szövevényében ko­rántsem ilyen egyszerű mind­ez. Csak egyetlen példát er­re: korábban az egyik sza­bolcsi kereskedelmi vállalati vezető szenvedélyesen bi- aouygatni próbálta, hogy az évközi áremelések és csök­kentések a lakosságot milyen kedvezően érintették. A csök­kentések nemcsak kompen­zálták az emeléseket, hanem értékben meg is haladták azt. Igen ám. de arról hallgatott, hogy azok a bizonyos csök­kentések a szezon végi kiáru­sításokból adódtak, amire kényszerhelyzetben szánta el magát a vállalat. (Ráadásul jelentős részben olyan árukat érintett, ami korszerűtlen­sége, minőségi elégtelensége miatt másként a vállalat nya­kán maradt volna.) Ugyan­akkor az áremelések olyan cikkeknél történtek, amelyek sokkal inkább szükségeseik a lakosságnak, a mai igények­hez mérhetőek. Tehát '’igha bizonyítható, hogy a vásárlók kedvében járt az említett kereskedelmi vállalat. Nyil­ván, akkor dolgozott volna közmegelégedésre ez a válla­lat, ha jó piackutatással, üz­k.—■— le' érzékkel nem hozta vol­na magát kényelmetlen hely­zetbe, hanem ügyesebb gaz­dálkodással, jobb szervezés­sel csökkenteni tudta volna saját költségeit, aminek ter­hére több keresett, jó minő­ségű termék árát folyamato­san le tudta volna szállítani. Akadnak persze ellenpéldák is. Megyénk bútoriparában több olyan akcióra került sor, amikor a vállalatát nem éltek a szabadáras rendszer előnyeivel, nem emelték a termékeik árát. Hallottunk arról is, hogy egyik ruhaüz' - műnk majdhogynem ráfize­tett néhány termékére, olvan olcsón árulta mintaboltjában. Igaz, van ennek egy kis kira- katszír ezete is, — így akarják magukhoz édesgetni a vevő­ket, hogy aztán a drágát b terméküket is megvegye — de mégis becsülendő, hogy azokra is gondolnak, akiknek már vékonyabb a pénztárcá­juk, mégis szeretnének diva­tosan öltözni. IGAZ, A VÁLLALAT AZ ÁLLAMÉ, s így a nyereség jó része is az állam kasszájá­ba keiül, hogy aztán az el­osztás más csatornáin 'köz­vetve, vagy közvetlenül visz- szakerüljön a lakossághoz, a kétkezi dolgozókhoz családi pótlék, kedvezményes okta­tás, szociális létesítmények formájában Mégsem mond- ha' >k, hogy a parttalan nye- részKedés lenne a céh hiszen könnyen előfordulhat, hogv a népgazdaság szempontjából egy viszonylag kisebb össze­gű nyereség is jelentősebb. Köztudott például, hogy a ja­vító-szolgáltató tevékenység­ből aligha veti fel a pénz az ezzel foglalkozó vállalatokat. De a lakosság ellátásában nélkülözhetetlen szükség van rá, tehát nagyon is érdeke az államnak az ilyen hálózat fenntartása, fejlesztése. (Ezért is születtek intézkedé­sek a szolgáltatás kedvezőbb pénzügyi, feltételeire.) Amikor például újabban arra szorít­ják az állami szervek , a bol­tokat hogy a legfontosabb szükségletek kielégítésére va­ló cikkeket mindenkor meg lehessen találni náluk, ak­kor sem a mindenáron való nyerészkedés a cél. Vitán felüli, hogy — mirt minden zsebbe vágó kérdésnél — itt is fontos politikai ér­dekek játszanak közre. Lehet, hogy csupán húsz-negyven fillérrel emeli például vala­melyik cikk árát saját hatás­körében egy kereskedelmi vállalat, s ez nem „vág sen­kit földhöz”, a vállalat sem nyer rajta százezreket, de az intézkedés hatása sokkal nagyobb kárt okozhat külö­nösen ha indokolatlan is az ilyen intézkedés. Az emberek megértik, ha\ valamely áru azért lesz drágább, mert emelkedett a hozzá szüksé­ges alapanyag világpiaci ára. Azért sem háborognak, hí bizonvos luxuscikkek árait felsrófolják: aki tehetősebb, meg tudja azt is fizetni. De érzékenyen reagálnak minden olyan próbálkozásra, ami mö­gött csupán szűk vállalati érdekeket sejtenek. VOLT MÁR PÉLDA RÁ, hogy dicséret helyett anyagi­lag is érezhetően elmarasz­talták a vállalatot a gyanú­san magas nyereség miatt. Várható, hogy ez a jövőben még következetesebben érvé­nyesül. _, , Angyal Sándor „Magunk is nt eglepődtünk..." • • Üzem a tsz-központban Két hónapja készítették el az első paplanokat a kótaji tsz asszonyai, lányai. Alig került az üzletekbe Pesten, Egerben, Nyíregyházán, már­is elkapkodták. Három műszakban dolgoz­nak. s naponta hatvan pap­lant készítenek. Négytóiét: pehely-, toll- és műszálas paplanokat. Több színben, a rendelés szerint. Van egy újdonságuk is: a víkend­paplan. Két hónap óta a tsz-központ paplan üzem is. Egyik he­lyiségben könyvelnek, szám­láznak, a másikban gépek ber­regnek, a következőben a tisztítást végzik, forgatják a pelyhet, tollat. Napokon be­lül a másik gépsoron is ter­melnek., s akkor naponta 120 szép, divatos paplan készül Kótajban. Az első lépések Hogyan született a pap­lanüzem? Fodor Lajos a tsz párttit­kára újságolja, hogy gond a faluban a lányok, asszonyok egész évi folyamatos foglal­koztatása. Pártszervezetük november 30-án taggyűlésen tárgyalta a Központi Bizott­ság 1970. február 18—19-i határozatát, amely a nők és a fiatalok helyzetével fog­lalkozik. Ez adta az ötletet Felmérést végeztek a tanács­csal, s megállapították, hogy mintegy 550—600 olyan csa­ládos anya. s fiatal lány, — tsz-családtagok — él a falu­ban, akiket foglalkoztatni le­hetne. Az első lépéseket megtet­ték. Jelenleg húszán dolgoz­nak a kis üzemben. De len­ne száz jelentkező is. Először azokat vették fel — a brigá­dok javaslatára — akiknek a szociális helyzete úgy kí­vánta. Ügyelnek arra is, hogy nehogy elvonják ké­sőbb a munkaerőt a földek­ről, a növénytermesztésből. Ruszki Péter, az elnök meg­jegyzi, hogy ez csak mellék­tevékenység, s ha a szükség úgy kívánja, almaszüret, s nagyobb munkák idején, szünetel a paplankészítés. Piac van! — Nem is gondoltuk, hogy ilyen kapósak lesznek a pap­lanok. Természetesen először érdeklődtünk. Kapunk-e hoz­zá anyagot, szükség . , .vanre- egyáltalán a piacnak erre az árura? És mi lepődtünk meg a legjobban, amikor Eger­ben azonnal rendeltek há­romszázat. Pedig még akkor meg sem kezdtük. A BÉTEX (a Budapesti Textilnagyker) meg ránk ijesztett: 5 ezret kért egyszerre. A pécsiek is olyan számot említettek, hogy nem tudtunk szóhoz jutni. Vásároltak, kölcsönöztek varrógépet. Ezeket alakítot­ták át az ügyes kezű Szepesi Emil, Rácz Illés. A tsz szere­lői a traktorok után vasárna­ponként itt segítettek. Szepe­si Emil konstruált, alakított formált a gépeken, s így kez­dett el működni a paplanké- szítö üzem első gépsora. Biz­tosítottak szakvezetőt. Kiké­pezték a nőket, s olyan gyö­nyörű paplanokat csináltak, hogy elismerik a kereske­delem szakemberei is. Dolgoznak egyéni megren­delésre isi Eddig legalább 40 pehely- és tollpaplant készí­tettek a környező falvak la­kosainak. Hozzák a batyuk­ban a régi dunnát, párnát, s viszik a modem bútorhoz a modem paplanokat. — Ez év közepétől már 40 nőnek ad kenyeret egész esz­tendőben a kis üzem. A be­vételt pedig — gyenge adott­ságú szövetkezet lévén — felhasználjuk a mezőgazda- sági termelés bővítésére. Tovább fejlődnek Saját víziszámyas telepet létesítenek a mostani ötéves tervben. Tollfeldolgozó gépet vásárolnak és bővítik „ , az üzemet. Van erre a célra a tsz udvarán két épület. Eze­ket alakítják-át. ‘ Nem kerül sokba. Saját jól felszerelt építőbrigádjuk végzi el a munkát. Ehhez kértek segít­séget a járási tanácstól. ígér­ték a támogatást. írásban for­dultak állami támogatásért a megyei tanácshoz. Ennek az elbírálására várnak most. Ha kapnak egy kis állami támogatást, akkor a száz­húszas létszámra tervezett üzembővítést még ez évben elvégzik. Ha nem, akkor sem esnek kétségbe. A negyven főre tervezett üzembővítést saját erőből oldják meg, a következő években, a paplan­üzem saját bevételéből. r, k. Olvasónk írja: Városunk esti hangulatát a neanvüágítások is fokoz­zák, természetesen csak ak­kor, ha azok valóban világí­tanak is, vagy nem hiányo­sak. Az elmúlt napokban is­mét egy csokorra valót le­hetett összegyűjteni azokból, amelyek nem égnek, mint a Szabolcs- és Béke-szálló feliratai, de szép számmal vannak azok is, amelyek hi­ányosak, hogy csak néhá­nyat enlítsék: az Őrajavító Ktsz feliratából ennyi olvas­ható „a javító” az AUTO- KER függőleges transzparen­séből pedig „oké”. Néhány napja már így vannak, lett volna már idő kijavításukra. — közölte Kovács István nyíregyházi olvasónk. Kutyaszív Murával sétálgattam az erdei úton. A határkőnél visszafordultunk. Útközben veszettül kergette a feketeri­gókat. Sosem fogott meg egyet sem, de nem mond le erről a sportjáról, mert o optimista. Alig értünk visszafelé utunkban a Farcika dűlőhöz, összetalálkoztam Kálmán barátommal. Barátom cset- tintett Murának az ujjával, hogy magához csalogassa, de az egyébként barátkozó ter­mészetű kutyámat Kálmán bizalmaskodása felidegesítet­te és ugatni kezdett. Aztán még nagyobb méregbe ugat­ta magát, morgása erősen ha­sonlított a káromkodáshoz. Rá kellett szólnom Bará.tom azonban okoskodó természe­tű. mindjárt vitába kezdett: _ Vannak emberek, akik szerint a kutya eszes állat. — Nem szégyellem, hogy közéjük tartozom — vágtam vissza. — Ne haragudj, de a te Murádban semmi intelligen- ciát nem fedezek fel. Teg­nap is találkoztunk itt az erdőben. akkor nyálason csóválta a farkát, hozzám is dörgölődzött. most meg ok nélkül megugat. Buta állat. Ma talán ezért ugatott meg. mert más kabát van raj­tam. i Murá sem hagyná, ha engem bántanának, hát én is megvédem őt: — Drága barátom, tegnap mi délelőtt találkoztunk. A kutyámnak kiváló időérzéke is van. Tegnap tudta, hogy két óránál előbb úgysem kap ebédet, tehát nem lehet kára belőle, ha elbeszélgetjük az időt. Most viszont délután fél hat van. Sokat szaladgált a feketerigók után, amúgy is jó étvágya van. tehát alig várja, hogy hazaérjünk és megkaphassa a kijáró vacso­rát. Lehet, amikor éppen ta­lálkoztunk. Murci a hiányzó vajas kenyérre gondolt. — Gondolt? Ez nagyon primitív formája az agy­munkának, mert csak egy tárgya van: az evés. A Murci gondolatai kutyagondolatok. _ Nem így van. Murcinak vannak ismerősei, akik ked­véért feláldozza a uzsonnáját, vacsoráját, reggelijét. Példá­ul a szomszédasszonyért. Ha vele találkoztam volna most, akkor Murci most boldogan felmenne a Miklós-Pál hegy­re is. és lemondana a vajas kenyeréről. — Ilyen gavallér a te kutyád? És hogyan magya­rázod meg ezt a logikát? Csak tán nem úgy: hogy a csi­nos szomszédasszonyhoz jobban vonzódik? Vagy a szomszédc sszony maoához édesgeti vajas kenyérrel? — A zsebébe nyúlt. — Van itt egy kis reggelről maradt va­jas kenyér. Murci, gyere ide. A kenyerei a kutyám 1*­HEGESZTÉS. A Nyírbátori Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál az idén 21 ezer hidrofort és melegvíztartályt gyártanak. A Hajdúsági Iparművek részére készülő villany- boylerek hegesztését precízen kell elvégezni. Vámos István szakmunkás ezt a feladatot a 80 literes tartályokon kifo­gástalanul végzi. Elek Emil felvétele Miért mentek el ? Több fiatal szakmunkás, technikus ment ed az utóbbi időben a nyíribronyi Uj Élet Termelőszövetkezetből. Sándor András, Dudás- János, Szóllősi Gábor kertész. He­gedűs Erzsébet zöldségter­mesztő szakmunkás, Bagoly László és Nagy Zoltán gyü­mölcskertész technikusok. Miért? Nem kellenek a képzett fiatalok a tsz-ben ? Egyik-másik tanulását ép­pen maga a tsz kezdemé­nyezte és ösztöndíjjal segí­tette! Bagoly József elnök. Kiss János párttitkár és Hegedűs Erzsébet édesapja valászol a kérdésre. — Tehát miért? — Sándor András apja az iparban dolgozott. Anélkül, hogy részletesebb magyará­zatot kaptunk volna, elvitte a fiút magához. Mi any- nyit tudunk, a fiú itt nem teljesítette átlagban azt, amit a vele dolgozók. Keve­sebbet keresett, kevesebb ju­tott a plusz 10 százalékra is. Mi ugyanis — közgyűlési ha­tározat szerint — 10 száza­lékkal honoráljuk a szak­munkás-képesítést. — Dudás János? — öt szakmunkás végzett­sége után elküldtük növény­védő tanfolyamra. Mikor ez­zel is végzett, függetlení­tett raktáros kívánt lenni. Ezt a kívánságát nem teljesít­hettük, egy négygyermekes agával szemben, aki jól el­látja a feladatát. Úgy pró­báltunk eleget tenni a Du­dás-fiú kívánságának, hogy lé nyújtotta, de az vadul ugatni kezdett. Újra le kel­let csillapítanom, A barátom felé fordultam: — Kedves Kálmán! A kutyaszívnek is megvannak a maga titkai. Hogy jobban megértsd: Murci szereti azo­kat, akik vonzódnak hozzá, és nem szenvedi azokat, akik őt lenézik mint ostoba álla­tot, „aki” nem gondolko­dik. — Hát akkor.„ nem zava­rom tovább ezt a kölcsönös harmóniátokat — mondta peckesen Kálmán és útjára ment. Kálmán barátomnál, de minden barátomnál is leg­jobb barátom maradt tovább­ra is Murci. akinek szívesen kenem vastagra vajjal a ke­nyeret. néutm Gém külön választjuk a gyümölcs- kertészethez való szereket, azok kezeléséért havi 300 fo­rint tiszteletdíjat kap. Ezt seip fogadta él. Itt hagyta a rí£-V elment az iparba. De az apja már jelezte, valószí­nűleg visszajön a Jancsi. Nem szeret vándorolni, aztán az eljárással sem találja meg jobban a számítását. —- Szóllősi Gábor? —- Elmenetelének nem tudjuk különösebb okát. Má­ról holnapra Pestre utazott Ott vállalt munkát. Hegedűs Erzsébet édesap­ja raktáros, nem volt nehéz megtalálni. _ A tsz-ben a zöldségker­tészet — ami tudtommal 60 hold —, részes művelésre van adva. Eddig így határoz­ta meg a közgyűlés. Erzsiké lányom úgy érezte, ilyen kö­rülmények közt nem tudja kifejteni szakmunkás .kép­zettségét Akárha ne ia tanult volna. Elment Nyír­egyházára, a konzervgyárba dolgozni. Most meg már férj­nél is van, Nyírturán. Eszerint úgy is itthagyta volna a tsz-t... De nem is az Erzsiké miatt mondom, hanem a többi fiatal miatt, akik el­mentek. talán csak egy ki­csit több törődéssel meg le­hetett volna tartani őket... Az irodában folyt továbbá beszélgetés, most már a két technikus dolgában. — Bagoly Lászlónak olyas­féle igénye volt, függetlenít­sük a gyümölcskertészetben. 200 hold almásra, ami hozzá­téve még csak idén fordul részben termőre, három füg­getlenített vezetőt nem so­rolhatunk be. Két ilyen, gya­korlattal rendekező techni- kusunk már van. Ami pedig Nagy Zoltánt illeti. 6 nem ide való. Gyakornok oskodott nálunk, s ha nem felelt meg neki a hely. nem tehe­tünk róla. Ez a két vezető és egy apa válasza. Ugv tetszik, ki­elégítő. Nem osztogathat mindennap a tsz függetlení­tett funkciót és erővel nem köthet meg senkit. Valahogy azonban ott van a nagvobb igazság az aoa célzásában: talán csak egy kicsit több tö­rődés kellene. Az elment fia­talok esete ugyanis mindé» magyarázat ellenere tény ea nem ad jó példát a faluban maradni akaró fiataloknak. Aaattíoe Bállal Miért van a neon ?

Next

/
Thumbnails
Contents