Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-07 / 32. szám

Ifin Pefmilf T. rw *T MACYABCmSYAfl » m# A megyei pártértekezleten elhangzott felszólalások nyomán Többet az emberért A munka* és szociális körülmények javítását sürgetik a záhonyi térség dolgozói Záhonyi vasutasok mond­ták el: a kormány több tag­ja napra pontosan tudja mennyi ott az elszállításán áru, a kirakatlan vagon. A Közlekedés- és Postaiigvi Mi­nisztérium felelős vezetői az­zal kelnek és feküsznek, ho­gyan dolgozik Záhony. Gondolom, ez is elegendő bi on'yíték arra. hogy az or­szág e keleti kapujának mi­lyen rangja van Záhonytól fcok minden függ A legfonto- ssatíb: az ország ellátása nyersanyaggal, géppel, s fel­sorolni is hosszú lenne a lis­tát. még mivel. Régi keletű adósság Jövőre lesz huszonöt éve. hogy az egyvágányú állomást Szelték berendezni e nagy feladat ellátására. A hétszáz lakosú községre ázóta rá-etn lehet ismerni. A vasút meg­változtatta az életet. Az év­tizedek során állványerdők álatt építkeztek, létrejött a vasutasváros, sínrengeteg há­lózza be az egész térséget Jöttek az új és új beruházá­sok. az épületek, a gépek. Záhony térségében ma ”^ár hatezer ember dolgozik a vá­rossá fejlődő községből és a környező településekről. Tz a térség ma már egy nap alatt & csak gépkocsival járható be. Milliárdokat költöttek hu­szonnégy év alatt az ország­nak erre a fontos ütőerére. Sperjeskén, az új rendező pályaudvaron a legkorsze­rűbbek a vasúti létesítmé­nyek, a dolgozóknak segít a gép,, a fékezés is automa­tikus megoldású. Ott fürdők vannak hideg-méleg «ízzel, modem öltözők — öröm néz­ni a munkakörülményekét. Mondom is az ottaniaknak, így már jó lehet dolgozni. A válasz hogy így igen. De ilyen csak egy van. ez. Má­sutt lóformán semmi. Szikszai József, a vasutas- szakszervezet megyei titkára azt mondja, hogy a záhonyi körzet munka- és szociális körülményeinek elmaradott­sága régi keletű. A térség növekedésével cseppet sem áll arányban a dolgozóknak épült létesítmények számá. minősége. „Ha akkor, a kez­detben és azóta is minden beruházás olyan komplex módon oldódott volna meg, mint most az eperjeskei ren­dezőnél, akkor nem itt tar­tanánk. Tóth Géza, a záhonyi cso­mópont pártbizottságénak titkára, a választókerület or­szággyűlési képviselője sorol­ja. hányszor és hány helyen 25 vetette fel csak ő maga ezt a helyzetet. A Parlamentben, majd felelős kormányférfiak­nak. a járási pártértekezle­ten. Hatezer munkás érdeke Legutóbb, a megyei párter- tekezleten Miklós János zá­honyi küldött kért segítséget a helyzet javítására. Az igazsághoz tartozik, hogy a záhonyi fejlesztés ed­digi története során óriásit fejlődött a munkát könnyítő gépesítés. A munkáscsaládok százai laknak emeletes há­zakban, a gyerekek közül so­kan járhatnak bölcsődébe, napközibe, s egy mindennel felszerelt orvosi szakrendelő is létesült Az elmúlt tíz év­ben avatták az új művelődé­si otthont, az akkor még kor­szerű záhonyi öltözőt, fürdőt. A hatezer embernek mind­ez ma már nagyon kevés. A záhonyi állomáson tíz éve négyszáz személy részére épült öltöző, fürdő ma már ezemégyszáz munkást szol­gál ki. Az öltözőszekrények benn vannak a mosdó-, a pi­henőhelyiségekben is, egy egyszemélyes szekrényben két-három ember tartja a ru­háját. így még a legelemibb higiéniai követelményeknek sem lehet éleget tenni. Fe­hér-fekete öltöző? Erről ott álmodni sem mernek. Ma még azt sem tudják megolda­ni, hogy az ott dolgozó négyszáz nőnek egyáltalán valamilyen tisztálkodási lehe­tőséget teremtsenek. Sok minden kell Az eperjeskei átrakónál e pillanatban barakkokban öl­töznek és étkeznek, hetekig még hideg víz sem volt. Kellene egy klub, egy uibe­nő legalább Záhonyba, bőví­teni kellene a művelődési otthont. Sürgős szükség len­ne hatszáz lakásra, de csak százötvenet, kétszázat ígér­nek. Az áldatlan iskolahely­zeten őszre talán segítenek az új átadásával. Elavult, falu­si szatócsbolt jellegű a keres­kedelmi hálózat. Keserűen jegyzik meg, hogy egy kor­szerűbb, divatosabb ruhada­rabért Nyíregyházára, vagy Debrecenbe kell elutazniuk. Olyan helyen, mint Záhony, nincs egy benzinkút. Aki gáz­olajjal fűt — sokan vannak — az veszi a kannát és indul Kisvárdára. És ez nem min­den az ellátási, szolgáltatási hiányok közül, amely Zá­honyt sújtja. Ismerik a helyzetet, s tud­ják. hogy nem kimeríthetet­len a népgazdaság kasszája. Hallottak a kormány intéz­kedéséről, amelynek nyomán a negyedik ötéves tervben mintegy kétmilliárdos beru­házást kap ez a térség. Vár­ják, hogy épüljenek a szállí­tást, kirakást meggyorsító lé­tesítmények. Felkészültek ar­ra, hogy évente tíz százalék­kal növekszik a forgalom. De joggal kérik, hogy a fejlesz­tési összegek elosztásához igényelje a KPM a záhonyi vasutasok véleményét, javas­latait is. Mert az például, ha a beruházások komplex mó­don valósulnak meg, termé­szetes és elengedhetetlen ’-ö- vetelménye. alapja is a iobb munkának. Jó kezdet és a folytatás? Tímár Mátyás látogatása, a parlament őszi ülésszaka, a megyei partértekezlet óta máris történtek változások. A környező községekből már busz viszi-hozza a dolgozókat a munkahelyekre. A vasútnál dolgozó asszonyok férjei, csa ládjai is megkapták a sza­badjegyeket az utazáshoz. Kétszáz forinttal növekedett átlagosan a záhonyi vasuta­sok havi keresete, s jobban becsülik ma már a vasútnál eltöltött éveket. Úgy érzik, nem volt pusz­tába kiáltott szó, ami az évek során Záhony problé­máiról elhangzott. A nemrég véget ért párt­ós szakszervezeti választáso­kon is értékelték' ezt a fel- sfeólalóK.^S^ává“ tették ,‘,J'hOgv szívesen végzik a nagyon ne­héz munkát a csillagos ég alatti, az időjárás szeszélyei­nek kitett munkahelyeken. Dolgoznak éjjel, szombaton és vasárnap is. De ioggal várnak többet egy ideiglene­sen összetákolt barakknál, sürgetik a most már múlha­tatlanul szükséges munka- és szociális körülmények megoldását. Záhony problémája nem­csak a vasút gondja. Több minisztériumé, a járási és a megyei tanácsé is. Mini mondták, erre a körzetre oda kell figyelni a KPM-nek de valamennyi illetékesnek, amelyhez a komplex fejlesz­tés egy-egy ága tartozik. Ezért is várnak sokat a me­gyei párt-végrehajtóbizott­ság márciusi ülésétől, ame­lyen ezek a kérdések szere­pelnek a napirenden, s amely állást foglal a szükséges in­tézkedésekről. K. J. Nyíregyházán épül a legnagyobb szövetkezeti áruház Bővül a kíshatármenti forgalom Tízszeres forgalomnövekedés F'ebruár 4-én tartotta első idei igazgatósági ülését a Nyírségi Szövetkezeti Be­szerző-Értékesítő és Áruházi Közös Vállalkozás. Az igazgatósági ülés után beszélgettünk a közös vál­lalkozás igazgatójával. Ven- czel Kálmánnal. A közös vállalkozást az elmúlt év elején határozta el 44 szabolcsi ÁFÉSZ. Cég- bejegyzése 1970. április 20- án történt meg, az alapító szövetkezeteit által összeadott 26 és negyed millió forinttal. A cégbejegyzéstől számítva gyakorlatilag az alapok le­rakásával telt el az elmúlt csonka esztendő, összesen 23 millió forintos forgalommal. Az igazgatóság döntése sze­rint az 1971-es év forgalma majdnem a tízszeresé­re. 223 millióra várható. Hogyan működik a közös vállalkozás? Neve szerint, beszerzi, megfelelő áron az alapító szövetkezetek számá­ra azokat az árukat, ame- 1 lyeket külön-külön esetleg nem tudnának. Megfigyeli a piac alakulását, vagyis a szabolcsi igények változását és idejében gondoskodik ar­ról, hogy ne keletkezzenek hiánycikkek, legyártatja a szükséges árukat. Az ÁFÉSZ-ek által felvásárolt mezőgazdasági termékek el­adásában is segít. És teljes egészében bonyolítja a szov­jet—magyar kíshatármenti forgalmat. (Ennek a bővíté­séről gondoskodik.) Az igazgatósági ülésen megtekintették és jóváhagy­ták az új nyíregyházi áru­ház elhelyezési tervét. Épí­téséhez hamarosan hozzá­kezdenek, 1973-ban már ve­vőket fogad. Építése körül- tel.iU., 37 millióba fog kerül­ni. 5000 négyzetméteres áru­sító területével ez lesz a megyeszékhely legnagyobb áruháza. Természetesen ilyen for­galom lebonyolításához szük­ség van egy úgynevezett tranzitraktárra, vagyis a közös vállalkozás által be­szerzett és szétosztandó áru átmeneti elhelyezésére. Egy ilyen raktár megépítéséről is tárgyaltak az igazgatósági ülésen. Költségvetését kö­rülbelül 3,1 millióban fogad­lak el. A Nagykállói út és a Bogyó utca sarkán, a gáz­cseretelep közelében fog megépülni. Építése , eléggé sürgős, mert hiszen az egész közös vállalkozás működésének ez az egyik kulcskérdése. Szó van arról is, hogy a jelenlegi nyírbá­tori nagy raktár, amely ed­dig a SZÖVÁRU kezelésében volt és nagyon jő szolgálato­kat tett azért hogy például a Záhonyon keresztül beér­kező szovjet important ne utazzon Budapestig és visz- sza. hanem mindjárt ide ke­rüljön. hetekkel korábban kerüljön a szabolcsi boltok­ba. Az 1971-es működés alap­elveit — üzletpolitikáját —, vagyis a közös vállalkozás működésének gerincét már nem kellett meghatározni az idei év első igazgatóségi ülé­sén, mivel azt az elmúlt év végén már alaposan megtár­gyalták és elhatározták. Még­is érdemes belőle idézni, mert egyetlen példán keresz­tül bemutatható, miben is rejlik a legnagyobb előny abból, hogy a szabolcsi falusi bolthálózat gazdái, az ÁFÉSZ-ek, amelyeknek az ereje külön-külön kevés a jó áruellátás megvalósításá­ra. egy közös vállalkozás út­ján kívánják javítani mű­ködésüket. Az elfogadott üz­letpolitikai elvek értelmé­ben a közős vállalkozásnak módja van .olyan hiánycik­keket. vagy azok helyettesí­tését szolgáló árukat is be­szerezni, amelyeket az ÁFÉSZ-ek uam is kértek tőle. mivel nem tudtak a piac változásaitól, a vásárló­közönség igényének módosu­lásáról. Ilyfen esetekben a piacszolgálat jegyiben á közös vállalkozás kezdemé­nyez és idejt'ien tájékoztat­ja alapító tagjait ártól, hogy mivel bővítsék a vá­lasztékot, ni ilyen iránybrm várható a vevők igényének változása. Szerepel á közös vállalko­zás tervei ten egyes mező­gazdasági cikkeikből — a to­jás, a vágott Óaram fi. iftb. ■— az ellátás lényeges javítása. Ehhez egy feldolgozó, tóro- lóüzamét is szeretnének lé­tesíteni. (<SNZ> 2500 népi ellenőr vesz részt a vizsgálatokban A megyei NEB sajtótájékoztatója A népi ellenőrzés elmúlt évi munkáját és az idei vizsgálati terveket ismertette szombat délelőtti sajtótájékoztatóján Katona Lajos, a megyei NEB elnöke. Szabodcs-Szatmárban je­lenleg több mint 2500 népi el-. lenőr vesz részt a NEB háló­zatának munkájában. Fontos társadalmi munkájukat a népgazdaság legkülönbözőbb területén végzik. Tavaly ösz- szesen 182 központi, megyei, járasd, illetve célvizsgálatban vettek részt, amelynek meg­állapításait a NEB illetékes szervei csaknem minden eset­ben megküldték a vállalat, intézmény vezetőjének, fel­ügyeleti szervének. A legfon­tosabb tapasztalatokat egy- egy vizsgálat, beszámolási időszak elteltével a megyei pártbizottság, a megyei ta­nács vb rendelkezésére bocsá­tották. Az elmúlt évi vizsgálatok során több olyan szabályta­lanságot fedeztek fel a népi ellenőrök, amelyek miatt fe­gyelmi eljárás, további vizs­gálat megtartását kezdemé­nyezték. Jó tapasztalatként értékelhető, hogy a népi ellen­őrök a tények megállapítása mellett összefoglaló jelenté­HUzZONÖT ÉVE TÖRTÉNT A nép ítélete 25 évvel ezelőtt. 1946. feb­ruár 7-éií kezdődött meg a bu ipesti népbíróság előtt Szálasi Ferenc és hat más háborús, népellenes főbű nős Sáöllösi-Nasz! uh ác Jenő K mény Gábor, Beregfiy-Ber ger Károly Gera József, Vaj ha Gábor és Csia Sándor nyi­las pártvezérek tárgyalása A Vádlottak bűneit nehéz iet1 volna felsorolni, hiszen sok 100 ezer ember halála, az or­szág erkölcsi és anyagi ja­vainak pusztulása száradt a telkükön. Szálasi, ez a hata- íomsóvárgó ellenforradalmár katonatiszt már a második vi íágháború előtti években s tiácík szolgálatába szegődött, e jóllehet, azokban az éve’foer Hitler még Horthynak szövet­ségese volt, sósé adta fel a töményt, hogy egyszer még ő kerül előtérte ő nyeri el a lührer kegyét, bebizonyitja a Harmadik Birodalom vezére előtt, hogy Magyarországon nincs nála készségesebb ki­szolgálója: Hitler, Horthy megingása láttán, kijátszotta utolsó ütő­kártyáját, „nemzetvezetővé” ütötte a kalandor Szálasít, aki vezérkarával, szadista gyilko­sokból, gátlás nélküli bűnö­zőkből álló rohamcsapataival rászabadult az országra, ül­dözőbe vette mindazokat, alak túlélték a nácibérenc Sztójay- korinány deportáló, öldöklő ' ntézkodéseit. A nyilaskeresztesek liata- omra jutásával minden kép­zeletet felülmúló, vérengző -émuralom Vette kezdetét: tö- neges kivégzések a Duna- ■>arton és a budapesti utcá­don, hajtóvadás-zat ország­szerte a katonaszökevények, a zsidók, a bújdosó antifasisz­ták, a haladó emberek, a baj­ba jutottaknak segítséget nyújtó, humánusan érző, tisz­tességes polgárok, hazafiak ellem. A nyilas Gestapo—SS- csendőri öldöklés halálos ál­dozatainak számát sem ak­kor, sem azóta nem sikerült pontosan megállapítani. Fia­tal életek ezreit oltották ki, tömegével taszították áldoza­taikat előre megásott sírjaik­ba napról napra, mindenütt az országban. Ahogy a felsza­badító seregekkel a sarkuk­ban menekültek nyugat felé, úgy terelték, vitték magukkal az ország felbecsülhetetlen ér­tékű javait, gépekkel, értékes anyagokkal megrakott va- gonparkját. műkincseit, állat­állományát, s ahol akárcsak néhány órára is megve'. hették lábukat, tömegsírokat, teme- tettien halottakat hagytak maguk mögött. A népbírósági tárgyaláson Lázár Károly altábornagy, a kormányzói testőrség pa­rancsnoka elmondta, hogy Szálasi Veesemmayernek, Hit­ler magyarországi főmegbí­zottjának utasításait követte, nemzetvezetói székfoglalása a német fegyveres erők köz­vetlen és nyílt támogatásával ment végbe. Száiasival együtt állt a népbíróság előtt Beregffy, aki mint a nyilas kormány had­ügyminisztere felkoncoltatta azokat a katonákat, akik a biztos pusztulás elől menekül­ni akartak. Kemény külügy­miniszter és Vájná belügymi- ' niszter fenntartás nélkül haj­tották végre Ribbentropp és Himmler munkatársainak minden utasítását. A többiek, a nyilaskeresztes párt veze­tői, elsőrendű felelősei vol­tak mindazoknak az iszonyú rémtetteknek, melyek a fel- szabadulás előtti hónapokban Magyarországon végbemen­tek. Szálasát és vezető csoportját a népbíróság halálra ítélte. Ebben az időben került sor a többi magyar háborús fő­bűnös felelősségre vonására is. A népbíróság ítéletet hozott Bárdossy László, volt minisz­terelnök ellen, akinek kormá­nya, szöges ellentétben a ma­gyar nép legelemibb érdekei­vel, hadat üzent az antifasisz­ta koalícióban tömörült nagy­hatalmaknak, s megindította' a hadműveleteket a Szovjet­unió eilen. Mint háborús főbűnös állt bírája élé, Sztójay Döme, Já­rass Andor, Endre László, Baky László, s a magyaror­szági német megszálláskor ki­nevezett kormány több más tagja, államtitkába, akik Auschwitzba és a többi meg­semmisítő táborba szállítottak mintegy 600 ezer zsidó ma­gyar állampolgárt, kiknek túlnyomó többsége a gázkam­rákban lelte halálát. ítéletet mondtak a népbiróságok Im- rédy Béla, Kolosváry-Borcsa Mihály és sok más hírhedt náci bérenc politikus fölött is,, akik az országot német gyar­mattá tették, s közreműköd­tek abban, hogy a hitleristák saját érdekeikért katasztró­fába döntsék Magyarországot. Mindenki, aki megismeri e kor történetét, rádöbben, hogy az országvesztő népviták fölött végső ítéletet á történe­lemnek kell kimondania, hogy az embertelenség iszo­nyatos pusztítása sehol a vi­lágon ne maradjon büntetle­nül. vadas* Ferenc senkten namcsaii azok ász- szegzésére vállalkoztak ha­nem néhány kivételtől elte­kintve rendszeresen javasla­tokat adtak a munka éssze­rűbb szervezésére, a hibafor­rások megszüntetésére. Széles körű nyilvánosságot kapott sok NEB-vizsgálat. Ankéton, üzemi gyűléseken, közgyűléseken, értekezleteken 250 esetben adtak nyilvános­ságot a népi ellenőrök áftal végzett vizsgalatoknak. A megyei NEB-hez tartozó városi, járási bizottságokhoz tavaly 174 bejelentés érkezett, a legtöbb — 64 — a mezőgaz­dasági üzemekből. Csökkent a pénzügyi fegyelem megsérté­sére vonatkozó, viszont több, mint kétszeresére emelkedett a társadalmi tulajdon védel­mével foglalkozó bejelentések száma. Továbbra is sok beje­lentés foglalkozik a lakosság érdekvédelmével. A Népi Ellenőrzési Bizott­sághoz 1970-ben 125 panasz érkezett, a legtöbb itt is me­zőgazdasági ágazatból. A panaszok: tartalmára jellemző, hogy sokkal kevesebb — te előző éviinek egy harmada — foglalkozik munka- és bérügyi kérdésékkel. Kevesebb ■ földügy, viszont jelentősem nőtt a szociális ügyekkel fog­lalkozó pan aszok szárna. Ezek túlnyomórészt az árvíz utáni segélyekkel foglalkoztak. A bejelentésieket alaposai» megvizsgálják. Az . alaposabb elmélyültebb és szakszerűbb vizsgálatok érdekében az el- műit évben a bizottságok kü­lön közérdekű beje­lentésekét és magáft- g anaszokat vizsgáló népi ellen­őri csoportokat hoztak létre, amelyek a korábbinál gyór- sabban intézik az ily én ügye­ket Az idei első félévi vizsgá­latokról szólva elmondta • megyei NEB elnöke: vélemé­nyezik az 1970. évi tanácsi költségvetési zárszámadáso­két, vizsgálják a szövetkezeti szervek belsó etiénőfizésének módszereit, hatékonyságát. Az első fél évben többek között az egész megyét átfogó vizs­gálat során foglalkoznak az­zal: a gazdálkodó egységek Célszerűen használják-e fel fej­lesztési eszközeiket. Foglal­koznak a vállalatok munka­erő- gazdálkodásának vizsgá­latával is. 1 «.

Next

/
Thumbnails
Contents