Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-07 / 32. szám
Ifin Pefmilf T. rw *T MACYABCmSYAfl » m# A megyei pártértekezleten elhangzott felszólalások nyomán Többet az emberért A munka* és szociális körülmények javítását sürgetik a záhonyi térség dolgozói Záhonyi vasutasok mondták el: a kormány több tagja napra pontosan tudja mennyi ott az elszállításán áru, a kirakatlan vagon. A Közlekedés- és Postaiigvi Minisztérium felelős vezetői azzal kelnek és feküsznek, hogyan dolgozik Záhony. Gondolom, ez is elegendő bi on'yíték arra. hogy az ország e keleti kapujának milyen rangja van Záhonytól fcok minden függ A legfonto- ssatíb: az ország ellátása nyersanyaggal, géppel, s felsorolni is hosszú lenne a listát. még mivel. Régi keletű adósság Jövőre lesz huszonöt éve. hogy az egyvágányú állomást Szelték berendezni e nagy feladat ellátására. A hétszáz lakosú községre ázóta rá-etn lehet ismerni. A vasút megváltoztatta az életet. Az évtizedek során állványerdők álatt építkeztek, létrejött a vasutasváros, sínrengeteg hálózza be az egész térséget Jöttek az új és új beruházások. az épületek, a gépek. Záhony térségében ma ”^ár hatezer ember dolgozik a várossá fejlődő községből és a környező településekről. Tz a térség ma már egy nap alatt & csak gépkocsival járható be. Milliárdokat költöttek huszonnégy év alatt az országnak erre a fontos ütőerére. Sperjeskén, az új rendező pályaudvaron a legkorszerűbbek a vasúti létesítmények, a dolgozóknak segít a gép,, a fékezés is automatikus megoldású. Ott fürdők vannak hideg-méleg «ízzel, modem öltözők — öröm nézni a munkakörülményekét. Mondom is az ottaniaknak, így már jó lehet dolgozni. A válasz hogy így igen. De ilyen csak egy van. ez. Másutt lóformán semmi. Szikszai József, a vasutas- szakszervezet megyei titkára azt mondja, hogy a záhonyi körzet munka- és szociális körülményeinek elmaradottsága régi keletű. A térség növekedésével cseppet sem áll arányban a dolgozóknak épült létesítmények számá. minősége. „Ha akkor, a kezdetben és azóta is minden beruházás olyan komplex módon oldódott volna meg, mint most az eperjeskei rendezőnél, akkor nem itt tartanánk. Tóth Géza, a záhonyi csomópont pártbizottságénak titkára, a választókerület országgyűlési képviselője sorolja. hányszor és hány helyen 25 vetette fel csak ő maga ezt a helyzetet. A Parlamentben, majd felelős kormányférfiaknak. a járási pártértekezleten. Hatezer munkás érdeke Legutóbb, a megyei párter- tekezleten Miklós János záhonyi küldött kért segítséget a helyzet javítására. Az igazsághoz tartozik, hogy a záhonyi fejlesztés eddigi története során óriásit fejlődött a munkát könnyítő gépesítés. A munkáscsaládok százai laknak emeletes házakban, a gyerekek közül sokan járhatnak bölcsődébe, napközibe, s egy mindennel felszerelt orvosi szakrendelő is létesült Az elmúlt tíz évben avatták az új művelődési otthont, az akkor még korszerű záhonyi öltözőt, fürdőt. A hatezer embernek mindez ma már nagyon kevés. A záhonyi állomáson tíz éve négyszáz személy részére épült öltöző, fürdő ma már ezemégyszáz munkást szolgál ki. Az öltözőszekrények benn vannak a mosdó-, a pihenőhelyiségekben is, egy egyszemélyes szekrényben két-három ember tartja a ruháját. így még a legelemibb higiéniai követelményeknek sem lehet éleget tenni. Fehér-fekete öltöző? Erről ott álmodni sem mernek. Ma még azt sem tudják megoldani, hogy az ott dolgozó négyszáz nőnek egyáltalán valamilyen tisztálkodási lehetőséget teremtsenek. Sok minden kell Az eperjeskei átrakónál e pillanatban barakkokban öltöznek és étkeznek, hetekig még hideg víz sem volt. Kellene egy klub, egy uibenő legalább Záhonyba, bővíteni kellene a művelődési otthont. Sürgős szükség lenne hatszáz lakásra, de csak százötvenet, kétszázat ígérnek. Az áldatlan iskolahelyzeten őszre talán segítenek az új átadásával. Elavult, falusi szatócsbolt jellegű a kereskedelmi hálózat. Keserűen jegyzik meg, hogy egy korszerűbb, divatosabb ruhadarabért Nyíregyházára, vagy Debrecenbe kell elutazniuk. Olyan helyen, mint Záhony, nincs egy benzinkút. Aki gázolajjal fűt — sokan vannak — az veszi a kannát és indul Kisvárdára. És ez nem minden az ellátási, szolgáltatási hiányok közül, amely Záhonyt sújtja. Ismerik a helyzetet, s tudják. hogy nem kimeríthetetlen a népgazdaság kasszája. Hallottak a kormány intézkedéséről, amelynek nyomán a negyedik ötéves tervben mintegy kétmilliárdos beruházást kap ez a térség. Várják, hogy épüljenek a szállítást, kirakást meggyorsító létesítmények. Felkészültek arra, hogy évente tíz százalékkal növekszik a forgalom. De joggal kérik, hogy a fejlesztési összegek elosztásához igényelje a KPM a záhonyi vasutasok véleményét, javaslatait is. Mert az például, ha a beruházások komplex módon valósulnak meg, természetes és elengedhetetlen ’-ö- vetelménye. alapja is a iobb munkának. Jó kezdet és a folytatás? Tímár Mátyás látogatása, a parlament őszi ülésszaka, a megyei partértekezlet óta máris történtek változások. A környező községekből már busz viszi-hozza a dolgozókat a munkahelyekre. A vasútnál dolgozó asszonyok férjei, csa ládjai is megkapták a szabadjegyeket az utazáshoz. Kétszáz forinttal növekedett átlagosan a záhonyi vasutasok havi keresete, s jobban becsülik ma már a vasútnál eltöltött éveket. Úgy érzik, nem volt pusztába kiáltott szó, ami az évek során Záhony problémáiról elhangzott. A nemrég véget ért pártós szakszervezeti választásokon is értékelték' ezt a fel- sfeólalóK.^S^ává“ tették ,‘,J'hOgv szívesen végzik a nagyon nehéz munkát a csillagos ég alatti, az időjárás szeszélyeinek kitett munkahelyeken. Dolgoznak éjjel, szombaton és vasárnap is. De ioggal várnak többet egy ideiglenesen összetákolt barakknál, sürgetik a most már múlhatatlanul szükséges munka- és szociális körülmények megoldását. Záhony problémája nemcsak a vasút gondja. Több minisztériumé, a járási és a megyei tanácsé is. Mini mondták, erre a körzetre oda kell figyelni a KPM-nek de valamennyi illetékesnek, amelyhez a komplex fejlesztés egy-egy ága tartozik. Ezért is várnak sokat a megyei párt-végrehajtóbizottság márciusi ülésétől, amelyen ezek a kérdések szerepelnek a napirenden, s amely állást foglal a szükséges intézkedésekről. K. J. Nyíregyházán épül a legnagyobb szövetkezeti áruház Bővül a kíshatármenti forgalom Tízszeres forgalomnövekedés F'ebruár 4-én tartotta első idei igazgatósági ülését a Nyírségi Szövetkezeti Beszerző-Értékesítő és Áruházi Közös Vállalkozás. Az igazgatósági ülés után beszélgettünk a közös vállalkozás igazgatójával. Ven- czel Kálmánnal. A közös vállalkozást az elmúlt év elején határozta el 44 szabolcsi ÁFÉSZ. Cég- bejegyzése 1970. április 20- án történt meg, az alapító szövetkezeteit által összeadott 26 és negyed millió forinttal. A cégbejegyzéstől számítva gyakorlatilag az alapok lerakásával telt el az elmúlt csonka esztendő, összesen 23 millió forintos forgalommal. Az igazgatóság döntése szerint az 1971-es év forgalma majdnem a tízszeresére. 223 millióra várható. Hogyan működik a közös vállalkozás? Neve szerint, beszerzi, megfelelő áron az alapító szövetkezetek számára azokat az árukat, ame- 1 lyeket külön-külön esetleg nem tudnának. Megfigyeli a piac alakulását, vagyis a szabolcsi igények változását és idejében gondoskodik arról, hogy ne keletkezzenek hiánycikkek, legyártatja a szükséges árukat. Az ÁFÉSZ-ek által felvásárolt mezőgazdasági termékek eladásában is segít. És teljes egészében bonyolítja a szovjet—magyar kíshatármenti forgalmat. (Ennek a bővítéséről gondoskodik.) Az igazgatósági ülésen megtekintették és jóváhagyták az új nyíregyházi áruház elhelyezési tervét. Építéséhez hamarosan hozzákezdenek, 1973-ban már vevőket fogad. Építése körül- tel.iU., 37 millióba fog kerülni. 5000 négyzetméteres árusító területével ez lesz a megyeszékhely legnagyobb áruháza. Természetesen ilyen forgalom lebonyolításához szükség van egy úgynevezett tranzitraktárra, vagyis a közös vállalkozás által beszerzett és szétosztandó áru átmeneti elhelyezésére. Egy ilyen raktár megépítéséről is tárgyaltak az igazgatósági ülésen. Költségvetését körülbelül 3,1 millióban fogadlak el. A Nagykállói út és a Bogyó utca sarkán, a gázcseretelep közelében fog megépülni. Építése , eléggé sürgős, mert hiszen az egész közös vállalkozás működésének ez az egyik kulcskérdése. Szó van arról is, hogy a jelenlegi nyírbátori nagy raktár, amely eddig a SZÖVÁRU kezelésében volt és nagyon jő szolgálatokat tett azért hogy például a Záhonyon keresztül beérkező szovjet important ne utazzon Budapestig és visz- sza. hanem mindjárt ide kerüljön. hetekkel korábban kerüljön a szabolcsi boltokba. Az 1971-es működés alapelveit — üzletpolitikáját —, vagyis a közös vállalkozás működésének gerincét már nem kellett meghatározni az idei év első igazgatóségi ülésén, mivel azt az elmúlt év végén már alaposan megtárgyalták és elhatározták. Mégis érdemes belőle idézni, mert egyetlen példán keresztül bemutatható, miben is rejlik a legnagyobb előny abból, hogy a szabolcsi falusi bolthálózat gazdái, az ÁFÉSZ-ek, amelyeknek az ereje külön-külön kevés a jó áruellátás megvalósítására. egy közös vállalkozás útján kívánják javítani működésüket. Az elfogadott üzletpolitikai elvek értelmében a közős vállalkozásnak módja van .olyan hiánycikkeket. vagy azok helyettesítését szolgáló árukat is beszerezni, amelyeket az ÁFÉSZ-ek uam is kértek tőle. mivel nem tudtak a piac változásaitól, a vásárlóközönség igényének módosulásáról. Ilyfen esetekben a piacszolgálat jegyiben á közös vállalkozás kezdeményez és idejt'ien tájékoztatja alapító tagjait ártól, hogy mivel bővítsék a választékot, ni ilyen iránybrm várható a vevők igényének változása. Szerepel á közös vállalkozás tervei ten egyes mezőgazdasági cikkeikből — a tojás, a vágott Óaram fi. iftb. ■— az ellátás lényeges javítása. Ehhez egy feldolgozó, tóro- lóüzamét is szeretnének létesíteni. (<SNZ> 2500 népi ellenőr vesz részt a vizsgálatokban A megyei NEB sajtótájékoztatója A népi ellenőrzés elmúlt évi munkáját és az idei vizsgálati terveket ismertette szombat délelőtti sajtótájékoztatóján Katona Lajos, a megyei NEB elnöke. Szabodcs-Szatmárban jelenleg több mint 2500 népi el-. lenőr vesz részt a NEB hálózatának munkájában. Fontos társadalmi munkájukat a népgazdaság legkülönbözőbb területén végzik. Tavaly ösz- szesen 182 központi, megyei, járasd, illetve célvizsgálatban vettek részt, amelynek megállapításait a NEB illetékes szervei csaknem minden esetben megküldték a vállalat, intézmény vezetőjének, felügyeleti szervének. A legfontosabb tapasztalatokat egy- egy vizsgálat, beszámolási időszak elteltével a megyei pártbizottság, a megyei tanács vb rendelkezésére bocsátották. Az elmúlt évi vizsgálatok során több olyan szabálytalanságot fedeztek fel a népi ellenőrök, amelyek miatt fegyelmi eljárás, további vizsgálat megtartását kezdeményezték. Jó tapasztalatként értékelhető, hogy a népi ellenőrök a tények megállapítása mellett összefoglaló jelentéHUzZONÖT ÉVE TÖRTÉNT A nép ítélete 25 évvel ezelőtt. 1946. február 7-éií kezdődött meg a bu ipesti népbíróság előtt Szálasi Ferenc és hat más háborús, népellenes főbű nős Sáöllösi-Nasz! uh ác Jenő K mény Gábor, Beregfiy-Ber ger Károly Gera József, Vaj ha Gábor és Csia Sándor nyilas pártvezérek tárgyalása A Vádlottak bűneit nehéz iet1 volna felsorolni, hiszen sok 100 ezer ember halála, az ország erkölcsi és anyagi javainak pusztulása száradt a telkükön. Szálasi, ez a hata- íomsóvárgó ellenforradalmár katonatiszt már a második vi íágháború előtti években s tiácík szolgálatába szegődött, e jóllehet, azokban az éve’foer Hitler még Horthynak szövetségese volt, sósé adta fel a töményt, hogy egyszer még ő kerül előtérte ő nyeri el a lührer kegyét, bebizonyitja a Harmadik Birodalom vezére előtt, hogy Magyarországon nincs nála készségesebb kiszolgálója: Hitler, Horthy megingása láttán, kijátszotta utolsó ütőkártyáját, „nemzetvezetővé” ütötte a kalandor Szálasít, aki vezérkarával, szadista gyilkosokból, gátlás nélküli bűnözőkből álló rohamcsapataival rászabadult az országra, üldözőbe vette mindazokat, alak túlélték a nácibérenc Sztójay- korinány deportáló, öldöklő ' ntézkodéseit. A nyilaskeresztesek liata- omra jutásával minden képzeletet felülmúló, vérengző -émuralom Vette kezdetét: tö- neges kivégzések a Duna- ■>arton és a budapesti utcádon, hajtóvadás-zat országszerte a katonaszökevények, a zsidók, a bújdosó antifasiszták, a haladó emberek, a bajba jutottaknak segítséget nyújtó, humánusan érző, tisztességes polgárok, hazafiak ellem. A nyilas Gestapo—SS- csendőri öldöklés halálos áldozatainak számát sem akkor, sem azóta nem sikerült pontosan megállapítani. Fiatal életek ezreit oltották ki, tömegével taszították áldozataikat előre megásott sírjaikba napról napra, mindenütt az országban. Ahogy a felszabadító seregekkel a sarkukban menekültek nyugat felé, úgy terelték, vitték magukkal az ország felbecsülhetetlen értékű javait, gépekkel, értékes anyagokkal megrakott va- gonparkját. műkincseit, állatállományát, s ahol akárcsak néhány órára is megve'. hették lábukat, tömegsírokat, teme- tettien halottakat hagytak maguk mögött. A népbírósági tárgyaláson Lázár Károly altábornagy, a kormányzói testőrség parancsnoka elmondta, hogy Szálasi Veesemmayernek, Hitler magyarországi főmegbízottjának utasításait követte, nemzetvezetói székfoglalása a német fegyveres erők közvetlen és nyílt támogatásával ment végbe. Száiasival együtt állt a népbíróság előtt Beregffy, aki mint a nyilas kormány hadügyminisztere felkoncoltatta azokat a katonákat, akik a biztos pusztulás elől menekülni akartak. Kemény külügyminiszter és Vájná belügymi- ' niszter fenntartás nélkül hajtották végre Ribbentropp és Himmler munkatársainak minden utasítását. A többiek, a nyilaskeresztes párt vezetői, elsőrendű felelősei voltak mindazoknak az iszonyú rémtetteknek, melyek a fel- szabadulás előtti hónapokban Magyarországon végbementek. Szálasát és vezető csoportját a népbíróság halálra ítélte. Ebben az időben került sor a többi magyar háborús főbűnös felelősségre vonására is. A népbíróság ítéletet hozott Bárdossy László, volt miniszterelnök ellen, akinek kormánya, szöges ellentétben a magyar nép legelemibb érdekeivel, hadat üzent az antifasiszta koalícióban tömörült nagyhatalmaknak, s megindította' a hadműveleteket a Szovjetunió eilen. Mint háborús főbűnös állt bírája élé, Sztójay Döme, Járass Andor, Endre László, Baky László, s a magyarországi német megszálláskor kinevezett kormány több más tagja, államtitkába, akik Auschwitzba és a többi megsemmisítő táborba szállítottak mintegy 600 ezer zsidó magyar állampolgárt, kiknek túlnyomó többsége a gázkamrákban lelte halálát. ítéletet mondtak a népbiróságok Im- rédy Béla, Kolosváry-Borcsa Mihály és sok más hírhedt náci bérenc politikus fölött is,, akik az országot német gyarmattá tették, s közreműködtek abban, hogy a hitleristák saját érdekeikért katasztrófába döntsék Magyarországot. Mindenki, aki megismeri e kor történetét, rádöbben, hogy az országvesztő népviták fölött végső ítéletet á történelemnek kell kimondania, hogy az embertelenség iszonyatos pusztítása sehol a világon ne maradjon büntetlenül. vadas* Ferenc senkten namcsaii azok ász- szegzésére vállalkoztak hanem néhány kivételtől eltekintve rendszeresen javaslatokat adtak a munka ésszerűbb szervezésére, a hibaforrások megszüntetésére. Széles körű nyilvánosságot kapott sok NEB-vizsgálat. Ankéton, üzemi gyűléseken, közgyűléseken, értekezleteken 250 esetben adtak nyilvánosságot a népi ellenőrök áftal végzett vizsgalatoknak. A megyei NEB-hez tartozó városi, járási bizottságokhoz tavaly 174 bejelentés érkezett, a legtöbb — 64 — a mezőgazdasági üzemekből. Csökkent a pénzügyi fegyelem megsértésére vonatkozó, viszont több, mint kétszeresére emelkedett a társadalmi tulajdon védelmével foglalkozó bejelentések száma. Továbbra is sok bejelentés foglalkozik a lakosság érdekvédelmével. A Népi Ellenőrzési Bizottsághoz 1970-ben 125 panasz érkezett, a legtöbb itt is mezőgazdasági ágazatból. A panaszok: tartalmára jellemző, hogy sokkal kevesebb — te előző éviinek egy harmada — foglalkozik munka- és bérügyi kérdésékkel. Kevesebb ■ földügy, viszont jelentősem nőtt a szociális ügyekkel foglalkozó pan aszok szárna. Ezek túlnyomórészt az árvíz utáni segélyekkel foglalkoztak. A bejelentésieket alaposai» megvizsgálják. Az . alaposabb elmélyültebb és szakszerűbb vizsgálatok érdekében az el- műit évben a bizottságok külön közérdekű bejelentésekét és magáft- g anaszokat vizsgáló népi ellenőri csoportokat hoztak létre, amelyek a korábbinál gyór- sabban intézik az ily én ügyeket Az idei első félévi vizsgálatokról szólva elmondta • megyei NEB elnöke: véleményezik az 1970. évi tanácsi költségvetési zárszámadásokét, vizsgálják a szövetkezeti szervek belsó etiénőfizésének módszereit, hatékonyságát. Az első fél évben többek között az egész megyét átfogó vizsgálat során foglalkoznak azzal: a gazdálkodó egységek Célszerűen használják-e fel fejlesztési eszközeiket. Foglalkoznak a vállalatok munkaerő- gazdálkodásának vizsgálatával is. 1 «.