Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-05 / 30. szám

IRT!. február 5. rwtrr macyarorryag & Lakás, lakbér — holnap III. Szövetkezeti lakások, kedvezménnyel Az utóbbi években rendkí­vül megnőtt az érdeklődés a szövetkezeti lakások iránt. Nyíregyházán 1000-nél is több ilyen igényt tartottak nyilván még az elmúlt évben is. Érthető tehát, hogy igen sokan aggodalommal fogad­ták azt a nemrégen felröp­pentett hírt, hogy a jövőben nem építenek szövetkezeti la­kásokat. A kormány által megalko­tott rendelet e téren is mer- nyugtató. A jövőben is lesz­nek szövetkezeti lakások, sőt az ilyen lakások építésének a lehetősége is megnő. Az új szabályozás meghatározza a jelenlegi, tehát már meglévő lakásszövetkezetek célját és tevékenységét és ennek alap­ján a „lakásfenntartó szövet­kezet” elnevezést alkalmazz? A lakásszövetkezeteknél a jövőben még fokozottabban érvényesül majd a szövetke­zés önkéntességének az él­ve. Az előbb már említett lakásfenntartó szövetkezetek elsősorban a tanácsok által értékesített lakások vevőiből alakulnak, mégpedig olya­nokból akik kifejezetten szö­vetkezeti lakást igényelnek és természetesen vállalják a la­kások szövetkezeti formában történő fenntartását is. Azt. hogy kik részesülhetnek 1971. július 1. után szövetkezeti la­kásellátásban, ezután is a ta­nácsok határozzák meg. Mindemellett -a mostani jog­szabályi rendezés több olyar. kérdést is tisztáz, amely ko­rábban parázs vitákra, pö- rosködésre adott okot. Elég, ka megemlítjük, mennyi né­zeteltérés keletkezett például a nem lakás .céljára szolgá­ló helyiségek tulajdonjoga, il­letőleg a felújítási tartaléko­lás és az ez utáni kamat te­rén. Másik lehetőség, — ami­vel néhány helyen eddig megpróbálkoztak már, — hogy a fenntartó szövetkeze­tek a lakásokkal összefüggő szolgáltatások ellátására sa­ját szervezetet hozhatnak létre. (Mint például javító-, vagy karbantartó brigádokat.) A megkötés ezeknél csupán annyi lesz, hogy kifelé nem teljesíthetnek megbízásokat, tehát nem műltödhetnek vál­lalatszerűén. Uj építési forma jelenik meg a „lakásépítő szövetke­zet” intézményével, a magán­lakás-építés keretében, mégpe­dig döntően a többszintes la­kásépítésen belül. Ez a for­ma nemcsak szervezési te­kintetben kedvező, hanem az érdekvédelmi feltételek meg­teremtésében is előbbre lépés. Egy ilyen lakásépítő szövet­kezet kimondottan szocialis­ta szervezet, jogi személy lesz, s ez a jogállás lényege­sen előnyösebb mind az épít­tető, mind pedig a lakás- fenntartói szerepkör ellá­tásában, Egyszóval: fokozot­tabb lesz az őket megillető jogvédelem. A hatályba lépő jogszabály az ilyen szövetke­zés alsó határát 12 lakásban határozza meg Az ilyen szö­vetkezést a tanács, az OTP. a szövetkezeti érdekképvisele­ti szerv, sőt magánszemély is kezdeményezheti, viszont, csak akkor alakítható meg ha a különböző építési felté­telek megléte kellő alapul szolgálnak a munkák elkez­déséhez. Szólnunk kell végül arról is, miként alakulnak az egyes lakásépítési formák pénzügyi bonyolításai. Mert minden­fajta építéshez elsősorban fe­dezetre, pénzre van szük­ség, aini nem is kevés. Ál­talános elv, hogy a jövőben a lakásépítés pénzügyi támoga­tása a lakásépítés-politikai cé­loknak megfelelően differen­ciált lesz. Rendkívül fontos és kedvező a rendelkezésnek az a része, amelyik kimond­ja, hogy valamennyi építési forma esetében mérsékelt ka­matot kell fizetni. (Kivételt a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek fel­számolására, továbbá az ér­és belvízkárok helyreállításá­ra nyújtott kölcsönök képez­nek a jövőben is.) Bizonyos gazdaságossági, valamint épí­tési célok miatt a pénzügyi fedezetek kialakításánál előnyben részesül a többszin­tes lakóházépítés a családá- ház-építéssel szemben, vala­mint a telepszerű lakásépí­tés, az egyedi építéssel szem­ben. Hasonlóan a lakásépítés fel­lendítését célozza az a dön­tés is. hogy a lakásépítés vállalati támogatására létre­hozott akció a jövőben kiter­jed a nem vállalati gazdál­kodást folytató szervekre is. Szélesedik ezenkívül a válla­lati támogatás lehetősége, a nyereségből képzett fejleszté­si alap felhasználásával meg­szűnik az eddigi 10 százalé­kos kötöttség, es jelentős mértékben emelkedik as OTP-köLcsön mennyisége is. Különböző szociálpolitikai kedvezmények is könnyíte- nek majd főképp a nagyobb családok helyzetén. A ked­vezmény mértéke telepszerű szövetkezeti lakásépítés ese­tén gyermekenként 30 ezer forint, az egyedi többszintes lakóházépítéseknél gyerme­kenként 20 ezer forint, míg az eltartottak után egysége­sen 20 ezer forint. Itt is se­gítenek a fiatal túlzásokon, amennyiben nekik a ked­vezményt két gyermek ere­jéig megelőlegezik. A tanácsi szövetkezeti lakások ármeg­állapítási rendszerének ki­alakításánál az volt a kiin­duló elv, hogy például egy kétgyermekes négytagú csa­lád esetében a kétszobás szövetkezeti lakás ára a ko­rábbiakhoz képest ne emel­kedjék. Ez az árezint csak úrv volt tartható, ha a szo­ciálpolitikai kedvezmény mellett még árkiegészítést is biztosít az állam. Ez az 1975- ig terjedő időszakban átla­gosan lakásonként 37 ezer forint. Tehát ha egy kétgyer­mekes nyíregyházi család a jövőben hozzájut egy körül­belül 240 ezer forint értékű szövetkezeti lakáshoz, akkor ebből már eleve 97 ezer fo­rintot elengednek. A fenn­maradó összeg után kell majd befizetniük az induló összeget, s törleszteni az igénybe vett kölcsönt 30 éven át Ezzel függ össze, hogy a nyújtható kölcsön felső hatá­ra is növekszik. Telepszerű többszintes lakásépítésnél a bekerülési összegnek ez a 75 százalékáig terjedhet 2 száza­lékos kamat mellett míg az egyedi építkezéseknél a fel­ső határ 70 százalék, s a ka­matláb 3 százalék. Kitűnik mindezekből, hogy a jövőben nemcsak több szö­vetkezeti lakás épülhet, ha­nem elviselhetőek lesznek az ezzel kapcsolatos terhek is. Mint már említettük, az új jogszabályok 1971. július 1­ével lépnek hatályba, ezért döntött úgy a kormány, hogy például a bérbeadók, az új lakbért legkésőbb 1971. má­jus 31-ig kötelesek közölni a bérlőkkel. Erre azért is szükség van, hogy a külön­böző vitás kérdésekben a bérlők felülvizsgálati kérel met terjeszthessenek elő, ; mire már az új lakbért fi zetni kell, mindenki tudja é értse, hogy miért és meny nyit kell fizetnie, honnan é milyen formában, mennyi *á megatast kap. A kormány gondoskodott arról is, hogy c rendkívül szerteágazó és mennyiségileg is sok munkát a tanácsi szakigazgatási szer­vek időben elvégezhessék. Ezeket a szerveket a többlet­feladatok elvégzésére meg­erősítik. A. S. TabI László: Fogkefe Ugyan ki lehetett w agyafúrt különc, az a min­den emberi tisztességből ki­vetkezett fickó, akinek elő­ször jutott az eszébe, hogy új fogkeféjét meleg vízbe mártsa? Persze, mint min­den rossz szokásnak, ennek is akadtak követői, a köve­tők ismét újabb és újabb követőkre leltek, s ma már ott tartunk, hogy új fogkefé­jét szinte kivétel nélkül mindenki meleg vízbe márt­ja. Csoda-e, ha ilyen körül­mények között a fogkefe hullajtani kezdi a szőrét? S a legfelháboritóbb az egész ügyben az, hogy azok, akik ily módon tönkretették a fogkeféjüket, még nem átal- lanák panaszra is menni! Mintha bizony nem ők már­tották volna meleg vízbe a fogkefét hanem a kiseica! S csoda-e, hogy ezek után a fővárosi háztartási bolt ht-'-pi közlemény útján pró­bál kísérletet tenni arra., hogy ennek az elburjánzott rossz szokásnak gátat ves­sen, értésére adva a nagykö­zönségnek: magára vessen, akinek a fogke'éje vedleni kezd a meleg víztől! Fogkefe a meleg vízben! Ki tudja ezt ép elmével megérteni? Mi késztethet ar­ra valakit, hogy fogkeféjét ne jéghideg anr,rácén tintá­ba, langyos ricinusba, vagy zubogó szilvalekvárba márt­sa. mint azelőtt, hanem me­leg vízbe, éppen meleg víz­be, amitől a kefe nyomban tönkremegy? Hol van hát a határa a mindenáron újat keresésnek? Mit akarnak el­érni ez új divat majmolói a meleg vízzel? Mondjuk ki a keserű igazságot kertelés nél­kül: m iltetó* 4» ják járatni fogkefegyártá­sunk tekintélyét! Mert ezek­nek az illetőknek nem az az érdekük, hogy fogkeféjük jó legyen, amit már egyszerűen azzal is elérhetnének, hogy a fogkefét a fiókba teszik, és nem nyúlnak hozzá. _ Nem.— Ezeknek abban telik örömük, hogy fogkeféjük ssétmálik, s aztán suttogva, terjeszthe­tik a rosszindulatú rágalma­kat: „Nem jók a fogkefék!” De azt persze nem teszik hozzá, hogy előzőleg meleg vfrhe mártották! Volt alkalmam beszélni egy ilyen gonosz lélekkel. Amikor szemére lobbantot- tam gyalázatos praktikáit, azzal védekezett, hogy 5 vi­lágéletében meleg vízzel szo­kott foatzt mosni, fáj is • Összetolt stráfszekerek s Képek a paládi Uj Barázda első nyereséges esztendejéről Négy éve lesz hamarosan, hogy tagjainak látványos nyári szabadtéri előadást rendezett a kispaláéi és bot­paláéi üj Barázda Termelő­szövetkezet Fővárosi művé­szek álltak a stráfszekerek bő! összeállított dobogón. A 800 lakosú faluban 1200 ember gyűlt össze a környékről is. Délután hamarabb hazahaj­tották a csordát, hogy min­denki ott lehessen. Nagyon kedélyes volt. Megírtuk. Azó­ta is vitatkozik velünk egy­két paládi olvasónk, miért nem írtuk meg az előadás leghumoffö&abb jelenetét? Nos, altkor sértőnek lehe­tett volna tartani. Most már megírható. Az történt, hogy egyik legismertebb és leg- népszerűbb nótáénakesnőrtk a két összetolt stráfszekérbői kialakított és ponyvával leta­kart színpadon a szó szoros értelmében becsúszott, — . a közönség legnagyobb derült­ségére — a rosszul összetolt két szekér közé. Nem történt semmi különös baj, csalt egy . asszony kiáltott közbe: „Még szekeret sem tudtok jól össze­tolni.” Azóta kísért bennünk ez a mondat. Most végre meg lehet szabadulni tőle. A két falu szekerét pontosan össze­illesztették. Mi nem kelt ? „Húszéves lovakkal dolgoz­tatni nem lehet. Az olyan Juli, amelynek nincs foga, cs;nk veszteséget hoz. A négyéves korban leeilő üszők borjai nem felelnek meg a tenyész­tési követelményeknek. Há­rom és fiél éves korára még mindig csak 350 kilós növen- dékmarhát tartani nem érde­mes. Az Ilyen állatoktól meg kell szabadulni.” Az idei zárszámadásból idéztünk. A ki tudja hány­szor mérleghiányt« Uj Ba­rázda szanálási eljárás1 során 1970. február 21-én megvá­lasztott vezetősége jelentette ki ezeket. És hozzátette: Az állattenyésztés mértékét nem darab és láb után kell meg­állapítani, hanem kizárólag az a mérőszám: mennyi tisz­ta jövedelmet termei meg. És még valamit figyelembe kell venni: a növénytermesztés hány, milyen minőségű állat eltartására képes. A két szempont szerint ki­selejtezték és értékesítették — némi feljavítással — a fö­lösleges állatállományt Maradt elég. Viszont az ál- 'attanyésztésiből hárommillió 100 ezer forintnál több ár­bevételük volt Viharos esztendő A két Paládét nem érte el az árvíz. De azért nekik is megvannak az árvizes törté­neteik. Az események később elfeledhették, hogy a május közepén történt első támadás a Tisza felől a Batáriról érte Szatmári Bizony, ha akkor a két falu minden mozgatható népe nem áll helyt, nemcsak foga a hideg víztől (!), de a fogkeféje már attól elpusz­tult. hogy használat előtt hi­giéniai okokból (!) meleg víz­ben kiáztatta. Tetszik érte­ni? „Használat előtt meleg vízben kiáztatta!” Tehát be­vallotta. hogy nem is akart fogat mosni, célja kizárólag a fogkefe megrongálása, s ezzel szépen fejlődő foakefe- gyártásunk megtorpedózása volt. De az ilyeneknek azt kiáltjuk oda: coki! Soha. sohasem fogunk be­letörődni abba. hogy azt. amit az egyik dolgozó ke­mény és gondos munkával létrehoz, azt egy dolgozótársa lélektelenül t&nkretegye! Magyar a magyarnak ellen­sége nem lehet! Fogkefét meleg vízbe mártani annyi, mint ernyő­vel kimenni a sűrű tavaszi záporba, cipővel aszfaltra lépni, méghozzá hideg, ke­mény. poros, aszfaltra, vagy csomót kötni a vadonatúj selyem nyakkendőre. Ki hallott tiyatf Uszkát, hanem még vagy fél tucat falut elönt itt az ár.' Alig akadályozták meg ezt, máris fogadták a Írét Hodos. Kishódos és Nagyhódos né­pét, kik javarészt ide mene­kültek, állagaikkal együtt és tíz napig élvezték a Paládok vendégszeretetét. Sok minden épült is 1970- óen (egy szanált tsz-ben!). Két juhhodály, egy borjúne­velő, egy lóistálló és egy vízellátó telep. Közművesítet­tek az állattenyésztő telepü­ket! Érdekes megfigyelni, hogy míg árvíz, belvíz nélküli években is olyan akadozva Indul a szabolcs-szatmári víz­rendezés, az Uj Barázda víz­levezető árkokkal, átereszek­kel szinte kisebb méretű víz­rendezést hajtott végre saját erejéből. Két és fél millióért vásárolták meg a legszüksé­gesebb gépeket. Felújították a rizstelepet, 110 holdon meg­kezdték az intenzív nyártel e- pííést Megvásároltak 1264 hold állami tartaléktőidet. Küzdöt­tek a belvízzel — mert az volt bőven. Volt ahol csak gazt arattak. Végül is az elmúlt 1969. éri 2,5 milliós veszteség helyett 2,8 milliós nyereséggel zárták az évet. Melléküzem: a háztáji A küzdelem minden részle­tének leírása helyett a jövő tervekből érdemes egy gon­dolatukat kiemelni. Sok a munkáskéz és megnövekedett a mumkakedv. Ez természetes is egy olyan közös gazdaság­ban, ahol végre megjelent a jövedelmezőség — hála a sza­nálási bizottság erélyes intéz­kedéseinek és jó tanácsainak. a jó vezetésnek és a falvak szorgalmának. De mellék­üzemág kellene. Ilyen messze a központoktól érdekes gon­dolatuk támadt: legyen a melléküzemág a háztáji állat- tenyésztés, de szervezetten, jő és helyes irányítással, ötletes, szorgalmas és pon­tos almaíeldolgozó és értéke­sítő embereik, akik elértek, hogy az idea nagyon sovány, húsz vagonnyi aJmaterrnést válogatással és csomagolással ugyanúgy közel egymillió fo­rintért értékesítették, mint azelőtt két és félszer annyit. (Ez utóbbi munkának Józsi Sándor, Józüa Bálint, Csövű Sándor, Kocsis József és Hajdú Sándor voltak a tő mozgatói.) Még a nyugdíjasok is Még a nyugdíjasok is ki­vették a részüket Kispalá­don a takarmánvbetakarítás­nál a 65—75 éves Cserepes György, Olajos György, Nagy Károly és Petra Ferenc álltak a kazlak tetején a tafcar- mánybetaltarításnál és példát mutattak ügyességből, ráme­nős munkából. Tizenhárom közgyűlést tar­tottak február óta. És négy- négy brigádgy ülést. Kizárták néhány nem dolgozójukat, megjutalmazták a legszörgal- masabbakat. A két stráfezekeret — le­het ez jelkép is a két falura, de ezúttal sokkal, nagyon sokkal többet jelent — most jól húztak össze. Feszesre. Szorosra. Nem is esett közé­jük senki. Gesztelyi Nagy Zoltán A választók javasolták • Megjavítják az utakat 9 Uj megellő a város szélén? 9 A tisztább Nyíregyházáért „A tanácstagi beszámolón felsorolt hiányosságok meg­szüntetése érdekében meg­rendelem az alábbi munkák elvégzését: az Öszőlő u. 55. számú háztól a 66. számig az úttest kikátyúsodott, ké­résit a feltől ését...” és így tovább, ügyintéző Tóth Bar­nabás. aláírta az építési és közlekedési osztály vezető­je Az idézett mondat csu­pán egy a több száz ügybői, amelyet a már lezajlott ta­nácstagi fogadóórákon _ el­hangzottak alapján össze­gyűlt, vaskos aktacsomagból emeltem ki. A szokásos beszámolót ez­úttal több, mint hetven kör­zet tanácstagja tartotta meg. A megjelent több mint két­ezer választópolgár közül több százan tettek javasla­tot közérdekű problémák megoldására. A tanácstagok jelentései alapján a vb tit­kársága folyamatosan érte­sítette az érintett osztályokat a következő szöveg kíséreté­ben: „A tett intézkedésről, illetve a megvalósítás lehe­tőségéről a tanácstagot, va­lamint a titkárságot —■ az eredeti beadvány egyidejű csatolásával — tájékoztassa.” S megindul az ügyintézés; megvizsgálják a lehetősege­ket, megrendelik a munká­kat, vagy válaszolnak, hogy miért nem teljesíthető a kí­vánság. Példának érdemes talán idézni a Takács Lajosné vá­lasztói által felvetett közér­dekű bejelentésre küldött választ: „Az Árvácska utca feltöltéséhez salakot nem tudunk biztosítani... A kis­vonat Tokaji úti megállója létesítése érdekében a me­gyei tanács és a MÁV deb­receni igazgatósága között tárgyalások folynak. Vélemé­nyünk szerint nincs különö­sebb akadálya egy repülőtér környéki megállóhely létesi- 1 ősének. A cipőgyári bekötő út javításának elősegítése ér­dekében a szükséges intéz­kedést az ÉPSZER-rei, mint kivitelezőéi. aaemtee» «=> bírság kiszabása mellett —• megtettem.” A tanácstagok jelentései­ben szereplő választópolgári bejelentések, javaslatok te­hát nem vesznek el. A tit­kárság gondoskodik azok il­letékes helyre történő to­vábbításáról, számon tartja azok intézését. A kereskedel­mi témájú problémák legalább olyan gyakoriak, mint az utak javítására, karbantartására vonatkozó javaslatok. A külterület la­kóinak * szinte rendszeresül visszatérő kérése a mini gázcseretelepek megvalósítá­sa. Sajnos, az ÁFOR ez irányban hajthatatlan. Még' Sóstóhegy esetében sem vál­lalkozik a kérés teljesítésé­re!? Az áruellátás javítását Borbányán a negyedik öt­éves tervben előirányzott új ABC áruház megépítése oldja majd meg. Az egyéb külterületek jobb ellátását pedig további magánkeres­kedői iparigazol ványoikkal segítik elő. A tanácstagi beszámolókon elhangzottak alapján kapott megbízást a városgazdálko­dási vállalat arra, hogy Sós­tón, a Krűdy-szálló előtti autóbuszmegállónál az út­testre a gyalogos átkelők balesetmentes közlekedése érdekében útburkolati jele­ket fessenek. Ugyanakkor felhívták az ingatlankezelő és szolgáltató vállalatot, hogy a szemétszállítók munkájá­nál tapasztalható hanyagsá­gokat — szemétsaétszórá?, stb. — szüntessék meg. A dossziékban szaporod­nak az akták. Néha simán rajtolnak, néha akadoznak, de végül is megérkeznek. A választók mindenképpen megkapják a feleletet a fo­gadóórán bejelentett prob­lémákra. S ha néha nem ki­elégítő a válasz, a* legtöbb esetben az anyagi lehetősé­geken, vagy egyes vállalatok makacsságán is múlik. sm Asm

Next

/
Thumbnails
Contents