Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-27 / 49. szám
J*TI. fWiruif In. KELET'WAfVrARORSZ*« 9. sMa! 12. A legalkalmasabb szegélyeket A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT X. kongresszusán Kádár János élvtárs, az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztésének kérdéseiről szólva kiemelte: „Nagy jelentősége Van az új választási törvénynek, azoknak az új eljárási Szabályoknak, amelyek választási rendszerünket továbbié ijesztik, hogy még alkalmasabb legyein a népakarat ki- feezésére és érvényre juttatására. Az általános, egyenlő és titkos választói jog nálunk a népi demokratikus rendszer vívmánya. A szocialista demokrácia továbbfejlesztésének fontos eleme választási rendszerünk tökéletesítése. Ennek lényege, hogy az állampolgárok — a jelölési jog és választási lehetőségek bővítésével — még inkább, mint édd’g, a véleményük szerint legalkalmasabb személyeket küldhetik az országgyűlésbe, A tanácsokba ” A választási rendszer olyan Jól bevált alapelvei és az általános, egyenlő választások elve. a szavazás titkossága, tehát továbbra is fennmaradnak Az országgyűlési képviselők és a helyi tanácstagok megválasztásánál érintetlenül marad a közvetlen választások elve, csupán a fővárosi és a megyei tanácso'cnál lesz a választás közvetett. Vagyis: a helyi tanácsok megválasztott tagjai választiák majd meg a képviselőket a megyei, illetőleg a fővárosi tanácsba. Korom Mihály igazságügy-mill 'szter az országgyűlés . előtt expozéjában így indokolta é.'.t a javaslatot: — Á TANÁCSOK VALUTÁSÁNAK és működésének húszesztendős tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy a választópolgárok két fórumra irányítják fő figyelmükét. Az egyik az ország- nyúlás. a másik a helyi tanácsok. illetve az e testületekbe választott képviselők és tanácstagok. A választók velük maradnak rendszeresen kan-solatban, őket ismerik leginkább. A fővárosi, illetve megvei tanácsok tagjaival a víl'xflttóknak általában nem alakult ki szorosabb kapcsolatuk. E tanácstagok közvetlen megválasztásában sóit vol' a formalizmus. U o' jára 1971-ben tartunk egyelőben országgyűlési és tanácstag választásokat. A következő választások alkalmával már egvmástól eltérő időpontokban kerülnek sorra . hogy növekedien a helyi választások jelentősége, az 0"S" 'ggyű'ési képviselőválasztások során pedig az eddiginél nagyobb hangsúlyt kaphassanak az országos kérdések Képviselő, vagy tanácstag a jövőben az lesz, aki a választásokon, az előírt feltételek mellett, a legtöbb szavazatot kanja. A szavazólapon “zentől meg kell jelölni, hogv a választó kire szavaz. Érvénytelen lesz az a szavazat. amelyen több jelölt esetén nem jelöli meg a választópolgár, hogy kire adja szavazatát. Ha a képviselő, vagy tanácstag nem kapja meg a leadott érvényes szavazatoknak több. mint felét, akkor pótválasztást kell tartani, amelynek során új jelölt, Vagy jelöltek is állíthatók. A Jelöléseket a jelölőgyűlések hagyják jóvá. CSAKNEM HÉT ÉS FÉL M’'UÖ választópolgár járul majd az urnák elé. Ök dönt!* el, hogy a következő Régi' sztendőben kik képviselik népűnket a parlamentben. A Stetadl Imre tervezte épületen messzire világít az ötágú vörös csillag, jelképezi, hogy odabent a magyar dolgozó nép képviselőd találtak otthonra. Nyíltan megmondjuk: ahol ez a jelkép világít a törvényhozás házán, ott a régi uralkodó osztályok, a tőkések és fölöesujrak egyetlen képviselőjének sem lehet helye. A törvényhozás padsoraiban mindig csak olyan képviselők ülhetnek már, akik a nép bizalmából, a népért munkálkodnak. Pártviszályok helyett az ország, a nép felemelkedésének szószéke és vitafóruma a Parlament Akadnak még ugyan — különösen határainkon túl — akik a pártviszályokban látják a demokrácia lényegét. Azt mondják, hogy Magyar- országon nincs igazi népképviselet, tényleges országgyűlés, hiszen a parlamentben nincs többpártrendszer. De vajon mit jelentett a régi Magyarországon, ahol soha nem volt igazi ellenzéki erő a parlamentben, a többpártrendszer? Igaz, gyakran csaptak össze látványosan a földesurak és burzsoák különböző politikai irányzatainak képviselői az Országháí falai között de az alapvető kérdésekben mindig egyetértettek. S a többi osztályok képviselőinek, ha egyáltalán jutott hely, szinte csak azoknak jutott, akik hajlandók voltak tudomásul vermi amazok diktátumát. Egy kezünkön össze tudnánk számolni azokat a képviselőket, akik az éllen- forradatom 25 éve alatt az úri bitangságok ellen igazán felemelték a hangjukat, és nem lenne hosszabb egy napnál azoknak a vitáknak az ideje, amikor a dolgozók érdekeit megszólaltaitók igazi vitát tudlak kényszeríteni a parlamentre; és azt is minden esetben eredménytelenül. AZ ELLENZÉKE8 PARLAMENT egyöntetű lelkesedéssel vette tudomásul az első világháború ki robbantását. Bajcsy-Zsilimzky tiltakozásán kivül egy szava sem volt a tisztelt Háznak, sőt éljenzéssel és tapsviharral fogadta, amikor Bárdossy miniszterelnök bejelentette a Szovjetunió elleni nablóháborúba való belépést. Igaz, ugyanezek a képviselők késhegyig menő harcot vívtak egymással egy-egy törvényjavaslat felett, amely az uralkodó osztályok érdekellentéteit érintette. A kormánypárt védelmezte a javaslatokat, az ellenzék támadta. De legkisebb gondjuk is nagyobb volt annál, hogy megvizsgálják, valóban az ország javára vagy kárára szolgál-e a szóban forgó törvény? Sűrűn szólt a viharcsengő, de az ország igazi problémái kívül rekedtek a tisztelt Ház falain. A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK, a proletariátus diktatúrájának nem szükségszerű velejárója, feltétele sem az, hogy egypártrendszer legyen, sem pedig, hogy több politikai párt működjék. Vannak szocialista országok, amelyek az egyik, vannak, amelyek a másik megoldást köVvtik. A lényeg azonban mindannyiban közös: egy jottányi, sem engedni a szocialista f<. -radaiam vívmányaiból, a néphatalom elvéből, a proleitriátus államának a védelméből, s a lehető legszélesebb alapokon mozgósítaná a társadalom minden rétegét az alapvető nemzeti oél érdekében, a szocialista építőmunka elvégzésére. A Magyar Szocialista Munkáspárt ebben a szellem ben szervezi és vezeti népünk munkáját. Ennek a pártnak a programja kifejezi és képviseli valamennyi dolg áé w tály közös érdekelt I Cl iciö“ j szélesebb nemzeti egységre támaszkodva azért harcol, hogy mindegyik sajátos érdekei méltányosan érvényesüljenek, hisz társadalmunk a szocializmus építésében egyaránt érdekelt baráti osztályokból és rétegekből áll A mi országunkban a munkásosztály a parasztsággal szövetségben, a hatalmat politikai küzdelemben, vértelen forradalomban szerezte meg, s e küzdelem a többi között a parlamentben is folyt Az új társadalmi rendszer viszonyai között természetesen át kellett alakulnia magának a parlamentnek is. Ma .a parlament munkája is tükrözi azt az egyetértést, nemzeti egységet, amely a szocializmus építésének kérdésében, az ország jelenét és jövőjé. meghatározó alapvető Kérdésekben kialakult. Ami természetesen nem zárja ki hanem egyenesen feltételez a parlamenti vitákat, azote a vitákat, amelyek az alkol cselekvést, az építést szolgál ják. A DUNA PÁRTJÁN emel kedő gótikus épület falai történelmi időknek és történeim változásoknak lehettek tanú’ A legnagyobb változás abban áU, hogy akár csak saját sorsát, a parlament életét is a nép irányítja. Pintér István VÉGE Általánossá vált a44 érás munkahét a helyiiparban Megyei küldöttértekezletet tar olt a HVDSZ Megyei küldöttértekezletet tartott pénteken Nyíregyházán a Helyiipari és Város- gazdasági Dolgozók Szak- szervezete. Az esemény alkalmából a küldöttértekezlet színhelyén — a Fegyveres Erők Klubjában — a tanácsi vállalatok termékeiből reprezentatív kiállítást nyitottak. Részt vett a tanácskozáson Fabók Zoltán, a HVDSZ főtitkára. a SZOT elnökségi tagjai Kanda Pál, az SZMT vezető titkára. a megvei párt vb tagja, Vitkai Elemér, a megvei pártbizottság munkatársa. Dézsi István fis Sándor József, a megyei tanács vb osztályvezetői. A küldötteknek előre kiadott írásbeli beszámolóhoz Kövér Antal megbízott megyei titkár fűzött szóbeli kiegészítést amelyben összegezte a vállalatoknál lezajlott választások főbb tapasztalatait Beszámolóiában a HVDSZ megyei bizottsága szólt arról a nagyméretű iparfejlesztésiül. amelv a szakszervezet több. mint 11 ezer megvei taffiát is A he'viiparnak r“'kn?ni utindm üzemét lantosén bővítették az elmúlt négy év alatt. 1967 milliós beruházást valósítottak meg. 370-ről 635 millióra nőtt az éves termelési érték. Számottevően iavultak a dolgozók munkaköriilmé- nyei. A mintegy 20 millió forint ériékű szociális bent- házáchól kiemelték a UNIVERSAL a Kisvárdni Rútor- inpri Vália’át. a Nyírbátori VastömegC'kkioarl Vállalat, a kertészeti vállalat szociális célokat szoioáló épületeit, a víz- és csatornamű vállalat rponVá^ozállóiát. beszámoltak a dolgozók él°t- és munkakörülményednek javítása érdekében végzett szakszervezeti munkáról. A szakszervezet olyan bérpolitikai elvek megvalósítására törekedett, amely megfelelő biztosítékokat teremt a dolgozóknak a rendszeres havi fizetésim', lehetővé teszi a szakmai kép zeltség béren keresztüli differenciálását. Szóvá tette a szakszervezet: sói:, vitára alkalmat adó kérdés volt, hogy az újonnan belépő dolgozók magasabb bérben rászeditek anélkül, hogy arra munkájukkal rászolgáltak volna Ez nagymértékben rontotta a régebben ott dolgozók munkakedvét és sértette igaz- sáKörzetüket. Az ilyen gyakorlat ellen a szakszervezet vállalati szervei sem tudtak el éggé eredményesen fellépni. Foglalkozott a megyeibizottság a váRala+oicnál végrehajtott munkaidő-csökkentéssel. 1969-ig — három szolgáltató jellegű vállalat kivételével — minden üzemükben bevezették a rövidített munkahetet. A vállalatok term “lése — két kivétellel — a bevezetés évében jelentősen megemelkedett. A munkások á*1 “ gt-efeset“ n°m csőiéként, sőt a eéojármű- technikai. a Tiszalökj Vegyesipari és a kertészeti vállalatnál ez idő alatt növekedett. A vállalatok a munkaidő-c«ü'kkénf*s követkor+'ben kiesett munkaórákat műszaki és munkaügyi infezkodá- sef-kel pótolták. Ezzel egv- időben a váll ni átok »wéb tránvú ie!erdős műszaki fej- Wrt/.| Ve* iS végrHhajtOt- tak. Elemzőén foglalkoztak a béren és fizetései kívüli juttatásokkal. Az elmúlt négy év alatt több. mint kétszeresére emelkedett a kedvezményes üzemi étkezteüt.'.. -fi részi vevők száma. A külön* biT/.ö kedvezményes szak* szervezeti üdülési formákban 1400 felnőtt és 262 gye. k üdült, 60-an vettek "észt ^za* natóriumi .kezelésben, s tr >b mint százan lut' * -v '1* földi üdülésre. A be á* sí időszakban a '-TV Z alapszervezetri 3.5 iv'lló forintot fordítottak shock'd* és kulturális eszközök be- szerzésére, üdültetésre, intéz* ményes és rendkívüli segé* Iveikre Ez az összeg a vállalatok gazdasági eredményeinek javulásával arányosait nő. Az aiapszervezetek mintegy 50 színház- és mozibérlettel rendriveznek. emel’ tt áz üzemi közöns'teyzervezók rendszeresen gondoskodnak jegyiről, s így például csak az elmúlt évb“n 8000 dolgozó művelődésére. szórakozása'M bizgosátott lehetőséget a szakszervezet. Az üzemi könyvtárakból kölcsönzött köteteik száma négy év alatt megkétszereződött. Szóltak a dolgozók közéleti tevéken vsévmek alakul á- sáról. a munkaversenvek-öl. A 285 bitódból 124 vállalta a . .Szőri slieta” rím el- nvor-Vj't Csa'-tmm 750 dolgozónak adománvozt%k a ..kiváló” címet. ii fiatal szak- errb-zr a KT*3?! mozgalmaiban nverte el a kivé’ó wú mérnök, technikus rímet. A b-s-s-naoiót követően Széips körű vita alakult ki, me’vben fetsnVait Fabók 7o!fán és Vitkai Elom-V is. A tanácskozáson megválasztották a HAAPir”7 VomrrecSZU- sán és az S7MT küidörferie- k-rr|*=één részt vei-ő wti'tat- teket. vaiam!nt a HVDSE új megvei biTO**«"-*1 As tiszt- gémrícciőít. A H"Urig^ megyei elnökévé 'Szal'ivir* .kínost. titkárává ismét óvári Zoltánt választották. Kezdődik az új elsősök beíralása Nagy napokat ígér a március 8-tól 11-ig terjedő időszak azoknak a kis nyíregyháziaknak. akik 1971 augusztus 31-ig betöltik hatóik évüket, Ez időben rendezik meg ugyanis a városban a Veendő első osztályosok beiratkozását. A módszer jelentősen eltér a korábbi évekétől. Éppen ezért megkértük Szemerszki Miklóst, a városi tanács vb műve’őd“si osztályának vezetőjét. mondja el, mi indokolja az új briratási rendet, és ml annak a lényege. — Nyíregyházán a bei rakásokat egy helyen, a Beth- 'en utca 3. szám alatti iskolában bonyolítiuk le. Kivételt képeznek a külsőségi területek — Borbánva, Uikis- teleki szőlő. Guszev, Sóstóhegy —. ahol a kömeti isko- lak'-rn veszik számba a kicsiket. Ebben az esztendőben mintegy 1000 olyan gyerrnökre számítunk. akik ősszel megkezdik iskolai tanulmányaikat. — A város fejlődése, korszerűsödése elmosta a körzethatárokat. elavulttá tette azokat. Szükséges tehát, hogy most a reális helyzetnek megfelelően alakítsuk ezt újra ki. Ehhez társul még valami: a tantermek száma. Úgy kívánjuk a gyermekeket irányítani, hogv ideális létszámú osztályok alakuljanak ki. és effvben a rendelkezésre álló tantermeket is ésszerűen használjuk fel. A továbbiakban megtudtuk. hogy a beiratkozás után a szü'ők a következő hetekben és hónapokban névre szóló értesítést kannak arról. hogy hol és mikor jelenlenek meg gyermekűk orvost, illetve pszichológiai vizsgálatára. Ez alka.ómmal a kicsik iskolaérettségét vizsgálják. Ha úgy bizonyul, hogy a hatéves még nem felel meg a követelményeknek, úgy lehet, hogy még egy évig óvodai nevelésben részesítik. A szellemileg vagy fizikailag fogyatékosok esetében gvógyoedagógiai vagy kisegítő intézetbe u+aliák a gyermeket. Azokat, akik megfelelnek bár a követelményeknek. de hiányzik belőlük a közösségi szellem, vagy alapismereteik gz-rfeyesek. nyári tanfolyamokat rendeznek. A tanya világban júniustól, a városban pedig augusztusban kerül ezekre sor. A leendő iskolások itt elsajátítják azokat az elemi ismereteket, amelyekre az óvodák tanítanak. és megszokják a közösséget. az együttes munkát. Erty nyomozás története Az áldozat — fél év után Egy ismeretlen holttestet találtak január 24-én Tisza- kanyáron. A szui\S/,avú jelentésben mindössze annyi állt, hogy a hiányos holttestről még azt sem lehet megállapítani: férfi volt-e, vagy nŐ> * Dombrádna indult sai- val január 24-én Barta P. Sándor. Beszélgettek, mikor egyikőjük arra lett figyelmes, hogy a Tisza partján, közel a vízhez egy emberi testhez hasonló valami fekszik Amikor közelebb mentek, megborzadtak a hiányos tetem láttán. Azonnal értesítették a rendőrséget. A telefonértesítés után néhány perccel már úton volt a nyomozást vezető tiszt. technikus és az orvosszakértő. A* látvány még ezeket az edzett embereket is meglepte, Az orvos a helyszíni szemlén annyit állapított meg, hogy a halál 6—8 hónappal azelőtt következett be. Megkezdődött a kétoldalú nyomozás. Az orvos előtt egy sor kérdés, amire választ keil adni. Mindenekelőtt megállapítani, hogy férfi vagy nő az illető, mi okozta a halálát, mikor kerülhetett a vízbe, található-e rajta olyan külsé- relmi nyom, amely bűncselekmény elkövetésére utal. és ha igen, akkor az a halál beállta előtt, vagy után következett be. Míg a vizsgálat tartott, addig a nyomozótiszt egy másik vonalon kereste a megoldást. Az eltűnt személyekről vezetett nyilvántartásban kutatott azok után, kik azok, akik az orvos által behatárolt időben eltűntek. Azt is figyelembe vette, milyen körülmények között és milyen ruhában volt az illető. Már a nyomozás vezetője talált egy nevet, ahol a ruhamaradvány megegyezett, de meg kellett várni az igazságügyi orvosszakértő véleményét. Ebben pedig az állt: az illető férfi volt — ezt a belső szervek nemre jellemző sajátosságaiból állapította meg — a vízbefúlás ideje 6 hónap és l év között van. Durva külső elváltozás nincs, tehát bűn- cselekmény nem történt A testen talált valamennyi Bérűié« a halál beállta után következett be. Megállapította még a vizsgálat hogy a fogsor a halál előtt teljesen hiánytalan volt, a bal alsó 6-os nagy őrlőfogon korábban férni ömés volt Azt is megállapították, hogy a halott életkora 17 és 20 év között van. Miután a vizsgálat mindkét oldalról befejeződött, egyeztették az adatokat Minden jel arra mutatott, hogy a vízbe fúlt személy azonos azzal a fiatalemberrel, aki a múlt év augusztus 4- én Csen gerben tilos helve» fürdött és a Szamosba fulladt. Akkor napokig kutattak utána, de testét a víz elsodorta. A bizonyítás utolsó fázisaként meghívták a vélt halott hozzátartozóit, akik a ruhamaradványokból kétséget kizáróan megállapították: azonos a Szamosba fúlt Szók« Sándorral.
