Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-27 / 49. szám

rVFOLYAM 49. SZÁM ÄRA: 80 FILLER 1971. FEBRUAR 87. SZOMBAT feAFPWC YAKTATMAIHKí A vajai tandíj ft. <s«da9 Hét végi sportműsor 9. «*da» A tárgyalóteremből «. ®dai) A lottó nyerőszámai <10. oidai) II kormány és a SZOT vezetői a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításáról tárgyalt A kormány és a SZOT ve­hetői február 26-án, pénte­ken tartott ülésükön megál­lapították. hogy az év első két hónapjában tovább erő­södtek azok a kedvező folya­matok. amelyek már a múlt évben Is megmutatkoztak. A népgazdaságban erősödött a tervszerűség, javult az áruk minősége, nőtt az export és a munka termelékenysége is kedvezőbben alakult, mint az elmúlt évékben. Az 1970-es gazdasági eredmények azt mutatják, hogy a dolgozók, « munkásemberek odaadóbb, jobb munkával igyekeztek pótolni az árvíz okozta ká­rokat növelni a nemzeti jö-' vedelmet. Ebben a munká­ban különösen jő példát mu­tattak a szocialista brigádok. A tárgyalások aoraa a szakszervezetek képviselői szóvá tették, hogy — bár 1970-ben az előző évekhez viszonyítva volt némi javu­lás — a vállalatoknál még­sem alakult kielégítően a szociális és kulturális in­tézményeik fejlesztése. En­nek íő okát abban látják, hogy az üzemek vezetői még mindig nem fordítanak elég gondöt a munkakörülmények, a szociális és a kulturális viszonyok javítására. A kor­mány vezet® az észrevéte­lekkel egyetértettek, és á szakszervezetekkel közösen keresik a célravezető meg­oldásokat. Béri ntézkedések A ÍV. ötévé® terve® összhangban a SZOT vezetői ismertették elképzelései­ket. javaslataikat az 1971-es évben végrehajtandó élet­színvonal-emelést célzó in­tézkedésekről. A cél az, bogy az egy főre eső reálbér 2,5—3. az egy főre jutó reál- jövedelem 5—5.5 százalékkal növekedjék. Alapvető fel­adatnak tartják. hogy az ipari munkások bére a ter­vezettnek megfelelően ala­kuljon. Ezenbelül kü­lön ős gondot kell fordítani arra. hogy az ösztönzés az eddiginél jobban kapcsolód­jék az elvégzett munkához. Év végén a számuk 358 volt. összesen ötven személy ré­szére adtak ki a tanácsok iparigazolványt a szervezet javaslatára a tavalyi 46-tal a több és jobb munkát vég­ző dolgozók jövedelme az átlagnál jobban növekedjék. A kormány vezetői e törek­vésekkel egyetértettek. A kormány és a SZOT képviselői megegyeztek ab­ban, hogy az 1970. évi gaz­dasági eredmények teljes is­meretében emelni kell né­hány. az utóbbi években az átlagtól elmaradt kategóriá­ban dolgozó réteg fizetését. A megbeszélésen az a véle­mény alakult ki. hogy a legsürgősebb, lehetőleg még ez évben végrehajtandó in­tézkedés az alsó- és középfo­kú iskolában tanító peda­gógusok, egyes orvosegész­ségügyi területen dolgozók, gyógyszerészek fizetésének emelése, A fogyasztói árak alakulása A szaksjerveneö masgáüom vezetői kifejezték azt a meg­győződésüket. hogy az élet- színvonal továbbá emelésével kapcsolatos elkétzselésafcet akkor lehet megvalósítani, ha * fogyasztói árak is a terve­settnek megfelelően alakul­nak. A tapasztalatok azt iga­zolják. hegy a fogyasztói • áraik alakulása nem mindig ás nem mindenben történik á célkitűzéseiknek megfelelő­en. A szakszervezetek már Bem egyszer kifejtettet váló­mén vüket és most újra han asúlyozzák, hogy nem vitatják az árak változtatásá­nak szükségességét. Egyetér­tenek azzal a gyakorlattal is, hogy a kormány által efflha- tározott és engedélyezett ár- változtatások «setén vagy más árak csökkentek, vagy a jö­vedelmek növekedtek. Az ilyen közgazdaságilag indo­kolt árintézkedésekkel, ame­lyek általában nem csökken­tették a dolgozók életszínvo­nalát. és a termelés egészsé­gesebb szerkezetének kialakí­tása. a termelés és fogyasztás jobb összhangjának biztosí­tása érdekében váltak szük­ségessé, a szakszervezetek: előzetes megvitatása után egyetértettek. Más a helyzet ség van. s államunk a leg­messzebbmenőkig támogatja, segíti őket. Szükséges, hogy számuk növekedjen, s tevé­kenyen előmozdítsák a fal­vak jobb áruellátását egyes iparágak és Szemek által elhatározott, szabad áras kategóriába tartozó árúk árainak— az esetek egy ré­szében todokoäatian — vál­toztatásánál. Az ilyen áremeléseknek ál­talában nincs ellentétele és ezért növelik a dolgozók megélhetési költségeit Iiyen áremelkedések voltak az el­múlt Időszakban is lábbelik­nél, egyes textilipari és más könnyűipari termékeknél. A szakszervezeteknek az a véleményük, hogy a kor­mány és szervei határozottan lépjenek fel, hogy az utóbbi időben elharapózott iiyen jellegű áremelkedéseket megakadályozzák. A vásárló, a fogyasztó megérti, ha jobb minőségű, szebb kivitelű cik­keket kap, annak magasabb az ára. Nem érti meg azonbafi, hogy ugyanannak a cikknek változatlan minőségben mi­ért emelkedik az ára. A szakszervezetek és a dol­gozók is jól tudják, hogy az árak Alakulását nagyon sok közgazdasági tényező befo­lyásolja. Azt is tudják azon­ban, hogy a szocialista vi­szonyok között a fogyasztói ár az életszínvonal alakmá­sának egyik döntő eleme. Ennélfogva az értékarányos árak kialakítását — .amire törekszünk -t- csak hosszabb távon, a mindenkori politikai és kereseti viszonyok figye­lembevételével lehet és sza­bad eszközölni A vállalati nyereség felhasználása mányinak: megfontolásra ajánl­ják, hofv- a jövőben, másként minősüljön azon vállalati körben, felhasználható nyere­ség, ahol a jobb és hatéko­nyabb munkával értek el nagyobb eredményt és más­ként, ahol indokolatlan ár- enveikedé^seű, ahol nyilván­való, hogy üzérkedő, speku­lációs jelleggel történt ár­emelés. Az illetékes állami szervek bátrabban éljenek a gazdasági bírséR eszközével. A kormány vezetői szóvá tették, hogy a gazdaságo­sabb, a hatékonyabb terme­lést komoly mértékben gá­tolja a dolgozók gyakori munkahely-változtatása. A kormánynak nem áll szán­dékában a Munka Törvény- könyve előírásainak megvál­toztatását javasolni, mert vé­leménye szerint a régi ad­minisztratív kötöttségek visszaállítása csak átmeneti eredményekét hozna, egészé­ben pedig ellentétes lenne a demokratizmus, szélesítésére, a dolgozók növekvő öntuda­tára épülő politikánkkal. Az új ötéves tervvel össz­hangban és a párt X. kong­resszusának szellemében a kormány tett egy sor intóake-,, dóst, amelyeknek összhatá­sukban e téren is eredmény­nyel kell jármok. A kormány képvisel® kérték a szakszer­vezeteket, hogy ezeknek az intézkedéseknek a célját sokrétűen magyarázzák meg a dolgozóknak, és a maguk sajátos eszközeivel is segít­<rU)Wág m & «Malen) K ISOSZ-tanácskozás Nyíregyházán Pénteken Nyíregyházán, as Móricz Zsigmond filmszín­házban tanácskoztak a KISOSZ megy ej szervezeté­nek tagiai. Részt vett a kis­kereskedők taggyűlésén Gerle Imre a KISCSZ elnöke, dr. Hagymási József, a megyei tanács vb kereskedelmi osz­tályának vezetője. Nagy Ká- rólyné dr. a SZOT Társada­lombiztosítási Igazgatóságá­nak igazgatója. Beszámolót tartott a tag­gyűlésen Zombori Mihályné, a KISOSZ megyei titkára. Elmondta hogy az elmúlt évben növekedett a megyé­ben a kiskereskedők száma. szemben Év közben meg­szűnt 36 így az emelkedés tizennégy. Hozzászólásában Gerle Im­re. a KISOSZ elnöke pozití­van ítélte meg. hogy az or­szágban Szabolcs-Szatmár az a megye, ah® legtöbb ve­gyeskereskedőt. szám szerint hatvanat tartanak nyilván. Ezek az emberek igen hasz­nos munkát végeznek a kis települések áruellátása érde­kében. a lakosság minden­napi igényeinek kielégítésé­ben. Hangsúlyozta, hogy a becsületesen dolgozó kiske­reskedők ilyen irányú tevé­kenységére továbbra is szűk­Péter János hazaérkezett Dániából A KÖZÉLET HÍHEI Benke Valéria láto­gatása Győr-Soproa megyében Kölügjminiszferfink sajtóértekezletet tartott Koppenhágában Pénteken délelőtt dánias látogatásának utolsó napján Péter János körutazást tett Sj aal lamd-szigetan. Helsin- gőrbe érkezése előtt a kül­ügyminisztert magánvtUájá- ban fogadta A. C. Normann, a halászati es Grönland ügyei­nek minisztere. Rövid baráti beszélgetés után a külügy­miniszter .folytatta útját a Kronborg-vastely felé. Ez a dupla várfalakká! körülvett hatalmas várkastély két év­századon keresztül volit a dán királyi család Lakóhelye. A vidéki utazás következő állomása Roskiide, egykori dán fővaros v®t, ah® a ma­gyar vendégek először a vi­kingek hajóit tekintették meg. Ezeket a hajókat a fontos kereskedőváros kül­földi flották elleni védelme során süllyesztették aL csak­nem ezer éwéL erelőtt A sjaeiland -szigeti kirán­dulás utolsó állomása a ros- kildei székesegyház volt, am®yben negyven dán ki­rály földi maradványait őr­zik Négynapos dániai hivatal«*. látogatásának befejezőével, pénteken délután Péter Já­nos ldHügyrremiszter, a kop­penhágai Angi eterre-szálló­ban sajtóértekezletet tartott, amelyen a dán, a magyar és a nemzetközi sajtó mintegy száz képviselője vett reszt Bevezető nyilatkozatában a külügyminiszter látogatása létrejöttének kőrülményeir® beszélt Emlékeztetett arra. Hagy magyarországi látoga­tásra hívta meg Baunsgaard dán kormányfőt ás Harüing külügyminisztert. A meghí­vást a dán államférfiak el­fogadták. Látogatásuk idő­pontján® a későbbiekben döntenek. Péter János a továbbiak­ban beszámolt dániai láto­gatásának eseroényedr®. Megemlítette, hogy a hiva­talos megbeszéléseken kivi* alkalma vott estamecserét folytatni a koppenhágai tőzsdén a dán gazdasági élet képvisel® v®. A magyar külpolitika permanens irárty vonala a nemzetközi termeáési kapcso­latok erősítése — hangsú­lyozta a külügyminiszter. Meggyőződésünk, hogy az ipari kapcsolatok ellenállób­bak a nemzetközi p®iti'kai élet viszontagságaival szem­ben, mint a kereskedelmi kapcsolatok, amelyeket a különböző hide^iáborús fe­szültségek könnyebben befo­lyásolhatnak. Péter János nemzetközi kérdésekről szól­va elmondott», hogy az euró­pai biztonság problémája új szakaszba érkezett. Rámutatott, hogy Európá­ban jelenleg is létezik egy­fajta biztonsági rendszer, am®y az utóbbi 25 év alatt »ok válságot kiállt ugyan. áe megvan az a súlyos to- gyatékoesága, hogy a katonai' szövetségeken, az erőegyen­súlyon alapul Moot szükség van egy új biztonsági rend­szer kialakítására. S csért a célért minden, az. együfct- működé^ben. érdekelt ország­nak közösen kéé d®goznia. Péter János ezután a je­lenlévő újságírók kérdéseire válaszolt A Reuter tudóéi tója meg­kérdezte: mire gond®í a külügyminiszter, amikor az 1969 őta bekövetkezett elő­rehaladást említette? Péter János válaszul felso­rolta azokat a kezdeményező jellegű lépéseket, amelyeket tavaly szeptemberben az északi országok külügymi­niszterei, decemberben pedig a finn kormány tett. Emlé­keztetett a Vans® Szerződés, szervezete és a NATO de­cemberi tanácskozásainak dokumentumaira. s ismét hangsúlyozta, hogy jelen pil­lanatban a legfontosabb az fPotytatás a 8. oldalon) Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja pénteken Győr megyébe lá­togatott. A délelőtti órákban Pataki László, az MSZMP , Győr-Sopron megy® Bizott­ságának első titkára tájékoz­tatta a megye gazdasági es politikai életerői. Ezt köve­tően a vendég Pataki László társaságában felkereste a soproni szőnyeggyárat. Dél­után a gyár Ady Endre mű­velődési otthonában Benk« Valéria nagygyűlésén talál­kozott a dolgozókkal. Pullai Árpád látog»* tása a budapesti kar» hatalmi forradalmi ezrednél Puttói Árpád, a Magra» Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára. Körösi György vezérőrnagy,, belügyminiszter-helyettes tár­saságában meglátogatta a bu­dapesti karhatalmi forradal­mi ezredet A karhatalmi parancsnokság, valamint au ea-ed elöljáróival való be­szélgetés után részt vett & parancsnokság és az ezred pártszervezeteinek közös ak­tíváján, amelyen «dősaer® kűl- és belpolitikai kérdéses»- re válasz®! F. J. Tyitov latos»» tása a budapesti nép-1 frontbizottságná] Látogatást tett pénteken t Hazafias Népfront budapesti bizottságának székházéba* F, J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Találkozott és szívélyes lés­körű baráti találkozó soráé véleménycserét folytatott a népfrontmozgalwn és a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság budapesti vezet® veL D*. Trautmann Rezsőnek, a bu­dapesti népfrontbizottság eä- itökémek tájékoztatója alapjáé: megismerkedett a íövároeÉ népfrantmozgalewn tevékeny­ségév® és az MSZBT nana»-’ Icájával Tegnap időmként arkámsze- rű szél kíséretében tárt visz- sza a tél megyénkbe is. Nyír­egyházán a hőmérő higanya gyorsan süllyedt és délután négy órakor mínusz hat fo­kot mutatott. A szél északi v®t, átlagos sebessége elérte az 50 kilométert, de időnként 60—70 kilométeres lökések tarkították. A lehullott havat mérni sem lehetett, mert a szél szinte vízszintes®! hord­ta. A legnagyobb problémát a Kálmámháza—Simapuszta környékén okozta a vihar. Itt letépett egy 120 kilovoltos ve­zetéket, amely a földre zu­hant. A vezeték® áramtala- nították, de rossz látási vi­szonyok miatt, a jégben, tőéi­ben és hidegben az éjjel mór nem tudták helyreállítani. Hajnali öt arakor vonultak ki a hibaelhárítók, még a szabad szombatosok is, hogy ma délutánra felszereljék a hatalmas súlyú vezetéket. Ugyanebben a térségben a xrél letépte a telefon légve­zetéket is, ezt azonban «ke­rült az esti órákra megjavíta­ni. A TITÁSZ-nál és a pos­tánál egyaránt azt köz®ték, hogy a vihar okozta nehézsé­gek ellenére a lakosság sehol nem érzi, hogy hibák kelet­keztek, mert elsőnek tekin­tették a lakossági ellátás bíz- tosátását. Megyénk bözútjait a dél­utáni óráktól szorgalmasan járták a sózókocsik. Amist a KPM útügyetete közötte: • legfontosabb volt a tükörjég eltávolítása a főútvonalakról, Ez ma hajnalra sikerült ia» így a közlekedés reggelre za­vartalan a megye útjain. Át- fúvás és hófúvás seb® aaai volt A MÁV pályaíemsfcartásfl főnökség közölve, hogy terü­letükön minden állomáson dolgoznak az ügyeletesek, A váltókat permetezik Glyk®- ial, hogy ®dódjék a fagy, é» hogy meggátolják az újraia- gyást A vonatok menetrend szériáit közlekedtek. A síkos út több baleseted okozott A mentőket felbo­rult kerékpárosokhoz Hívták, gyalogosokat részesítettek elsősegélyben a vámé, terflh lUdfkSMv ■iflCnjBBB.1 mÁtS PRO lETÁRJAI, ECYSSfl U ETEK! HókéizfiHség a szabolcsi utak on és a vasútállomásokon Távvezetéket szakított le a* orkán Kálmánháim és Simapuszta környékén

Next

/
Thumbnails
Contents