Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-25 / 47. szám

W71 február ?S. K^' CT ’VMCY'tROP^T*» 9 »Mal Megnyitó: vasárnap áéie’Stt Március a művészetek hónapja Nyíregyházán Saját lakás, kedvezményekkel Döntő: milyen nasty fl család — Fontos e technológia A ,,megelőlegezett4í gyerek Az új lakásépítési fonna, a lakásépítő szövetkezet az eddigieknél sokkal nagv^oo szerepet biztosít a szociálpo­litikai sz'Tnpon toknak. Az így nyújtható kedvezmények alapja elsősorban a csalód nagysága, a gyermekek és eltartottak száma lesz, de je­lentős támogatóst nyújt á a családalapító fiatal háza­saknak is. Természetesen ezeken kívül sok más körül­mény is rheghatározója le­het annak, hogy ki milyen pénzügyi feltételek teljesíté­se mellett juthat ebben & formában saját lakáshoz. Mivel a lakásépítő szövet­kezet keretében felépülő la­kások nagyságát, felszereltsé­gét maguk a tagok, az épít­tetők határozzák m~g. így egy lakás ára három ténye­zőtől függ. A lakás alapte­rületétől, a szobák számától és felszereltségétől. A kivi­telezési technológia megvá­lasztásától. Végül az építte­tők szociális helyzetétől. A kedvezmények szempont­jából. mint más építési for­ma esetében is, elsősorban a család nagysága jelentős. Egy eltartott gyermek esetében 30 ezer forint kedvezmény­ben, kettőnél 60 ezer forint kedvezményben részesül az Sok a súlyos közlekedési belesei több, mint 600 komo'y sérülés — Milliós károk a gépjárműparkban — Szeszes italt fogyasztó gépjárművezetők 4 magvar nyelv hete Nyíregyházán A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat irodalmi és nyelvi szakosztálya, a megyei művelődési központ és a ta­nárképző főiskola nyelvészeti tanszéke március első hetében rendezi meg „A magyar nyelv hete” című előadásso­rozatot. Dr. Szatmári István kandi­dátus, budapesti egyetemi docens „A magyar irodalmi nyelv kialakulása és mai problémái” című előadásával kezdődik március 1-én a ma­gyar nyelv hetének program­ja. Március 2-án dr. Sebes­tyén Árpád kandidátus, deb­receni egyetemi docens refe­rátumának témája: A tájszók mint a stílusmű vészét eszkö­zei Móricz Zsigmomd művei­ben. Kosztolányiról dr. Her­nádi Sándor budapesti taní­tóképző intézeti tanár tart elő­adást március 3-án. A követ­kező két na.p programjában dr. Teamest Mihály pécsi fő- ’skolai tanár „Anyanyelvűnk komplex szerkezetei” és dr. Kálmán Béla, a nyelvtudomá­nyok doktora, debreceni egye­temi tanár „Nyelvészszem­mel a világ térképe előtt” című előadásai szerepelnek. A magyar nyelv hete elő­adásait a megyei művelődési központ földszinti (bábtermé­ben) tartják délután 4 órai kezdettel. Az érdeklődők bér­letet is válthatnak a TIT-ben a nyelvi előadásokra. A TÖRVÉNY ÉRTELMÉ­BE. minden pár úriak az Or­szágos Nemzeti Bizottságtól kellett engedélyt kérnie, hogy a választásokon indulhasson. Akárcsak 1945 őszén, 1947 nyarán sem utasították el egyetlen párt indulási kérel­mét sem. Az augusztus 31-re készült szaVazóoédulákon tíz üres kocka várta, hogy a vá­lasztópolgár melyikbe teszi a keresztet. Az első négy lis­tán a Magyar Nemzeti Füg­getlenségi Front Választási Szövetségében részt vevő pár­tok indultak. 1-es lista: Ma­gyar Kommunista Párt. 2-es: Független Kisgazda-, Föld­munkás és Polgári Párt, amelyben most már a balol­daliak játszották a vezető szerepet 3-as: a Szociálde­mokrata Párt Peyesr Károly nélkül. 4-es: Nemzeti Pa­rasztpárt. Azután következ­tek az ellenzéki pártok. 5-ös lista: Keresztény Női Tábor (vagyis Schlachtáék), a 6-os lista: a Demokrata Néppárt (ugyancsak klerikális párt, pártvezére Baramkovics Ist­ván). 7-es lista: Magyar Füg­getlenségi Párt (ide lépett az időközben külföldre szökött Sulyok legtöbb híve, pártve­zér: Pfeiffer Zoltán), 8-as lista: Magyar Radikális Párt (listáján Feyer Károllyal), 9- es lista: Független Magyar Demokrata Párt (Balogh pá­ter pártja, amelynek időköz­ben tagja lett Kovács Imre). 10- es lista: Polgári Demokra­ta Párt A választások előtti napod éfet írta a Szabad Nép vezér­cikke: „Ezúttal nem 17 száza­lékot akarunk kapni! Igaz, " eddig is messze arányszámo- kon túl vettük ki részünket a munkából és a felelősségből, fis ez hasznára vált népünk­nek. Mégis volt benne bizo­nyos rendellenesség, hogy a szavazóknak csupán 17 száza­léka állt mellénk, míg sú­lyunk, szavunk, befolyásunk az ország ügyeinek intézésé­nél sokszor e szám duplájá­nak felélt meg. Ezt az aránytalanságot valóban meg kell szüntetni. De nem úgy, hogy súlyunkat szavunkat-, befolyásunkat csökkentjük a 17 százaléknak megfelelő színvonalra, hanem ügy, hogy a 17 százalékot növel­jük súlyunknak, szavunknak, befolyásunknak megfelelő színvonalra.” A választásokon valóra vált Az MKP választási jelszava: „1-es lista, első párt: Ma­gyar Kommunista Párt”. 1 113 050 szavazatot kapott az MKP, 100 képviselője jutott a parlamentbe, s ezzel a kommunisták pártja nemcsak az ország vezető pártjává, ha­nem a legnagyobb parlamenti képviselettel rendelkező párt­tá is vált. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front választá­si szövetségében részt vevő pártok közül a Kisgazdapárt 769 763 (68 mandátum), a Szociáldemokrata Párt 744 641 (67 kérvviselő), a Nemzeti Pa- fasztpárf 415 465 (36 képvise­lő) szavazatot kapott. A vá­lasztási szövetség megszerez­te a szavazatok 60,8 százalé­kát ezzel 271 mandátumot, a mandátumok 66 Százalékát MOST A KOMMUNIS TAK VEZETTE demokrati­kus koalíciónak volt abszolút többsége, a szélsőjobboldal fészekre szakadt. A reakció fezonban a szociáldemokrata jobboldal révén újabb táma­dást indított. Az SZv>P-nek a választások utáni naoon teé^artott választmányi ülő­iéin nyíltan előhozakodtak tervükkel: a párt vonuljon ellenzékbe. Ez azt jelentette volna, hogy a színfalak mö­götti politika praktikák ré­vén, a nép akaratát semmibe véve, ismét a jobboldal ke­rül többségbe. A Szociálde­mokrata Párt baloldali, a kommunistákkal együttmű­ködő erői azonban visszauta­sították ezt a próbálkozást. A Pfeiffer párt mögött tömörült fasiszták tüntetései sem értek célt A jobboldali erők csak késleltethették, de nem asa- dá.yozhatták meg, hogy a vá­lasztási eredménynek megie- lelően megalakuljon az új, de­mokratikus koalíciós kor­mány. A kommunisták isimét úgy vetettek véget a színfa­lak mögötti puccskísérletek­nek, hogy a tömegekhez for­dultak. Budapesten (itt a Kommunista Párt megszerez­te az összes szavazatok 27,5 százalékát, szemben az orszá­gos 22,3 százalékkal!) a Hő­sök terén 1947 szeptember 6-án tömeggyűlést hívtak ciesze. Isimét háromszázezren tettek hitet a Kommunista Párt és a Baloldali Blokk mellett. Az emelvény feletti jelszó: „Lássunk hozzá az építőmunkához!” Itt terjesz­tették a tömegek élé az MKP kormányprogramját, amelyben a kormányválság megoldása, a puccsisták szét­zúzása, a bankok államosítása ( Szerepelt többek között Dinnyés Lajos, — kommu­nista győzelem ellenére ő lett a miniszterelnök — november 4-én be is nyújtotta a bankok államosításáról szóló törvény­javaslatot. Pfeiffer Zoltán és párthívei Igyekeztek meg­akadályozni, hogy ezt a tör­vényjavaslatot elfogadják, s ezzel a nagytőke, politikájuk gazdasági bázisa újabb nagy vereséget szenvedjen. De minden próbálkozásuk kudar­cot vallott A Tisztelt Ház november 21-én részleteiben is elfogadta a törvényt AZ ORSZÄGHÄZBAN HA­MAROSAN ÚJABB történel­mi eseményre került sor. Egyesült a két munkáspárt,» ezzel megszületett a teljes munkásegység. A parlamentnek azon az Vasárnap délelőtt 11 órakor dr. ördögh János, a városi tanács vb-elnökhelyettese nyitja meg Nyíregyházán az idei művészeti hetek ese­ménysorozatát. A Jósa And­rás Múzeumban kerül sor az ünnepélyes aktusra, ami egy­ben Boros Géza festőművész tárlatának megnyitását is jelenti. Ezzel a rangos ese­ménnyel nyílik a márciusi program. A művészeti hetek esemé­nyeiből kiemelkednek a szín­házi előadások. Nyíregyházán köszönthetjük ebben az idő­ben a budapesti Madách Színház Kamaraszínházát, az Állam) Déryné és a debrece­ni Csokonai Színházat is. A műsorra tűzött darabok szer­zői: Madách, Schiller, Brecht, Verne és Karinthy Ferenc. A zened események közül ülésén, amelyen bejelentet­ték a két munkáspárt egyesü­lését, dr. Ortutay Gyula okta­tásügyi miniszter benyújtot­ta az egyházi iskolák államo­sításáról szóló törvényjavasla­tot. A Ház kimondta a sür­gősséget és már másnap, 1948. június 16-án, meg is szavazta. Az MDP vezérszó­noka Bóka László kultuszál­lamtitkár volt. — Ennek a törvényjavaslat­nak az a célja, hogy betetőzze a magyar nép gazdasági, po­litikai és társadalmi felemel­kedésének hatalmas művét. Programunk azt célozza, hogy szűnjék meg a vagyono­sok műveltségi monopóliuma, hogy ne legyen a magyar is­kolafajok között egy sem, amelyből ki van zárva a ma­gyar dolgozó gyermeke. Schiachta Margit megpró­bálta megakadályozni a tör­vény elfogadását, de a Ház óriási szótöbbséggel — 230 szavazattal 63 ellenszavazat, illetve tartózkodás ellenében — az iskolák államosítását megszavazta. Ezután Schiach­ta is elérkezettnek látta az időt, hogy Pfeiffer Zoltánt, Peyer Károlyt és Kovács Im­rét követve hátat fordítson az országnak: ö is Nyugatra szö­kött. Egyébként az a jelenség, hogy az ellenzéki pártok kép­viselői sorra-rendire Nyugat­ra távoztak, egyértelmű bi- zonyítéka volt a jobboldal le­lepleződésének, elszigetelődé­sének. E politikusok számára egyetlen alternatíva létezett: az új demokratikus rend megbuktatása. Amikor ez le­hetetlennek bizonyult, célta­lannak látták az ellenzék’ szerepet, s külföldön bekap csolódtek a magyar demok rácra elleni rágalomhadjá ratba. ÉVTTZYDEKTG MAGYAT TÖRVÉNYHOZÁSNAK ne­vezte marat az urak parla­mentje. S most már több. mint húsz esztendeje az or­szággyűlésben csak dolgo­zók, azok képviselői foglal­nak helyet Pintér István Következik: .Minden hata­lom a dolgozó népé!” első helyen kell emliteni J. S. Bach: János passiójának be­mutatását a megyei művelő­dési központ nagytermében. A művet a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola kama­rakórusa adja elő, a zenekari kíséretet a szabolcsi szimfoni­kusok látják el. Ebbe a kate­góriába sorolhatjuk a márci­usban vetítésre kerülő zenei filmeket is. Szovjet, nyugat­német, francia, olasz és amerikai műveket mutatnak be a Béke moziban. A zenei programhoz tartozik még a diákművészek néhány előadá­sa, amelyek keretében ének­karok, táncdalénekesek és ze­nekarok lépnek dobogóra. Számos kiállítás keretében mutatkoznak be új műveik­kel megyénk festőd. Z. Szalay Pál, Horváth János, Katona Zoltán és Kerülő Ferenc tár­latain kívül több üzemi be­mutatkozásra is sor kerül. A nyírségi kutatóintézetben, a vízügyi igazgatóságon, a kon­zervgyárban, a borbányai klubban, a Ságvári Tsz-bem lesznek festő—közönség talál­kozók is a kiállítások idején. A filmek kedvelői számára a zenés művek vetítésén kívül több érdekes összeállítással kedveskednek Láthatók lesz­nek a legjobb tudományos­fantasztikus filmek, a világ­sztárok főszereplésével ké­szült sikerek, és a művész- filmek is. A művészeti hetek keretében francia filmhetet is rendeznek Nyíregyházán. A március 31-én záródó eseménysorozat — mint érzé­kelhető — minden kulturális érdeklődési kör számára tar­togat érdekességeket, és Nyír­egyháza idei művelődési programjának Jő indulását ígéri. építtető. amennyiben telep- szerű, többszintes lakást épít. Kedvezmény azonban nem­csak gyermekek után jár, hanem a nem kereső eltar­tottakra is, szem ilyenként 20 ezer forint. Az új rendelke­zések gondolnak az építeni szándékozó, de még gyer­mektelen fiatal házasokra is. Azoknak a fiatal házasoknak az esetében, alsói sem a férj, sem a feleség nem töltötte be még a 35. életévet, két ..megelőlegezett'’ gyermek után 6 évig 60 ezer forint kedvezményt kapnak. Amennyiben 6 éven belül a családban nem születik gyerek, úgy a megelőlegezett kedvezményt megvonják. Ha Pedig csak egy gvermek szü­letik, úgy az előlegből 30 ezer forintot vonnak le. Mind­ezek persze nem jelentik.azt, hogy akinek nyolc gv-reke ván és egy-két eltartottja, az már ingyen juthat saját lakáshoz Hiszen az együt­tesen nyújtható kedvezmé­nyek haladhatták meg a lakás létesítési költségének 45 százalékát. Akik tagjai szeretnének len­ni a lakásépítő szövetkezet­nek és így akarnak lakáshoz jutni, azoknak a következő kiadásokat kell saját erőből fedezni. Először is biztosítani Baleset alig volt több, mégis újra, súlyosabb a hely­zet, mint egy évvel koráb­ban volt — ez tűnik ki az elmúlt évi baleseti statiszti­kából, amelynek elemzését a közelmúltban végezte el a megyei rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztá­lya. A balesetek okairól, s egyes következtetésekről Sz. Nagy János rendőr őrnagy osztályvezetőtől kértünk tá­jékoztatást. A forgalom számottevően emelkedett 1970-ben. Az ár­víz utáni helyreállítási mun­kákban nagyon sok, más me­gyei gépkocsival is részt vet­tek. Nagy forgalmat jelen­tett az ország minden részé­ből Szabolcsba irányuló ter­ményszállítás. A gépjármű- technikai vállalat révén sok új gépkocsi vizsgáztatását végzik Nyíregyházán, ahová a vállalat hozza a szovjet importból hazánkba érkező tehergépkocsikat. Általában a gépjárművek száma is emel­kedett. Ezek tehát olyan tényezők, amelyek befolyásolták ma­gát a baleseti helyzetet is. Az összes balesetek száma ennek ellenére egy év alatt mindössze hattal emelkedett: 1526 különböző fokú balese­tet tartalmaz a statisztika. Ez a minimális növekedés fi­gyelemre méltó, hiszen az országos átlag meghaladja az öt százalékot. Ha azonban osztályozzák a baleseteket, korántsem ked­vező a kép, mert az ará­nyok a súlyos, sőt halálos balesetek felé tolódtak el. A korábbi 54-gyel szemben az elmúlt évben nyolcvan halá­los kimenetelű közlekedési baleset történt Szabolcs- Szatmárban. s ezek következ­tében 87 ember vesztette éle­tét, a korábbi 57-tel szem­ben. Ebben megelőzzük a miénktől sokkal nagyobb forgalmú és több járművel rendelkező megyéket is. A súlyos sérüléssel járó balesetek száma tavaly meg­haladta az ötszázat, s ez is 16 százalékos emelkedés. 638 ember szenvedett súlyos sé­rüléseket. s az országos rang­sorban — sajnos — a negye­dik helyet foglalja el Sza­bolcs. A rendőrség szakemberei kimutatták a károkat is: amelynek meghaladja kell a telek vételárát. aa átírással járó vagyonátruhá­zási illetéket, továbbá a be­ruházás bonyolítási költségét. Mindezeken túl a levonásba kérölő állami kedvezőt '•-ív­nyel csökkentett összeg 23 százai •'•kával is rendelkezni­ük kall. \z építtetők az eph a 1 ’ jutkezés elfogadása u*á.n kölcsönt vesznek igénybe. A kölcsönt 120 ezer forint'® évi 2 százalékos, ezen felüli ősz- szeg ufán évi 6 száz-’•"••••á kamattal biztosítja az OTP. ,A kő1 csőn ük visszafiz - * m határideié 35 év. Az induló összeg és a lakásépítés tel­jes összege természetesen változhat, hiszen a lat-ás il&gysáe'a. a kivitelezési technológia métává1 asztäsa módosíthat az árakon. A nyíregyházi lakásépítő Szövetkezet szervező bizott­sága mar megküldte részle­tes tájékoztatóiét a városban lévő Vállalatók és intézmé­nyek gazdasági, szakszerve­zeti és társadalmi szerveihez, így az érdeklődők tőlük ’ n- hatiák meg az árakra és egy*h ’’-öltséo'-kre vonatkozó részletes felvilágosításokat, valamint itt jelentkezhetnek a lakásépítő szövetkezetbe. (horváth) a 4,3 millió forintot. Ez csak a helyszínen, többnyire a ’ göp’jáffúűVekbén keletkezeit kár,, s nem tartalmazza a munkából kiesett napokat, az orvosi és egyéb költsége­ket, amely többszöröse lehet ennek az összegnek. Területi bontásban Nyír­egyháza, illetve a nyíregy­házi járás vezet, a balesetek­nek több, mint a fele történt itt. De sok baleset volt a mátészalkai, a fehérgyarmati és a kisvárdal járásban, ahol szintén növekedett, elsősor­ban a súlyos közlekedési bal­esetek száma. A járművek szerinti osztá­lyozásban magasan vezetnek a motorosok: akik tavaly 364 balesetet okoztak. A sze­mélygépkocsik vezetőinek hi­bájából nagyjából a ko­rábbival azonos, a te­hergépkocsi-vezetők hibá­jából viszont sokkal többi baleset történt. Kerékpáro­sok 212 esetben vétettek végzetes hibát, s a közhiede­lemmel szemben nagyon bal­esetveszélyesek a gyalogosok- mert például tavaly 153 alka­lommal váltottak ki balesetet megelőző okot (elsősorban fi­gyelmetlen közlekedéssel, fék- távolságon belül léptek 1 járművek elé.) A járművezetők felületes­ségére és gyakran tapasztal­ható felelőtlenségére hívják fel a figyelmet az alábbi szá­mok. Megállapíthatóan gyors­hajtás miatt 283, az előzési szabályok megsértése miatt 145, az elsőbbségi jog meg nem adása miatt és a sza­bálytalan kanyarodás miatt egyaránt 138 baleset történt. Sajnos, a statisztika nem tükrözi híven a legnagyobb ellenfél, az alkohol jelenlé­tét a baleseteknél. Tavaly ugyanis 69 esetben volt a közvetlen ok az ittas veze­tés. Hogy milyen gyakori as italfogyasztás, mutatja: ta­valy 879 esetben kezdemé­nyeztek szabálysértési eljá­rást szeszes ital fogyasztása miatt. De nagyon sok más eset is van. mert például 835 esetben értek tetten jogosít­vány nélkül vezetőket, s 230 volt azoknak a száma, akik üzemképtelen kormánnyal, fékberendezéssel is közútra vitték járműveiket. És ezek csak a felderített, tettenért járművezetők. M. S. j

Next

/
Thumbnails
Contents