Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-24 / 46. szám

f0ti. február M. KEL1Y MAGVARORSZ*C I. <4M 9. A tömegek hangja az ülésteremben Felár, kedvezmény, gyors fizHés Előnyösebb szerződéseket .s köihetnek a téeszek 1945 ŐSZÉN MEGKEZDŐ­DÖTT a választási csata. A Magyar Kommunista Párt jelszava: „Kenyeret, jó pánit, rendet!” A fenyegető éhín­ség, az infláció, a bizonytalan közbiztonság viszonyai köze­pette ez a jelszó fejezte ki az ország érdekeit Munkások festették éjszaka a falakra a 4-es számot — a 4-es lista vo,t a kommunista. A sorshúzás szerint az 1-es listán a Nemzeti Paraszt­párt, a 2-essn a Magyar Ra­dikális Párt, a 3-ason a Pol­gári Demokrata Párt, a 4-esen az MKP, az 5-ösön a Függet­len Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt a 7-esen a Szo­ciáldemokrata Párt indult, A ti-os kocka azért maradt üre­gen, mert a Katolikus Nép­párt, amely az Országos Nem­zeti Bizottságtól — a Szövet­séges Ellenőrző Bizottság jó­váhagyásával, amely a béke­kötésig ilyen jogkörrel ren­delkezett — kért és kapott pár talap.'íási engedélyt köz­vetlenül a választások előtt visszalépett. A klérus elhatá­rozta, hogy megőrzi a „pol­gárság” egységét. Amin az Volt értetődő, hogy a demok­ratikus fejlődés minden ren­dű és rangú ellensége a Füg­getlen Kisgazda, Földmunkás,. ég Polgári Párt mögött ser*»' kozzék fel. A MAGYAR POLITIKAI ÉLET már többféle kisgazda- pártot ismert. Az, amely 1945-ben újjászerveződött, baloldali parasztemberek és értelmiségiek pártja volt. A jobboldal azonban, nem egy kifejezetten fasiszta, a Hor- thy-rendszert restaurálni aka­ró politikus is, más legális lehetőség híján oda tömörült. Dobi István írja emlékiratai­ban, hogy ő, a régi baloldali parasztpolitikus, ha Szőnyből Budapestre, a pártközpontba hívták, csupa ismeretlen fi- csurt látott ott, alig akadt egy-egy ismerősre. Ennek a kisgazdapártnak volt a szö­vetségese a Horthy-rendszer negyedszázados népbutitása. Közvetlenül a választások előtt Mindszanty hercegprí­más pásztorlevélban támadta a népi demokrác'át, s az ink­vizíció korát idéző vallásos frázisokkal lazított a Magyar Kommunista Párt ellen, in­tette híveit az „isten, haza és magántulajdon” tiszteleté­re Révai József válaszolt ezek- in : az agitátoroknak a Sza­bad Népben, a választás nap­ján. 1945. november 4-én: „A kaíandoroolitikusok politiká­ja- hazafi atlan és nemzet­ellenes... A kommunista kül­politika azért hazafias, ami­ért belpolitikánk is az, mi nem a reakció, hanem a de­mokrácia erőire alapozzuk a magyar sorsot. A hazafiság Ismérve nemcsak a nemzeti érdekek védelme kifelé, ha­nem a népi érdekek védelme befelé is. Az a párt, a legin­kább nemzeti párt, amely pem alkuszik a nép ellensé­gé vei. A Magyar Kommu- p'sta Párt az egyetlen párt, pmely nem kötött soha alkut p nép rovására. Van-e párt, ame’v ezt mondhatja magá­dról? Nincs!” ezen a választáson « Kdsgazdapárt — a hazai, de p nemzetközi reakció örömé­re 'S — megszerezte a szava­zatok 57 százalékát, s ezzel 2 ’5 man lábjmot. abszólú* pa-lamenti többséget. A komm u-rsta párt több. mint ßOO 000 szavazatot, a? összes szavazatok 17 százalékát kap­ta és 70 mandátumhoz jutott. A Szociáldemokrata Párt vá­lasztási eredménye 17 száza­lék és 69 mandátum, a Nem­zeti Parasztpárté 6,8 száza­lék és 23 mandátum. A Pol­gári Demokrata Pártnak két képviselője jutott be a t. Ház­ba, a Radikális Pártból egy sem. Az 1945-ben megválasztott nemzetgyűlés — amely első ízben november 29-én a fű- tetlen, jéghideg Országház­ban ült össze, — elsőként, 1946. februá’- 1-án, a köztár­saságról szóló törvényjavas­latot alkotta meg. Ahogy 1918. novemberében, a tör­vényjavaslat megszavazása és az első köztársasági elnök megválasztása után (az addi­gi múüszterelnök, a kisgaz­dapárti Tildy Zoltán lett a köztársasági elnök), a kor­mány tagjai és képviselőik a parlamenti lépcsőkre vonul­tait és népgy ülést tartottak. A FIATAL MAGYAR KÖZ­TÁRSASÁG ellenségei — akiknek még bőségesen vol­tak szövetségesei az ország­gyűlésben is — spekulációval, a közellátás elleni támadások­kal igyekeztek rontani a han­gulatot. Falun a földbirtoko­sok — a Kisgazdapárt jobb- szárnyának támogatásával — a feji í-visszaszöezésév el pró- T bájkoztak. A. tömegek rendkí­vül nehéz körülményeik kö­zött, sokszor éhezve dolgoz­tak az újjáépítésen, amelynek úiabb és újabb sikerei szület­tek. Nam egyszar tüntetések­kel adtak hangot a reakció mesterkedései feletti felhábo­rodásuknak. Az újonnan föld­höz juttatottsk küldöttségei egymást érték Budapesten, — A földreform elleni támadá­sokat tették szóvá. Legna­gyobb bizalmuk a kommunis­ta pártban, a kommunista képviselőkben, miniszterek­ben volt. S a kommunisták is bíztak a népben. A töme­gekhez fordultak a nehéz helyzetekben, 1946. március 7-én a Hősök terén a Balol­dali Blokk, amelyben a kom­munisták javas1 atára az MKP, a Szociáldemokrata Párt, a Parasztpárt és a Szak- szervezeti Tanács tömörült, hatalmas tömeggyűlést ren­dezett. Ez a háromszázezres munkásgyűlés, s az ország­szerte lezajlott hasonló meg- mozduláisok megmutatták, hogy a parlamenti arányszá­mok nem tükrözik a valódi erőviszonyokat. A Baloldali Blokknak a nagygyűlés hatá­rozatával alátámasztott köve­telésére a Kisgazdapárt ki­zárta a pártból Sulyok Dezsőt és húsz legexponáltabb jobb- oMali képviselőiét, miután a Kisgazdapárt demokratikus szárnya nyilvánosan is ma­gáévá tette a Baloldali Blokk követeléseit A jobboldal bomlása megkezdődött. S AZTÁN TOVÁBB FOLY­TATÓDOTT az úgynevezett Magyar Közösség leleplezésé­vel. Ez a titkos társaság, airne'v ellenforradalmi puccs előkészítésén munkálkodott, bizonvos s-álakat találj a Kisgazdapárthoz, és a veze­tése alatt álló Parasztszövet- séghez. Az összeesküvést a demokratikus rendőrség, amelynek élén Rajk László kommunista belügyminiszter állt, 1947 januárjában lelep­lezte. Egymást követték a fej­lemények. Nagy Ferenc mi­niszterelnök, a nyílt ímperia- 1 istabarát politikai támogató­ba Svájcba utazott .szabadság­ra” Amikor 1947. május 28- án a kormány hazahívta. hogy tisztázza magát, a mi­niszterelnök maga helyett egy levelet küldött: lemon­dott és Amerikába emigrált. Néhány nap múlva illegálisan átlépte a határt Varga Béla, a Kisgazdapárt alelnäke, a t. Ház alelnöke is. Amikor 1947. június hó 10-én Kossá István alelnok hosszabb szünet után (az előző ülés április 22-én volt) megnyitotta a Ház ülését, Guba Mihály képviselő, a Kisgazdapárt nevében, napi­rend előtt szót kért: — A Független Kisgazda­párt nem mondhat ítéletet Nagy Ferenc és Varga Béla büntetőjogi felelősségéről, mert annak elbírálása a füg­getlen bírák feladata. Azon­ban a pártnak is meg kell állapítania, a miniszterelnök és a nemzetgyűlés elnöke szökésének ténye bűntudatuk mellett tesz tanúságot és eb­ből mindenki levonhatja a természetes következtetése­ket. Amikor Nagy Ferenc nem tért haza külföldről, Varga Béla pedig utánaszökött, azonosították magukat a rom­jaiból véres verítékkel épít­kező Magyarország ellensé­geivel és rágalmazóival, és ezért csak megvetés kísérheti őket útjukon. MÉG EZEN AZ ÜLÉSEN ELMONDTA bemutatkozó beszédét Dinnyés Lajos, az új miniszterelnök. Dinnyés a Kisgazdapárt polgári szárma­zású baloldali ítészéihez tarto­zott Bemutatkozó beszédében ezt mondta: — A magyar reakció mély- magyarjai és a múltat visz szaváró sámánok ügyes takf kával bafásakelődtek külön! sen a Kisgazdapártba és or nan kezdték meg nép- é nemzetellenes munkájuk- Nekik nem a nemzet, a m- gyar demokrácia volt a for­tes, hanem egyéni céljaik... koalíció miniszterelnöke vr gyök t Nemzetgyűlés, é mint ilyen akarom ellátni teljesíteni kötelességemet... Dinnyés — bármennyit 1 támadták a padsorokban he­lyet foglaló reakciósok, akii- kel a miniszterelnök nemre giben még egy párthoz tartó zott — állta a szavát. A kor­mány benyújtotta, az ország- gyűlés pedig elfogadta a há­roméves tervről szóló tör­vényjavaslatot, amelyet a kommunisták dolgoztak ki, s amely magával hozta az egész gyáripar állami ellenőr­zésének megszigorítását, az állam hatékony beleszólását a gazdasági irányításba. A há­roméves terv az ország újjáépítésének terve volt, végreha’tásában, az üzemi bi­zottságok révén érvényesült a közvetlen munkásellenőrzés E terv megindulása a Kom­munista Pártnak, amely a fo­rint megteremtésével már megmutatta, hogy ereje az ország érdekében végrehajtott tettekben nyilvánul meg, újabb sikert jelentett. A KŐVETKEZŐ VÁLASZ TÄSOKON, amelyeket 1947. augusztus 31-re írtak ki, a Baloldali Blokk pártjai, s különösen a kommunisták rneynövekoAett tekintéllyé1 indulhattak. Pintér István KB vetkezik: „1-es lista, első párt”. Múlt év szeptemberétől a megye három tsz területi szö­vetsége és az érdekelt fel­vásárló vállalatok képviselői között egymást követő tár­gyalások folytak a jobb kap­csolatok kialakítása érdeké­ben. Zöldséges göngyölegeiknek például 2 százalék Donyolitási díj ellenében a MEK köz­reműködik a göngyölegek be­szerzésében, sőt saját kész­letéből is kölcsönöz ilyet tsz-cknek és segítséget ád a szállítások megszervezésé­ben. A konzervgyáraknál „mó­dosító” megállapodás szüle­tett: a meghatározott ter­mésmennyiségen felül esetleg átveszik a gyárak a szerző­dött terület teljes, a minő­ségnek megfelelő termését is. A vetőmagellátás javítá­sa érdekében a Nyíregyházi Konzervgyár a vetőmagter­melő gazdaságokkal termel­tetési kapcsolatba lép. A TESZÖV-ök kívánságának megfelelően, a konzervgyár 3 napi norma szerinti gön­gyölegkészletet biz.ősit be­ICét évig tartó építkezés után elkészült a régen várt kiránduló- és szórakozóhely, a Tölgyes vendéglő Nyíregy­házán. Festői környezetben alakították ki az új vendég­látót a sóstói erdőnél. Gépe­sített konyhája, mosdó- és mosogatóhe.yiségei három­száz személy kiszolgálására alkalmas. A szép, parkosított kerthelyiségben kétszáz fő foglalhat helyet, a zárt étte­remben száz. Az épület fe­dett teraszán további hatvan vendég étkezhet, szórakozhat. Az udvarban beépített flek- ken-és szalonnasütő hely talál­ható. Az új Tölgyes vendég­lő két műszakban tart majd nyitva. A vadászidőszakokban — Minden héten megtar-* ittam ötven lottót magam­nak — mondta a kihallgatá­sán Kutasi Albert 45 éves zsurki lakos, volt postahiva­tal-vezető. — Az árát termé­szetesen befizettem, de nem a fizetésemből hanem az ál­talam elsikkasztott pénzek­ből. Két találatom általában minden héten volt, de tíz év alatt mindössze kétszer volt hármasom .. Négyesem vágj’ ötösöm sohasem lett Pedig mindig reménykedtem .. Kutasi Aibert 1961-től Sikkasztott a postán, s több százezer forintos kárt oko­zott. Tulajdonképpen ő ed­dig a hatvanas évtized legna­gyobb szabolcsi sikkasztója. Kutasinak két évtizedes postai múltja van, s 1952 óta hivatalvezető Zsurkon. Te» endői közé tartozott egyebek között az OTP-takarékbeté- tek kezelése is. Kutasi jól ismerte az ügy­kezelést és innen vette a merszet, hogy hozzányúljon a társadalmi tulajdonhoz. Főként kétféle eljárást köve­tett: a befizetett pénzeket bevételként nem számolta el az ellenőrző lapon, vagy fik­tív visszafizetéseket könyvelt el. Gyakorlatilag két könyve­lést vezetett: egyet az ügy­félnek a betétkönyvben (ez volt a valós, többnyire), és külön egyet az OTP-nek, az ellenőrző lapon. Ez merőbe” tétdíj nélkül. S amennyiben a szállító gazdaság uborka esetében a szártalanítást is vállalja, kilónként 10—25 fil­lér közötti térítési díjat fizet a konzervgyár. A konzerv­gyár külön }s ösztönzi a ter­melő gazdaságokat zsenge borsó caéplésáre. Ezért fela­jánlja, hogy 45 finomságú fokig a „kiváló ár” felett további 10 ,szá/.,l os felárat biztosít. A gabonafelvásérló és fel­dolgozó vállalattal is sikerült megállapodni abban: a szál­lított termény garatba la­pátolásáért, zsákból garatba öntéséért vagy telt zsákok máglyarakásáért egységesen 80 fillért. Illetve 1 forintot fizet a vállalat mázsánként. A tejiparral ugyancsak több módosításban történt megállapodás. Ahol másképp nem tehet, ott továbbra is bizalmi alapon történik a zsírszázalék, valamint a „fi­zikai tisztaság" megállapítá­sa. Ugyanis ez csak közös megegyezéssel lehet kötelező érvényű. Bizalmi alapon tör­ténő átvétel esetén a válla­különféle vad ételféleségekkel bővítik az étlapok választé­kát. A vendéglő felszerelés­ben, a zöld színű tölgy- és._ makkfigurákkal díszített tá­nyérok. edények is jelzik a vendéglő „vadászjellegét.” Az egész épület központi fű« téses, így á téli üzemeltetése is megoldott, A másik új vendéglátóhely az Északi körúti étterem­presszó, a „Körúti étterem”, Ebben is háromszáz adagos konyha épült. A zárt étterem kényelmesen száz fő elhelye­zését biztosítja. Az étterem­nek a körút felőli részén to­vábbi harminc vendég elhe­lyezés» lehetséges. A pr<*z­különbözött a valóságtól. A számadást Kutasi az OTP nyíregyházi fiókjához küldte, ahol felülvizsgálták és a törzskartonra vezették. Gya­korlatilag nagyon nehéz lett volna ebben az időben „le­buktatni”, hiszen, olyan el­lenőrzésre, ami felderíthette volna cselekményeit, csak nagy munkával kerülhetett volna sor. Kutasi lényegében 25 betét­könyvvel manipulált, (illetve ezek ellenőrző lapjain), és a kamatokkal együtt 836 ezer forint kárt okozott. 1969 őszén az OTP új be­tétkönyveket bocsátott ki, azzal, hogy a régieket az el­lenőrző lappal együtt be kel­lett kü.deni a nyíregyházi fiókhoz. A betétkönyvek cse­réjére 1970. februárjától kezdve került sor. Kutasi lebukása szinte csak idő kérdése volt. Azokat a betéteket, amelyeknél az el­lenőrző lapon lévő összeg nem egyezett a betétköny­vekkel, nem küldte el az OTP-nek, így is megpróbálva késleltetni a felfedezést. Tíz betétkönyvet megsemmisí­tett, nyolcat pedig a lakásán rejtegetett Azután megindult a vizs­gát és fény derült minden­re. Kutasi a kihallgatásán így egészítette ki vá ászát arra a kérdésre, hogy hová lett * pénz; — Elismer»*, hegy »end» lat ellenőrzéseket végez. Aa ellenőrzés megkezdését azon­ban bejelenti a tsz-nél, ht gy az is képviseltesse magát. A vállalat exportfelárat ajánl mindazoknak a tsz éknek, melyek szerződésijén vállal­ják, hogy az 1969. évi meny» múségnek megfelelően szál­lítanak juh tejet. Az export- felárat az év végén számol­ják el. éspedig I. osztályú tej után 50 fillért, II. osztályé után 40 fillért literenként. Megállapodás a húsiparral; hízott sert»*, vágómarha átj- adása esetén, ha a kitűzőit átvételi idő 2—3 órát vagy több időt késik, arányosa* csökkenteni kell a súlylevo- nást. (Sertésnél fél és 1 kiló»» val, szarvasmarhánál a tel» jes súly fél, illetve 1 szá­zalékával.) A vállalat köte­lezi magát 12 munkanapon belüli fizetésre! Ha ez még­sem történne meg, úgy a szállító gazdaságok kérhetik a késedelmi kamat megfize­tését. (asztalos! szó harmineszemélyes és * Móricz Zsigmond tér felé to­vábbi negyven fő elhelyezé­sére van lehetőség. lit, herendezkednek az ut­cán át "váló étkeztetés bizto­sítására is. A központi fűté- ses, modem épület II. osz­tályú besorolású lesz. Az egészségügyi követel­ményeknek megfelelően kü­lönböző előkészítő helyiségek — földesáru előkészítő, feke­te-fehér mosogató, fűtő- és hűtőfelszer elések — készül­tek mindkét új vendéglátó- helyen. A Tölgyes étterem május 1-én nyit szeresen fogyasztottam alko­holt. Reggel két-három fél de­ci barackot ittam, hivatal után ugyanezt és két-három pohár sört. Az orvosok meg­vizsgáltak és megállapítot­ták a nyomozás során, hogy Idült alkoholista vagyok. Ez­zel egyetértek. Főleg az utób­bi négy évben csak akkor nyugodtam meg, ha ittam, mert állandó idegfeszültség­ben éltem. Tudtam, hogy egyszer rájönnek visszaélé­seimre, s az italban kerestem megnyugvást A kör tehát teljes: azért sikkasztott hogy lottózhas­son, aztán azért lottózott, hogy sikkasztásait visszafizet­hesse, majd az egész miatt annyira ideges lett hogy in­ni kezdett. A nyíregyházi megyei bí­róság dr. Ardai Pál tanács« Kutasit nyo.c év szabadság- vesztésre büntette, hat évi* eltiltotta a közügyektől, ezen­kívül kötelezte, hogy a sza­badságvesztés tartama alatt kényszerelvonó kezelésnek vesse alá magát. Kötelezte a bíróság arra is Kutasit, hogy az eddig meg nem térült 418 ezer forint kárt és kamatait térítse meg. Az ítélet nem jogerős, a* ügyész súlyosbításért, a vád­lott enyhítésért fellebbezett. Másodfokon a Magyar Nép- köztársaság Legfelsőbb Bíró­sága dönt az ügyben. tkU*j Nyitás tavasszal Elkészült a Tölgyes vendéglő és a Körúti étterem <f. P ) A tárgyalóterembOi Az évtized sikkasztása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents