Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-21 / 44. szám

Wn Mt«,?»- ft: S. »%M 7. Világcsúfság a hatalmasak érdekében RASSAY KÁROLY LIBE­RÁLIS ELLENZÉKI POLI­TIKUS nagyon kesergett azon a vacsoráin, amelyet 1922 júniusában tartottak pártjában. Ezt a pártot bi­zony alaposan megtépázta a második nemzetgyűlési vá­lasztás. — Nagy harc folyt le, amelyben mind a képviselő- jelölteknek. mind a válasz­tóknak kijutott a szenvedés. A csata után kénytelen va­gyok megállapítani, hogy a személyileg elbukott jelölte­ken kívül elbukott a tör­vénytisztelőt, a tisztesség és a becsület... Én a mai nem­zetgyűlést nem tekintem tör­vényes képviselőtestületnek, hanem csak a hatalom által erőszakkal megteremtett tényleges alakulatnak... En­nek a nemzetgyűlésnek er­kölcsi alapja nincsen: bűnből erkölcsi alap nem szánmaz- hatik. Magyarország nem ma- ra**iat a demokrácia tenge­rében világ csúfjára a reakció szigete. A „világcsúfság” már az új választó jogi rendelettel kezdődött, amelyet Bethlen István — mert a parlament­tel nem tudta elfogadtatni — a nemzetgyűlés feloszlatása után rendeleti úton léptetett életbe. A megszigorított fel­tételek szerint jóval keve­sebben szavazhattak, mint két évvel ezelőtt. Tízévi ál­lampolgársághoz, kétévi egy helyben lakáshoz, s különbö­ző iskolai végzettséghez kö­tötték a jogot. Igaz, cserében a nők egy kis része is szava­zati joghoz jutott, közülük választójogot kaptak azok, akik 30. életévüket betöltőt-. tek. legalább négy elemit vé­geztek, mint törvényes fele­ségnek legalább két gyerme­kük van, vagy saját kerese­tükből tartják fenn magukat, továbbá a nyolc középiskolát végzett nők, vagy hasonló képzettségű férfinak a fele­sége. Mindezek azonban csak Budapesten és a törvényható­sági jogú városokban .szavaz­hattak titkosan, mindenütt másutt ismét nyílttá vált a szavazás. A mandátumnak 71 százaléka a nyilt szavazást*; kerületekre esett! A VÁLASZTÁSOKON 2 882 OÖO-en (1920-ban 3 200 000-en) rendelkeztek választójoggal. Leszavaztak mindössze 1 813 000-en. A terrorral megfélemlített nyűit szavazásos kerületekben győ­zelmet aratott a kormány­párt, a titkos választókörze­teit ben azonban vereséget szenvedett. Bejutott a parla­mentbe 25 szociáldemokrata képviselő is, de előzőleg a párt vezetőinek le kellett paktálnia Bethlennel: ígéreteit tettek, hogy a Szociáldemok­rata Párt ellenzékieskedése nean veszélyezteti az úri Ma­gyarország alapjait. A képviselőházban ült negyvenegy nagybirtokos,_ ti­zennégy középbirtokos (500- tól 1000 holdasig), húsz kis­birtokos (mind 50 holdon fe­lüli) tizenkét bankár, rész­vénytársasági igazgató, har­mincnyolc ügyvéd (általában iparvállalatok és bankerde- keltségek jogászai), tizennégy pap, tizennégy aktív állam: es megyei főtisztvlselő, hu­szonegy nyugdíjas állami tisztviselő, huszonnyolc egye­temi tanár, öt bíró, kilenc új­ságíró, öt hivatásos katona­tiszt. huszonöt volt minisz tér, tizenhat volt államtitkár, nyolc kormánybiztos, és ti­zenhét volt főispán. Munkás dolgozó paraszt egy sem. . Jóllehet, ebben a képvrse- loházban egymást követték a látványos botrányok, a való­ságban a Kormány engedel­mes eszközeként működött. Mielőtt mandátuma lejárt volna, elfogadta a felsőház ipeggaerveaéséről szóló XXII. törvényről szóló javaslatot. Ennek az 1926-ban készült törvénynek az első világhá­borús összeomlásig működött főrendiház volt a példaképe. Ebben hercegek, grófok, egy­házi méltóságok foglaltak he­lyet, akiknek joguk volt a képviselőház által elfogadott törvényeket megmásítani. A GYAKORLATBAN csak nagyon ritkán támadt ellen­tét a képviselőház és a felső­ház között A kormány irá­nyítása alatt álló közigazga­tás, a különböző hatóságok, a rendőrség és a csendőrség tel­jes biztonsággal akadályozta meg a nép akaratát valóban kifejező jelöltek megválasz­tását. Az 1925 tavaszán — az illegális Kommunisták . Ma­gyarországi Pártja kezdemé­nyezésére — megalakított Magyarországi Szocialista Munkáspárt egyszerűen nem juthatott választókhoz. Az MSZMP megalakulása után egy hónappal, 1925 májusá­ban kísérletet tett rá, hogy részt vegyen a budapesti község választásokon. ’Enge­délyt az ’ indulásra azonban nem kapott. Á politikái rend- ' őrség ugyanakkor hajszát kezdett az MSZMP vezetői ellen. • Egyidejűleg érzékeny csapást mértek az illegálisan dolgozó kommunistákra, ve­zetőik letartóztatásával. Nem sikerült azonban bebizonyí­tani, hogy az MSZMP vezetői egyben az illegálisan műkö­dő KMP-nek is tagjai voltak. Bethlen és rendőri apparátu­sa el kellett tekintsen az MSZMP betiltásától. Szervezeteinek működését a rendőrség és a csendőrség azonban, megbénította-. A párt az utolsó lehetőségig harcolt, hogy legalitását. ■ ifiű- ködésének feltételeit meg­őrizhesse. Az 1926 deoam he­rére Bethlen által kiírt par­lamenti választások előtt le­véllel fordult a szociáldemok­raták vezetőségéhez és ak­cióegységet javasolt. Azt ajánlotta, hogy a két párt között fennálló nézeteltérések ellenére indítsanak együttes harcot a köztársaságért a teljes egyesülési és gyüleke­zési szabadságért, a nyolc­órás munkanap törvénybe ik­tatásáért, az új földrefor­mért, és más követelésekért. A szociáldemokraták azonban nem voltak hajlandók erre az együttműködésre. Az MSZMP vállalta hát a választásokon való külön részvételt. A vá­lasztók elé elsősorban a köz­társaság és az új földreform jelszavával lépett — A vá­lasztási propaganda lehetősé­gét azonban minimálisra csökkentette a hatóságok megfélemlítése és terrorja. A bíróságok 1926-ban az MSZMP 273 harcosát ítélték el, ennél több MSZMP-tagoi internáltak, helyeztek rendőri felügyelet alá. & zaklattaSt más módokon a rend­őrök és csendőrök. Csupán a választási kampány he­teiben az MSZMP mintegy 500 agitátorát és szervezője! tartóztatták le. sokukat bí­rói ítélet nélkül hosszú időre internáló táborba zárva. AZ MSZMP nem is gon- lolhatott ilyen körülmények között arra. hogy mindenütt jelölteket indítson. A párt vezetői — az illegális KMP vezetőségével együtt — úgy döntöttek, hogy az észak­pesti és a Pest környéki lajstromos választókerület­ben, valamint Győrben, Sal­gótarjánban, Szolnokon, Gyo­mén, K vasváron és Gyöm- rőn próbálnák jelölteket ál­lítani. A választójogi tör­vény értelmében a választá­sokon való induláshoz meg­felelő számú aláírást kellett felmutatni Ezek összegyűjté­sét a rendőrség és a csendőr­ség akadályozta. Másutt, ahol a munkásolt és dolgozó pa­rasztok vállalták az aláírás­sal járó veszélyt, a válasz­tási hatóságok nem hitele­sítették az ajánlási íveket. Jellemző, hogy a kormány­párt 170 manuátumából 90- et végül is olyan nyitt szava­zásos kerületben szerezte meg, ahol ellenjelölt nem is indulhatott, s így választás egyáltalában nem volt. És ilyen módon folytak a sza­vazások 1928-ban, 1931-ben is, de a legkíméletlenebb vá­lasztás talán 1935-ben zajlott le Gömbös, a kormány feje titkos egyezményt kötött Eckhardt Tiborral, a legje­lentősebb ellenzéki párt, a Kisgazdapárt vezetőjével, hogy előre eldöntik: kinek lesz feltétlenül helye az új országgyűlésben. Eckhardt egy listát adott át Gömbös­nek, s ő megígérte: ezeket az urakat feltétlenül meg­választják, ha nem kellemet­lenkednek a kelleténél töb­bet a kormánynak. És aztán utasította az erőszakszerveze­teiket és a közigazgatási ap­parátust, hogy az Eckhardt- féle listán szereplőket meg kell akadályozni a választá­si győzelemben. 1935. március 20-án Endrődön csendőrsor- túz dördült, hét embert meg­öltek a kisgazdapárti vá­lasztási gyűlésre jelentkezők közül.: 1939-BEN A KORMÁN X már nem vállalhatta többé a nyilt , szavazás szégyenét. Csakhogy az 1938. XIX. ^ te. rendelkezései tovább szűkí tették, a választóik szárnál Választójogot csak az a 2£ éves férfi, illetve 30 éves n<. kapott, áld legalább 10 éve magyar állampolgár volt igazolni tudta, hogy 6 év óta ugyanabban a városban, községben lakik, s elvégezte az elemi iskola hatodik osz­tályát A hatóságoknak ezen­kívül joguk volt a kommu- nistagvanúsnak ítélt ál­lampolgárikat egyszerűen kihagyni a listából. Az ósz- szeírásnál a névjegyzékből Békéscsabán 12 000. Miskol­con 8000, Deberecemben 11 000, Pécsett 10 000 „gya­nús elemet” hagytak ki a listáról. Ilyen választások révén mandátumhoz jutott parlament volt az, ameiy tapsviharral vette tudomásul a Szovjetunió elleni hadüze­net bejelentését. Mindössze egy képviselő szólt tiltakozva közbe: Bajcsy-Zsilinszky Endre, — önnek nem volt joga... — kiáltotta Bárdossy mi­niszterelnök felé. Hangja azonban elveszett a véres bosszúról álmodok általános örömujjongásában. Ezt a képviselőt, aki bátran szem­beszállt a hitlerista megszál­lókkal is, a nyilasterror ide­ién Sopronkőhidán kivégez­téül Az 1939-ben megválasz­tott kénviselőház talán egyet­len becsületes,- tisztességes tagjának utolsó szavai ezek voltak: — A történelem engem fog igazolni. Én jó ügyért halok meg! Pintér István Következik: „Meghatott szívvel” Csúcsforgalom Nyíregyházán Nemcsak az új KRESZ segíthet A csendes Nyíregyházára nem lehet ráismerni a csúcs- forgalomban. Egy-egy órában, szinte világvárosi. Ezzel szemben a város útjai sző­kék, a forgalom egy pont ki­vételével irányítatlan, sok helyen zavaróak a jelzések. S ehhez most újabbak jöt­tek. Hiányzó jelzések A február 1-én életbe lép­tetett új közlekedésrendé­szeti rendelkezések nagy ré­szét örömmel fogadták a gépjárművezetők. Egyetlen kivételével: jobbra, kis ívben, csak zöld fényre lehet ka­nyarodni. Ez az új szabály lassítja a közúti forgalmat, és egy másik ugyancsak ér­vényben lévő szabálynak mond ellent Annak, hogy a zebrán a gyalogosnak el­sőbbséget kell adni. így ami­kor a gépjárművezető zöld­re jobbra kanyarodik és a szabályok szerint elsőbbséget ad a gyalogosoknak, a lám­pa már régen nem zöld. Nyíregyházi specialitás vi­szont a másik probléma, hogy nincsenek útburkolati jelzéseink. Bocsánatos bűn lenne, ha csak most nem lennének. De tavaly, tavaly­előtt, meg azelőtt sem vol­tak. Mert ha fél is festették azokat, pár hónapnál tovább nem tartottak. Ahol pedig vannak, azok is ésszerűtle­nek. Például a Szabolcs- szálló előtti utcából balra kanyarodó teherautók nem tudnak úgy befordulni, hogy ne menjenek keresztül a zá­róvonalon. Ésszerűbb lenne a záróvonal Szabolcs-szálló felőli végéből legalább két métert törölni. Balesetveszély 7 Nagyon veszélyes a Kálvin tér és a Széchenyi út ke­reszteződése. Ide feltétlenül indokolt lenne a besorolási sávok festése és a kereszte­ződésből hiányzik a közép­ponti kör. Jó lenne végre hi­vatalosan is eldönteni, hogy a Szabadság téren két útke­reszteződés van. Egyik a Zrí­nyi Ilona utca, az Is­kola utca, a Szarvas ut­ca és a Széchenyi utca kereszteződése, a másik a Kálvin tér és a Széchenyi ut­ca kereszteződése. Nagyon so­kan, kellő jelzések hiányá­ban, egynek veszik. Ez pe­dig, az amúgy is nagy bal­esetveszélyt még növeli. Uj fogalommal kell meg­ismerkedni a gyalogosan közlekedőknek is. Mégpedig a „csapódási távolság” ki­számításával. Erre pedig sa­ját érdekükben nem árt fel­figyelni. Ugyanis a nagy gépjárművek, különösen a pótkocsis teherautók, a csuk­lós autóbuszok kanyarodás­kor egy méterrel is arrébb emelik a kocsik végét A jár­dáról lelépő gyalogost ha nem számit rá előre, köny- nyen baleset érheti. ttosz- szabb a helyzet a szűk út­kereszteződésekben. Itt a nagy gépjárművek kanyaro­dását a sarokszegélykövek nehezítik, vagy egyenesen le­hetetlenné teszik. Ezen úgy segítenek, hogy a járműveik­kel felhajtanak a járdákra, mint az az Iskola utca és a Felszabadulás útja találkozá­sánál van. Érdemes lenne el­gondolkozniuk az illetékesek­nek azon is, hogy nem lenne e jobb nagy gépjárművek elől lezárni az ilyen útsza­kaszokat. Elavult táblák Sok útjelző, forgalomirá­nyító tábla nincs a helyén, sok pedig illetéktelenül fá­rasztja a forgalom résztve­vőit. Köztudott például az állomás előtti parkírozó be­járatáról, hogy itt a forga­lommal egyirányú. Ezt sem­Az ország egyik legnagyobb aknaexportáló vállalata a Szabolcs-Szatmár megyei MÉK. Tavaly nyolc országba szállították a híres .jonatánt Az almaszüret beícjuzéséw' egyidőbán kezdték meg f. a SKállítáöokat, s azóta-is vtart. Ek óv február közepéig ösz- szesen mintegy 5250 vagon téli álmát csomagoltak ' és szállítottak el a megrendelő országoknak. Ebből a Szov­jetunióba 3200 vagon alma került, de a MÉK nyíregy­házi és mátészalkai tárolói­ban ezekben a napokban is nagy munka folyik, végzik a szállításokat. Túl vagyunk február kö­zepén, de a hűtőházakban még jelentős, mintegy 500 vagon alma gondos előkészí­tését. végzik, s ebből is 60 százalék kerül exportálásra, főleg a Szovjetunióba. Kenyeres' Lászlónak. a MÉK igazgatójának tájékoz­tatása szerint a megye ter­melőszövetkezeti és háztáji gazdaságai becslések szerint mi sem jelzi. Mindenki tud­ja, hogy a Soltész Mihály utcán van a tanuló vezetők rutinpályája, ahol tanulnak, gyakorolnak, vizsgáznak. Ezt sehol sem jelzik a már ava­tott kézzel közlekedőknek, pedig igencsak elférne egy sebességcsökkentő vagy egyéb veszélyt jelző tábla. Az Orosi úton az ősszel a csatornázások miatt kitették a 30 kilométeres sebesseg- csökkentő táblát. Azóta vé­geztek a munkával, a tábla mégis ott van. Az megint más kérdés, hogy senki sem tart­ja be és senkit sem büntet­nek meg ezért. És legalább ennyire zavarja a közleke­dést a Sóstói út elbújt lám­pái és a Morgó előtti tér ha­talmas bokrai által zavart kilátás. A város legveszélyesebb útkereszteződései közé tarto­zik a Vasgyár utca és a Beth­len utca kereszteződése, vaui mint a Széchenyi utca és » Vasgyár ulca találkozása. Ha máshová nem is, de ezekre feltétlenül ráférne az állan-. dó rendőri forgalomirányítás, így ha nem is végleg, de ideig-óráig gyorsabbá és ve­szélytelenebbé lehetne tenni az egyre nagyobb lüktetésű nyíregyházi forgalmat. Horváth S. János meg legalább 500 vagon tel: almát tárolnak. Mi lesz ezeknek a sorsa? A MÉK a felvásárlást most is folytatja, a 11 telepén heten- ként 5—6 vagon tavaly tér Jnett álmát vásárolnak. A •teimelöszöveikeaetek, de fő­leg a háztáji termelők jobb értékesítési lehetőségekre várnak. Tudni kell viszont. aizt, hogy ezek az almák mérnem exportminöségűek. Ennék el­lenére a MÉK az őszi árak­tól magasabban vásárolja meg. így például a B III-as 60 mdlliiméter feletti aims őszi felvásárlási ára 1,50 fo­rint volt, most ezt 2,40 fo­rintért vásárolják, a hasonló nagyságú B. I-es és B Il-es minőségűért az ősszel fizetett 2, illetve 2,80 forint helyett 4 forintot fizetnek. Ennél magasabb árat nem tudnak , fizetni. Az országos és a fő­városi készletek azt mutat jak. hogy később sem lesz magasabb a múlt évben ten- melt alma idei ára. SS A tárgyalóteremből „Csendélet“ a bisztróban Részleteit a tárgyaláson tett vallomásokból: Orgov&n András vádlott: — Mi éhgyomorra ittunk, s ez erősen meglátszott rajtunk. Feka György vádlott: — Ha valakit én a verekedés so­rán megütöttem, azért saj­nálkozásomat fejezem ki. It­tasságom miatt nem emlék­szem a történtekre. Orgonán Kálmán vádlott: — Ott voltam, de nem vere­kedtem. Veres Ferencné tanú: — Én nem szolgáltam ki őket itallal, csak ételt vittem ne­kik. Tóba István tanú: — A vádlottak társaságában it­tam. Orgován András már járni sem tudott Két üveg bort kaptunk, az egyik üveg szája el volt törve. y A három vádlott szinte mgr gyakorlott a bíróság előtti védekezésben. A 31 éves Orgován András és a 25 éves Feka György már há­romszor. a 22 éves Orgován Kálmán pedig egyszer állt korábban bíróság előtt. Mind a hárman mándokiak, a két Orgován segédmunkás, Feka György foglalkozás nélküli. Korábbi bűntetteiket is majd­nem mindig együtt követték el — vagyis együtt vereked­tek. Rendszerint alapos kocs­mai italozás után került ezekre sor — miként leg­utóbb is, november 7-én. Délelőtt előbb az italbolt­ban ittak, aztán — már nem józanon — átmentek a fala­tozóba. Ott ettek és megitták a kapott két liter bort — et­től aztán jól berúgtak. Kü­lönösen Orgovár. András, aki nemcsak járni nem tudott, hanem el is aludt. Amikor fölébredt, újból italt kórt, dé nem kapott, Veresné megta­gadta a kiszolgálását. Erre Orgován kö­tekedni kezdett Fe­ka pofon vágott egy kávét ivó vendéget, — amin aztán ki­robbant a verekedés. Feka széket ragadott, s ez­után a két Orgován is szé­kekkel csapkodott, söröspoha­rakat dobált és válogatás nél­kül bántalmazta az eléjük kerülő vendégeket. Orgován Kálmán elővette a zsebkését es mindenkit megöléssel fe­nyegetett. A bisztróban harminc em­ber tartózkodott, s ók igye­keztek menekülni. Sokan megsérültek, mire mindenki ki tudott jutni az utcára. Or- govánék ekkor ott is folytat­ni akarták a verekedést, de a helyszínre érkező rendőrök elszállították őket. Csak Or- gován Kálmánnak sikerült el­menekülnie. de a kibocsátott elfogató parancs alapján őt » elfogták Budapesten. Ezután felmérték a bhsztró kárát: hetven (!) pohár, négy szék, egy asztal, hamutartók, s egy kancsó. Ezenkívül egy székkel lesodorták a hat standüveget is a pultról, azok összetörtek, s a bennük lé­vő ital elfolyt. A nyíregyházi megyei bí­róság dr. Margitics Imre ta­nácsa Orgován Andrást és Feka Györgyöt 2—2 év, Or­gován Kálmánt pedig 15 hó­nap szabadságvesztésre bün­tette, és két-három évre eltil­totta őket a körügyektől.- Ezenkívül kötelesek az oko­zott kárt megtérítem. Az ítélet jogerős ftaM* Jonatán, tavasszal MÉK'tájékoztató az alma áráról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents