Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-21 / 44. szám
VUXö PROlETÄRJAUGYESÖUETWf wamm Bvfolyam «. szám ÄRA 1 FORINT 1971. FEBRUAR 21» VASÄRNAF LAPUNK TARTALMÁBÓL} A megyei pártértekezleten elhangzottak nyomában (3. oidaí) I A folyékony hatalom (7. oldalt Mai sportműsor (11. oldal)' A tárgyalóteremből (5. oldal) Holnap hazánkba érkezik dr. Lubomir Strougal Dr. Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnöke — Fock Jenőnek, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének meghívására — hétfőn délelőtt néhány napos hivatalos baráti látogatásra érkezik hazánkba. AZ MTI DIPLOMÁCIAI MUNKATÁRSA ÍRJA: ' A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányelnökének látogatása jelentős esemény, fontos állomás a két testvéri ország kapcsolatainak fejlődésében. A magyar és csehszlovák párt- és kormány vezetőinek közelmúltbeli találkozásai is bebizonyították, hogy az országaink közötti sokoldalú együttműködésnek, gazdasági, műszaki-tudományos kooperációnak, valamint kulturális értékeink kölcsönös megismerésének és kicserélésének további gazdag lehetőségei és újabb formái vannak. A jó együttműködés alapját pártjaink nézetazonossága, közös szocialista céljaink és nemzetközi törekvéseink alkotják. Bizonyos, hogy dr. Lubomir Strougal miniszterelnök magyarországi látogatása is hozzájárul e törekvések további kiszélesítéséhez és megvalósításához. Lubomir Strougal látogatása jó alkalmat ad arra, hogy a két kormányfő áttekintse és újra kinyilvánítsa a magyar és a csehszlovák kormány nézeteit a nemzetközi kérdésekről, egyebek közt az amerikaiak indokínai agressziójáról, a közel-keleti helyzet politikai rendezését célzó törekvésekről, az arab népeknek az izraeli megszállással szembeni harcáról. Érdemes emlékeztetni arra, hogy a Varsói Szerződés országainak az összeurópai biztonsági konferencia létrehozására irányuló kezdeményezése és a tanácskozás napirendjére vonatkozó javaslat éppen a magyar, illetve a csehszlovák fővárosban fogalmazódott meg. A mostani látogatáson sorra kerülő eszmecseréken bizonyára az összeurópai konferenciával kapcsolatos kérdések is hangsúlyozottan szerepednek majd. Ami a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat illeti: éppen az elmúlt napokban tartotta Budapesten VIII. ülésszakát a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság. Ezen leszögezték: jó úton, örvendetesen fejlődik e téren az együttműködés. Tavaly 14 százalékkal növekedett a két ország közötti külkereskedelmi forgalom, s biztató, hogy meggyorsul a kooperáció fejlődése is, különösen a gépiparban. Ez év első hónapjában tárgyalt Budapesten a magyar és a csehszlovák külkereskedelmi miniszter, s e megbeszélésen aláírták a két ország közötti hosszú lejáratú kereskedelmi egyezményt. Eszerint a kereskedelmi forgalom növekedésének dinamikája az előző öt évnél is nagyobb lesz. Az 1971—1975- ös időszakrá kétmilliárd rubeles árucsere-forgalmat vettek tervbe, s ez a most lezárult tervidőszak forgalmi előirányzatánál 60 százalékkal nagyobb. Az ötéves tervidőszakban több mint 140 millió rubel értékben kerül sor kooperációs szállításokra Magyarország és Csehszlo vákia között sokoldalú kulturális kapcsolatok további lehetőségeit tárja fel és használja ki a még ebben a hónapban aláírásra kerülő, 2 évre szóló új kulturális mun katerv. Tel Aviv késlekedik a válasszal Az EAK pozitív feleletet adót! Jarring kérdéseire r A világszervezet New York-i székhelyén egyre elterjedtebbé válik az a felfogás. hogy Izrael többé nem terülheti el azt. amit mindig is elkerülni óhajtott: az általa „biztonságosnak” tartott határok megjelölését A Jarringnak adott igen pozitív, sőt a Reuter egy „nyugati” forrása szerint „elragadó” egyiptomi válasz teljesen hatástalanítja a mind ez idáig legerősebb izraeli érvelést Az EAK ugyanis — mint ezt széles körben tudni vélik — hajlandó aláírni a békeszerződést a zsidó állammal. Talán ezzel magyarázható az Egyesült Államok közel-keleti politikájának kisebb mérvű módosulása is. Érdekelt diplomáciai köröket idézve az AP azt írja. hogy Washington rá akarja bírni Izraelt, válaszoljon Jarringnak. mivel Egyiptom pozitív válaszaiban „soha vissza nem térő alkalmat” lát a megegyezésre. Az AP-nek a Jarring vezette tárgyalásokhoz ,,igen közelálló forrása” szerint a svéd diplomata az alábbi kérdéseket tette fel Egyiptomnak és Izraelnek. EGYIPTOM: 1. Hajlandó-e garantálni a szabad hajózást a térség »emze'közi vizein: hajlandó-e Véget vetni az ellenségeskedésnek, s elfogadni a térséf ti minden egyes államának azt a jogát, hogy békében éljen? 2. Hajlandó-e garantálni, hogy területe nem szolgál majd támaszpontul katonai vagy félkatonai akciókhoz szomszédos államok ellen? Egyiptom pozitív választ adott mindkét kérdésre, sőt. a részleteket taglalva, a következőkkel kapcsolatban adott hangot készségének: — véget vet á hadiállapotnak. elismeri minden fél jogát arra. hogy biztonságos határok között békében éljen; — beleegyezik, hogy a határ mindkét oldalán demili- tarizált övezetek legyenek; — elfogadja az ENSZ békefenntartó erőt. amely magában foglalná a Szovjetunió, az Egyesült Államok. Nagy- Britannia és Franciaország képviselőit; — beleegyezik, hogy ENSZ-csapatok állomásozzanak a Tiran-szoros bejáratánál fekvő Sarm-el-Seik erődben mégpedig olyan feltétellel. hogy ezek a csapatok csak a Biztonsági Tanács ha tározatával hívhatók vissza. IZRAEL; 1. Hajlandó-e teljesen kiüríteni a megszállt arab területeket? 2 Hajlandó-e a menekült- probléma igazságos megoldására törekedni? Izrael a kérdésekre nen válaszolt. A Reuter jól értesült információi szerint számítani lehet arra, hogy Izrael sem el nem utasítja, sem el nem fogadja Egyiptom javaslatait. Hírügynökségi jelentések utalnak arra hogy most sok múlhat az amerikai magatartáson. Az Egyesült Államok állítólag „komoly gesztust” vár Izraeltől — válaszul Egyiptom kezdeményezésére. Ennek konkrét formáját az izraeli sajtó egy diplomáciai „ellenoffenzívában” látja. Megjegyzik azonban a lapok, hogy Tel Aviv most már nehezen kerülheti el területi igényeinek pontos megjelölését. KÖZLEMÉNY az országgyűlési képviselők és tanácstagok általános választásának kitűzéséről A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány és a választási törvény rendelkezéseinek megfelel *en az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választását 1971. április 25-ére kitűzte. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa egyidejűleg az országgyűlési választókerületek számát 352-ben állapította február 22-én a választók meg és meghatározta az országgyűlési választókerületek területét és székhelyét. Az Elnöki Tanács megállapította egyúttal a fővárosi és a megyei tanácstagok számát is. Az Elnöki Tanácsnak ezek a határozatai a Magyar Közlöny február 22-i számában jelennek meg. A hivatalos lapnak ugyanezen száma tartalmazza a választások lebonyolításáról szóló kormányrendeletet is. megkezdődik összeírása A választási törvény végrehajtását szabályozó kormányrendelet részletesen rendelkezik a választók ösz- szeírásáról és a választók névjegyzékének összeállításáról. A választójogosult állampolgárokról új névjegyzéket kell készíteni. Ebbe fel kell venni minden olyan magyar állampolgárt, aki nagykorú, tehát 1953. április 26. előtt született, továbbá azokat, akik házasságkötésük folytán váltak nagykorúvá. Nem lehet a választók névjegyzékébe felvenni azt, aki közügyektől, illetőleg a választójog gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt áll, aki szabadságvesztés büntetését tölti, vagy előzetes letartóztatásban van, aki rendőrhatósági felügyelet alatt van, végül aki elmebeteg, tekintet nélkül arra, hogy gondnokság alatt áll-e vagy sem. A választásokon minden szavazásra jogosult állampolgárnak egy szavazata van. Minden szavazat egyenlő. A választók névjegyzékének összeállítása összeírólapok alapján történik, amelyeket a kijelölt összeíróbiztosok 1971. február 23—27. között osztanak ki. A választójoggal rendelkező személyek az összeírólapokat 1971. március 5-ig kötelesek kitölteni és aláírni. Ha valaki testi fogyatékossága miatt vagy más okból (kórházi ápolás, üdülés, stb.) az összeírólapot nem töltheti ki, azt helyettes hozzátartozója. szomszédja vagy az összeíróbiztos is kitöltheti. Az összeíróbiztos a kitöltött összeírólapokat legkésőbb 1971. március 6-án szedi be és a végrehajtó bizottságnak átadja. Az összeírólapok alapján a végrehajtó bizottság megállapítja, kik vehetők fel a választók névjegyzékébe. Ennek alapján a választók névjegyzékét legkésőbb március 20-ig elkészítik és azt március 22 —30-ig a végrehajtó bizottság hivatali helyiségében közszemlére teszik. A névjegyzék közszemlére tételével egyidejűleg minden választó a névjegyzékbe történő felvételéről írásban értesítést kap. _ A névjegyzékből történt törvényellenes kihagyás miatt a kihagyott személy, a névjegyzékbe történt törvényellenes felvétel miatt bárki kifogással élhet A kifogást a tanács végrehajtó bizottságánál március 22—április 3. között lehet írásban vagy szóban bejelenteni. Ha a végrehajtó bizottság megállapíts >a szerint a választók névjegyzékéből történő kihagy ás törvényen eines volt, a kihagyott személy adatait pótnévjegyzékbe kell felvenni. A végrehajtó bizottság -az általa alaptalannak tartott kifogásokat elbírálás céljából átteszi a j árásbí rósághoK, amely a beérkezéstől számított 3 napon bedül nem peres eljárásban, népi ülnökök közreműködésével, szükség esetén az érdekelteik meghallgatása után végérvényesen határoz. A végrehajtó bizottság ’ a kifogások, illetőleg a járásbíróság határozata alapján éa hivatalból módosított név» jegyzéket — a pótnévjegyzékkel együtt — 1971. április 10—14. között ismét közszemlére teszi. Ha választójogosult személy a választók névjegyzékének összeállítását követően állandó lakóhelyét megváltoztatta,' az új lakóhelye szerint illetékes végrehajtó bizottságtól leérheti felvételét a válaszók névjegyzékébe. A kérelemhez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint illetékes végrehajtó bizottság által kiadott igazolást arról, hogy a kérelmezőt a választóit névjegyzékébe falvettós. A választási szervek A választásokat különböző, társadalmi jellegű választási szervek: választási elnökségek, országgyűlési választó- kerületi bizottságok és szavazatszedő bizottságok bonyolítják le. Az országos választási elnökség 1971. március 8-án alakul meg. Tagjait a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége jelöli ki. Az országos választási elnökség tagjai a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke előtt tesznek esküt. Az országos választási elnökség az ország egész területén’ őrködik a választások törvényessége felett; feladata a többi között a helyi választási elnökségek és az országgyűlési választókerületd bizottságok munkájának irányítása. Ezenkívül elfogadja és nyilvántartja az országgyűlési képviselőjelölteket, közhírré teszi a választás országos eredményéit. 1971 március 8-án a fővárosban, valamennyi megyében, városban, fővárosi kerüJelentés a laoszi harcokról A Patet Lao fegyveres erői súlyos veszteséget okoztak a dél-vietnami zsoldosok egy különleges harci feladatokra kiképzett rohamszázadának, amely Laosz területén a szabad ég alatt táborozott —, közölte szombaton Saigonban egy katonai szóvivő. Beismerte, hogy a század mintegy 120 katonája közül 40 megsebesült, 26 „eltűnt”, a többiek pedig — állítása szerint — valahol a térségben tartózkodnak, A szóvivő az amerikai ag- resszorok és saigoni lakájaik laoszi inváziójának eddigi csődjét „a rossz időjárással” és a partizánok „fokozódó ellenállásával” magyarázta. Mint mondatta, e két tényező két-három napja „jelentősen lelassította a dél-vietnami csapatok előrenyomulását Laosz bizonyos körzeteiben”. A szóvivő elmondotta még, hogy a 9. sz. főútvonaltól északra, a partizánok of- fenzívája nyomán, felélénkült a ham tevékenység. Súlyos harcokat jelent a Reuter a dél-vietnami rohamegységek Phu Loc-i tüzérségi támaszpontjának térségéből. A felszabadító erők tüzérsége immár 48 órája ostromolja a laoszi határtól 1,5 kilométernyire lévő támaszpontot és a közvetlen közelében lévő, helikopterek le- és felszállására is alkalmas terepet. Az angol hír- ügynökség szerint a népi felszabadító erők szombaton hat amerikai helikoptert lőttek le e térségben. letben és községben váláséi tási elnökségek alakulnak. A helyi választási einökségeía tagjait a Hazafias Népfront illetékes bizottságai jelölik ki. A helyi választasd eln<Sksége'3 tagjai az illetékes tamácselnö« előtt tesznek esküt. Főbb feladataik: működési területükön őrködnek a választások törvényessége felett, közzéteszik az egyes tanácsi választókerületek jelöltjeinek nevéig megállapítják a tamácsá választások összesített eredményét és szükség esetén pót- választást tűznek kiMinden országgyűlési választókerületben ugyancsak 1971. március 8-án a választások levezetésére választó- kerületi bizottságokat kell alakítani. Az országgyűlési választókerületi bizottságok tagjait a Hazafias Népfront megyei, illetőleg fővárosi bizottsága jelöli ki. Az ország- gyűlési választókerületi bizottságok tagjai ugyancsak aa illetékes tanácselnök előtt tesznek esküt. A választókerületi bizottság látja el az országgyűlési képviselő választásával kapcsolatos teendőket A kormányrendelet intézkedik a szavazókörök kialakításáról és a szavazatszedő bizottságok megalakításáról is. A Hazafias Népfront helyi bizottsága javaslata alapján a választási elnökség 1971. április 14 én alakítja meg a szavazatszedő bizottságokat, ezeknek tagjai ugyancsak az illetékes tanácselnök élőt esküt tesz'ek. A szavazatszedő bizottság a választás napján levezeti a szavazást, gondoskodik r szavazás lebonyolításának tör^ (Folytatás a 2. oldalon)
