Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-19 / 42. szám

VIIÄ6 PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! tXVm ÉVFOLYAM ti. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1971. FEBRUAR 19, PÉNTEK LAPUNK TARTALMÁBÓL» Leánysors Szatmárban (3 oldalj A rádió és a te'evizió lövő heti műsora (4. oldal) Szakszervezeti küldöttértekezletek (5 oldal) Külföldi labdarúgó- érdekességek (7. oldal) Kádár János felszólalása Napirenden az európai bYonság a Hazafias Népfront Országos Tanácsának filcsó n Csütörtököd a Parlament Vadásztermé­ben kibővített ülést tartott a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Kádár János, <az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnö­ki- Tanácsának elnöke, valamint Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának el­nöke, Banke Valéria, az országos tanács tagja, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Bencsik István, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára, Bugár Jánosné, az országos tanács főtitkárhelyettese, Sarlós István és Ortutay Gyula alelnök. Ott volt a tanácskozáson politikai, társadalmi, kulturá­lis életünk számos ismert személyisége, több egyházi vezető, író, művész, tudós. Részt vet­tek az ülésen a megyei népfrontbizottságok elnökei és titkárai is. i Kállai Gyula elnöki megnyitójában ke­gyeletes szavakkal emlékezett meg az orszá­gos tanács legutóbbi ülése óta elhunyt Szabó Pál Kossuth-díjas íróról, a népfront országos tanácsának alelnökéről és Németh Imréről, az országos tanács tagjáról, a Borsod megyei népfrontbizottság alelnökéröl. A részvevők néma felállással adóztak emléküknek. Ezután Kállai Gyula elmondta, hogy napirend szerint az ülésen a népfrontmozga­lom legfontosabb alkotmányos kötelezettségé­ből eredő feladatokat, az országgyűlési és ta­nácsi választások kiírásának és lebonyolításá­nak teendőit, továbbá a magyar néphez inté­zendő felhívást vitatják meg. Az elnöki megnyitó után Bencsik István terjesztett elő referátumot a Hazafias Nép­front munkájáról, feladatairól, az országgyű­lési képviselői és tanácsi választásokról, va­lamint a Hazafias Népfront Országos Taná­csának választási felhívásáról Bencsik István referátuma r A főtitkár mérleget vont & népfrontmozgalom eredmé­nyeiről. Elmondta, hogy a belpolitikában a mozgalom figyelme mindenekelőtt a gaz­daságirányítási reform felé fordult Igyekeztek minél azélesebb rétegek körében megértetni a reform leglé­nyegesebb elemeit. A Hazafi­as Népfront továbbra is fel­adatának tartja, hogy az in­tenzív, eredményes, jó mun­kával kapcsolatos társadalmi igénynek megfelelően alakít­sa a közgondolkodást A szocialista demokratiz­mus fejlesztése — hangsú­lyozta Bencsik István — mind az államéletben, mind a tár­sadalmi berendezkedésben, az anyagi és szellemi erők gaz­dagítása az egész közösség és az egyes emberek jólétének növelése érdekében: ez a mi programunk a kővetkező esz­tendőkben. Választási rendszerünk új fonásai A beszámoló további ré­siében Bencsik István belpo­litikai életünk közelgő nagy eseményéről, a választásokról szólt: — Március 19-én lejár a ftégy évvel ezelőtt megvá­lasztott országgyűlési képvi­selők és tanácstagok mandá­tuma. Alkotmányunk értel­mében a Népköztársaság El­nöki Tanácsa kitűzi az új vá­lasztások napját és az or­szág lakossága Ismét megvá­lasztja országgyűlési képvise­lőit és a helyi tanácsok tag­jait. A választási eljárások rendjét hazánkban az 1966. évi III. törvény szabályozza. Az idei választásoknak több új vonást ad az a törvény, hogy az országgyűlés tavaly ősszel néhány vonatkozásban módosította ezt a törvényt A módosítások azt a célt szol­gálják, hogy tovább növeked­jenek a választópolgárok jo­gai és erősödjék állami, tár­sadalmi életünk szocialista demokratizmusa. — A jelölés jogát — a tör­vény értelmében — a vá­lasztók jelölőgyűlései gyako­rolják, e gyűléseket a Haza­fias Népfront helyi bizottságai szervezik — a választási el­nökségek és az országgyűlési választókerületi bizottságok közreműködésével — a la* kóterületeken, továbbá az üzemekben, vállalatoknál, ter­melőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, hivatalokban és intézményekben, valamint a fegyveres erőknél, a fegy­veres testületeknél és rendé­szeti szerveknél. Jelöltekre Javaslatot tehetnek a Hazafi­as Népfront szerve!, a társa­dalmi szervezetek, az üzemek (termelőszövetkezetek és más Szervek'» dolgozóinak közössé­ge. Illetőleg tagsága, továbbá bármely választópolgár. Eev- egy lelölflgvűlésen a választó­polgárok mind az országgvű- lásÉ képviselők, mind a f»* nácstagok esetében több Je­löltet is állíthatnak. Jelölt­nek tekintendő minden vá­lasztójoggal rendelkező ál­lampolgár, akinek jelölését a jelölőgyűléseken megjelent választópolgárok egyharmada vagy annál nagyobb része megszavazta. — Két vonatkozásban !a növeli az új jelölési eljárás a választópolgárok jogait, fej­leszti a választások demokra­tizmusát. Az egyik, hogy köz­vetlenül az érintett lakosság­ra és összességében a népre ruházza a jelölés jogát A másik, hogy a jelöléseken az egyharmados arány meghatá­rozásával az eljárási módban nemcsak lehetőséget teremt hanem ösztönöz is, két vagy több jelölt állítására. Azokon a helyeken, ahol két vagy több személyt jelölnek or­szággyűlési képviselőnek vagy tanácstagnak, az eddigiektől eltérő vonása lesz a szavazás­nak is. Ugyanis: semmit sem számit hogy a szavazólapon milyen sorrendben szerepel­nek a jelöltek nevei, mert a szavazat csak akkor lesz érvé­nyes, ha a választó egyértel­műen megjelölte a szavazóla­pon — kire adja le szavaza­tát Aki ilyen megjelölés nél­kül dobja az urnába a szava­zólapot, annak a szavazata — több jelölt esetében — ér­vénytelen. — Megnövekedett tehát a választások politikai jelentő­ségének és maguknak a vá­lasztási eljárások ismertetésé­nek a szerepe a lakosság mi­nél szélesebb köreiben. Kí­vánatos és szükséges, hogy ebben a felvilágosító, meg­magyarázó tevékenységben a népfrontbizottságókon kívül vegyenek részt maguk a ta­nácsok, a megalakítandó vá­lasztási elnökségek és vá­lasztókerületi bizottságok, a társadalmi szervezetek ét mozgalmak és asm utolsósor­ban a tömegtájékoztatási szervek. Elmondta Bencsik István azt is, hogy a mostani vá- lasztásoKon még egyazon szervezéssel, előkészítéssel történik az országgyűlési kép­viselek -fis a helyi tagjainak megválasztása. Az országgyűlési képviselők vál­tozatlanul négyéves időszakra kapnak mandátumot. De az új tanácstagok megbízatása már csak két évre szól, két év. múltán újraválasztjuk a tanácstagokat — akkor már négy évre. Ez az elhatározás is a közéleti demokrácia jobb lehetőségeit kívánja szolgál­ni. Könnyebb dönteni a vá­lasztópolgárnak olyan eset­ben, amikor csak egy szava zólapot kap kézhez a szava­zóhelyiségben, mint akkor ha többet. Úgy is mondhat juk: a választópolgár jobba: összpontosíthatja figyelmét ha tudja, hogy a választás napján csak arról kell dön tenie, ki legyen az országgyű lési képviselője, és egy másól alkalommal kell eldöntenie azt, ki képviselje őt a hely- tanácsban. Ilyen megfontolás ból a későbbiekben kettéválil- az országgyűlési képviselők é a helyi tanácsok tagjainál választása. Négyéves időtar tamra fogjuk megválasztar mind az országgy űlési kép viselőket, mind a helyi taná­csok tagjait — de ezek a ciklusok nem ölelkeznek majd, hanem közöttük két­éves időeltolódás lesz. — A megyei tanácsok, to­vábbá a fővárosi tanács tag­jait nem közvetlen szavazás­sal választják az állampolgá­rok, hanem a választásokat követően a helyi (községi, vá­rosi), illetve a főváraiban a kerületi tanácsok első ülései­ken fogják megválasztani e felsőbb szintű tanácsok tag­jait Ilyenformán a választó- polgárok akarata itt nem köz­vetlenül. hanem közvetve ér­vényesül. Egyébként a mos­tani választásokon járási ta­nácsokat már nem válasz­tunk. Az új tanácstörvény sze­rint ugyanis mind a közigaz­gatási, mind a társadalmi, gazdasági demokratizmus fejlesztése érdekében a ko­rábbinál nagyobb jogkört kapnak a helyi tanácsok hogy a közügyek intézése s szó szoros értelmében köze-1 lebb kerüljön a községek városok lakosságához. Foglalkozott a beszámoló azzal is, hogy választási tör­íFoíytatáe £ S» »SdaSioss) Megkezdték tanácskozásukat Bukarestben a Varsói Szerződés klilugvminiszterei Csütörtökön délelőtt Bu­karestben megnyílt a Varsói Szerződés tagállamai kül­ügyminisztereinek tanácsko­zása. A tanácskozáson részt vesz: Ivan Basev Bulgária, Jan Marko Csehszlovákia, Stefan Jedrychowski Len­gyelország. Péter János Ma­gyarország, Otto Winzer, a. Ném?t Demokratikus Köz­társaság, Corneliu Manescu Románia és Andrej Gromiko a Szovjetunió külügyminisz­tere. A tanácskozás napirendjén az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó összeurópai érte­kezlet előkészítésének profcí lémái szerepelnek. Nicolae Ceausescu, a Romé« Kommunista Párt főtitkár^ az államtanács elnöke csü­törtökön fogadta a Varsói Szerződés tagállamainak a bukaresti tanácskozáson részt (Folytatás s 3. oldalon) Magyarországra látogat a csehszlovák kormányfő Ünnepség Budapesten és Moszkvában a magyar—szovjet barátsági szerződés aláírásának 23. évfordulóján A Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége csütörtökön a magyar—szov­jet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtá­si szerződés aláírásának 23. évfordulója alkalmából fo­gadást adott a Barátság Há­zában. Az ünnepi fogadáson részt vett dr. Mihályfi Ernő, az MSZBT elnöke, Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője. Böjti János külügyminiszter-helyettes és Nagy Mária, az MSZBT fő­titkára, valamint az MSZBT több alelnöke és az orszá­gos elnökség számos tagja. Ott volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe és a nagykövetség több vezető munkatársa. A 23 év előtti történelmi eseményről dr. Mihályfi Ernő emlékezett meg. Ezután F. J. Tyitov nagykövet mondott beszédet Felszólalásában többek között hangoztatta, hogy az elmúlt 23 év nagy­szerű időszakot jelent a két ország kapcsolatainak fej­lődésében. Moszkvában ünnepi gyű­lésen emlékeztek meg az első magyar—szovjet ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 23. évfordulójáról. A Barátság Házának magyar és szovjet zászlókkal, a két nép ba­rátságát éltető feliratokkal ékesített dísztermét zsúfo­lásig megtöltötték a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság aktivistái, az egykori ma­gyarországi felszabadító har­cok kitüntetéseket viselő részvevői. Nagy taps köszöntötte sz ünnepi gyűlés elnökségét: Pjotr Fedoszejevet, az SZKP KB tagját, a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság elnö­két. Nyikolaj Pankovot, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének elnökhelyet­tesét. Ivan Afonyin altábor­nagyot és Ivan Kuc vezérőr­nagyot, a magyar fővárosért vívott harcok egykori szov­jet katonai parancsnokait. A a elnökségben foglalt helyei Rapai Gyula, hazánk moszk­vai nagykövete, valamint » nagykövetség több vezető munkatársa. Az ünnepi gyűlést Pjotr Fedoszejev nyitotta meg; majd Jevgenyij Krasznov, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság vezetőségi tagja, a Partyijnaja Zsizny című fo­lyóirat főszerkesztő- helyet­tese méltatta a 23 esztendő­vel ezelőtt megkötött szer­ződés jelentőségét. Ehhez m gondolathoz kapcsolódva Rapai Gyula nagykövet be­szédében kiemelte: a szerző­dés még jobban segíti or­szágainkban a szocializmus és a kommunizmus építését, a szocialista közösség erősí­tését és összefogását Űjabb offenzívára készülnek az amerikaiak Laoszban Nagy veszteségeket okoznak az agresszoroknak a hazafias erők A csütörtök reggeli hír­ügynökségi jelentések az in­dokínai hadihelyzettel fog­lalkozva a hazafias erők si­kereiről, az amerikai inter­venciósok és bábjaik szoron­gatott helyzetéről és újabb csapaterősítések felvonultatá­sáról számolnák be. Asaigoni amerikai katonai parancs­nokság szóvivője ennek kap­csán beismerte, hogy a La­oszban tevékenykedő dél­vietnami zsoldosok „támoga­tására” 1600 thaiföldi „ön­kéntest” szállítanak légi úton a partizánok által im­máron napok 6ta szoronga­tott Long Cheng támaszpont, a CIA laoszi hadműveleti központja térségébe. A laoszi hadműveletek jelenleg első­sorban a 9. számú tóútvonal­tól délnyugatra és északnyu­gatra lévő területre összpon­tosulnak. Dél-Vietnamban a harci cselekmények szerdán Kon­tóm tartomány térségére összpontosultak. Mint az AFP írja, az amerikaiak a Dél-Laosz elleni második dél-vietnami offenzíva „elő­készítésére” nagy mennyisé­gű helikoptert és vadász- bombázót helyeztek készen­létbe. Az előkészületeket a népi felszabadító erők el­szánt támadásai akadályoz­ták. A kambodzsai hadszínté­ren szintén felélénkült a ha­zafiak tevékenysége. A hazafias erők csütörtök­re virradó éjszaka több si­keres támadást indítottak a pursati vasútállomás, vala­mint a kambodzsai kormány­katonaságnak a várostól mintegy 15 kilométernyire lévő egyik őrállása ellen. A Párizsban folyó Vletnam-i konferencia VDK-lküldötfcr ségének szóvivője csütörtö­kön reggel leszögezte: Nixoa elnök szerdai kijelentései azt bizonyítják, hogy az ameri­kai elnök „újabb katonai kalandokra készül a függet­len és szuverén Vietnami De­mokratikus Köztársaság el­len”. ^A vietnami nép szilárd elszántságát azonban semmi­féle fenyegetőzés sem képes megingatni” — fűzte hozzá a szóvivőt A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: Fock Jenőnek, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének meghí­vására dr. hubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kor­mányának elnöke február 22-én néhány • napos hiva­talos. baráti látogatásra Ma­gyarországra érkezük. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents