Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-14 / 38. szám

MTI. február Ti KFT FT MAGYARORSZÁGI I aMa! I. Építették: 37 és fél millió „békebeli" forintért BÜSZKÉK VAGYUNK RÁ: ha vendégeink érkeznek bár­honnan a világból, megmu­tatjuk nekik a Parlament épületét. A Kossuth Lajos téren egymást követik a leg­különbözőbb nyelven beszélő turistacsoportok. Kattognak a fényképezőgépek, elragad­tatott megjegyzések hangza­nak el. Steindl Imre alkotá­sa valóban páratlan a maga nemében. S a Parlament nemcsak gyönyörű, hanem méreteiben is monumentális alkotás: 268 méter hosszú, 118, méter a. legnagyobb szélessége, ma­gassága a Duna felső rak­partjának járdájától szá­mítva a kupola tetejéig 96 méter. A kupola tetején es­ténként három méter átmé­rőjű vörös. ötágú csillag ragyog. Az épület teljes alapterülete 17 745 négyzet- méter. A kupolacsarnok át­mérője 20,8 méter, magassá­ga 27.2 méter. A patkó alá-'1' kú országgyűlési- tanácskozó- terem hossza 25.6 méter, szé­lessége 23,45 méter, magas­sága 17 méter, 412 ülőhely várja benne a képviselőket. A sajtópáholyokban egyszer­re 62 újságíró foglalhat he­lyeit. Az első és a második emeleti páholysorban négy híján 400 vendég számára van hely. A kongresszusi te­rem, amely az egykori fő­rendházi ülésterem volt. va- Lamivel még nagyobb. Ott 566 küldöttnek és 460 ven­dégnek van helye. A T Ház 1902. október 8. óta ülésezik ebben az épület­ben, amely azonban csak 1904-re készült el teljesen. Bizony, alaposan elhúzódott az építkezés: az első kapavá­gás (1885. október 12.) ide­jén Steindl Imre. aki miu­tán megnyerte az Országház tervezésére kiírt tervpályáza­tot. megbízást kapott az épít­kezés irányítására és még azt vállalta: 1894-ig 9 és fél millió forintért felépíti a magyar parlament új ottho­nát. A tízéves késedelem te­temes többletköih®4?"0’ _ is járt: végül . is az előirány­zott összeg csaknem négy­szeresére. 37 és fél millió „békebeli” forintba került a gótikus palota. Az ország­gvűlésnek azóta van igazi, s végleges otthona Budapesten, a magyar fővárosban ÉVSZÁZADOKIG nem Pest volt az országgyűlési tanácskozások színhelye. Elő­ször a reformkorszakban 1843 július 10-én Pozsony­ban. a rendek ülésén vető­dött fel az országgyűlés ta­nácskozásainak Pestre való áttétele. Pest város egyik követe. Koller Ferenc sietett is mindjárt küldői nevében ígéretet tenni hoCTv Pest vá­rosa „mindenről fog gondos­kodni. hogy az országgyűlést méltóképpen elhelyezze’ Kossuth Lajos egyik élhar­cosa volt ennek a gondolat­nak. Klauzál Gábor indítvá­nyára Pozsonyban „közbeve­téssel országos választmány rendeltetett, melv még az ©r sző ggyűl és folytában szen­na1 érintkezésbe tegve ma­gé* Pest városával ha szük- SP- a helv színére is menjen Jti oint 1832-b"n az álló hí' tárgváhan A pest1 ool- g! >g át fooia látni hoffv a város emelésére nagyobb hatással semmi sem leend, mintha az országgyűlés ke­belében fog tartatni: remény­leni lehet hogy az ügyet lelkesedéssel fogadja és al­kalmas helyről gondoskodik Helv lévén, az ige testté fog válni; mert amíg hely nincs, addig terveket sem le­het készíteni”. A Pestre utazó bizottság az Országházat az 1838-as pusz­tító pesti árvíz után Duna- parton. a mai Tudományos Akadémia helyén kívánta felépíteni. Mire azonban 1844. június 23-án a Kos­suth szerkesztette Pesti Hír­lapban napvilágot látott a „Pesten építendő Országház és e’ körüli sétaliget (parque) tervének készítésére vonatko­zó Csőd-hirdetés”, ez az épület színhelyéül az úgyne­vezett Uj Vásár piacot (Neu­er Marktplatz). vagyis a mai Engels teret jelölte meg. összesen 42 pályamű érke­zett be. eredményt azonban soha nem hirdettek. A ren­dek 1847-ben ismét Pozsony­ban láttak munkához. Az országgyűlés itt hozta meg történelmi jelentőségű törvé­nyeit.,-többek között .az 1848. évi ih törvéijycildíet. s ettől kezdve a Pesten —; -(és nem Pozsonyban vagy Budán!) háromévenként tartandó nemzetgyűlés képviselőit nem egyedül a nemesek, ha­nem azok az országlakosok is választják, akik a válasz­tójoghoz törvényileg kívánt vagyonnal rendelkeznek. AZ ELSŐ MAGYAR NÉP- KÉPVISELETI nemzetgyű’és a fentebb idézett törvénycikk alapján 1848 nyarán Pesten ült össze. A régi Vigadó épületében gyűltek egybe a képviselők, majd néhány ülésüknek az egyetemi temp­lom adott otthont. Amikor a császári seregek szorongatá- sára a képviselőknek mene­külniük kellett, s Debrecen­ben tartották meg 1849-ben azt a híres nemzetgyűlést, amelyen kimondták a Habsburg-ház detronizálását, trónfosztását. A Bach-kor- szak esztendeiben Ferenc József nem hívta össze a nemzetgyűlést, vagyis fel sem vetődhetett a színhely kér­dése. 1860. októberében azonban a nemzetközi hely­zet változása miatt arra kényszerült, hogy közeledést keressen a magyar uralko­dóosztályokhoz. s egyéb in­tézkedések mellett összehívta az országgyűlést. Az „októ­beri diploma” úgy intézke­dett. hogy a képviselők 1861. április 2-án Budán gyűlje­nek össze. 1861. január 26-án Pest sz. kir. város közgyűlésén Rottenbiller Lipót főpolgár­mester indítványában fel­hívja a közgyűlés figyelmét közeleő országgyűlésre, és egyúttal bizottság kinevezé­sét javasolja, amelynek fel­adata lenne országgyűlési ■termeknek alkalmas, helyisé »eket megtekinteni, a szük­séges építkezési vagy átala­kítási költségekkel kapcso latos terveket elkészíttetni. Ezen a közgyűlésen felter­jesztéssel fordultak a Hely­tartótanácshoz. hogy az 1848. IV. te. alapján az or­szággyűléseket ne Budán. hanem Pesten tartsák meg, ahogy azt a törvény kötele­zően előírja. PEST VAROS KÖZGYŰ­LÉSE hatalmas energiával lát hozzá, hogy rendkívül rövid Idő alatt otthont ad­jon az országgyűlésnek, s 1861., február 1-én a felsőház ülésednek színhelyéül a Nemzeti Múzeum nagytermét, míg a képviselőház számára a Nemzeti Lovarda átalakí­tott épületét javasolja. A császár azonban ragaszko­dott ahhoz, hogy az ország- gyűlés Budán üljön össze. Országos felháborodás tá­madt, s a tiltakozások alap­ján végül is Ferenc József kompromisszumos megoldást fogadott el: az országgyűlést a budai királyi palotában nyitották meg 1861. április 6-án. de még aznap dédután a képviselők testületé a Nemzeti Múzeum nagyter­mében tartotta elsői ülését.. A második ülésen már egy ideiglenes képviselőház épí­téséről tárgyaltak Á tárgya­lások még nem vezettek eredményre, amikor a király — válaszul arra a feliratra, amelyben az országgyűlés kérte az uralkodót az 1848- as törvények visszaállítására — 1861 augusztusában fel­oszlatta az összesen öt hó­napig működő országgyűlést. Legközelebb — amikor is­mét bajba került Ausztria — Ferenc József 1865-ben kényszerült a magyar or­szággyűlés összehívására. MARIS MEGKEZDŐDTEK az ideiglenes képviselőház felépítésének előkészületei. Ybl Miklós 21 nap alatt el­készítette a terveket, hozzá­láttak a Főherceg Sándor ut­cában (mai Bródy Sándor utca) álló szekerész pótlak­tanya lebontásához, s aztán száz nap alatt felépítették az 50 ezer légköbméteres épü­letet. Itt tanácskozott aztán a képviselőház, s itt fogadta el az 1880. évi XVIII. tc-t, amely kimondja, hogy „az országgyűlés mindkét házát befogadó állandó országhá­zának a főváros ötödik ke­rületében lévő Tömő téren építése elrendeltetik” és az 1884. évi XIX. tc-t az „Ál­landó Országház építési ter­vének jóváhagyásáról és az építés végrehajtásáról”. Vad viták dúltak mindkét tör­vényjavaslat körül, mint ahogy az elkészült Parlament sem tetszett mindenkinek. Főként az ellenzék igyeke­zett hibákat találni A leg­találóbban méeis egy keserű iróniáj ú kormánypárti kép­viselő, Barcsay Domokos jel­lemezte a helyzetet, aki az uj épületről így foglalta ösz- sze a véleményét: — Van ebben nagyterem, kisterem, ülésterem, kupola­terem. Van tornác. terasz, torony. Van keskeny grádics. errfil- ‘V-.'lvoSÓ. ‘ág folyosó... Van ablak, aj­tó annyi. mint , ementáli sajtban a lyuk... Van itt min­den a világon, ami a Parla­mentben kell De hol a par­lament?! Pintér István Következik: Az országházi csata Értesítés az új lakbérről Jól halad a felmérés Nyíregyházán Mennyi lesz a lakbérünk, mikor közük ezt az illetéke­seik, hol lehet majd esetleg reklamálni a megállapítás el­len? Ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatják a családok ezreit ezekben a na­pokban Nyíregyházán. Vála­szért felkerestük Ács Istvánt, a Nyíregyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat új igazgatóját. — Az új lakperek megálla­pításának legfontosabb felté­tele a lakások felmérése. Ezt a munkát mi már december elején megkezdtük: átlag 13 dolgozónk járta a bérlőket, hogy — lehetőleg a napi munkaidő után — pontosan feltérképezhessük a lakáso­kat. Mintegy 4100 bérlemény felmérését kell elvégeznünk. A munka nyugodtan, kapko­dás íjélkül jól halad: már az utolsó ötszáz lakásnál tar­tunk, így február végéig el­készülünk ezzel az eléggé ne­héz munkával — Volt-e probléma, vita a felméréseknél ? — Egyetlen panasz sem ér­kezett eddig hozzánk, de má­sutt sem reklamáltak a bér­lők. Ebből jogosan következ­tetünk arra, hogy mindenütt megelégedéssel végezték munkájukat dolgozóink. Vitá­ra egyébként sem adódott még alkalom, hiszen ami a felmérési jegyzőkönyvekbe került s a bérlő azt aláírta — alapterület, felszereltség stb — adott volt. Ezzel kapcsolat­ban mégis megjegyzem: elő­fordulhat később. amikor már az új lakbérek kiszámí- lása. közlése megtörténik, egyesek esetleg sokallják majd az összeget és például még egy négyzetméternyi te­rületért is reklamálni szán­dékosának. Ajánlatos, hogy az ilyen várható panaszok gyor­sabb intézése végett a lakók maguk is végezzenek egy utó­lagos, preciz felmérést, ami­vel megkönnyíthetik a viták eldöntését. — Vita inkább azoknál a bérlőknél keletkezhet, akik időközben korszerűsítést, át­alakítást végeztek a bérla­kásban. Nyíregyházán elég sok ilyen példa akad. Mi vár­ható ilyen esetben? — Felmérőink ezeket is pontosan feljegyezték. Aki számlákkal nem tudta igazol­ni a több évvel ezelőtt el­végzett korszerűsítés kiadá­sait, ott becsült értéket vet­tünk jegyzőkönyvbe. Még a lakbérközlés határideje, mái jus 31. előtt egy jól felké­szült szakériő' bízottsá kere­si majd meg az ilyen »árlö­ket és a most bediktáld ada­tokat a helyszínen valószínű­sítik, a bérlő jelenlétében, egyetértésével. — Hogyan halad a követ­kező hetekben a lakbér-meg­ái’apító munka? — Amikor már kezünkben lesz az új lakásrendelet vég­rehajtási utasítása, akkor minden részletkérdést a tör­vénynek megfelelően tudunk majd eldöntesd. Minden eset­re az egyik legfontosabb fel­tétele a további munkának, hogy a városi tanács vb je­lölje ki a különböző lakbér- zónákat Nyíregyháza terüle­tén, ami a konkrét lakbér- kiszámításnál nélkülözhetet­len.. Ezt követően kerülhet sor a lakásonkénti bér rögzí­tésére, a lakások „egyéniesá- tésére” — hol fekszik a la­kás, hányadik emeleti, utcai vagy udvari stb — ami jelen­tősen alakítja majd a lak­bért. Nem lesz szükség hajrá- munkára, körültekintően vé­gezzük majd ezt a végső te­endőt is. (a. *.) Június Írtől Három expresszen utazhatunk Változások az új vasúti menetrendben Elkészült t,az. .l97A/;72,-í* évi menetrendtervezet. Túl sóit változás nem • érinti megyén­ket. Továbbra is közlekedik a LiUafiired-expressz. Lé­nyeges a változtatás viszont a Tokaj-expressz menetrendjé­ben. A fővárosból a jelenle­givel azonos időben indul, Nyíregyházáról azonban nem 11,42-kor hanem 17,25-kor in­dul vissza. Ez elsősorban a fővárosból Szabolcsba uta­zóknak kedvez, így egy nap alatt tudják megjárni a hosszú utat Nyíregyházáról Miskolc felé ez a két gyors­vonat közlekedik, a visszain- dulási időpont változatlan. Ezen kívül megmaradnak a jelenleg közlekedő személy- vonatok is. • Uj gyorsvonat indul a menetrend szerint Budapest­re 12,42 perckor Nyíregyhá­záról. Neve: Szabolcs-ex­pressz, amely 16,20-kor ér­kezik a Nyugati pályaudvar­ra. Ezen a vonaton — mint a Tokaj-expressz — csak hely­jeggyel lehet majd utazni. A Szabolcs után alig há­rom órával újabb gyorsvonat indul Budapestre 16,05 óra­kor. Biz a vonat a jelenlegi menetrendben 15,44-kor in­dult, mégis jelentős a válto­zás. Eddig ugyani» Miskolc, felől érkezett május 31-töl pedig Záhonyból indul 15.10 órakor éi; 19,35-re érkezik ' á Nyugati pályaudvarra. Ha­sonlóan ehhez a vonathoz, a Nyíregyházától keletre lévő terület közlekedését javítja majd a Záhonyból 16,44-kor induló személyvonat, amely Nyíregyházáról gyorsvonat­ként indul tovább 18,30-kor A Nyugati pályaudvarra 22,19-kor érkezik. A Lillafüred-expressz meg­szűnésével kapcsolatos hírek­kel együtt terjedt el az is, hogy visszaállítják a Hajdú- expreszt. Ez nem történik meg, csak a Nyíregyházáról 5,10-kor induló személyvonat­tal lehet elérni és átszállással utazni a fővárosba — akinek ez valami okból kedvezőbb, mint a Miskolc felé induló expressz. A korábbiakhoz hasonlóan idén sem teljesül a mátészal­kai lakosság kívánsága: vál­tozatlanul nem lesz Szálká­ról közvetlen gyorsvonat Bu­dapestre. A reggeü és esti vonatok menetrendjét azon­ban úgy igyekeztek kialakíta­ni, hogy — pontos közleke­dés esetén — egy nap alatt meg lehet járni a fővárost. fiiért a vonatok elérik aa expressz-vonatokai. a leglé­nyegesebb változás, hogy az eddig 8,57-kor Mátészalíkárót Nyíregyházára érkező vonat­ból déli vonat lesz 10,28-as indulási és 11,56-os érkezési idővel. A tapasztalatok sze­rint ezen a vonaton kevesen utaztak. A hat ólára munká­ba járóknak 5,35-kor, a nyolckor kezdőknek és a be­járó tanulóknak 7,27-kor ér­kezik a vonatuk a megye­székhelyre. A többi vonalon sem szere­pel a tervben lényeges válto­zás. Tiszalökről 5,41 és 7,15, Vásárosnamény felől 5,21 es 7,22 a reggeü vonatok érke­zési ideje. Említést érdemel még a Mátészalka—Nyírbátor —Debrecen vonalon, iiogy va­sárnap este 21 órakor köz­vetlen vonat indul Budapest­re. A zsúfoltság enyhítésére és a nyírbátoriak utazásának megkönnyítésére Nyírbátor­ból indítanak mentesítő vo­natot a fővárosba. Ennek aa időpontja csak néhány perc­cel tér el a Szálkáról induló vonatétól. A menetrendtervezet —: ha jóváhagyják — június elsejé­től lesz érvényes. (balogh) Ismerőseit lopta meg Július 24-én megjelent * rendőrségem Koltai Erzsébet nyíregyházi lakos és feljelen­tést tett lopás miatt —■ Év elején édesanyám kórházban volt. Ott isimerte meg Németh Olgát akit lá­tásból én is ismerek. Édes­anyám — amikor meggyó­gyult. — meghívta a lányt, hogy ha ó is kijöhet a kór­házból, látogasson él hoz­zánk. — Erre egy héttel ezelőtt került sor. Én nem voltam otthon. Két nappal ezelőtt is­mét eljött hozzánk Németh Olga, majd tegnap újra meg­jelent. Igyekeztünk őt meg­felelően fogadni, mindegyik alkalommal megkínáltuk va­csorával, amit ő el is foga­dott. Tegnap is jól érezte magát nálunk, megnézte a tévében a krimit is. — Feltűnt nekem, hogy a krimi alatt Németh Olga többször kiment a szobából, meg is jegyeztem édesanyám nak.-— Lefeküdtünk édes anyámmal és nagyon nyugta lanok voltunk. Édesanyáim egyszer kiment a konyhába vizet inni és észrevette, hogj eltűnt a pénztárcája ötven forinttal. Ezután jobban kö­rülnéztünk és láttuk, hogy 's Szokol zsebrádiónk is hiány zik. Ma felhívtam Német! Olga édesanyját és a leánya ról érdeklődtem, de ő azl mondta, hogy egy hete nerr látta.1 Azt sem tudja, fiol var pillanatnyilag. A rádiót és a pénztárca hamarosan visszakapták Kol taiék, mert a 21 éves foglal Kozás nélküü Németh O már jól ismerték a rendőrök s nem okozott gondot az elő kerítése. A lány elősző: 1965-ben volt büntetve, > azóta többször állt bíróság előtt. Legutóbbi büntetésé éppen most tölti: ezt lopás és m . gánlaksértés miatt kap­ta. A vizsgálat során kiderült, hogy Németh Olga „barátko­zó természetének” nem egye­dül Koltainé esett áldozatul. A kórházban többeket is megismert, bejáratos lett hozzájuk, s ezek a „baráti” látogatások mindig eredmé­nyeztek valamit. Németh Olga júliusban al­bérletbe költözött Egyik al­bérlő társától elvitt egy puló­vert, — s aztán nem látták öbbé a lakásban. — Nehéz, helyzetben vol­tam — mentegette lopásait Németh Olga. Szégyelltem a, szüleim előtt, s nem mentein haza. A nyíregyházi megyei bíró­ság Németh Olgát a lopások miatt másfél év szabadság- vesztésre büntette és két év­re eltiltotta. a közügyektől. Az ítélet jogerős , kant

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents