Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-13 / 10. szám

SOT! tarnst? #S. * AM r ___I_______I _ ! ' I ____Látogatás a szabad ég alatt emberek o noDon dolgozó munkások kozott Szabolcsi tudós könyve a vandálokról Tamás Mihály hegeszt! a sz JgáU.dóhá/. fűlöraö. eit. Az 5. sz. AKÖV rakodói deszkát szállítanak az állomásról. ötévi kutató- és rendsze­rező , murikéval „Hasding- vandálok régészeti emlékei a Kán>át-rhéciéhcében” cím­mel összefoglaló. 820 oldalas tanulmányt készített dl Csalláuv Dezső kandidátus, a nyíregyházi Jósa András Mi. zeuro igazgatója. A szövege- rész. térképvázlat, 146 szc- végkép és 438 képes tábla egészít! ki. A tanulmány megírásának alapjául a Sza- tíölcs-Szatrri&r megyei Berug. surányban feltárt népván­dorlás. kori edényégető telep szolgált. Ezen a helyen ugyanis 5 évvel ezelőtt 5 kemencé­ből álló kerámiakészítő és -égető telepet, találtak, s özekből mintegy 45 ezer da­rab mintázott cseréptöredé­ket, s igen sok mintanyomát gyűjtöttek össze. A fel á'-ás során előkerült a IV. század­ban Ott élő vandálok néhány használati tárgya is. Több ngsá« tsengerbrji Kivesző betegségek Leggyakoribb halálokok Hideg váll. Hétfőn éjjel jóval tíz fok alá szállt a hő­mérő higanyszála és kedden sem emelkedett a mínusz öt fok fölé még a megyeszék­hely belterületén sem. Jól fűtött szobában, mun­kahelyen nem zavar ez a kö­dös hideg. Annál több gondot Okoz azoKhak, akik most is kint dolgoznak. Hogyan védik őket a hideg ártalmaitól, ellátják-e a mun­kásokat meleg munkaruhával, melegedés! lehetőséggel, teá­val, egyéb védőitallal? Utánanéztünk. Kedden meglátogattunk -néhány sza­bad ég alatti munkahelyet. A Dózsa György úti szállo­daépítkezéshez sóderszállító teherautó1 érkezik. Ketten la­pátolják le róla a folyami fövenyt: Boros Ferenc és Farkas Sándor rakodók egész télen a szabadban töltik ég ész műszakjukat. Ebédelni sem mindig kerülnek meleg helyiségbe. Igaz, a munka melegít, le is tették a pufaj- kájukat. De meleg védőitalt még nem ittak idén. Nem hi­ányzik? Nem csábítja őket ez az életmód másfajta „vé­dőitalra”? Azt mondják, nagy ritkán az ebédhez isz­nak egy fröccsöt. Jó lenne a tea. A Kossuth utcában a Kelet- tnagyarországi Közmű és Mélyépítő Vállalat Sinka Fe­renc brigádja ássa az esőcsa­tornát. Pufajkája mindnek van, néhányan le is vették. Tóth András úgy ás, hogy előbb kikaparja alul a homo­kot, aztán egy nagy kala­páccsal töri le a negyven centiméter vastagon megfa­gyott földet. Tea itt sincs Si­mon József művezető viszont megígéri, hogy holnaptól főz­nek és kihordják, nemcsak ennek a tizenegy embernek, hanem mind a negyvennek, akik az Északi Alközpontban lévő öltözőhöz tartoznak. Vi­szont ügyes kis máglyát rak­tak fahulladékból és annál melengetik elgémberedett kezűiket Egyiküknek pufaj- kahádrágja is van, még Mis­kolcon kapta. És a többinek? Á szakszervezet nem kérte. Nehéz benne a mozgás. Hm... Ä szolgáltatóház építkezé­sénél a malterozók egy csillé­ben vizet melegítenek a mal- terbzashoz. Halkó Ámítás fű­tésszerelő brigádja a kiásott gödörbe fekteti lé ä távfűtés csöveit. Tamás Mihály he­geszt, aztán megállnak egy cigaréttaszünetré. Miért nem mennek, be melegedni az iro­dába? Mert sürgős a munka, péntekre el kell vele készül­ni. A nagyállomáson, az úgy­nevezett ,, Temető-rakodón” a faipari vállalat emberei rak­ják a vagonból á deszkát. Va­sas Kárbly, Pdskó András és Kovács Antal három óráig fordulnak egyet, napi tizen­két órát vannak kint, de nem nagyon ismerik a melegedő és a forró tea „intézményét”. Az állomási postahivatal előtt Cövek György ügyeletes postatiszt és Fazekas Mihály targoncakezelő rakják kifelé a csomagokat a mátészalkai vonatról ök hamarosan be­mennek a melegbe. De a vo­natból . kiszálló utasok pa­naszkodnak, hogy a szerel­vényeket nem fűtik, sőt, a világítással is baj van. Utolsó hóban dolgozó mun­kásként Barzó Pál, ötvenöt éves vonal gondozót vettük lencsevégre, amint tisztítja a váltókat. Sárga balesetvédő mellénye alatt olyan jól fel­öltözött, hogy tizenkét órás szolgálat alatt sem megy be egyetlenee»szer sem mele­gedni. Viszont káp forró fe­ketekávét védőitalnak. 23 éve egyhuzamban vasutas, min­dig a szabadban. Tavaly hült meg egyszer és volt már egy tüdőgyulladása is, de mint határozottan állítja, sosem télen, mindig tavasszal, vagy langyos őszben fázik meg. Busszal jöttünk be az állo­másról a városba. A nyolcas kalauznőie a fiatal Farkas Tudit már alig érezte a lá­bát. Bizony hideg van. A vastag autóbuszablaki jégvi­rágokba valaki belekarcolta a körmévé!, nagy betűkkel: Gidri... GNZ Január 7-én megjelent lap; számunkban irtunk arról a panaszról, melyei a csenger olvasóink köréből kaptunk. Az történ , hogy a volt .járá­si s”%helyen egyálta’ában nem foglalkoztak a Kelet- M agyarország árusításával. Ez szokatlan, ha figyelembe vesszük, hogy a postahivatal­ban öt kézbesítő dolgozik, és a rn-evei Iprlpüh *r>bb. mint 50(i előfizetője van. A cikkre vonatkozóan a tegnapi napon levelet kap­tunk Siető János postafő- tíszt hivatalvezetőtől Csen- gerből. Elismeri. hogy a kézbesí­tők nem foglalkoztak a me­gyei lap árusításával. Azzal próbálja magyarázni, hogy a hivatalhoz érhez' -cr ajarat rendszeresen napi 3—4 órai késéssel érkezik és délelőtt 10.30 óra helyett a délutáni órákban kerül sor az előfize­tői példányok széthordé.sá- ra. Az esti órákban árusítás­ra már nem volt idejük Megbeszélést tárta ták Cs'-ngeroer a postesdo!0''” ~k között. A kézbesítők vállal­ták. hogy naponta szemé­lyenként 3—3. darab árus- oéldányt elhelyeznek, illetve eladnak Ez a téli időszakba vonatkozik, ha az idő meg­javul és a iár» késesek meg­szűnnek. az árusítási pél­dányszámúkat is emelni fog­ják. f. P. visszaszorulása: az ilyen okok miatt meghaltak ará­nya 14 százalékról 4 száza­lékra csökkent. Az újabb, hatásosabb gyógyel járások el­terjedése magyarázza azt is, hogy az émésztőrendszeri betegségek aránya a halálokok között 10 százalékról 4 szá­zalék alá. ille.ve a légző­rendszeri megbetegedéseik aránya 14 százalékról 5 szá­zalékra mérséklődött. Ugyanakkor az elhalálozá­sok okai között vannak olyan főbb csoportok, amelyeknek jelentősége — főleg az el­öregedés. de sok esetben a korszerű diagnosztika, a be­tegségek jobb felismerésének hatására — lényegesen meg­nőtt. így például a keringé­si rendszer betegségei fél évszázaddal ezelő't még a halálozásoknak csak alig va­lamivel több. mint 5 százalé­kát okozta és arányuk a 30- as évekre sem emelkedett 17 százalék fölé. napjainkban viszont megközelíti a 40 szá­zalékot. Hasonló a központi idegrendszerre ható érsérülé­sek — amelyeknek nagv ré­sze agyvérzés eredménye — arányának növekedése. Ez a* első világháború éveiben még csak 2 százalékát 'e- lentete a halálozásoknak, je­lenleg évente 15 százalékát okozza. így együttesen a ha­lálozások több mint 50 szá­zaléka a keringési és az ér­rendszeri betegségek rovásá­ra írandó. Igen nagyarányú még a daganatok miatti ha­lálozások arányának növeke­dése. Az első világháború előtt ezek is csak a halálo­zások 2 százaiéká' okozták, napjainkban már körülbelül egyötödét. Jelvénygyűjfemény 1200 darabból álló jelvény- gyűjteményt szerzett a nyír­egyházi Jósa András Múze­um Zömében az első világ­háború idején használt ka­tonai sapkajelvényekből álló gyűjtemény néhány ritkasá­got is tartalrhaz. Ilyen pl. a vasasszakszervezet 1919 ben készült jelvényé, amelyet Sződy Szilárd neves szob­rászművész tervezett, vala­mint a Magyar Nemzeti Ta­nács jelvénye. Helytör'éneti szempontból figyelemre mél­tó az a jelvény, amely a Nyíregyházán 1910-ben ren­dezett mezőgazdasági kiállítás alkalmából készült Tod* \nd.ds Jeg,-s .‘Sídet ,öi a nagyi. lcqTccsal A tárgyalóteremből A meglopott testvér Bár heten voltak testvérek, jó anyagi körülmények között éltek P. Erzsébetek Bujon. A fiatalkorú lány mégis gyen­gén végezte el az általános iskolát, s utána pedig egy ideig a tsz-ben segített a szülőknek. Ezután úgy döntött, hogy Nyíregyházán fog gépírást ta­nulni. A városban ismerke­dett meg egy lánnyal, G. M.- val. Kettesben hamarosan szórakozni jártak, cukrász­dába, presszóba, s ehhez pénz kellett, — főként azért, mert ez a szórakozás mindenna­possá vált. P. Erzsébetnek azonban nem volt pénze. Megpróbált szerezni. Egy nap otthon ki­vett a bátyja zsebéből 300 forintot. Ez az összeg hamarosan el­fogyott. A kislány újból a zsebhez folyamodott, hatszáz forintot emelt ki. Ez is elfogyott néhány nap alatt. A harmadik „kivétel” — magyarán: lopás — néhány napon belül történt. (S az egész eset tavaly májusban.) De harmadszorra még na­gyobb összeget, ezer forintot vett ki a mit sem sejtő test­vér zsebéből. Ez sem tartott túl sokáig, hiszen a szórakozás valóság­gal nyelte a pénzt. Nyíregy­házán ekkor albérleti szobát vett ki — szülei tudta és beleegyezése nélkül. Legközelebb csak júliusban tért haza. Nővérének kisfiát találta otthon. A kisgyerek­től elkérte a kulcsot, s a la­kásban összecsomagolta hol­mijait, de ezenkívül írógépet, lemezjátszót, — és bátyja ta­karékbetétjét. A községből távozóban ki­vette a takarékbetétben lévő összeget, 1800 forintot. (A testvérének mindössze 11 fo rint maradt.) Egy hét múlva ismét ha­zament A lakást ezúttal zárva találta, így az ablakon mászott be. 300 forint kész­pénzt talált, a bátyja ötezres autónyeremény-betétjét, s ezt hamarosan ki is váltotta. A pénz gyorsan elfolyt: le mezekre, ruhákra, szórako­zásra költötte. G. M. barátnő­jével még Budapestre is fel­utaztak egy kis szórakozás szándékával. A szép napok azonban nem tarthattak sokáig, P. Erzsé­bet testvére észrevette, hogy több mint tízezer forint kár érte, s feljelentést tett a rendőrségen A nyíregyházi megyei bíró ság P. Erzsébetet kilenc hó nap szabadságvesztésre bűn tette. Az ítélet jogerős. íki) Barzó Pál „vonalgoindozó” az állomás váltóit t!sztítja. Hammel József felvételei s A hatásosabb gyógyító el­járások eredményeként a ■ ha­landóság okainak alakulásá­ban lényeges változás követ­kezett be" áz <Vétizedekben — állapi tot ,ák meg a KSH szakemberei. akik az or­szág népesedési helyzetét vizsgálták. A legszembetű­nőbb. hogy egyes betegsé­gek, amelyek a múltban a lakosság nagv részének ha­lálát okozták, szinte teljesein eltűntek, vagy igen alacsony arányszámban szerep"lneik a kórlis ákon. Például a fertőző betegségek jelentősé­ge a húszas évek óta egytí- zedére csökkent, s napja­inkban az összes halá­lozásnak alig valami­vel több, mint 2 száza­lékát okozzák. (Az 191Ó-es és 1920-as években még az elhunytak egyötödének okoz­ta halálát valamilyen fertőző beegség.) Szembetűnő az újszülöttkor! betegségek és a fejlődési rendellenességek rrrw«r n**r!V4r!nT»«!7 4«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents