Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-08 / 6. szám

ttrn. Január 8. KELET MAOYARORSZAO I. oldal Újfajta vizs^amódszerek az egyetemeken, főiskolákon Kincsünk az ivóvíz Huszonnyoicezer köbméter víz Nyíregyháza ellátására — Ipart }h a Tiszából — Jövőre fejeződik be az árvizes terület közművesiiese Eredményesen vizsgáznak hazánk 87 felsőoktatási in­tézményében a nappali, az esti és a levelező tagozatos hangátok — tájékoztatták az MTI munkatársát. December második fele óta több mint 53 ezer nappali tagozatos, 9 ezer esti és 18 ezernél is több levelező hallgató ad számot felkészültségéről, s a vizsgaszezon általában janu­ár utolsó napjaiban. Illetve f' bruár elején országszerte véget ér Az első gyorsmérleg sze­rint a hallgatók többségé ál­talában jól felkészülten je­lentkezik vizsgára, s ez — a szakemberek véleménye sze­rint — nem kis részben az ú; vizsgaszabályzatnak kö­szönhető. Számos egyetemen illetve karon alaposabb, vál­tozatosabb és sokré übb vizs­gáztatási módszerekkel kísér, le'eznek. amelyek mindin­kább kizárják az esetlegessé­get. a véletlen elemeket a számonkérésből, és mind a hn11 hatóknak, mind pedig a szaktanároknak megnvusta- tóbb módon nyúitanak képe1 a ‘“"'’-s színvorntáról. 4 Budapesti Műszaki Egye. t " en együttvéve több mint li ezer mérnöki “lölt — köz­A gépkocsi a következő években közszüksegle.á cikké válik hazánkban. A Közleke­dés- és Postaügyi Miniszté­rium bejelentése szerint 1975-ig a személyi tulajdon­ban lévő gépkocsik száma félmillió fölé emelkedik Ma­gyarországon. Ezzel azonos arányban nő a motorkerék­párok, teherautók, autóbu­szok száma is. A fenti adatokból indul ki dr. Szűcs Ferencnek, a Ma­gyar Autóklub jogi irodá­ja titkárának figyelemre mél­tó írása, és a továbbiakban ezt közli: „E sok jármű kar­bantartásának, üzembizton­sága fenntartásának rendkí­vül összetett, nagy erőfeszí­téseket igénylő felada át az állami és a szövetkezeti ja- vitóipar — még a tervezett, fejlesztés megvalósítása ese­tén sem tudja végrehaj­tani.” .v cikkíró a továbbiakban kiíej.i. hogy kiszámították: rí nnyi munkaóra volna s jvjséges már a jelenlegi it nyék teljes kielégítéséhez is. (3 millió évi munkaóra.) „bizonyos — írja —, hogy a tovább is növekvő igények kielégítésére az állami és a szövetkezeti javítóipar nem lesz fejleszthető.” . cikk szerzője szerint más lene tőségeket is kell keresni. Ezért üdvözli örömmel azt a kezdeményezés , hogy a me­zőgazdasági termelőtzövet- k'zetek gépjavító műhelyei­nek szabad kapacitását is fel leh'ssen használni a lakos­Hatvanadik évében Lajos l ácsi. családja legnagyobb megdöbbenésére, magányról, egyedüllétről kezdett panasz­kodni. Hatvan éven át bírta a magányt. A sors megtaga­dott tőle feleséget, gyerekei. Színtelen, fakó vol. az élete. Tovább egy percig sem vár­ná tott. Egyszerre kellett neki valaki. Elhatározta, hogy örökbe fogad egy árvát. Feladott egy hirdetést az újságban. Szűk­szavúan közölte a világgal, hogy nyugdíjas, magányos és szijzsen magához fogadna egt á át.--'atottan várta a választ a... wkáiu váratott magú ra talán égy hónap múlva at ..kor bajos bácsi már csüg­gedten lemondott róla, levél tűk 7 és fél ezer nappali ta­gozatos — vizsgázik január 30-ig. Több tanszéken ered­ményesen kísérleteznek a teszt jellegű vizsgáztatással, le számos szakon összefüg­gő írásbeli tételeket is kap­nak a hallgatók. Alapelv itt. hogy tsupán írásbeli alapján nem buktatnak meg senkit: az elégtelen írásbelizők való. ságos udásaról minden eset­ben szóbeli számonkéréssé is meggyőződnék. A Marx Károly Közgazda ságtudománvi Egyetemen minden hallgató írásbelizik: összefüggő kérdésre válaszol­nak az azonos tárgyból azo­nos napon számot adó köz- ER7dászielüü“k. A tanszékek oktatói értékelik az eredmé nyéket, és a hallgatóknak in­gükben áll dönteniük: eifo- gadiák-e az érdemjegyet, vagv szóbeli vizsgán bizo­nyítják. hogv annál esetleg jobbra is érdemesek. Az Eötvös Loránd Tudó­mén végvetem több mint 6 és fél ezer hallgatója február 10-ig kollokválhat, szigorla­tozhat. A vizsgaidőszak itt is egységes — tehát ném tä­crrvv/VTiV VülpfH illet­ve utóvizsga-időszakra — így az idejükkel jól gázdái­sági gépkocsija vitás igé­nyének kielégítésére. Ezt az 1038 T069. sz. kormányhatá­rozat lehetővé is teszi. A népgazdaság érdeke, hogy a járművek állapota mindig megfeleljen a forgalombiz­tonsági, esztétikai igények­nek, hagy értékük he csök­kenjen rohamosan. Ugyan­csak népgazdasági érdek — de egyben fedi a gépkocsi- tulajdonosok érdekeit is —. hogv a sok milliárd forint értékű most létrehozandó hálózat ne „általánosságban” elégítse ki a gépkocsi- tula 'dánosok igényét, hanem terülétileg is a megfelelő „el­oszlásban” jöjjön létre. Mi a megoldás? — teszi fel a kérdést a jogi iroda titkára. Meg is válaszol rá: a mezőgazdasági termelő- szövetkez-'tek meglévő és gazdaságosan fejleszthető gépjavító műhelyeinek fel- használása az országos há­PÖ XKISZOLGALÁS 1970. november 27-én a Ke­let-Magyarország Fórum ro­vatában „Bisztró és bizalom” címmel cikk jelent meg, melyre válaszunkat az aláb­biakban adjuk meg: A cikk megjelenésekor az üzem vezetője a panaszost megkereste, és a fizetett ősz- szegnek megfelelő áru kiadá­sáról gondoskodott. Meg kell jegyeznünk, hogy az áru ki­érkezett a hirdetésre. Az ár­úd lébeié. Az is Szűkszavú volt. Régóta árva vagyok — állt a levélben — szüléimét korán elveszítettem. Meleg otthonra vágyom, ahol akár egy kis kuckóban is meghú­zódhatom. A pályaudvaron egy öreg asszony lépett eléje. Gyámot ‘alánul pislogott és hatalma testével botjára támaszkodott — Engem vár, kedveském' — kérdezte Lajos bácsit. — Árva vagyok. Már alig vár tara, hogy megérkezzem. é láthassam jótevőmet. kodó bölcsészeknek, jogász- jelölteknek és ttk-hallgatók- nak. ha január 30-ig befeje­zik számadásukat, marad idejük pihenésre is még az új félév megkezdése előtt. Az új vizsgaszabályzat mind­három karon megszilárdítot­ta a munkafegyelmet, az új vizsgamódszerek pedig mind több lehetősége, adnak az egyéni elbírálásra is. A iogászjelöltek vizsga- endiében beszámolók is sze_ repeimk — azokból a tan­tárgyakból. amelyekből nem ír elő kollokviumot, vagy szigorlatot a tanterv. A be­számolókat T'.em él't ék tűik ér- temieívekkél — csupán . megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősí éssel. Ebben a félévben egyebek közt ered­ményes kísérletet folytattak teszt jellegű feladatlaookka! a honvédelmi ismeretek vizs­gáin. A nappali tagozatos, végzős iogászjelöltek — több mint százan — megkezdték államvizsgátokat, amelyet február 15-ig be is fejeznek. Március eleién avatiák az új iogászdr>v+oroks+. akik még a tavasz folyamán több álláshely várfa őket. m-'re nmennyien végeznek. iozat kiépítésére. A cikkíró arra is segítséget kér, hogy az au .óklubbal együttműköd­ve úgynevezett „barkácsoló műhelyek” felállítását is kez­deményezzék a tsz-ek. Eh­hez megígéri a klub segítsé­get. Megemlíti, hogy megfe­lelő szervezéssel a termelő­szövetkezetek — amellett, hogy a közösség érdekeit szolgálják — nem kevéssé jövedelmező melléküzemág alapjait vethetik meg. A cikket a Termelőszövet­kezetek Áruértékesítését Szervező Iroda Információ című ipari tájékoztatója 10. száma közli. Az említett szervizállomások, tervezésé­nek. megszervezésének mun­káját a TÄSZI ipargazdasági főosz álya (Budapest, XI., Fehérvári út 118. Telefon: 452-700) megbízás esetén el­vállalja. (gnz) adója elkövette azt a hibát, hogy nem ellenőrizte, hogy a blokkon szereplő érték azonos-e a kiszolgáltatott áru értékével. Intézkedést tet­tünk annak érdekében) hogy hasonló eset — vásárlók meg­károsítása — ne forduljon elő üzletünkben. Nyíregyházi Vendéglátóipar! Vállalat Nyíregyháza Az irataiból kiderült, hogy hetvennégy éves. Jól tartotta magát és így sokkal fiata- labbnak látszott. Lajos bácsi, bár nagy zavarban volt, ha­zavezette. Az első napokban kerülte az emberek tekinte­tét. — Jó itt nekem — mondta az öregasszony az emberek­nek — jó itt egy árvának. Naphosszat üldögéli a Lajos ■ácsi által befutót! szobában, 5 jóízűen megérett mindent. atn.it csak talált. Kis kuckóra vágyott, de most az egész há­zat a magáénak tartotta, főleg A községek fejlődésének, városiasodásának egyik leg­alapvetőbb. feltétele a köz­művesítés. Megyénk több községében készült már el a korábbi években törpe víz­mű és szennyvízhálózat. Je­lenleg is több helyen végez­nek ilyen munkákat. Máté­szalkán, Kisvárdán, Nyírbá­torban csatomaközmű épült már 1970-ben is áthúzódó be­ruházásként, tayaly kezdték a tarpaí és nyírlugosi vízmű­vek kivitelezését. A IV. ötéves tervben to­vább folytatják Mátészalka es Kisvárda i vó vízhálózatának kiépítését, Nyírbátor és VI - sárosnaménv csatornázását. Nagykáüó és Baktalórántháza vízművesítését, csatornázá­sát, Tiszalök csatornázásának első ütemét, befejezik a nvír- lugosi és tarpai vízmüvet. Vencsellőt a gávai vízműhöz kapcsolják és Záhony község vízhálózatát is rákötik a MÁV és az új lakótelep víz­müvére. Ezenkívül beire p- csolják a vízhálózatba Nyír­szőlőst: vízvezetékét rákötik a község mellett vezető nyír­egyházi hálózatra. Három év alatt Nyíregy­házán is megkétszereződött a vízszolgált:Most naponta 16 ezer köbméter viaerképes adni a kótaji vízmű. A város fejlődése, a lakásépítések és a nafe/cr*nvú ipartelepítés miatt azonban mat* újabb nagy kapacitású vízmű épí­tésére van szükség. Ennek építése az ötéves terv végéré befejeződik. Az eddig Vég­zett próbafúrások alapján valószínű. Nyírtelek és Gö­rögszállás környékén. Ez a El-eltűntek a postai pénzküldemények Pátyo- don. A kézbesítő nem kézbesítette őket. Pedig egy kézbesítőnek az a feladata, s most mégis hiányzott háromezer fo­rint. Aztán az is kide­rült — mint ahogyan rendszerint mindig ki­derül valami —, hogy a kézbesítő már nem az a feddhetetlen előéletű valaki. Magyarán bünte­tett. Valaki mégis be merte állítani kézbesítőnek. Vagy nem volt más je­lentkező, vagy úgy gon­dolta, hogy ha sikkasz­tani akar valaki, akkor is sikkaszthat, ha eled­dig nem állt bíróság előtt. Mindegy, beállí­totta, vállalta a maxi­mális kockázatot. (És az esetleges fegyelmit.) Még azt is gondolhatta, ha szeret megbízni az emberekben, hogy hát­ha itt megjavul az illető. Nem javult meg. Ne­héz súlyos pénzek csá­bítása mellett javulni. S aztán az a csoda, hogy csak háromezret tett zsebre, nem — mondjuk — egy félmilliót. (lain) azért, mert Lajos bácsi már az érkezésekor kiköltözött a ház végében álló nyári kony­hába, de igyekezett az árva minden kívánságának eleget tenni, aki egyre kapzsibb és önzőbb lett. Mindenki azt ajánlotta La­jos bácsinak, hogy küldje el, de ö sajnálta. Hat évig éltek együtt. La­jos bácsi a konyhában, az ár­va pedig a házban. A hatodik esztendő végén, hatvanhat éves korában — amikor az árva már nyolcvanéves volt — hirtelen meghalt Lajos bá­csi. SzívszHhüdém kapott. Az öregasszony tisztessége en eltemette és sokáig sírva lyá-zolta. Megint árván maradt. Nagy Katalin. vízműteiep 27—28 ezer köb méterre növeli a város ellá­tására adott napi vízmennyi­séget. A szakemberek azon­ban máris látják, hogy öt év múlva ez is kevésnek bi zonyulhat. A gyorsan fejlődő ipari üzemek és az ipartelepítéssel Nyíregyházán épülő r árak növekvő vízigénye indokolja az ipar1 víz bevezetésen A Tiszából nyert ipari vízre át­kapcsolhatják majd az üze meket és a föld alól nyer, rétegvíz elegendő marad j lakosság és az ivóvizet igény­lő élelmiszeripari létesítm«4- nyék ellátására. Ugyancsak összefüggésbe* van a nagyarányú iparosítás sal a szenny*víztelep kapar tásának bővítése is. A tervei szerint ebbén az ötéves terv ben a jelenlegi napi 10 ezer köbméteres kapacitást meg­kétszerezik. Külön fejezetet érdemel a hiúit évben árvízkárt szen­vedett terület közművesítést melyhez az Országos Vízügy Hivatal 93,5 millió forinto. biztosított. Ebből tíz vízmű központtal huszonegy község vízellátását lehet megoldani. Ezenkívül Fehérgyarmat csa­tornázásának megvalósításá­ra újabb huszonnégymillió forintot adott az OVH. Az árvizes v ízműveket há­rom ütemben készítik el a kivitelezők. Az első ütemben — ez már befejeződött — 48.5 millió forint értékben vízmü­vet kapott Fehérgyarmat. Kisar—Nagyar, Jánkmajtis —Csegöld, Kisszekeres. Nagy- szekeres. Zsarolván, Csenger- sima, Csenger, Méhtelek, Pa­rtyola, Kérsemjén, Nábrád ca jelenleg folyamatban van a győrteleki, fülpösdaróci s aé* berjéni vízmű építése. A kivitelezők 66 ezer köb­méter földet mozgattak meg, 60 kilométer hosszú vezeté­ket fektettek le. A vizműte- ' epeken elkészült tizenkét nagy vízhoiiehiú kút. Tizen­hét hidroglóbust is felállítot­tak és a Vezetékekre 1TÓ sjektoros közkifolyót, vals- uint 103 tűzcsapot szerel.c.t fel. A második ütemben továb­bi 80 kilométer hosszúságú nyomóvezetéket, 295 közkifo­lyót és tűzcsapot szeréinél* tel a fehérgyarmati, a penyi- -iei vízrhűre, a jánkmájtis— ■ segöldi vízműre kapCsoljiúi Oarnót és a meglévő hermiut- izegi vízmű bővítésével Sza- nzossályit is jó ivóvízzel lát­ják el. A harmadik ütemben — 1972. június 30-án fejeződik ne — gépházak, tárolóme­dencék, bekötő utak épülnek és befejeződik a hálózatbőví­tés az első két ütemben meg­épített vízműveknél. Ugyancsak az Országos Vízügyi Hivatal anyagi se­gítségével azokban az ■"•vi­zes községekben, ahol nem épül vízmű, egy-egy kutat építenek á lakosság jobb ivó- vízellátása érdekében. Ebből mar tizenegy elkészült, i többit ez év június 30-ig ad­ják át. A közművesítés táv­lati terveiben szerepel még, hogy a kisar—nagyari víz­műre Tivadart, a jánkmajti- sira Darnón tói Kisnaményt is rákapcsolják j.) TE RVLEXIKON (2.) Gazdasági fejlettség A szakemberek számításai szerint hazánkban az egy főre jutó évi nemzeti jövedelem jelenleg 700—750 dollár, amely a közepes gazdasági fejlettség felső hatá­rát jelzi. A következő 5—6 esztendőben egy lakosra számítva elérhetjük az évi 1000 dolláros szintet. Ez a gazdaságilag fejlett országi rangsorában szerény kez­det. nagyjából a mai osztrák és olasz színvonalnak fe­lel meg. További erőfeszítések és hosszú esztendők szükségesek, hogy megközelítsük és elérjük a fejlett nyugat-európai országok egy lakosra jutó nemzeti jö­vedelmét. A gazdaságtörténészek szerint hazánk már a máso­dik világháború előtt az elmaradott országok felső és a közepesen fejlett gazdasággal rendelkező országok alsó határán helyezkedett el. A II. világháborút követő új­jáépítés befejezése után több, mint két évtizeddel ju­tottunk el a gazdasági fejlődés új határállomásához. A gazdasági fejle' íg magas szintjének elérése nem egy, hanem több öteves terv programja. A változások irá­nyát csak részben jelzik a gazdasági fejlődésben élen járó országok tapasztalatai, de nincsenek sémák, me­chanikusan másolható példák. A fejlődés irányát a ha­zai adottságok, a kor, amelyben élünk és társadalmi tényezők egyaránt befolyásolják. A beruházások, a ter­melés és a fogyasztás összetétele, szerkezete már a ne­gyedik ötéves tervben sok tekintetben a fejlettség ma­gasabb szintjének megfelelően módosul, igazodik az új helyzethez: a műszaki-tudományos forradalom ki­bontakozásához, a növekvő városiasodáshoz, a lakosság emelkedő életszínvonalához. A X. pártkongresszus anyagában olvasható újszerű megfogalmazás, „a szocializmus teljes felépítésének magasabb szinten való folytatása” tehát sokrétű, hatá­rozottan körvonalazott feladatokban konkretizálódik a gazdasági építőmunkában. A szocializmus felépítésé­nek magasabb szintje pedig egyebek között magasabb életszínvonalat is kell, hogy eredményezzen. Ha a következő 5—6 évben elérjük például az egy lakosra jutó 1000 dolláros nemzeti jövedelmet, akkor ebből megközelítően 760 dollárnyi érték jut fogyasz­tásra, 240 pedig felhalmozásra. Vagyis a nemzeti jöve­delem a jövőben is a mostani 76:24 arányban kerül felosztásra. Jóllehet a felhalmozáson belül növekszik az életszínvonal emelését szolgáló, nem termelő jellegű lakásépítési és kommunális) beruházások, illetve az áruellátást javító belkereskedelmi készletek aránya. E társadalmi méretű érdekeltséget kiegészíti a vál­lalati kollektíváknak és a dolgozóknak a hatékonyság­tól és a munkateljesítménytől függő differenciált ösz­tönzése. Ez a differenciálás azoknak a kollektíváknak és dolgozóknak kedvez, akik az átlagosnál nagyobb mértékben járulnak hozzá a nemzeti jövedelem növe­léséhez. Ez igazságos is, célszerű is, hiszen akik többet kapnak a megtermelt javakból, azok nemcsak saját i ólétüket alapozzák meg, hanem egyben a társadalom szükségleteinek magasabb szintű kielégítésén, a nép gazdaság fejlesztésének meggyorsításán is fáradoznak. A személyes és a társadalmi szükségletek maga abb szintű kielégítéséhez a gazdaság fejlesztésén, a hatékonyság emelésén át vezet az út. Ezért új erőfor •ások feltárására, ésszerűbb, korszerűbb, elmélyültebl munkára, a termelés erőteljesebb hazai és nemzetköz -zákosítására. szerkezetének átalakítására van szük­ség K. J Szervizhálózat a tsz-ekben A szervezésben segít a TASZI A lap megírta — az illetékes válaszol Az árva

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents