Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-08 / 6. szám

r*M»T »AtrrAWOWSM» I. afft* Egyenlő feltételekkel 23 százalékos növekedés Dinamikus fejlődés - hatmilliárdos forraló ni A szabolcsi kereskedelem két terv határán Mint a megszeppent ró­maiak mondták annak ide­jén Hannibal ante portás! K .ábál a város kapui előd! A nők már itt vannak a kapuk előtt, sőt a kapukon belül. Méghozzá csak kis résziben kemény döngetések árán, inkább azért, mert szükségünk lévén rájuk, ön­ként tártuk ld előttük az évezredeken át zárt kapu­kat Voltak helyek, vannak ma is, ahol a munkások de­rékhadát alkották, alkotják. A munkásokét igen, az irá­nyítókét nem — és még ma sem. Aztán voltak idők. amikor férfiúi babérok szerzésére ingerelték őket. Trak orra szálltak. s öntö­dékbe mentek, s hasonló férfias dolgokat műveltek. Hamarosan kiderült, nem ne­ki1-' való.-okáig tartott, amíg elér­tünk máig, amikor méltó tágként állnak mellettünk S ha egymás melle t állunk, ám lássuk, egyenlő feltételek között ki viszi többre? Elérkeztünk a kritikus ponthoz: egyenlő feltételek között. Feltételeink azonban nem egvenlőek. Ne kelljen részleteznem, hogy az évezredek előtti matriarehatus elmúltával, mióta férfi vette kezébe az irányítást, a maga kénye­ked ve szerinti ezer törvényt hozott a maga képére, ha­sonlatosságára. és főleg — kényelmére. Keményen kö­rülbástyázta magát, de a „ A wyrrkatei Rákóczi Tsí Irodájában Jened Sándor tsz- «róészt és Papp Ferenc Hzemegységvezetőt találtam. Mondták is mindjárt, hogy ifj. Lengyel Lajos elnök az agrármérnöki diplomáért ’ „küzd” ezekben a napokban, fizabacteágc« van. De tele­fonon „köröztetik” Bodnár , János elnökhelyettest és •fagy Zsolt föagronómusi. Ok mindenről informálni tudják az újságírót. Meg is kezdték a .körözést”: á­fcerrel. Rossz esztendő Rövidesen megtelt az Irodai szoba. Az elnökhe­lyettes és a főagronómus után benyitottak Kovács Barna főkertész, Lakatos Gyula párttitkár, Opre Jó­zsef főkönyvelő és Mező Ist­ván állattenyésztésben dol­gozó. A falu megvolna a tél­ben, csak bizony az elmúlt év „rosszasága” sok tekin­tetben érezteti hatását. Bel­vízkár és a gyümölcsös vesz. tőségével együtt mintegy 3 millió forint kiesés keletke­zett. Különben is a gyenge adottságú közös gazdaságok közé tartozik a szövetkezet, 3000 holdnyi szántója átlag 3.2 aranykorona értékű; a terület 55 százaléka laza fu­tóhomok. Persze, nem akartak be­lenyugodni a tetemes veszte­ségbe. Mindennel pótolni igyekeztek, amire lehetőség nyílt A belvizes területről „összekapartak” 1 millió fo­rint körüli árbevételt s ter­ven felül értékesített az ál­lattenyésztés és a mellék­üzemág (zöldség- és kenyér­bolt, szeszfőzde, asztalosmű­hely). De a tsz-tagság így is rögödül, személyenként át­lagban mintegv 2000 forint­tal — a tervhez képest. A község nem szegény A közös gazdaságot ért veszteséget semmi esetre boti kell valami szörnyű tra­nőt valahogy kívül felejtette a bástyákon. Csoda-e. hogy nem Ms munkába került egy-egy bás­tyát ledönteniök és időre van szükség még ahhoz is, amíg az előttük terpeszkedő gö­röngyös talajt elegyenge­tik. Ezt az időt éljük napjaink­ban. Ám, a „talajégyenge- téshez” ma már okos és gyorsan járó „gépek” állnak rendelkezésre: a sajtó, a te­levízió, a rádió. Mögöttük az irányító agy a demokratiz­mus. s ma már az egyetértő belátás, a sürgető segítség, az eredményre vivő támoga­tás. a szocializmus — a fo­lyamat tehát gyorsan halad. A segítségre kinyújtott kéz azonban csak akkor ériékes és életmentő, ha meg is ra­gadták. Ha tudomásul ve­szik hogy még játszani is csak az a gyermek tud. akit megtanítottak rá. Ha tudo­másul veszik, hogy hiába itt a pálva hiába itt a tér. a já­téknak szabályai vannak, amiket be kell tartani, főleg pedig feltételei, amiknek men kell felelni. Ebben pedig a férfiakra vár sokféle feladat. Vegyük végre tudomásul, hogy asszonyaink, lányaink sokkal alacsonyabb szintről futnak neki a roittc-s-iék. mint mi. Agyonkoptatott közhely, d« annál igazabb: a ♦“»-hesség. a pvorek. a csa­lád. a bevásárlás, takarítás, mosás, a számos asszo- nyi kötelesség mind, mind megannyi buktató a mérce előtt, amit ennyi hendikep­gódiának venni — mondta az elnökhelyettes, többek he. lyeslése kíséretében. Szó sze­rint: gyenge tsz, módját tartó falu. Jenei Sándor igazgatósági tag az ÁFÉSZ-nél, s tudni véli, hogy a faiu boltjainak forgalma felfelé ívelő. Má­sok megjegyezték nyomban, hogy a háztáji gyümölcs­termelés, jószágtenyésztés komoly bevételt biztosít a lakosságnak. A párttitkár biztosan tud­ja, hogy múlt év ősze óta hat lakodalmat tartottak Ka­tán. „Fejedelmi felkészült­séggel mindegyiket.” Bodnár elnökhelyettes összeszámol­ta ekkorára, hogy 14 házat építettek múlt évben a két­ezernél valamivel népesebb faluban. S legalább ennyi­vel vannak félben — nem tudták befejezni már tél előtt Mások meg esiküdnek rá, hogy a falu házainak (de nagyon biztosan!) 70 szá­zalékát a háború után újjá­építették. vagy divatosabbá alakították. És hangsúlyozták, írjam Uzsonnameghívást kaptam régi ismerőseimhez. Elbeszél­gettünk, játszottam a hétéves Pistivel, és szinte észre se vettük, hogy milyen gyorsan múlik az idő. Jobban mond­va, ők észrevették. A férj az órájára nézett, és jelentős pillantást vetett feleségére. Az bólintott, és megszólalt: — Ma remek film megy a televízióban. Mi is szívesen megnéznénk, de két jegyet kaptunk a moziba. Rögtön tudtam, hogy miről van szó. — Azt kívánjátok, hogy vigyázzak a Pistire? — kér­deztem. — Ha olyan angyal lennél... Nincs vele semmi dolgod. Al­szik majd, mint a bunda. Te közben a filmet nézheted. Tu­dod, azért mégis nyugodtab- ban mennénk el... — Maradok! Pistit lefektették, azután elbúcsúztunk. A gyerek mind- iárt elaludt, és én babrálni kezdtem a televíziós készülé­peá terhelve — nem lehet egykönnyen átvinni. Mind­ezek mellett tanulni, társa­dalmi munkában. poli fikai munkában részt venni és — ez is jogos igény — szóra­kozni nem, hát nem le­het. Ez az igénybevétel egy férfi idegi-fizikai erejét is meghaladná, s ha egy nő mindezzel mégis elbír. in­kább kivétel csupán és annál nagyobb tisztelet jár neki. Amíg az utat járhatóvá nem simítottuk, amíg a ter­hek egy részét nőink vállá­ról le nem vettük, korai a beteljesedett egyenjogúságról • beszélni Egyenjogú csak az lehet. akinek törvényben biztosított egyenlő jogai, le­hetőségei mellett terhei is egyenlők. Mert hiába jobb ez és az. ha ahhoz hogy ezt és azt elérjem, először át kell rágni magam a mesebe­li — de sainos valóságos! — kása hegyen, miközben vagy a kását utálom meg. vagy azt érem el, hogy szépen biz­tosított jogaimra fütyülök. A feladat tehát reményte­len? Nem teremthető meg az egyenjogúság férfi és nő között? A oé! iránvában nagy ha­ladást tettünk már. de mén nem elegendőt. Módot kell találni arra. hogy a férfiak­kal azonos szintről, velük egyenlő. nem pedig sok­szorosan naevobb teherrel indulianak. Joguk és a tény­leges emancínáció csak így tud beteljesülni. K. E. még fel: azoknak a csalá­doknak a száma több, ahol három disznót is vágnak a télen, mint ahol egyet sem. A legnagyobb gond A hosszú téli estéket hasznosan töltik — közöl­ték. Három különböző színtű szemináriumra csaknem szá­zan járnak el rendszeresen. S mintegy ütvenen párion- Mvüliek. A KISZ-szerveaet téli tanfolyamán harminc­ötén vesznek részt És itt akadt el a megin­dult, pergő beszélgetés. Igen, hogy a fiatalok!? Mert azok bizony. Akármi is a látszat, nem szívesein maradnak a faluban. Előnyös módszerrel fizetik a fiatalokat (szakma esetén); az utóbbi három hó­napban pedig nem kevesebb­szer, mint 4 esetben volt kö­zős falusi bál. Hetenként kétszer saját klubjukban szó­rakozhatnak. Mindem eredmény és hiá­nyosság közepette legna­gyobb gondnak nevezik meg: minél több fiatalt megtarta­ni a faluban. Erre keresik, kutatják a módot. Asztalos Bálint két. Egy perc alatt elrontot­tam, mire félhangosan ká­romkodni kezdtem... Persze, Pisti nyomban felébredt, rög­tön látta, hogy mi történt, és megnyugtatott: — Ne izgulj, mindjárt megcsinálom. Rendbe is hozta, én beta­kartam Pistit, aki csakhamar újra elaludt, és én a filmet néztem. Egyszerre csak azt éreztem, hogy hideg fut végig a hátamon. Ugyanis a felső ablak egy résnyire nyitva volt és erős szél fújt. Még meghűl a gyerek — ijedtem meg —, és elhatároz­tam, hogy mint amatőr gyer­mekkertész, megmentem a A szabolcsi kereskedelem tavaly — az első, részben be­csült adatok alapján — szin­te hihetetlen forgalomnöve­kedést ért el, amely nem ha­sonlítható a korábbi évek re­kordjaihoz sem Eszerint 1970-ben a kiskereskedelmi forgalom 23 százalékkal múl­ta felül az 1969-est, (ami ér­tékben több mint egymil- liárd), s az összforgalom csaknem elérte a hatmilliár- dot. A korábbi években már szinte megszoktuk, hogy a szabo.csi kereskedelem éves növekedése csaknem kétsze­rese az országos átlagénak, de az 1970-es év még ezeket is magasan felülmúlta. Ml volt az oka ennek a rendkí­vül dinamikus fejlődésnek ? Hogyan lehetséges az, hogy az országos állapotokhoz ké­pest korszerűtlen és szűk bolthálózattal rendelkező sza­bolcsi kereskedelem ilyen eredményeket produkált? Ve/el a ve^ye&ipareikk Az árvíz sokat „tett”, de ez nem minden, magyarán: nem lehet mindent az árvíznek tulajdonítani. Az árvíz kö­vetkezményeit mégis tartal­mazza ez a gyors forgalom- növekedés, mert a forgalom egy része éppen a károk helyreállítása érdekében nö­vekedett Megkétszereződött például az építőanyag- és a tüzelőforgalom, s nem sza­bad elfelejteni, hogy az ár­vízi újjáépítéshez a kereske­delem vitte „kéz alá” az anyagot, — amihez hasonló még nem történt ebben a szakmában. Ez jelentkezik abban a tényben, hogy a vegyesipar­cikkek forgalma 42 százalék­kal nőtt 1969-hez képest. Igaz viszont még két dolog: az, hogy a károk helyreállításá­hoz nemcsak építőanyagra volt szükség, hanem bútorra, háztartási gépekre és más berendezésekre is, amelyek mind ebbe az árufőcsoportba tartoznak. S a másik: a ko­rábbi években is épp ez a szakma fejlődött a lehető legviharosabban megyénk­ben. Nem mutatható M, vagy csak alig az árvíz hatása pél­dául a ruházati szakmában, íiiszen a forgalom mlndösz- sze 13 százalékkal növeke­dett. (Élelmiszer: 12, vendég­látás: 17 százalékos növeke­dés). Ami az árvízi helyreállítá­son tú.1 mutat, az nem más, minthogy a rendkívül pró­bára tett szabolcsi kereske­delem megmutatta: képes ki­kicsii a tüdógyuUadásiuL. .+■- hogy érem el á felső ablako­kat? Az, asztalt odatoltam, és rátettem a széket. Ezután fel­másztam az asztalra, onnan a székre. Közben a gyerekre néztem. Edesdeden aludt. Lábujjhegyen álltam, mert az ablak magasan volt. Már- már elértem a kis kilincset, amikor a szék megbillent. és a padlóra zuhantam. Jól be­vertem a fejemet, és a dere­kam is megsínylette a torna mutatványt. A nagy zajra Pisti felébredi rögtön a helyzet magaslatár- emelkedett, és utasítást adott — Ne félj semmit, én meg gyogyitlak. Feküdj le szépen, de rögtön. állni még egy ilyen próbát is. Ebhez a nagy forgalomnöve­kedéshez ugyanis áru kellett, mégpedig sok áru. S hiába segített a fél ország, (s külö nősen a Belkereskedelmi Mi­nisztérium), — azért egy ré­szét mégis maguknak a sza­bolcsi kereskedőknek kelleti beszerezniük, s mi több, fo­gadniuk ezt a hatalmas mennyiségű áruáradatot. * Áru és pénz is... S ha volt is sok hiba eköz­ben az ellátásban, azon igye­keztek gyorsan segíteni — s utólag úgy vélhetjük: e hi­bák ezúttal természetesnek látszanak. Ilyen forgalom le­bonyolítása mellett ugyanis könnyebben előadódhatnak zökkenők. A hatmilliárdos forgalom­hoz azonban nemcsak áru kellett, hanem pénz is. S hiába növekedtek a lakosság pénzbevételei az országos át­lagnál tavaly is sokkalta gyorsabban, hiába volt a sok bankhitel. — mindez nem volt elegendő rá. A vásárlá­sok során csökkent az OTP- betétállomány is. (A harma­dik negyedévben ez a csök­kenés körülbelül 23 millió forint.) Ez is arra mutat, hogy megfelelő árualapok áll­tak rendelkezésre, hiszen nemrég volt olyan idő, ami­kor épp megfelelő áru hiá­nyában a lakosság kénytelen volt kényszerből is tartalékol­ni. Ezek után mi várható a szabolcsi piacon 1971-ben. s az új ötéves tervben ? A kereskedelmi forgalom növekedése az idén várha­tóan mérséklődik, de még így is fölötte lesz a 1(1 százalék­nak. Ezzel együtt a forgalom teljes összege eléri a 6,5 mil- liárdot. Ennek oka hármas: tovább javul a foglalkozta­tottság, nőnek a személyi jövedelmek, s most kell be­fejezni az árvízi károk pót­lását. Várhatóan ismét a ve­gyesiparcikkek forgalma nő — épp az említett okok miatt • — a leggyorsabban, s leg­mérsékeltebb lesz a növeke­dés — nyolc százalék körüli — a ruházati kereskedelem­ben. A következő evek A szakemberek előrejelzése szerint a következő két év­ben — 1972 -ben és 1973-ban — a kereskedelmi forgalom növekedése megyénkben is tovább mérséklődik, s vár­Szól fogadtam, mert nagyon fájt az ütés helye a fejemen — sőt az ellenkező oldalon is. Pisti borogatást hozott, a fejemre tette, aztán két tab­lettát etetett meg velem. — Mindjárt rendbe fogsz Jönni — vigasztalt. Valóban, lassan múlni kezd­tek fájdalmaim. Közben Pisti visszatette a széket az asztalra. Még egy sámlival megtoldotta, és becsukta az ablakot. Aztán kicserélte a vizes borogatást, betakart, és •Imésélle iskolai élményeit. Megállapította, hogy nincs la­zám, megtapogatta a fejemen a daganatot és gyengéden em> kés lapját szorította rá. hatóan hat és hét száza! ih körül lesz. Ez azért történhet meg, mert a kereskedelem­ben . is vannak periódusok és most egy telítettségi ciklust várnák ezekre az évekre. \ tervidőszak utolsó két esz­tendejében pedig ismét jóval tíz százalékon felüli forga­lomnövekedéssel számolna,!. Kereskedelmi vállalataink most készítik üzletpolitikai tervüket 1971-re. s ez termé­szetesen kihatással lesz a egész ötéves, tervidőszakra s. Milyen kívánalmakkal és t - varasokkal találkoznak mo. ; a tervkészítő szakemberek" Elsősorban azzal, hogy ,i vállalatok beszerzési poiitikc- jukban alkalmazkodjanak a lakosság igényeihez. Csök­kentsék a még mindig meg­lévő hiánycikkek számát, nö­veljék az olcsóbb áruk rész­arányát készleteikben, ké­szüljenek fel megfelelően az egyes szezonokra, s fokozzák a korszerű életmódot szolgá­ló cikkek forgalmát. Társa­dalmi igény a vállalatokkal szemben, hogy ne emeljék in­dokolatlanul az árakat, ne tűnjenek el az olcsó áruk, ,-s a kereskedők a beszerzések során kapott engedményeket a gazdaságosság határain be­lül adjálc tovább vásárlóik­nak. (Tehát árpolitikájuk il­leszkedjék bele a népgazda­ság életszínvonal-javítási po­litikájába). Két új áruház Az ország legszűkebb, leg­korszerűtlenebb bolthálóza­tával rendelkezik megyénk. — ezt továbbra is gyors ütemben fejleszteni kell. Két fontos célt kell itt elérni: nagy alapterületű áruháza­kat kell létrehozni, s az el­látatlan területeket fokoza­tosan megszüntetni. Nagy a várakozás a Nyíregyházára tervezett két nagy áruházzal szemben, amelyek felépül­nek a tervidőszakban. A ta­nácsi vállalat és a szövetke­zetek által létesített áruhá­zak döntő változást hozhat! nak a megyeszékhely ellát** sába. így néz ki most. két terv határán a szabolcsi kereske­delem. Az 1970-es év miatt később sem lesz szégyenkez­ni való, hiszen óriási próbát állt ki sikerrel. Most — a« idén és a következő négy év­beli — egy olyan bázisról kell tovább lépni, amely sók­kal magasabb, mint koráb­ban bármikor, s igen nehéz lesz túlszárnyalni a tavalyi rekorderedményeket. Kun István — Ez viászafejleszií —« ‘mondotta szakértelemmel. - Nekem is így szokták csi­nálni. Azután utasítást adott: — Aludj egy kicsit. Elég volt a beszédből. Most leol­tom a villanyt. Ne félj a sö­tétben, itt maradok a szobá­ban, vigyázok rád. Jó másfél óra múlva fel­keltett­— Ne haragudj — mondta —y de mindjárt hazaérnék. Nem kell nekik tudni, hogy ápoltalak. Most én gyorsan lefekszem. Felugrottam, rendbe hoz­tam magam.. Éppen idejé­ben. A szülök hazaérkeztek. Egy pillantást vetettek ez .Alvó’’ gyerekre, azután hal­kan kérdezték: — Jó volt a televízió mű­sora? — Remek! Búcsúztak és sokáig szo­rongatták a kezemet. — Hálásan köszönjük, hogy gondosan vigyáztál Pistikére „Módját tartó falu“ Beszélgetés Nyírkátán a tsz-ről, házakról» fiatalokról Palásti László: Vigyáztam a gyerekre WB farmili !

Next

/
Thumbnails
Contents