Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-08 / 6. szám

IfllJte PROLETÁRJAI, EGYESÖU ETEK I KXVin. ÉVFOLYAM, «. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1971. JANUÁR S, PÉNTEK Jogaink alapja A MÖGÖTTÜNK MA­RADT NEGYEDSZÁZAD­NAK talán legnagyobb poli­tikai-erkölcsi sikere, hogy az embert egyenrangú emberré formálta, biztosította a jogot az emberi méltóság számára. A javakorabeli és az idősebb nemzedékek nagyon jól érzé­kelik e mondat hangsúlyát; hiszen aki egykor két kezé­vel keres':e a kenyeret- meg­különböztetetten kevesebb jogokkal rendelkezett, mint az, aki vagyonából, bankbe­tétjének kamataiból élt. A szocialista társadalomban az emberek érezhetik, hogy az nlko'imány, a törvény éret­tük van, védelmezi, s bizto­sít ;a jogaikat. De a most lezáruló 25 évnek ez csak egyik voná­sa. Legalább ilyen fontos a másik: a munkások, pa­rasztok, értelmiségiek be’°- ezólhatnak országos kérdé­sekbe és döntenek helyi ü ivekben. Nemcsak bele- stó'nak. véleményük, elgon­dolásuk az országos poltóka ín alakításában éppen úgy, irtot a helyi kérdések meg­oldásában — mérvadó. Különösen az utóbbi né­hány évben sikerült közéle­tünket erőteljesebben fej­leszteni úgy, hogy hazánk felnőtt lakossága mindjob­ban érezze: ez a haza az övé. A párt X. kongresszu­sán megfogalmazásra került, hogy célunk a szocialista de­mokrácia fejlesztése, ami kö­rülbelül egyenlő a jogok és kötelességek további bővíté­sével. A következő négy év­ben népünk még inkább ér­zékeli, hogy a haza dolga, sorsa „fönt” és „lent” egy­aránt személyes ügye is. ­E KEDVEZŐ FEJLŐDÉS­SEL egyidőben sokkal erő­teljesebben. mint eddig, je­len tk-vnek nálunk olyan íratlan erkölcsi szabályok, amelyek a iövöben sem ke­rülnek jogi formulákba és mégis az írott törvényekhez hasonló erővel hatnak. Mi ez? Vegyük például az írott szabályt, hogy „a szo­cializmus a munka társadal­ma. amelyben a munkaképes embernek dolgoznia kell. hogy jogai legyenek.” Ha ezt egyénekre vetítjük, akkor azt mondhatjuk, hogy íratlan er­kölcsi szabály szerint ha­zánkban mindenkinek annyi joga van. amennyit hasznos tisztességes munkájával biz­tosít önmagának. Ez sehol Bines leírva. Az életben azonban mégis így van, he­lyesebben: így kellene lennie m redenhol. Erről azért is érdemes szót ejteni, mert az alkotmány b._ ositotta jogot néha külön- va.asztjók attól az erkölcsi Bzs bálytól, hogy annyi a jo- gou, amennyit teszel a szo- ciabsta haza, a kis és nagy közösség boldogulásáért. Az írottakat és az íratlant te- há nem lehet elválasztani egymástól. Sajnos azonban, ez az egység gyakran megbomlik. Vannak olyan emberek pél­dául, akik szívességből dol­goznak a szocializmusért. S úgy viselkednek, élnek, mintha nekik is annyi joguk lenne, mint azoknak, akik s? ívvel-lélekkel, becsülettel végzik el vállalt munkáju­kat. ERRE Á FURCSA HELY­ZETRE UTALT a párt X. Hír greSszusánák zárszavában K .’ár János elvtárs a cse­peli pártértekezlet egy fel­Több mint 60 százalékkal nő hazánk és az !\DK árucseréié Aláírták az öíéi est áruszállítási egyezményt Dr. Bíró Jósref és Horst Solle nyilatkozata Csütörtökön a Külkereske­delmi Miimszteriumbain a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztár­saság kormányának képvise­letében dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter és Horst Solle, az NDK külgaz­dasági minisztere aláírta az 1971—1795. évi kölcsönös áru- szállításokra vonatkozó hoesz- szú lejáratú egyezményt. Ezzel egyidejűleg Tordai Jenő külkereskedelmi minisz­terhelyettes és Gerhard Nitzschke külgazdasági mi­niszterhelyettes aláírta az 1971. évi forgalmait szabályo­zó jegyzőkönyvet. Az egyezmény a következő öt évre 2,6 milliárd rubel for­galmat irányoz elő, s ez a most lezárult ötéves tervidő­szak forgalmához mérten 66 százalékos növekedést jelent. Jelentősen nő a gépipari termékek, elektrotechnikai cikkek forgalma. Az 1971—1975-ös időszak­ban Magyarországról 8400 kü­lönböző típusú autóbuszt, 1000 dömpert, speciális teher­gépkocsikat és ehhez szüksé­ges pótalkatrészeket Vásárol az NDK külkereskedelme. Ugyanakkor a magyar külke­reskedelem az NDK-ból 72 000 személygépkocsit, 12 000 IFA—W 50-es típusú tehergépkocsit, 92 000 Mope­det, 50 000 motorkerékpárt & ezekhez szükséges pótalkat­részekéit vásárolja. Növekszik majd az iroda­gépek. kohászati berendezé­sek, vegyipari felszerelések, berendezések, könnyűipari gépek, főként a textilipari gépek behozatala. Fokozódik az olyan hagyományos cik­kek, mint a timföld, alumíni­umipari termékek, gyógy­szeripari készítmények kivi­tele, valamint a káliműtrágya, növényvédő szerek, vegyi anyagok, gyógyszeripari ter­mékek behozatala. Az NDK továbbra is szállít Magyaror­szágra barrvaszénbrikettet. Az 1965—1970-re megkö­tött hosszú lejáratú egyez­mény volumeneihez képest kétszeresére növekszik ' a fo­gyasztási cikkek kölcsönös forgalma. A gépipari és elekt­rotechnikai cikkeken kívül ennél az árucsoportnál ta­pasztalható a legnagyobb ütemű forgalomemelkedés. Az NDK-ba irányuló magyar ex­port főbb tételei: a pamut­szövet, a bőrcipő, az elektro­mos háztartási készülék, a játékféle és a könyv. A ma­gyar külkereskedelmi válla­latók ugyanakkor nagy meny- nyiségű bútort, lakástextíliát, kötöttárut, harisnyafélét, elektromos háztartási cikket, háztartási fém- es mü- anyagárut, varrógépet, játé­kokat, kozmetikai cikkeket, nyomdaipari termékeket im­portálnak az NDK-bóL Az 1971. évi árucse-forrgal- mat szabályozó jegyzőkönyv 490 millió rubel forgalmat állapított meg erre az évre, s ez az összeg az 1970. évre szóló jegyzőkönyvben elő­irányzott fargalomhoe képest 15 százalékos növekedést je­lenít Az aláírás után elhangzott üdvözlő beszédében dr. Bírt József hangsúlyozta, hogy az Elutazott Budapestről a DNFF küldöttsége Csütörtökön elutazott Bu­dapestről a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front 10. évfordulója magyarorszá­gi megemlékezésein részt vett küldöttség, élén Pham Thai Thannal, a DNFF Ke- let-Nam-Bo zónái állandó bi­zottságának tagjával. A ven­dégek búcsúztatására a Fe­rihegyi repülőtéren megje­lent Harmati Sándor, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa elnökségének tagja, a Magyar Szolidaritási Bizott­ság elnöke. Mátyás László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Sebes­tyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára, továbbá a Külügyminisztérium, a Ha­zafias Népfront és az Orszá­gos Béketanács több vezető munkatársa. Ott volt Dinh Ba Thi, a Dél-vietnami Köz­társaság magyarországi nagy­követe és Chau To Thong, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság budapesti nagykö­vetségének első titkára. A delegáció vezetője a re­pülőtéren adott nyilatkozatá­ban köszönetét mondott a szívélyes, baráti vendéglá­tásért, amelyben a küldött­ség tagjainak része volt a magyarországi látogatás ide­jén. új év küszöbén aláírt öt évre szóló megállapodás nagy je­lentőségű országunk gazdasá­gi eletéban. A Német Demok­ratikus Köztársaság ugyanis a Szovjetunió után hazánk leg­nagyobb kereskedelmi part­nere, s mind a forgalom nagyságrendje, mind áruösz- szetétele megfelel a népgaz­daság érdekeinek. A közös politikai és gazdasági érdekek tették lehetővé a két ország gazdasági együttműködésé­nek, árucsere-forgalmának gyors ütemű fejlődését. Az utóbbi években tapasztalt — évente átlag 13 százalékos — forgalomnövekedés dinami­kája a tervek szerint a kö­vetkező időszakban is folyta­tódik. Az MSZMP közelmúltban lezajlott X. kongresszusa megjelölte gazdaságunk fej­lesztésének irányait — mon­dotta a miniszter — s meg­győződésem, hogy ez a meg­állapodás is hozzájárul cél­jaink realizálásához. A kö­vetkező öt évben az előirány­zatok szerint — 60—70 szá­zalékkal növekedhet a Ma­(Folyi&tás a 2. gidaion) Eltemették nógrádi iáudort Csütörtökön a Mező Imre úti temetőben nagy részvét­tel, katonai tiszteletadással búcsúzta .ták el Nógrádi Sán­dort, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának tagját, vezérezredest, pártunk, valamint a magyar és nemzetközi forradalmi munkásmozgalom kiemelke. dő harcosát. A magyar munkásmozgalom nagy ha­lottainak emlékét megörökítő panteonban gyászolók ezrei álltáit körül a virágokkal, koszorúkkal övezett ravatalt; a vörös lepellel borított ko­porsón helyezték el az el­hunyt tábornoki sapkáját és kardját, a ravatal előtt bor­dó sdyempámán katonai és polgári kitüntetéseit. A gyászszertartáson a hoz­zátartozókon kívül részt vett Biszku Béla, Fehér Lajos, Nemes Dezső, Németh Ká­roly, az MSZMP Poli lkai Bizottságának tagjai. Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára. Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, Cseterki Lajos, az El­nöki Tanács ti tikára; lerótta kegyeletét közéletünk sok is­mert személyisége — közöt­tük Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter, llku Pál művelődésügyi mi­niszter is. Tisztelegtek a ra^iainál a régi par izántársak. Az egy­kori harcok színhelyéről — Borsodból. Nógrádból és a csehszlovákiai Zólyomból — küldöttségek hozták el az ottani lakosság utolsó üd­vözletét. A gyászolók sorai­ban Ott volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió és Frantisett Dvorsky, a Csehszlovák Szo- cialis.a Köztársaság buda­pesti nagykövete, továbbá V. K. Gvozd altábornagy, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének katonai és lég­ügyi attaséja. A Magyar Szocialista Mun. káspárt Központi Bizot ságá és Központi Ellenőrző Bizott­sága nevében Brutyó János, a K.EB elnöke búcsúzott Nóg­rádi Sándortól. — Kiváló harcost, sok küzdelmet megért, gazdag életű forradalmárt ragadott ki sorainkból a halál — mondotta. — Nógrádi Sándor félig gyermek volt még, amikor Budapestre került villany- szerelő és rézesztergályos tanul ,nafc. Rendszeresen lá­togatta a munkásak szerve­zeteit, megismerkedett a. forradalmi tanokkal, hitt a* emberségesebb világ ígéreté­ben. Tizennyolc évesen meg. járta az első világháború frontjait, majd visszatért Budapestre, csatlakozott a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártjához, s a Vörös Hadsereg katonája lett. Az ezt követő negyedszázadban Nógrádi Sándor életútja a szülőföldtől Pozsonyon, a (Folytatás a 2. oldalon) Délnyugat felől enyhe levegő közeledik Leállt a dunai hajóforgalom — Hideghullám Vietnamban Csütörtökön Budapest volt az ország legmelegebb pont­ja, Ferihegyen és a Meteoro­lógiai Intézet udvarán kora délután 0 fokot jelzett a hő­mérő. Nyugat-Európábam már sok helyről jeleztek enyhe légtömegeket, elsősorban Franciaországból és Hollan­diából. A nedves és viszony­lag meleg levegő délnyugat felől közelíti meg és foglalja el majd a Kárpát-medencét e hét végén, jövő hét elején. Az utóbbi napokban az erősen zajló Dunán a nagy jégtáblák már veszélyeztet­ték a folyami áruszállítást. Ezért a MAHART sürgősen telelőkbe állította hajóit. Mivel az összetorlódott jég miatt a Felső-Danán a hajó­zás már néhány hete szüne­tel, Ausztriában és az NSZK-ban is telel MAHART- hajó. Belgrádtól délre még jégmentes a Duna. A folyó- nak ezen a szakaszán a MAHART 5 vontatóhalója 25 uszállyal vasércet hoz felfelé a Dunai Vasmű részére. A hajók egy része a zaj lás miatt Újvidéken, a Szolnok és a Szombathely pedig hét uszállyal Baján telel. Belgrád: Már halálos áldo­zata is van a rendkívül sú­lyos télnek Jugoszláviában. Égy diák hó alá került, s a hó alatt megfagyott. Szaraje­vóban — ahol változatlanul érvényes a rendkívüli állapot — az ellátási nehézségeket még mindig nem sikerült megszüntetni, elsősorban a külső területeken, ahová a legerősebb járművek sem tudnak eljutni. Bosznia-Her­cegovina fővárosában az anyagi károk is mind na­gyobbak. Horvátországban — elsősorban Lika, Kordun és Gorski Kőtár területén — több tízezer ember van ve­szélyben, mivel a külvilágtól elvágott falvakban szinte teljesen megbénult az élet és semmiféle utánpótlást sem tudnak oda eljuttatni. Berlin: Az NDK dolgozói áldozatos küzdelmet vívnak a kemény tél okozta nehéz­ségekkel. Különös erőfeszíté­siekre és takarókossagi intéz­kedésekre van szükség aa energiaszolgáltatásban, hogy biztosítani tudják az üzemek és a lakosság szántára a vil­lanyt és a gázt Hanoi: Szerdán felhívást bocsátott ki a VDK minisz­tertanácsa a Vietnamban szo­katlanul hideg miatt A kor­mány úgy rendelkezett, hogy a hideghullám napjaiban be kell zárni az iskolák alsó ta­gozatait, a bölcsődéket és a napköziket. Fel kell függesz­teni az esedékes értekezlete­ket és gyűléseket, s el kell halasztani a szabadtéri mozi- és színházelőadásokat. A na­pokban szüneteltetik a rizs­palánták kiültetését, a ki­sebb halastavakat lombokkal fedik be, hogy megóvják a halállományt. A vietnami „hideghullám” valójában plusz 10 fok körüli hőmérséklet. A trópusi klí­mán a rendkívül páradús le­vegő miatt azonban ez „ke­mény telet” jelent, amelyet ember és állat egyaránt ne­hezen visel el. szólalóját Idézte: „Kényszer volt egykor a munka, vagyis a kapitalista rendszerben. Majd dicsőség. Most meg egyesek számára .szívesség’ ”. S azután hozzátet e, hogy „nálunk a munka becsület dolga is kell legv-n. És ha netán akadnak olyanok, akik ezt nem fogadják el ahogy annak idején társadalmi osz­tályok számára volt kényszer a munka, maid most egyes emberek számára lesz az. Be fpgjuk nekik bizonyítani, hogy nálunk nem lehet munka nélkül és a többi dől. gozó rovására jól megélni.” így függ össze az íratlan erkölcsi szabály a mi társadalmunk egész­séges törvényeivel. Akik „szív sségből” dolgoznak, vagy csak immel-ámmal vég­zik el munkájukat, azoknak semmilyen fórumon nincs jo­guk ahhoz, hogy kibic mód­ján kritizálják azokat, akik a társadalom életének, fej­lődésének alapját jelentő munkával élik éveiket. Az baj. ho<?v ennek az íratlan erkölcsi szabálynak az erejét nem tudjuk minde­nütt jól megmu.atni és főleg érvényesíteni. Pedig enélkül nehezen érhető el a jogok és kötelességek egységes gya­korlása és számonkérése. S főleg a konkrét, személy­hez szóló alkalmazását sür­geti az idő. Pedig egy-egy üzemben, vagv termelőszövetkezetben, kutatóin' ézetben a dolgozók többsége azok mellé áll. akik személyre szólóan megmond­ják: ..N*’unk mte'tenkto''k annyi tóga van, amennyit munkájával és emberi ma­gatartásával szerez. S annyi fizetése, amennyit munkájával kiérdemel.” A becsületes többségre kell tárna«zkodtó ahhoz, hogy ér­vényesíteni tudjuk azt a kongresszusi álláspontot, hogy a szocializmus seho1 sem tart ig»nvt szívességbő végzett munkára. A HATÁROZOTT FÖLLÉ­PÉS mindenütt azt eredmé­nyezi majd. hogy míg a többség támoga ja ezt a sze­lektálást. addig a rosszul dolgozó, másodállásokat haj­szoló. fusizásból élő, szí­vességi munkát végző ember kezdi magát rosszul érezni. Szükséges ezt a tisztességes elven alapuló szelekciót el­végezni mert enélkül nem tudjuk iól megkülönböz'" ni azt sem, hogy kinek mihez van és mihez nincsen joga. A logot és a kötele«- Tét együtt érvényesítve lehet eljutni azoknak a politikai, gazdasági és társadalmi fel­adatoknak a megoldásához, amelyeke, a párt X. kong­resszusa reánk bízott. S. A „Módját tartó falu” (3. oldal) A rádió és a televízió jövő heti műsora (4. oldal) Kincsünk az ivóvíz (5. oldal)' Sportturmix (7. oldal) LAPUNK TARTALMÁBÓL!

Next

/
Thumbnails
Contents