Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-06 / 4. szám

fffi. JteraÉr •. XSLKT-MAGYARORSZÄ« TERVLEXIKON fi.) Egyensúly és arányosság A termetet;, a fejlesztés célja a növekvő társadalmi szükségletek minél teljesebb kielégítése. A népgazda­sági tervezés, miközben a gazdaságpolitikát egy adott időszakra konkretizálja, fő feladatánál; tekinti, hogy az ország erőforrásait hatékonyan hasznosítsa, a növekvő szükségletek szolgálatába állítsa. Mivel az igények megelőzik a lehetőségeket, a terv a fizetőképes kereslet behatárolásával, a pénzeszközök kiáramlásának szabá­lyozásával meghatározza a szükségletek kielégítésének a lehetségesen legkedvezőbb mértékét, biztosítva a ter­melés és áruforgalom zavartalanságát. Más szavakkal: a terv a gazdaság dinamikus és kiegyensúlyozott fej­lesztésére törekszik. A népgazdaság belső és külső egyensúlyát szokás megkülönböztetni. A belső egyensúlyon a fogyasztási javak és a beruházási termékek összehangolt keresletét- kínálatát, a külső egyensúly fogalmán pedig az import- export, a nemzetközi fizetési mérleg megfelelő alaku­lását értjük. Akár a belső, akár a külső egyensúly hi­ányzik, zavarok, feszültségek keletkeznek a népgazda­ságban. Nehéz az egyensúlyra érzékeny különböző te­rületeket rangsorolni, mindig azzal foglalkozunk töb­bet, amely éppen a legtöbb feszültség forrása. Az 1960-as évék első felében sikerült a lakosság el­látását alapvetően megjavítani, bár jelenleg is szá­mos cikkből — főként sertéshúsból, építőanyagból és személygépkocsiból — tartós hiány mutatkozik. A re­formot követő három esztendő az ország fizetési mér­legének kiegyensúlyozott alakulására hatott kedvezően. A negyedik ötéves terv fontos feladata a beruházási javak iránti kereslet és kínálat egyensúlyhiányának megszüntetése. Persze a jövőben is változatlanul nagy figyelmet fordítunk a fogyasztási cikkek választéká­nak bővítésére, a kínálat fokozására, az egyes termé­kek hiányának megszüntetésére. Nem kisebb feladat a gazdaságos kivitel és a hatékony import növelésének ösztwizése. Az eddigiekből is kitűnt, hogy nem elég csupán a globális egyensúly megteremtése, a részletek összehan­golása és a szükségletek magas szintű kielégítése is nélkülözhetetlen. A műszaki, gazdasági haladással a hazai és a külföldi szükségletek nem csupán mennyi­ségileg növekednek, hanem összetételükkel kapcsolatos igények is változnak. Ezért olyan dinamikus egyensúly létrehozása szükséges, amely számol a változó szük­ségletekkel, a formálódó igények részleteivel. így a népgazdaság, az iparágak és a vállalatok belső terme­lési arányainak, fejlesztési céljainak kialakításánál eleve számolni kell a minőségben, a választékban, a korszerűségben jelentkező új igényekkel, a termelő- és a személyes fogyasztás változásával. Főként a meglévő szükségleteket magasabb szinten kielégítő és az új igényeket ébresztő korszerű ágak (például a vegyipar, a számítástechnika, a kőolaj- és földgázfelhasználás), es az ezeket kiszolgáló eszközök: gépek, nyers- és cso­magolóanyagok, alkatrészek stb. termelése fejlődik az átlagosnál gyorsabban, K. J. Új szolgáltatások a Patyolatnál „Déli-sark hívja Tiszadobot“ A DA O LC jelentkezik Vízum nélkül őt világrészen át Az elmúlt ev sikeres terv­teljesítése után- az 1971-es év­ben a Nyíregyházi Patyolat Vállalat új szolgáltatási ága­kat vezet be. Gépesítéssel ja­vítani kívánják a végzett munka minőségét és új pa- tvolat-te! vevőhelyeket léte­sítenek a megye nagyközsé­geiben. Január első munkanapjától kezdve új szolgáltatási ág­ként vállalják .a nemesszőr­mék és a bőrből készült ru­hák tisztítását, javítását és átalakítását. Új szolgáltatási ágként jelentkezik a háztar­tási ruhák háztól házig való szállítása is. Az elmúlt évi felmérések szerint ezt a szol­gáltatást szívesen fogadják a háziasszonyok, hiszen nem kell a kitisztított ruháért a felvevőhelyre menni, a Pa­tyolat gépkocsija házhoz szállítja a végzett munkát. A Patyolat 1971-ben 15 alsófokú felvevőhelyet létesít a megyében, .főleg a nagy­községekben. Ezzel a vidéki lakosság is igénybe veheti a vállalat szolgáltatásait, nem kell a megyeszékhelyre utaz­ni, gyorsabban kapják meg a kitisztított ruhát. Nagy összeget fordítanak a gépesítésre. A jelenlegi el­avult gépeket kicserélik mo­dem, automata tisztítógé­pekre. Az új gépek üzembe helyezésével javulni fog a minőségi munka, remélhető­leg kevesebb lesz a reklamá­ció a lakosság részéről. Van egy módja annak, hogy az ember vízum, fá­rasztó utazgatás, sőt valuta nélkül bejárja az öt világ­részt. Az éter. Petkóczi Jenő még diákkorában megkóstol­ta; mit jelent egy saját maga — drótból, bádogból, egy szem detektorból eszkábált „ősrádióval'' felfogni a világ­ból érkező jeleket, távoli vi­dékek üzeneteit. Kapcsolat a Mirnijjel S azóta is tartja barátsá­gát az éterrel. Évekkel ezelőtt a honvédelmi szövetség egyik rádiós szakkörében — Mán- dokon — került közelebbi is­meretségbe a rádióamatőrök izgalmas, folyton új és új él­ményt hozó hobbyjávaí. De akkor még egyáltalán nem a távoli földrészekről jövő sza­vak, morzejelek, hozták láz­ba. Sokkal inkább az addig vezető út. A tanulás. A fizi­kai jelenségek, a rádiózás elméleti és gyakorlati problé­mainak megértése, amelyek­hez már a középiskolában is kedvet kapott. De meg kellett tanulni a rádiózás nemzetközi „nyelvét”, s hozzálátni a ké­szülék-építéshez, hogy a tu­domány és a i ,-hnilta vív­mányai és az ember gondol­kodó-, alkotóképessége ..-gy 'it­tasén egy szobába varázsolja a nagyvilágot. S egy napon leülhetett a rádió-adóvevő mellé, otthon a lakásán, s az éterbe „írta” névjegyét: „HA O LC”. Ez ugyanis a szabolcsi rádióama­tőr jele a világ nagy rádiós bábeiében. Eddig öt világtész szá-zlizenhárom országával lé­tesített kapcsolatot A tudás­hoz némi szerencse is társult; a világ legtávolabbi pontjai is vették a szabolcsi amatőr hívását, s annak rendje-mód- ja szerint elküldték az éteé- bali beszélgetés hivatalos--bi­zonyítékát, a visszaigazoló kártyát. Nagy élményeként említi: a déli-sarki szovjet expedíció, a Mimíj rádióállomásával is sikerült beszélni. A kapcsolat értéké* külön növeli, hogy a partner a Mirnij amyaáilo- más egyik jégmezőkre kihe­lyezett „őrszeme” volt, aki a messzi jégvilágból adta je­lentéseit az expedíció „főha­diszállásánál;'’. S ekkor, egy váratlan hívásra lett figyel- mos, egy magyar adó búgott be a fülhallgatójába, a HA O LC, azaz Petfcóczá Jenő. Terehajcsárok klubja — Augusztusban egy afga­nisztáni adóval kerültem ősz- sze. Miután megkaptam a szokásos visszaigazoló lapot, akkor tud tam meg, hogy a te­vehajcsárok rádióamatőr klubja volt Kabulból — me­séli a szenvedélyes rádióé;. Harmincéves álma teljesült — folytatja — amikor leülhe­tett a készülék meilé. — Olyan ez, mint a dohányzás, vagy a kártya. Nevet Ö is tudja, egészen másról ven itt szó. Nemcsak az amatőrnek izgalmas időtöltés, hobby a kalandozás, hanem szép em­beri misszió is. A HA O LC egyik mara­dandó élménye volt amikor egy svéd adó üzenetét vette. Egy magyar kórháznak üzen­ték, a kért gyógyszert repü­lőgépen elindították a meg­adott címre. A szabolcsi rá­dióamatőrt arra kérték, tele­fonon értesítse a bajba jutot­tat. Telefon híján megtette a távirat — emlékezik Petkoczi Jenő. A budapesti beteg gyógyulásához a gyors üzenet is hozzájárult. Vendég Venezuelából — Sokszor hallunk olyan kérést is a világ minden iá­járól, amikor magyar gyógy­szart kénnek. Ilyenkor továb­bítjuk a segélykérést a Ma­gyar Vöröskereszthez. • • Magyarul adott hívásokra seás válasz czilt-e? — kér­dezzük. A környező orszá­gokból gyakran — válaszolja. Mam—rui tudó lengyel, cseh­szlovák, német, román, szov­jet rádióamatőröktől De vol egy dél-amerikai jelentkező is. Bizonyos Helen de Ker­tész, Venezuela fővárosából válaszolt csaknem olyan tisztán, érthetően, mintha a szomszéd szobából beszélt volna. — Egyszer szaladnak hoz­zám, hogy vendégeim érkez­tek. Kertészeik, voltak. Itt­hon jártak, Nyíregyházáról vándoroltak ki rég. Jólesett személyesen találkozni a tá­voli barátokkal, akiket eddig csak az- éterből ismertem. A szabolcsi rádióamatőr a föld minden rádióskörzetével beszélt mái-. Egy tucat diplo­ma bizonyítja ezt, amely olyan az amatőrnek, mint a folyton magasabb osztályba lépés a diáknak. Díszes dip­lomát kapott a Nagy Oirtó béri Szocialista Forradalom 50. évfordulóján a szovjet rá­diósokkal létesített kiváló kapcsok tokért, az NDK rá­diósklubja zászlót küldött a Béke Tengere nevű rádiós erő­próba szabolcsi résztvevőjé­nek. Van diplomája az liNSZ- től, tiszteletbeli tagja a török egyetem rádiósklubjának és ki tudná fejsMjroini valameny- nj’it Műholddal nsert a lelkész Amiilyen könnyű felkarolni es feljegyezni a nyugodtan ......- .1 uzjjür.r mondhatjuk, világsikereket, olyan „művészet” a rádió­amatőrnek mint a tenyerét, úgy megismerni a föld lég­kört viszonyait, a vételre ked­vező és kedvezőtlen természe­ti jelenségeket, a hullámsá­vok apró réseit, ahol be lehet „ugrani" a legtávolabbi „la­kásba” is. Csak tudná kell mikor és hogyan... — Amikor Tis. adobon lak­tam, sokan csodálkozva me­sélték, hogy hallották a rá­dióban; itt Ti szádot;. És vala­milyen Jenő... beszélt... A hul­lámsávok játéka okoz ilyen meglepetéseket. Olykor jó vicceket is hall a rádiós qz éterben. . máskor egy távoli vizeken úszó hajó küld vész­jeleket... Karácsony, újév tá­ján különösen „benépesül” az éter. A világ rádióamatőrjei békés és vételekben gazdag évet, jó pihenést kívánnak egymásnak. — A műholdak tovább röp­pentik a szabolcsi rádiós, a Nyírteleik, Dózsa-szőlőben la­kó Petkóczi Jenő üzeneteit is, alti római katolikus lelikészi hivatása mellett szenvedélye­sen szeret kalandozni az „űrben”. . Páll Géza I A Művelődésügyi Minisz­térium levéltári igazgatóságá­nak megbízásából egy hóna­pig kutatott a zágrábi levél­tárban dr. Kopasz Gábor pé­csi főlevéltáros. Tevékenysé­ge része volt annak a szeles körű kutatómunkának, ame­lyet -a .magyar, szakemberek folytatnak Európa levéltárái­ban a hazánk történelmére vonatkozó dokumentum­anyag feltárására, megisme­résére. Zágráb városát, mint ismeretes, elkerülte a török- dúlás és így teljes épségben megmaradt a szárnyukra oly értékes középkori iratanyag. Dr. Kopasz Gábor három­száznál több magyar vonat­kozású középkori oklevélre bukkant, amelyek a XIII. és XVII. század közötti időszak­ban keletkeztek. Valamennyi latin nyelven íródott, bár — elsősorban a helyneveknél — magyar elnevezések is elő­fordulnak. Például aiszávára vonatkozóan „Kyrálrév”, azaz ftítólyrév. Az évszázados együttélés legértékesebb em­léke IV. Béla király 1242. no­vember 13-án kelt oklevele, amelyben a szabad királyi város rangjára emelte Zág­rábot. A horvatok ma is „aranybullá”-nak nevezik ezt Magyar szemtanuk a párizsi komra önről A Kossuth Könyvkiadó terve A párizsi kommün 100. év­fordulója — amely májusban lesz — több új kötetet hoz a magyar könyvkiadásban, a Kossuth Kiadó jóvoltából. Közreadják Marx—Engels —Lenin írásainak gyűjtemé­nyét a kommünről. A kiasz- szikus anyagból egyebek közt feltárul majd. hogyan tartot­ta a kapcsolatot Marx a kommün vezetőivel. Érdekes történeti mű lesz a francia Maurice Chou er „Vive la Commune !”-j% amelyhez íorrásanyagkéni a szerző felhasználja a párizn rendőrfőnökség okmányait, az országos levéltárnak es a hadsereg történelmi levéltá­rának kiadatlan dokumentu­mait, a korabeli sajtót, a kor­társi visszaemlékezéseket. „Magyar szemtanúk a pá­rizsi kommünről” ez lesz a címe annak a könyvnél^ amelyet az egykorú magyar sajtó meglehetősen bősége* anyagából szerkesztenek. Ér­dekesnek ígérkező fejezete Ugrón Gábor helyszíni tudó­sításai Párizsból a történel­mi harc egyes mozzanatairól, a kommün győzelméről, visszhangjáról, az ellenforra­dalom támadásáról, önálló része lesz a könyvnek Fran­kel Leó több írása a párizsi kommünről. az iratot, részben az arany­ból készült pecsétje miatt, részben mert # tői az idő­ponttól számítják Zágráb városi létét. Nagy királyaink­nak később is kedvelt városa volt Zágráb. Az oklevelek érdekes be­pillantást nyújtanak a közép­kori belvisiályoklja. A ..csel­szövő” oligarcha, Ciliéi Ultik gróf katonáival elfoglalta Zágrábot és sanyargatta a város lakóit. A polgárok Má­tyás királyhoz fordultak ol­talomért. aki elismeri* sérel­meiket és negparancsoha a horvát hő / ak, hogy védje meg a várost a nemes urak garázdálkodása ellep. Már kevésbé fenn-séges tett fűző­dik Mátyás, természetes fiá­hoz, Corvin Jánoshoz. Az oklevelekben foglalt „törté­nelmi pletyka” szerint a Szlavónia vezére címmel fel­ruházott királyi sarj pénzza­varba került és 1495. novem­berében 800 forintot kért köl­csön a zágrábi polgároktól. A kölcsön fejében elengedte a város évi adóját. A kutatást a zágrábi levél­tárban folytatják az ugyan­csak igen gazdag újabb-, illet­ve legújabbkori iratanyag megismerésére. A zágrábi levéltár titka MINDEN OKÉ...? Történetünk igák- Hősnőnk kívánságára nevét, lakhelyét, foglalkozását megváltoztat­tuk. Példájából okulhatnak azok a fiatal nők. akik éle­tük egyetlen élteimének ^ a külföldi partit tartják, iwa amerikai feleség lett. Am csodák csodájára, mindössze három hétig maradt az „ígé­ret földjén”. Utána ott ha­gyott csapot-papot, szeretett párját és visszarepült Ma­gyarországra. Minden oké! —- mondta Éva az amerikai vámtiszt­nek amikor az barátságosan üdvözölte Amerika földjén. Tele volt izgalommal, vára­kozással, — A repülőút is klasszul sikerült. Képzeld — kun«/1 —. az utasok sehogy sein akartál; rihinni. hogy a „vas­függöny mögül jöttem, A? vol ■ a legmurisabb. hog' ur' ózó milliomos csemeté nrt néztek Igaz. nem men­tem mpronpvban. az egyik klassz Váci utcai ssaÍPühuu készítettek az útikosztümö­met. Hófehér kabát, hátul mélyen felsliceelve. ugyan­olyan szoknya, állati elegáns voltam. Évának munkahelyén, az egyik vidéki IBUSZ-kiren- deütségen beszélgettünk. Je­lenleg tolmácsnó. Filigrán, sötétszőke, kedves, sima alma arccal.1 Óriási világoskék klipszel visel, karkötője, mas­nija amerikainak tűnik. — Igen. kintről hoztam — bólint elégedetten. Huszonhárom éves, érett­ségizett. 'kitünően beszél an­golul, franciául, a gimnózi- .umban kiváló tanuló volt. Radnótiról annyit tud, hogy Abdán halt meg, meg a suliból emlékszik rá, Illyés, Thomas Mann. Hem- mingway neve is ismerősen •seng, de műveiket nem is­meri. _ Gárdonyi novelláit sze­retem ™ mondja kissé szé­gyenkezve Nem vagyok íönyvbujó. inkább nyelve­ket.tanulok szabad '‘"í'-v • Pergő szavú, gyors felfo­gású, #1» pern a? a kifeje­zett gondolkodó típus Olyan embernek látszik, aki könnyen befogadja az ismereteket, feldolgozására, következtetések levonására azonban már nem vállalko­zik. így az értékes gondola­tok nehezen találnak cl hoz­zá. Elképesztő, hogy ez a jó eszű, fiatal lány mennyi­re rabja a tárgyaltnak. Nem az a baj. hogy — imádja a szép cuccokat és a beatzenét —, hanem az, hogy csak ak­kor fénvesedik ki a szemre és jön tüzbe. mikor egy ruhá­ról vagy szép csizmáról van szó. — Szeretted a fiatalem­bert. , akivel összeházasod ál ? — kérdem. Felhúzott szemöl­dökkel, büszkén es kissé író- nikusan válaszol. — Nem vagyok szerelmes természet, hidegen hagynak az ilyen dolgok. Stewardess akartam lenni. Nem vettek fel — gondoltam hozzá megyek kint eztán utazhatok kedvemre, Áz öreglány — az angol ta­nárnőm — mondja: jó lem ne. ha leveleznél egy angol­lal. Igv ismerkedtünk Ssz- sze. Ő akkor még az NSZK- ban téliesített katonai szol­gálatot. Elküldtem a fényké­pemet. megtetszettem neki. javasolta: kössünk házassá­got Slilyan. témákról leve­leztetek? — Irt * beaöclubofcról, a divatról, hogy érzi magát, meg mit tifdam én. — És ez elég mely isme­retség egy házasságkötéshez? Vállát vonja és folytatja: Meghívott látogatóba az NSÉK-ba, de nem enged­tek ki. Ha akkor kimehetek. talán jobban megismerem, és nem történik meg ez a ron­da ügy. ~ Ná, na, talán mégsem más tehét róla, hogy te el­ájultál a megtiszteltetéstől — meri: • egy ismeretlen ame­rikai fiatalember megkérte a kezed? Megjegyzésem vá­lasz nélkül marad. — Én nem mehettem, te­hát ő jött. Hozott mindjárt két gyűrűt is. Megegyeztünk: házasságot kötünk. Különbén nem néz ki rosszul. Gondol­hatod, 180 centi, ejtőernyős volt a hadseregnél, válla Is van... — Szerelem nélkül elmeit - hi egv idegen férfival, aki­ről jóformán semmit sem tudsz, hogy volt hozzá tner. szed? Attól sem féltél, hogy honvágyad lesz ? — Ugyan — néz rám fölé­nyesen. •*- Nekem mindég;.', csak utazhassam, Megkaptam a kivándorló útlevelet, A.ny- ayi eszem persze volt, hogy a magyar állampolgárságról nem mondtam le. Férjem taxival várt a repülőtéren. Bemutatott szüleinek. Csen­des, szótían emberek és bizony szegények. Aztán ed­kocogtunk a külvárosba. El­hanyagolt épülethez vezeteti, azt mondta: itt fogunk lak­ni. Nem ilyen fogadtatásra számítottam. Jóformán még meg sem érkeztem és máris lelécelhetnékem támadt. Rö­videsen kiderült, hog}’ nem alaptalanul. Amikor az újdonsült asz- szony az előre elküldött 15 ezer forint értékű kelengvéje után érdeklődött, férje an­gyali nyugalommal közölte: a ruhaneműket eladta. Éva. — cuccról lévén szó —- ma­gyaros temperamen'ummal követelte az elpasszolt hol­mikat. Hitvese erre — ame­rikai módra —■ jó alaposan elverte rajta az utazás po­rát. Mit tehetett eg’/ebet, fel­kereste újdonsült rokonait, akik tapintatosan elmond­ták: férje züllött frá­ter, nem valószínű, hogv valaha is rendes ember les- belőle. Menjen szépen haza — ajánlották jóindula úan így aztán szégyen a flít4* C» hasznos Alig várta, hagy ismét magyar földet erezzen a talpa alatt. No ás mi a véleményed most a férjhez menetiről? •— Nagyon megnézem én art a férfit, nehogy csak » pénzeimért vegyen el. Mit tanácsolsz azdknak a lányoknak, akik külföldi férjhezmenetelről álmodnak és így kívánják megalapozni szerencséjüket? Kicsit töpreng, majd így válaszol: Ne higgyenek senkinek. Messziről jött ember azt mond. amit akar. És még egy: nyugat varázsa nem mindenkit boldogít. ~ Mi lesz most a kielégí­tetlen úazási vágyaiddal? — Miért lenne kielégítet­len? — kérdi csodálkozva. Mióta hazajöttem, voltam Jugoszláviában, Romániában.-r- No és az isteni nyugat — kérdezem? — Hát, oda egyelőre nem kívánkozom. Majd évek múlva talán... Amikor ezt mondja, jóízű derű villan fed tekintetében, és hangja huneutkásart cseng: — Engem tuti. hogy kiengednek majd. hiszen élt ••zabályszerűem visszaszök­>r Magyarországra. Horváti Érik* I. HM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents