Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-30 / 25. szám

KXVni ÉVFOLYAM. 85. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1971. JANUÁR 30, SZOMBAT LAPUNK TARTALMÁBÓL Emberek a közgyűlésen * a. oidaO Hajnal az utakon <5. oldaí) Polgári védelem melléklet (7—S. oldalt Mérlegen a szabolcsi tekesport (IL o«daB A 15 éves lakásépítési program keretében 1975-ig felépül az egymillió lakás A lakáskérdés megoldása össztársadalmi ügy Bondor József sajtótájékoztatója az új lakásrendeletekről Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium pén­teken délután sajtótájékozta­tót rendezett. Dr. Várkonyi Péter, a kormány Tájékoz­tatási Hivatalának elnöke nyitotta meg a sajtókonfe­renciát amelyen Bondor Jó­zsef építésügyi és városfej­lesztési miniszter ismertette összefoglalóan legfontosabb vonásaiban az MSZMP Köz­ponti Bizottságának és a kormánynak a lakásépítés fejlesztéséről, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeré­ről szóló határozata végre­hajtására kidolgozott új Jog­szabályokat. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy ezek az új jogszabályok folytatását jelentik annak a szociális la­káspolitikának, amelynek alapelveit a párt és a kor­mány már tíz évvel ezelőtt, a munkásosztály helyzetéről és a 15 éves lakásfejlesztés! tervről szóló határozatokban lefektette. Nagyobb tanácsi jogitör T Bondor József bejelentette, hogy a 15 éves program első tíz évére előirányzottat va­lamivel túlteljesítve, több mint 600 000 új lakás épült az országban, a Központi Statisztikai Hivatal előzetes jelentése szerint a múlt év­re tervezett 70 000-es progra­mot pedig 10 000 lakás fel­építésével teljesítették tiki. A többlet jelentős része azon­ban az árvíz és belvíz miatt elpusztult lakások pótlását szolgálta, tehát a lakásállo­mány az építkezésekénél va­lamivel kisebb ütemben nö­vekedett. Az eddigi eredmé­nyek és a negyedik ötéves terv lakásépítési programja alapján már reálisnak lát­szik. hogy 1975-ig felépül atz egymillió lakás. Lakáspoliti­kánk elvei közül az első. a gyorsabb ütemű építés prog­ramja tehát teljesül. A lakáspolitika másik fon­tos alapelve az, hogy a la­káskérdés megoldása össztár­sadalmi ügy, amelyben szá­mítani lehet és kell a lakos­ság anyagi részvételére is. Ennek az alapelvnek meg­valósításához szorosan hozzá­tartozik a lakásépítés és -f- osztás, valamint a lakóház­fenntartás aránytalanságai­nak a társadalmi igazságos­ságnak megfelelő rendezése. Ezt teszi lehetővé a Minisz­tertanács legutóbbi ülésén el­fogadott hét fontos kor­mányrendelet. A lakásbérekről szóló eddi­gi jogszabály már elavult. Ugyanis 15 évvel ezelőtt ké­szült. A lakások elosztásáról es a lakásbérletről szóló új jogszabály hangsúlyozza, hogy a lakások elosztásában és a lakásalappal való gaz­dálkodásban a tanácsok kap­janak nagyobb szerepet. Ezért a központi rendelkezés a lakásigény mértékére csu­pán határértékeket állapít meg és a tanácsokra bízza. hogy a helyi körülményekre való tekintettel az alsó, vagy a felső határhoz közelebbi mértékben elégítik-« ki az igényt Felszámolják a társbérletet A központi keretmeghatá­rozás alapján a jogos lakás­igény mértéke két személy­nél egy-két szobás, három személynél másfél, két és fél. négy személynél kettő-há­rom, öt személynél kettő és fél, három és fél, hat sze­mélynél három-négy, hét sze­mélynél három és fél, négy és fél szobás lakás. Ezt mó­dosítják tehát a tanácsok a helyi körülményeknek megfe­lelően. A jogszabály előírja, hogy a tanács kétévenként lakáselosztási, évenként pe­dig kiutalási tervet készít­sen, s ezt a lakosság számá­ra is hozzáférhető helyen kifüggessze. A lakáskiutalá­soknál jó néhány helyen ed­dig is segítséget nyújtottak a tanácsoknak a társadalmi bi­zottságok. Az új rendelkezés most már nemcsak ajánlja, hanem kötelezővé teszi, hogy ilyen bizottságok alakuljanak. Különösen jelentős, hogy az új jogszabály érvénybe lépésével megkezdődik a társ­bérletek felszámolásának nagyszabású programia. A rendelkezés alapján ugyanis a jövőben már tilos kiutalni társbérleti lakásrészt. Ha ugyanis megürül az egyik lakrész — meghal, vagy el­költözik a társbérlő — akkor a tanács a lakásban maradt bérlőnek az egész lakást ki­utalja. nem költöztet oda mást Amennyiben a lakás nagyobb, mint az ott mara­dó bérlő jogos igénye, ak­kor is megkapja a kiutalást, de azzal a feltételiéi, hogy egy éven belül elcseréli. Új lakbérfaritáL Az új jogszabály új lakás­kategóriát hoz létre, a válla­lati bérlakásokét amelyeket a vállalatok és költségvetési szervek építés és vásárián lt­ján szerezhetnek be, s így bérlőit is ők jelölhetik ki. Ugyanakkor rendezi a jog­szabály a szolgálati lakások problémáit szűkíti e kategó­ria -körét. A rendelkezés szerint a ko­rábban benyújtott lakáské­relmeket meg kell újítani, mert a jövőben már senki sem kaphat ingyen bérlakást. Az új jogszabály felhatal­mazta a tanácsokat hogy maguk állapítsák meg azokat a jövedelmi, vagyoni és szo­ciális körülményeket, ame­lyek alapján az igénylő ré­szére tanácsi bérlakást bizto­sítanak. Ugyancsak rendkívül kedvezményes ellátási ka­tegória a tanácsok beruházá­sában értékesítés céljára ké­szülő lakások köre. A iobb anyagi viszonyok között élők társasházépítés, lakásépítési szövetkezés, OTP-lakásvásáir­lás, sfb. útján juthatnak új otthonhoz. A lakbérekről az albérleti és ágybérleti díjakról szóló jogszabály rögzíti az új lak­bértarifákat Az alapterület négyzetméterenként az össz­komfortos lakás bére 6 fo­rint a komfortosé 5,40, a fél­komfortosé 3,60 forrúit A komfort nélküli lakásokra nem terjed ki a lakbérrende­zés. Természetesen a rendel­kezés pontosan meghatározza a különböző komfortkategó­riákat is. Sok gondot okoz­hatott volna, hogy ha a régi építésű, indokolatlanul nagy alapterületű lakások bérét is ezzel a módszerrel állapítot­ták volna meg. Ezért a jog­szabály limitálja a lakbér kiszámításánál figyelembe ve­hető alapterületet. Ez a li­mithatár egyszobás lakásnál 50, kétszobásnál 80, hárcon- szobásnál 100., négyszobásnál pedig 120 négyzetméter. Fél szobák esetén a két területi limit középértékét kell szá­mításba venni. A lakások műszaki állapotának és a te­lepülésen belüli fekvésének megfelelően a lakbér 10 szá­zalékkal növelhető vagy csökkenthető. A bérbeadók 1971. május 31-ig kötelesek közölni a la­kókkal az új lakbért, a bér­lők ezzel szemben felülvizs­gálati kérelmet terjeszthetnek elő. Uzsorameníes albérlet Az albérlet esetében alap­élv, hogy a havi alapdíj a kizárólagosan használt helyi­ségre jutó lakbérhányadnak legfeljebb háromszorosa le­het. Nemcsak az új rendel­kezés segíti azonban a .lak­béruzsora elleni küzdelmet. Bondor József bejelentette ugyanis, hogy megkezdődött már az albérlők házának épí­tése. Ebben elfogadható áron juthatnak lakáshoz a fiatal házasok, az idősebb egyedül­állók, a lakások bútorozottak lesznek, s emeletenként főző­konyha és géppel felszerelt mosószoba áll a lakók rendél- kezésére. Ez a módszer egyébként lehetővé teszi azt is, hogy az ifjú házasok elő- takarékossággal, a lakbér­uzsora vámszedőinek gazda­gítása nélkül jussanak ké­sőbb nagyobb lakáshoz, A lakbérhozzájárulásról szóló jogszabályról a minisz­ter elmondotta, ennek célja, hogy a lakbérek emelése a lakosság egyetlen rétegének életszínvonalát se csökkentse, a többletkiadásokat ellensú­lyozza a lakbérhozzájárulás. A bérből és fizetésből élő keresők, a nyugdíjasok, a csökkent munkaképességűek és a keresőképtelenek jogo­sultak a lakbérhozzájárulás­ra. Nem kaphatnak ilyen pót­lékot a szabadfoglalkozásúak, valamint az önállóak és a magánmunkáltatóknál fog­(Folytetáa a I» »Malen! Az Elnöki Tanács Ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott Az Elnöki Tanács meg­vitatta és jóváhagyólag tudo­másul vette a belügyminisz­ternek az állampolgársági ügyék múlt évi intézéséről szóló beszámoló jelentését Az igazságügy-miniszter je­lentést terjesztett elő az 1970. évi kegyelmi ügyek intézésé­nek tapasztalatairól. A jelen­tés tartalmazta a közkegye­lem végrehajtásának értéke­lését valamint az egyéni ke- gyelmezés sarán végzett mun­kát Az Elnöki Tanács módosí­totta a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseit A lakásépítés fejlesztésé­nek, a lakáselosztás és a lak­bérek új rendszerének sza­bályozásához szükségessé vált a lakásbérletre vonatkozó né­hány új rendelkezés megal­kotása. Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendelet« ennek megfelelően módosította a Polgári Törvénykönyv lakás­bérlettel kapcsolatos rendel­kezéseit Az Elnöiki Tanács végül egyéb időszerű kérdéseket tárgyalt Aláírták a magyar—szovjet kormányközi idegenforgalmi egyezményt A Magyar. Népköztársaság és a Szovjetunió között ide- genforgs1rm együttműködési megállapodás jött létre. Az egyezményt Szurdi István belkereskedelmi miniszter, az Országos Idegenforgalmi Ta­nács elnöke és Sz. Sz. Niki­tin, a Szovjetunió miniszter­tanácsa mellett működő ide­genforgalmi főigazgatóság vezetője pénteken ünnepé­lyesen írta alá a Belkeres­kedelmi Minisztériumiban. Az aláírásnál jelen volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete. Az egyezmény — amely az 1967-ben Budapesten aláírt magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződés alapján jött létre — a ma­gyar és a szovjet idegen­forgalmi irányító szervek, az utazások megszervezésével és népszerűsítésével foglalkozó szervezetek kapcsolatainak elmélyítését, szélesítését te­szi lehetővé. A megállapo­dásban egyebek között rög­zítették a két ország idegen­forgalmi, turisztikai szakem­bereinek kölcsönös tanui- mányútjait és az érdekelt szervek rendszeres tapaszta­latcseréjét A munkásjóléti programról tárgyalt a vasasszakszervezet elnöksége Az ötéves tervvel szoros összhangban, ezúttal első íz­ben középtávú munkavédel­mi, szociális, kulturális és sportfejlesztési programju­kat is elkészítették a válla­latok '— állapította meg pénteki ülésén a vasasszak­szervezet elnöksége. A vas­es viUamosenergia-ipari vál­lalatok 5 év alatt 5,7 milliárd forintot akarnak költeni munlkásjóléti célokra, ez azonban nem a teljes ősz- szeg, mert a vállalatoknak körülbelül 20 százaléka nem 5 évre előre, hanem a gaz­dasági eredményektől függő­en évenként szabja meg a költségeket. A legnagyobb összeget — kereken 1 milliárd forintot — az anyagmozgatás és a raktározás fejlesztésére köl­tik. hogy lényegesen csök­kentsék a szállítás nehéz fi­zikai munkáját. Majdnem ugyanennyit szánnak a kul­turáltabb munkakörülmé­nyek megteremtésére, vagy­is < arra, hogy a műhelyek tiszták, rendezették, világo­sak, télen kellemesen mele­gek legyenek. További 100 milliókat költenek arra, hogy mintegy 70 ezer dolgozó új öltözőhöz, tisztálkodási le­hetőséghez jusson. Az elnökség a szakszerve­zeti szervek újjáválasztásá- nak tapasztalatait is áttekin­tette A választásokon az új ve­zető szervek összetétele szá­mottevően változott. A veze­tőségekben az eddiginél több fizikai dolgozó foglal helyet, emelkedett a nők és a fia­talok aránya. A híradás­technikai iparban megválasz­tott bizalmiak között 15 szá­zalékkal több a fizikai dol­gozó, mint eddig, arányuk megközelíti a 74 százalékot. A bizalmiak között a nők aránya is a híradástechnikai iparban a legnagyobb: 64 százalék. Pénteken a zalaegerszegi megyei művelődési központ­ban megnyitották az idei, sorrendben a 14. mező- gazdasági könyvhónapot. Az ünnepség résztvevőit Cso- kona Sándor, a megyei párt- bizottság titkára köszöntötte, majd dr. Soós Gábor, a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese mondott beszédet, majd dr. Sárkány Pál, a Mezőgazda- sági Kiadó igazgatója meg­nyitotta az es alkalomra ren­dezett mezőgazdasági szak­könyvkiállítást. A jelenlegi könyvhónapra 29 könyv jelent meg össze­sen 122 ezer példányban. Ezeken kívül még 500 féle mezőgazdasági szakkönyv közül válogathatnak az ér­deklődök. A könyvhónap azonban nemcsak a rendező megyében lesz változatos, az ország kü­lönböző részein 600 író—ol­vasó találkozót, illetve szak­mai vitát szerveznek Az MTI jelenti Kekkonen befejezte hivatalos római látogatását Urho Kekkemen fiam txn>- társasági elnök pénteken be­fejezte kétnapos hivatalos olaszországi látogatását. Az elnök ezt követően Váinó Laskiinen külügynüni&zter tár­saságában vidéki kőrútjának első állomására, Milánót» utazott. Koszig!» NSZK üzlet­embereket fogadott Alekszej KoszigSn, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnök» pénteken a Kremlben fogadta az NSZK üzleti éle­tének néhány jelentős képvi­selőjét, akik a szovjet külke­reskedelmi minisztérium és a ■ tudományos-műszaki állami bizottság meghívására tartóz­kodnak a Szovjetunióban. Alekszej Koszigin részlegesen foglalkozott a Szovjetunió népgazdaságának néhány fej­lesztési kérdésével, valamink azzal, hogy milyen lehetősé­gek vannak jelenleg a Szov­jetunió és az NSZK keres­kedelmi és gazdasági kapcso­latainak kölcsönösen előnyoa továbbfejlesztésére. Véget ért a Venezuelai Kommunista Párt IV. kongresszusa A Venezuelai Kommunistái Párt IV. kongresszusának be­fejezése után megtartatták a* újonnan megválasztott köz­ponti bizottság ülését. Ismét Jesus Fariát választották fő­titkárrá Jesus Faria a TASZSZ tudósítójával foly­tatott beszélgetése során kH jelentette, hogy a IV. kong­resszus mind szervezeti, mind politikai szempontból teljes sikerrel végezte munkáját A kongresszus egyebek köz* jóváhagyta a külpolitikai déklarációt, amely hangsú­lyozza a hűséget a marxiz­mus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elveihez, A kongresszuson jóváhagyták az agrár- és a szakszervezeti kérdések téziseit és a poli­tikai nyilatkozatot amely ki­fejezi a venezuelai nép alap­vető célkitűzéseit az elmara­dottság, a nyomor és a füg­gőség elleni harcban. Mind-’ ez lehetővé teszi számunkra, hogy sikeresen oldjuk meg az ország előtt álló problé­mákat sikeresen vívjuk m harcot azért hogy Venezuela felszabaduljon az amerikai konszernek uralma alól Útra készen az Apollo—14 Az Apollo—14 holdrakéta fellövését megelőző vissza- számolást csütörtökön dél­után egy, magyar idő szerint 19 órakor, 16 órás időtartam­ra abbahagyták, hogy lehető­séget adjanak a műszakjaik­nak az utolsó simítások el­végzésére. Az űrhajó a „Kitty Hawk” és holdkompja az „Antares”, vasárnap indul út­nak a Hold felé Kennedy- fokróL A fellövés időpontja helyi idő szerint 3,23, közép- európai idő szerűd 21,23 őrsi VflJfó PR0tETÍRJAT,E6YESflUETEKI Megnyitották a 14. mezőgazdasági könyvhónapot

Next

/
Thumbnails
Contents