Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-31 / 26. szám

Polgári védelem — -------------------------------------------------------------------------------------------------——— - . Fontos feladat az iskolai honvédelmi nevelés segítése A végrehajtó bizottság napirendjén A po'gári védeVm igazgatási feladatai Mátészalkán Az MHSZ és az iskolák kjpcso'a'a — A szii ők és a társada'mi aktivá segítsége — jó kezdeményezések vidéken A közép!sVo’ai tanulók bonyolult elektrotechnikai be­rendezésekkel is megismerkedhetnek a blubíoglalkozásokon. A Polgári védelem melléklet számára írta Szaniszló János, a Ma­gyar Honvédelmi Szö­vetség megyei titkára. „TÁRSADALMUNK MŰ­VELT IFJÚSÁGOT NEVEL, amely szocialista szellemben 1 hód ve. mind nagyobb fel- aoatok megoldására válik képessé. Az ifjúság fejlődé­se visszahat egesz társadal­munkra. ^ A közelmúltban megtartott pártkongresszus fogalmazott így határozatá­ban Ez a rendkívül tömör, lényegre törő meghatározás sokat jelent a honvédelmi szövetség számára is: neve­lésünk valamennyi feladatá­nak vannak honvédelmi vo­natkozásai. Fiataljainkat olyan erkölcsi, politikai tu- laidonságokkal kell felruház­nunk. olyan szilárd világné­zetet kell kialakítanunk ben­nük. hogy a haza megvédé­sére képesek és készek le­gyenek. A világnézeti, er­kölcsi és műveltségbeli fel­készítéssel szoros egységben nevelni kell a honvédelem­hez nélkülözhetetlen fizikai állóképességet. edzettséget, testi ügyességet. Ahhoz, hogy e szép és ne­mes célok megvalósuljanak, már a legkisebb korban, az iskolákban kell meg­tenni az első lépéseket. De, bogy a honvédelmi nevelés nagvon sokrétű munkájában az évek során a kívánt ered­ményt elérjük, nemcsak az ifjúsági mozgalom, az úttö­rő- és KlSZ-szervezetek se­gítségére van szükség" Fon­tos faladat háfuL az iskolák nevelőire, tanaraira is. A tantervek két és fél éve már tartalmazzák azokat a célki­tűzéseket, - honvédelmi isme­reteket. amelveiket tantárgy keretében kell megismertet­ni a tanulókkal. Ez azonban csak egy rész. a nélkülözhe­tetlen alap. Ennek nyomán kell gazdagítani, egésszé len­ni a honvédelmi nevelést, amely nem különálló, plusz­feladat. hanem az egész ne­velésnek részcélja, irányult­sága és lényeges eredménye. Megyénkben az elmúlt két és fél évben elsősorban a jó eredmények jellemezték az iskolai honvédelmi neve­lőmunkát. A pedagógusok a feladat fontosságához mél­tóan foglalkoznak a fiatalok honvédelmi előképzésével. Az első esztendőben olyan ered­ményes társada'mi összefogás valósult meg Szabolcs-Szat- márban. amelynek nyomán nagyon sok eszközt, köztük gépkocsikat, motorkerékpáro­kat. a lövészetekhez nélkü- lözhe.étién felszereléseket bo­csátottak a fiatalok rendel­kezésére az üzemek, válla­latok. termelőszövetkezetek, ál' ?mi gazdaságok. E nagyra értékelt társadalmi segítség révén megyénk az iskolai honvédelmi nevelőmunkában országosan is kiemelkedő eredményt ért el. A kezdeti jó eredményeiket sikerült megtartani, egyes helyeken fokozni. Az összkép azonban az' jelzi: kissé lelassult az e sz el'ö évre jellemző fel- f- ? (Veiő folyamat. Újabb l vdv.letre var. szükség. útibb megélénkülésre. ALAPVETŐEN MÉGTS A ,To EREDMÉNYEKET EMELJÜK KP Tovább szé- lee-de^t pz MH?Z-klubok és az. iskolák eevü'tműkööese értékesnek tart­juk azokat a tc-ekvés^'TPt amelyek arra iránvuUak hr .<v a klubok se'»**« égével e'-őso-hj>p az iskolákban te­remtsék meg a honvédelmi nevelőmunka a'apv-tő sze- rr*'vi és tár.gvi feltételeit ál hoz, hegv a következő években a pedagógusok az Iskolákban saiát erőből is meg tudták oldani a honvé­delmi neveléssel kapcsolatos feladataikat. A középiskolákban is egyi­ke a legfontosabbaknak a megfelelő oktatógárda kép­zése. Főleg fiatal tanárok, helyenként rátermett fiatalok bevonásával végezzük a kép­zést, s eredményeink meg­közelítik a várakozást. Az önálló tanfolyamok szervezé­sével várhatóan 2 éven be­lül lesz annyi megfelelően kép­zett oktató, amennyivel az akkor jelentkező nagyobb létszámú, és a képzés minő­ségében is többet váró fia­talokkal valamennyi szüksé­ges feladatot meg tudunk ol­dani. Máris vannak követendő példák A megye több isko­lájában a kötelező témák feldolgozásán kívül olyan rendezvények megtartását kezdeményezték. amelyek elősegítik a honvédelmi ok­tatás gyakorlati megvalósí­tását. Népszerűvé váltak az iskolai honvédelmi napok, raj versenyek, lövészverse- nyek, az összetett honvédel­mi versenyek, filmvetítések, katonapolitikai előadások. Ezek közvetve elősegítik és megkönnyítik a lakosság pol­gárt védelmi oktatását is. Fieyrlemremáltónak tart­juk. hosv a szülők közül is mind többen rokonszenvez­nek az iskolai honvédelmi oktatással, szükségesnek tart­ják. és ma már nem ritka az sem. hoev a szülők, köz­tük tartalékos tisztek, kato- n.aviSi'lt embereik segítenek az iskolai honvédelmi neve- lőmunka speciális feladatai­ban. , . Gondos értékeléseink alap­ján úgy érezzük, jó a kap­csolat az iskolák és az MHfcZ szervei között. az igények alapján jelenleg is mint'gy 450 aktívánk segíti rendszeresen az iskolai hon­védelmi nevelőmunkát. Te­vékenységükhöz az Mrio.i szerveitől a legtöbb esetben jól hasznosítható támogatást kapnak, nagyra értékeljük munkájukat. A HONVÉDELMI NEVE- LÖMUNKA NEMCSAK ÚJ­SZERŰ az iskolákban, de a részt vevő pedagógusokon. szülőkön társadalmi aktívá­kon kívül nagyszámú fiatalt érint. Az elmúlt oktatási év­ben az általános iskolák 7. és 8., a középiskolák első es második osztályaiban össze­sen több. mint 40 ezer fiatal részesült katonai'honvédelmi előképzésben. Az általános iskolákban a tanórákon kí­vül közel százötven szakkör­ben fo''1a'vo?ba!tak a fiatalok honvédelmi témákat érintő kérdésekkel. Mégis, amikor az összege­zésben elcősorban az ered­ményekről szólunk kifeiez- zük azt is. miben szeretnénk többet elérni. Elsősorban a pedagógusok katonapolitikai, honvédelmi képzettségét sze­retnénk tovább növelni. Fel­adatunknak tartjuk, hogv az MHSZ munkatársai, aktívái mindenütt ott legyenek, ahol segíteni szükséges. Az ifjúsá­gi szövetséggel megkezdett jó együttműködést is szeret­nénk tovább javítani, közös rendezvényekkel még haté­konyabbá tenni. Nagyon fon­tosnak tartjuk, hogy a jövő pedagógusait, a jelenlegi fő­iskolai hallgatókat úgy ké­szítsék fel a honvédelmi ne­velőmunkára. hogy a peda­gógusnak, és azok a fiatalok is hatásosan tudják végezni, akik nem voltak katonák. Az MHSZ megyei vezető­ségének éves értékelésében ebben az esztendőben is fon­tos helyet kapott az iskolai honvédelmi nevelőmunka. Uj terveink úgy készülnek, hogy a két és fél év értékes ta­pasztalatait már most hasz­nosítjuk. Az L—29-es típusú cseh­szlovák „Delfin” sugárhajtá­sú iskolagépet legújabban együlésesre alakították át. A gép maximális sebessége 635 ' krn/óra. repülési csúcsmagas­sága 13 400 méter, emelkedé­si sebessége 17,3 méter/má­sodperc. ★ Egy szovjet tudós úgynevezett fúrórakétát talált fel, amely 10 másodperc alatt mintegy 10 mé­ter mélységig fúr le, mégpedig oly módon, hogy a fúrófejből nagy sebességgel kiáramló égő gáz ezertől kétezer atmoszféráig terjedő nyomást fejt ki. A fúró­rakéta előre beprogramozható, a fúrás iránya bármikor megvál­toztatható és ha a különleges szerkezet befejezte munkáját, egy segédhajtómű Igénybevételével á felszínre emelhető. Szakembe­rek véleménye szerint a fúró- rakétával akár 25 ezer méteres mélység Is elérhető!,.. ★ Az új konstrukciójú, há­rom csövű jugoszláv légvé­delmi fegyverrel elérhető el­méleti tűzgyorsaság 2100 '■>- vés/perc. A fegyvert a svájci Hispano Suiza-tól kapott li- cenc alapján Jugoszláviában gyártják. A kis űrméretű harceszközt földi és légi cé­lok elleni alkalmazásra szán­ják. Legkedvezőbb lőtávolsá- ga 1500 méter. ★ Az izraeli parlament 1970. szep­tember elején jóváhagyta a kato­nai költségvetés 336 millió dollá­ros növelését, Így Izrael 1970— 1971-bené a 2.9 milliárd dolláros összköltségvetésnek «7 százalékát (1943 milliárd dollár) fordítja ka­tonai célokra. A Mátészalkai Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága januárban tárgyalt a ráígéri védelemből adódó államigaz­gatási feladatok végrehajtá­sáról. Az új városban tapasz­taltak több olyan jelenséP-e hívják fel a figyelmet, amely a további munkához másutt is segítséget adhat. A várossá szervezés után (Mátészalkát másfél éve nyil­vánította várossá a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa) a megyei polgári védelmi pa­rancsnokság a város közigaz­gatási területi adottságainak, valamint a központi szerep­köréből adódó követelmé­nyeknek figyelembevételével meghatározta, hogy a város­ban mely üzemnél. intéz­ménynél, vállalatnál kell pol­gári védelmi szakszolgálati al­egységeket, egységeket létre­hozni. szervezni. A szakszol­gálati alakulatokat, az önvé­delmi egységeket a meghatá­rozott időre megszervezték. A polgári védelmi rend­szer Kiépítésével kapcsolat­ban az érintett vá.lalatok és intézmények vezetőivel a szervezés megkezdése előtt megbeszélést tartottak, ame­lyen részt vett a parancsno­ki állomány is. A szervező munkát nagy körültekintéssel hajtották végre. A szakszolgálatokba beosztott lakosság közül nem éltek fellebbezéssel. A mun­ka kezdeti szakaszában en­nek ellenére volt eset, hogy olyan személyeket vontak be a szakszolgálatok munkájába, akik jogosak a mentességre. Mivel ilyen gondokra számí­tottak. már az előkészítés so­rán olyan határozat született: az igénybevétel előtt minden­kivel személyesen kell elbe­szélgetni. amikor megismer­tetik a dolgozóval az igény­bevétel jogalapját és szüksé­gességét. A törekvés ellenére nem mindenütt tudták megtartani e kötelező beszélgetéseket. Ennek tudhatók be a hibák, amelyeket a felülvizsgálat so­rán feltehetően minden jo­gos esetben kijavítottak. A jellemző hiányosságok közül három, amely előfordult: olyan személyt is bevontak a szakszolgálatba, aki hat éven aluli gyermekét saját maga Az Egyesült Államok polgári védelmi hivatala bejelentette, hogy egy olyan rendszert dol­goznak ki. amely rendkívül gyorsan riasztaná a lakosságot egy atom támadás veszélye ese­tén. A „DIDS” elnevezésű, ala­csony frekvenciás rendszer lt rádióállomás közbeiktatásával működne a következő elv alap­ján: mihelyt az Egyesült Államok territoriális védelmi parancsnoksá­ga egy közelgő atomtámadás ve­szélyéről értesül, a rádióállomások működésbe hozzák a rádió- és te­levíziókészülékekbe épített kis jelzőberendezést, mire azok éles riasztó jelzést bocsátanak ki. Ezt követően közük a hallgatókkal a szükséges utasításokat és értesí­tik őket a végrehajtandó bizton­sági intézkedésekről és az óvó­helyek elhelyezéséről. ★ Kétmillió dgllár értékű IBM 360/50 típusú számító­gépet állít szolgálatba 1971 elején a NATO európai főpa­rancsnoksága katonai kérdé­sek — köztük logisztikai és tervezési problémák — meg­oldására. A számítógép a je­lenleg létező harmadik gene­ráció számítógépek legkor­szerűbb típusa és azt a szá- mítógén-komplesszumot vált­ja fel, amelyet a NATO euró­pai legfelsőbb parancsnoksá­ga már 1963 óta használ ka­tonai feladatok megoldására. ★ A lenqyel műszaki csapa­toknál az eddig ’smert „Star” 660 M. típusjelzésű pontonos kocsi új variánsát rendszeresítették. A gépko­csival szállítható úszóképes tartja el és olyat is beosz­tottak, akit idős kora ellené­re nem lehetett volna a szak- szolgálat állományába bevon­ni. Ilyen hiányosságok az egészségügyi és a műszaki­mentő szakszolgálatnál for­dultak elő. Néhány példa ar­ra is volt. hogy olyan fiatal­korú tanulót osztottak be a szakszolgálatba, aki a fenn­álló jogszabályok alapján mentességet élvez. Ezek r tapasztalatok — függetlenül attól, hogy már orvosolták azokat — példaként szolgál­hatnak : a szervezésnél még nagyobb körültekintéssel kell eljárni, s nem nélkülözhetők a személyes beszélgetések. A polgári védelmi parancs­noki állomány továbbképzé­se megkezdődött, s hozzálát­tak a szakszolgálatok kikép­zésének megalapozásához is. Kialakították az önvédelmi egységeket is a város üze­meinél. intézményeinél. A tanács végrehajtó bizott­sága úgy értékelte, hogy az 1970. évi polgári védelem­mel kapcsolatos feladatokat a városban végrehajtották. Ez jó alap az 1971-ben kezdő­dő új. ötéves kiképzési prog­ram végrehajtásához. Ebben a nagy munkában megfelelő fokozatot kívánnak tartani: a kiképzést elsősorban a befo­gadásra és kitelepítésre kije­lölt városban, községekben, valamint a háborús körülmé­nyek között is működő üze­mekben és intézményekben kezdik meg. Más helyeken ezt követően kezdik, de ott is folyamatos lesz a kikép­zés. A végrehajtó bizottság több javaslattal segítette a még eredményesebb kiképzé­si terv előkészítését. 1971-tól Ötkötetes előjegyzési naptár Tartalmas előjegyzési nap­tárt adott ki az 1971-es ev- re a polgári védelem Sza- bolcs-Szatmár megyei pa­rancsnoksága. Most másod­ízben vehetnek ilyen nap­tárt kezükbe a gazdasági vezetők, polgári védelmi pa­rancsnokok: tavaly látott napvilágot az első ilyen kí­sérleti példány. Ez a kiadvány eltér a töb­bi hasonló naptártól: vi­szonylag sok szakmai, pol­gári védelmi anyagot tartal­maz az előjegyzési és a hir­detési rész mellett. A ko­rábbi tapasztalatot felhasz­nálva úgy állították össze, hogy az ilyen téma iránt érdeklődők a benne találha­tó polgári védelmi ismerete­ket felhasználhassák előa­dásokhoz, vetélkedőkhöz, rendezvényekhez. Az idei kötetben az alapvető polgá­ri védelmi kérdésekről, első­sorban a Lakosságot érintő magatartási szabályokról, és a szükséghelyzetben teen­dő intézkedésekről írnak. pontonhíd egyes részei me­chanikai erőátvitellel rakha­tók le és ugyanilyen módon vehetők fel ismét a szállító járműre. ★ Goodpaster tábornok, a NATO európai fegyveres erők főparancsnoka kijelentette, hogy Európában a biztonsá­gi egyensúly a szocialista or­szágok javára tolódott eL A NATO-erők — mondotta a tábornok — lassú, fokozatos gyengülést mutatnak. A Var­sói Szerződés tagállamainak földi, légi és haditengerésze­ti erői, a katonai erő olyan koncentrációját képezik, ami túltesz mindenen, amit ed­dig a világ megért. A NATO — folytatta a tábornok — bár még jelentős erőt képvi­sel, az utóbbi években szá­mos vonatkozásban gyengült és csak ésszerű fejlesztésen alapuló, nagymérvű korsze­rűsítés után lehet ismét ver­senyképes. ★ A nyugatnémet szövetségi gyű­lés megtárgyalta a polgári vé­delem helyzetét és jövőbeni' fej­lesztési tervét. A tárgyalások eredményeként pl. az óvóhely­építés vonatkozásában — az 1970—72-es Időszakra — több ha­tározatot is hoztak: 1. Helyre­állítják és korszerűsítik a II. vi­lágháborúból származó mintegy 12 óo fontosabb óvóhelyet, mint­egy 1.2 millió fős férőhellyel. 2. Az új óvóhelyek építésénél fi­gyelembe veszik a polgári ren­deltetésű föld alatti garázsokat, metróállomásokat, és ezeket vi­szonylag kis anyagi ráfordítá­sokkal atom- és sűgárbiztos óvó­helyekké képezik ki. (Eddig S A síserkesztő bizottság as 1971-es előjegyzési naptárt 3 éves program, egy sorozat első kiadványaiként adja közre. Érdemes lesz tehát összegyűjteni a köteteket: a sorozat összességében min­den olyan kérdésre választ ad, amely az önvédelemhez és a kölcsönös segélynyúj­táshoz nélkülözhetetlenül szükséges. Néhány fejezetcím az elő­jegyzési naptárból: A pol­gári védelem helye és sze­repe a küzdelemben; A tö­megpusztító fegyverek hatá­sai elleni védekezés alapvető feladatai; Az állampolgárok feladatai a megelőző polgári védelmi intézkedések gya­korlati végrehajtásában, é* sok más, érdeklődésre szá­mot tartó téma. Az ízléses, könyv alakba« megjelent naptárok — kor­látozott példányszámbaa ugyan, de — már eljutottak a polgári védelem legkülön­bözőbb szerveihez, a pa­rancsnokokhoz. Érdemes idő­ről időre fellapozni. Byen létesítmény készült el. to­vábbi 23 építése folyamatba« van. 3. Az új lakóházak építésé­nél (1972-ig mintegy 40 ezer la­kás) 30 millió DM állami hozzá­járulással kötelezővé teszik a korszerű követelményeknek meg­felelő óvóhelyek építését. ★ Aa «merfkal és spanyol ko*> mány aláírta azt az egyezményt* amelynek értelmében az USA to­vábbra Is használja a spanyolor­szági támaszpontokat és ennek fejében 300 millió dollár értékű gazdasági segélyt, kölcsönöket éj különböző létesítményeket ad Spanyolországnak. A torrerjoni, zaragozal légi támaszpont, a rotál haditengerészeti bázis további használatáért az USA SS mi Ilié dollár katonai segélyt ad egy közös légvédelmi rendszer kiépí­tésére, 25 milliót repülőgépek éa helikopterek vásárlására. Ezenkí­vül az USA meghatározatlan idő­re kölcsönad a spanyol hadi­tengerészetnek 26 hadihajót, köz­te 5 torpedórombolót és 2 ten­geralattjárót, # J. Edgar Hoover, az Amerika! Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) igazgatójának évi összefog­laló jelentéséből: Az Egyesült Államokban a bűnözés aránya 1960-tól 1968-ig 137 százalékkal nőtt. 1969-ben a bűnözés növeke­dése 17,5 százalék, a lakosság nö­vekedése 11 százalék volt, így az évi bűnözési arány — a száz­ezer lakosra eső súlyos bűnözé­sek száma elérte a 99 százalé­kot. Az elmúlt évben közel 4,5 millió súlyos bűncselekmény tör­tént, közel 13,650 gyilkosáág, 261 700 rablás. 1 828 900 tolvajlás, közel 3,5 milüó kisebb lopás, 777 800 autólopás során több mint 1,7 milliárd értékű tulaj­dont loptak el. A bűnözés növe­kedésével csökkent a rendőrség által megoldott bűncselekmények száma Mig 1960-ban minden 100 bűncselekményből 31-et tisztáz­tak. addig a múlt évben 100 kö­zül csak 21-et sikerült megoldani. (A Mozaikot a Honvéd­ségi Szemle és a Katonai Sajtószolgálat anyagai alap­ián állítottuk össze.)

Next

/
Thumbnails
Contents