Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-29 / 24. szám

Í9T1 JanuSr 99 Nevelni, megbecsülni a dolgozókat Folyamatosan ellene zik az arak aEaku'ésái Szakszervezeti vi l isztás a SZAÉV-nél Kit!almozzák az operatív piacfelügyelet módszereit Az elmúlt hét egyik je­lentős eseménye volt a legna­gyobb létszámú Szabolcs- S/almár megyei munkahely, a Szabolcs megyei Állami Épí­tőipar Vállalat szakszerveze­ti küldöttértekezlete. Bárho­gyan is alakult, ezen a kül­döttértekezleten vett részt a legtöbb munkahely — 251 —, legtöbb • 4200 szakszervezeti tagjának 186 küldötte, hogy megvtassa az elmúlt két év munkaiét és megválassza a legnagyobb létszámú 51 ta­gú szakszervezeti tanácsot megyénkben. Erdei András, a felmen­tést kérő szakszervezeti *a- nács és bizottság titkáraként szóbeli kiegészítést is adott az elmúlt két esztendő műn­ké iáról. Mint a vitából kide­rült. az új, öt évre szóló kol­lektív szerződés megkötése eíőtt nagyon is iói tájéko­zottak voltak abban, hős* az 1068-as évi 23 619 forintos vállalati átlagjövedelem „1970-re 27 000 forintra iavu- lása csak azt érte el. hogy a vállalat dolgozóinak átlag­jövedelme most már megkö­zelíti az építőipari vállalatok hasonló adatának országos átlagát. Megemlékezett a beszámoló a 2310 szocialista munka­versenyben álló vállalati 'ol- gozóról de megállapította, hogy a versenyzőkkel — és a törzsgárdával — az eddiginél többet kell foglalkozni. •Érdekvédelem és nevelés: ezez voltak a beszámoló köz­ponti gondolatai. Érdemes idézni a sok fél­sz 'aló közül Pavlovics lli- hálv kubikos hozzászólását, aki — vitába szállva egv előtte szólóval („Huszonöt ev után még mindig nevelünk? Dolgozni kell!”) szenvedélye­sen szállt síkra az építőipari dolgozók ál' mdó — mint mondotta, na keli „napról napra órái >’ órára foiyó” — nevelésiért Munkahelyen és szálláson munkatársakat és magunkat, mindig nevelnünk kell egymást. Nem véletlenül idézzük hozzászólása másik fontos mondatát, melyet sok utána szóló átvett egyetértés­sel. hogy: „a prémiumok ki­fizetésének célja minden esetben a szocialista ' :rme- lomunka fokozása legyen.” Helv hiányában a sok kö­zül egy másik sokat szereplő téma felszólalóját. G.yurcsán István gépkocsivezetőt idéz­zük. akt szerint a vállalati törzsgárdát sokkal iobban meg kell becsülni — egye­bek között lakásépítésük se­gítésével is. Az egész sok órán át tartó küldöttközgyűlést az elvi hang jellemezte Nem vált sem termelési értekezletté, Szerdán délután tartották meg a Nyíregyházi Konzerv­gyárban a szakszervezeti vá­lasztást. A szakszervezet 1969 —70. évi munkájáról a "vár 134 küldötte írásbeli tájé­koztatót kapott, melyhez Tö- rőcsik Tiborné, a szakszerve­zeti bizottság titkára fűzött szóbél’ kiegészítést. sem panasznappá. ami a szakszervezeti gyűlések két fő veszélye. A törzsgárda megbecsüléséről, a vállalati tervekbe a dolgozók hozzá­szólásáról, a mammutvállalat ügyeinek decentralizálásáról, az ösztönzők jobb felhaszná­lásáról mindvégig beszéltek a küldöttek. Vitájukon az is érzett hogv nem a maguk, hanem küldőik nevében emelnek szót. Erről beszéltek a vend ég vezetők is. A vita befejezése után — érdemeinek fokozott elisme­rése után — felmentették az előző tanácsot és titkárát. Erdei Andrást, lei egészségi okokra hivatkozva jelölése mellőzését kérte. A küldöttek ezután megválasztották az új, 5! főnyi szakszervezeti tanácsot, mely soraiból Szász Sándort, a vállalati KISZ-bi- zottság eddigi titkárát vá­lasztotta meg a 15 főnyi bi­zottság titkárává, elnöknek pedig Sarvai Jánost. GNZ A vitában felszólalt Ha- vacs József, az SZMT titká­ra is Ezután került sor a 43 tagú szakszervezeti tanács és a 13 tagú szakszervezeti bi­zottság megválasztására. A szakszervezeti tanács elnökéül Lekli Józsefet választották, a szakszervezeti bizottság tit­kára Marik Sándorné lett. Újjáválasztották a szak szervezeti bizottságot a Nyíregyházi Konzervgyárban Lapszé'en: Esv plakát margójára Egv tegnapi nyíregyházi rendezvény plakátián az Aranyszarvas vezetősége jó műsort ígért. Nem is a mű­sorral van neik'nn bajom, ha­nem a plakáttal Nevezetesen azért, mert nem pontos, sőt mi több. nem is igaz. A szöveg többek között ugyanis így szólt: fellép Lente Lajos és Lovas La­jos — és most tessék fi­gyelni 1 — a Magyar Rádió és Televízió népdal énekesei. Először is tudni kell. hogy a Magyar Rádió és Televízió rendelkezik ugyan riporterek­ké. technikusokkal bemon­dókkal. van állandó népi ze­nekara, és szimfonikus zene­kara. de nincs egyetlen szólóművésze se. Vannak, akik fellépnek a rádióban, vagy a tévében, de ezek nem az intézmény alkalma­zottai. "Ezt a megjegyzést nem arra szántam, hogy Lente. vagy Lovas képességeit, mű­vészetét ezáltal kisebbítsem, de úgy hiszem, ők sem igénylik, hogy idegen tol­iakkal ékesítsék fel szemé­lyüket csupán a reklám ér­dekében. Mert egy reklám is csak akkor hatásos ha igaz. Mert a turpisság úgyis kiderül. (b) neonfEnyek nyíregy­házán. Az ELEKTERFÉM Ktsz neonrészlege több nyír­egyház: megrendelést teljesít. Most készült el a háziipari szövetkezet új üzemházának felirata s hamarosan szere­lik az IBUSZ-nak, a Sza- bolcs-szállónak. eszpresszójá­nak és bárjának, a képcsar­noknak az idegenforgalmi hivatalnak, a postának és az antikváriumnak is a neonfel­iratokat A városi tanács megren­delése alapján a TITÁSZ megkezdi a Sóstói út vilá­gítási problémájának vég­leges megoldását. A tervek szerint a Sóstói úton a tbc- szanatóriumig vasbeton osz­lopokon elhelyezett modern higanygőzlámpákat szerel­nek fel Ezek a nagy hatású világí+ótest "k teljes fényt biztosítanak a Sóstói úton. A tervek szerint mór az első negyedévben elkészülnek az építkezéssel és ha a munká­latok nem ütköznek különö­sebb akadályokba, május hónapban a Sóstói út már úi világítást kap. Mit kell még megoldani sürgősen a világítás terén? Sürgős megoldásra vár a Szarvas utca közvilágítása Az Aranyszarvas étteremtől a Móricz Zsigmond útig az úttesteken még mindig a fél évszázaddal ezelőtt felál­Idős embert, nagyon időset kérdezget egy pocakos, har­mincöt körüli férfi a nyír­egyházi gőzfürdőben. Hogy él. mint él, mit eszik. mU iszik. Érthető Arra kíván­csi. hogy lesz majd ő. ha megér a másik korát. Mert az 80 és 90 között van. de az is lehet, hogy egy-kettővel kilencven fölött Bár nehéz hasonlítani hiszen más elj­utat rmrat a kétféle test. A kérdező puha malacrózsaszín húsú a kérdezett viszont Inas. csontos barnára szik­rád! ember Karjai őrzik a kőkemény izmok nyomát. Csomósak mint a vékony erdei fa Nehéz. küzdelmes életet gazol. , Ráérősen és szívesen vála­lított hagyományos falikarok 40 wattos égői pislákolnak. Hasonló a helyzet Dózsa György utca egyes részein is. A Virág utca, Hunyadi utca és a bújtosi részen sem biz­tonságos a világítás. Ezeken a -+eken, hasonlóan a Szarvág utcához, csak néhán; égő pislákol. Sorolhatnánk még jó néhány utcát, ahol a hagyományos világítási fa­likarok már nem biztosítja' a közlekedés biztonságát. Megromlott a világítás a Vöröshadsereg útján is. Az itteni fénycsöves közvilá­gítás már nem kielégítő, a fénycsövek egy bizonyos idő után elvesztik hatásukat. Remélhető, hogy a város belterületén legalább a for­galmasabb útrészeken a kö­zeljövőben a hagyományos falikarvilágítást átcserélik modern higanygőzvilágítás­ra. Farkas Pál szol mindenre. 804 forint a nyugdíja. Nem, nem adja ott­hon le. — Miért adnám oda? Ké­rem, én csinálom magamnak a früstököt! — Az ebédet is? — Nem azt kapom a csa­lódtól. Egy tál meleg ételt. — És miket szokott früstö- kölni ? — Hát többnyire sült sza­lonnát tojással, bele két hagyma. A kövér nagyot nyel. Fel­tehetően holnap ő is hason­lót reggelizik. — Hol 'akik? — Ugyanott, ahol a csa­lád. A gangról nyílik egy kis szoba. valamikor konyha volt Az az enyém. Nagyon Boldog ember ? Milyen módon ellenőrzik a hatóságok, hogy az ármozgás ne lépje túl a megengedett évenkénti 1—2 százalékot, ho­gyan veszik elejét esetleges ármanipulációknak, vissza­élési kísérleteknek? E kérdés­re a következő tájékoztatást adták az Országos Anyag- es Árhivatalban. 4 szabályok betartása Az árszínvonal jelentősebb emelkedésének eleve határt szab, hogy a lakosság fo­gyasztásának fele továbbra is a fix, illetve a maximált ár­formába tartozik, vagyis ezek árát, illetve az árak felső ha­tárát hatóságilag megszab­ják. E szabályok betartását az árhatóságok szigorúan el­lenőrzik, de sok más szem­pontból is figyelemmel kísé­rik a vállalatok árpolitikáját. Ezt az ellenőrző munkát az Országos Anyag- és Árhiva­tal irányítja, s közreműködik benne valamennyi árhatóság, vagyis a minisztériumok, és a helyi tanácsok szakigazga­tási szervei. Jelentős árellen­őrző munkát végez az ÁKF, továbbá számos társadalmi szervezet, s nem utolsósor­ban a népi ellenőrzés. Az árhivatal és a többi árható­ság között szoros kapcsolatok alakultak ki. A hivatal rend­szeresen konzultációkat tart a helyi árhatóságokkal, s módszerbeli segítséget nyújt számukra a legidőszerűbb el­lenőrzési feladatok megoldá­sához. Ennek során többek közölt a szolgáltatások fej­lesztéséről szóló kormányha­tározat végrehajtásának leg­hatékonyabb ellenőrzési mód­jait is megtárgyalták. 30 ezer ellehörzés egy év alatt Az árhatóságok közvetlen kapcsolatot építettek ki a vál­lalatokkal, hogy megismerjék azok árpolitikáját, tervezett árintézkedéseiket. Kialakult az a gyakorlat, hogy a válla­latok az árhatóságokkal elő­zetesen konzultálnak árvál­toztatási szándékaikról. Szá­mos ilyen megbeszélés ered­ményeként a vállalat végül is elállt áremelési szándéká­tól vagy mérsékelte azt. Egy­re intenzívebb az árak köz­vetlen ellenőrzése is. 1970- ben mintegy 30 ezer éllenőr- zést végeztek az árhatóságok és sok esetben elejét vették szabálytalan áremeléseknek. Az Országos Anyag- és Ár­hivatal indítványára a Köz­ponti Gazdasági Döntőbizott­ság a múlt év folyamán 14 vállalatra szabott ki gazdasá­gi bírságot jogtalan áremelés miatt, s az érintett vállalatok­nak természetesen az árakat is csökkenterúök kellett. Olyan eset is előfordult, ami­kor egy-egy vállalat csupán megkísérelte az áremelést, körlevélben értesítette fo­gyasztóit, hogy emelni kíván­ja árait, az árhatóság és a döntőbizottság közbelépésére azonban erre nem került sor, sőt magáért a kísérletért is megbírságolták a vállalatot. jó és szép kis szoba. Van egy jó kis spórom, azt be­gyújtom. Szép nyugodtan el­készítem a früstököt és meg­eszem én az utolsó falatig. — Mit vacsorázik? — Semmit. Illetve egy vagy két almát. Este már nem kívánok enni. — És a bor? Megy még a bor? — Hát most már nem any- nyira. illetve menne, dehát mégse nagyon megy. Ami iható az drága. 30 forint. A húszforintos pedig már nem fán termett... — Szóval mehetne jobbén is? — Nem Meg vagyok elé­gedve én. Tudja, úgy igazán igazánból azért már - a 'x>rt nem kívánom. Sétálgatok, fürdőbe jövök és úgy örülök az én jó kis szobámnak... —s. Az egyre hatékonyabb el­lenőrzésnek és a megfelelő intézkedéseknek tulajdonítha­tó, hogy az elfogadható mér­téknél és az 1969 évinél is kisebb mértékben nőtt tavaly a fogyasztói árszínt. Az ellá­tási helyzet és az árak ki­egyensúlyozottabb alakulásá­val magyarázható az is, hogy a lakosság egyre kevesebb panasszal fordul a hatósá­gokhoz. Egyelőre a múlt év első feléről állnak rendelke­zésre adatok, ezek szerint 15 százalékkal kevesebb panasz érkezett a kereskedelmi fel­ügyelőségekhez és a Belke­reskedelmi Minisztériumhoz, mint egy évvel korábban. Következnek a közszükség-éti cikkek Hosszú ideig vitatott kér­dés volt, hogy a szabad árak emelése milyen esetekben összeférhetetlen a szocialista gazdálkodás elveivel. E kér­dés tisztázására az Országos Anyag- és Árhivatal kiala­kította álláspontját, s azt a vállalatok tudomására hozta, összeférhetetlen a szocialista gazdálkodás elveivel, ha pél­dául a forgalmazás egyéb módjainak kizárásával a vál­lalat monopolhelyzetet te­remt magának, vagy szándé­kosan áruszűkét idéz elő, s ily módon igvekszik felhaj­tani az árakat. Hasonlókép­pen nem engedhető meg, hogy az olcsóbb termékek gyártásának megszüntetésé­vel, a drágább áruk nágyobb forgalmával jusson egy-egy vállalat nagyobb jövedelem­hez. Nem fogadható el az a módszer sem. amikor a vál­lalat költségei tartósan csök­kennek, s az árakat mégsem mérsékli. Ilyen és hasonló esetekben az árhatóságok el­járást indítanak. Az Országos Anyag- és Árhivatal a többi árhatóság­gal együtt folyamatosan To­vábbfejleszti az árellenőr­zést. Az eddiginél is nagyobb figyelmet fordítanak az ár­mozgások gazdasági okainak feltárására, és mélyreható elemzésére. A kormány ha­tározata alapján az árhivatal más szervekkel együttműköd­ve most alakítja ki az opera­tív piacfelügyelet módszereit, annak információs rendsze­rét és azt javaslat formájá­ban rövidesen a kormány Gazdasági Bizottsága elé ter­jeszti. Az árhatóságok egyébként kidolgozták idei első félévi árellenőrzési programjukat. Különféle szinteken mintegy 80 témában több száz válla­latnál ellenőrzik fél év alatt a termelői és fogyasztói árak alakulását. A Belkereskedel­mi Minisztérium ellenőrzési programja különösen gazdag: a következő hat hónapban 16 területen vizsgálja meg a közszükségleti cikkek árá­nak alakulását és az ezzel összefüggő egyéb kérdéseket Fontos árvizsgá,la tokát ter­veznek a tanácsok kereske­delmi osztályai és az Állami Kereskedelmi Főfelügyelőség is. Az Országos Anyag- és Arhivatal a piaci helyzet ál­talános tendenciáinak néhány alapvető kérdését vizsgálja. A többi között mélyrehatóan elemzi az olcsóbb közszük­ségleti cikkek forgalmának es áraik alakulásának hely­zetét, a ruházati cikkek, bú­torok és egyes vas-m űszaid cikkek árainak várható ala­kulását, s tanulmányozza a belföldi és külföldi árak ará- . nyalnak, azok változásainak kérdéseit. Tervlexikon (8.) Progresszív ágazatok Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának beszámolójában elmondotta a X. pártkongresszuson: „A IV. ötéves tervben figyelmünket és erőinket néhány fő feladatra összpontosítjuk: a népgazdaság energiaszer- kezetének korszerűsítésére; az alumínium- és a vegy­ipar fejlesztésére; a kémia széles körű felhasználására; a közúti járművek, és a szállítóeszközök gyártására; a modem építési módok és épületszerkezetek elter- jesztésére; a ruházati ipar rekonstrukciójára; az állat- tenyésztés és a hústermelés fellendítésére; az egész népgazdaságban a szállítás korszerűsítésére, a számí­tástechnika alkalmazására és a számítógépek gyártá­sára.” A felsorolt témák egyben a IV. ötéves terv kleméit programjai, végrehajtásukra központilag összpontosít­juk a szellemi erők és az anyagi eszközök jelentős ré­szét. E kiemelt fejlesztések járulhatnak hozzá legin­kább a népgazdaság szerkezetének korszerűsítéséhez. Olyan jól megválasztott kulcsfeladatokról van szó, amelynek megvalósulásával nem csupán a termelés összetételét alakítják át, hanem elősegítik a belső fo­gyasztás és az export szerkezetének korszerűsítését, az élenjáró technika szóles körű térhódítását, a termelé­kenység a hatékonyság emelését is az egész népgazda­ságban. Joggal nevezhetjük tehát a kiemelt programo­kat a műszaki-gazdasági haladás úttörőinek, a techni­kai fejlődés holnapjával, az ország adottságaival és a piaci lehetőségekkel számoló progresszív ágazatoknak. összesen 47 milliárd forintot költenek öt év alatt a kőolaj és földgáz termelésének, felhasználásának bőví­tésére. Megépül például a Barátság II. kőolajvezeték, s 1975-ben már 6,5 millió tonna kőolajat és egymilliárd köbméter földgázt importálunk a Szovjetunióból. így az ország energiafogyasztásában a szénhidrogének ará­nya az 1965. évi 27-ről 55—60 százalékra nő 1975-ben. A háztartások 65 százalékában lesz majd gáz a IV. ötéves terv utolsó esztendejében. Tovább fejlődik a műanyag­ipar, a műtrágyatermelés 80 százalékkal növekszik. Az olefinegyezmény keretében magyar—szovjet kooperá­ció valósul meg a korszerű műszál és műanyag alap­anyagok gazdaságos nagyüzemi gyártásában. A feldolgozóipar fejlesztése — a ruházati ipar rekonstrukciója és a hústermelés fellendítése — a hazai ellátáson túl jelentős exportérdekeket is szolgál. Az autóbuszok és a számítástechnikai gépek gyártásának fejlesztése nagyarányú hazai és nemzetközi kooperáció­val valósul meg, a hazai iparágak egész sorát új, ma­gas követelmények elé állítva. Miközben nagyarányú gazdaságos exportra nyílik lehetőség, a hazai szükség­letek is magas színvonalon kerülhetnek kielégítésre. A közúti járművek és szállítóeszközök, valamint a szá­mítógépek ellátásának fejlesztése hozzájárul a népgaz- laság és a vállalatok szállítási, anyagmozgatási felada­tainak hatékony megoldásához, az irányítás, a vezetés, az információ-feldolgozás, és továbbítás, az elemzés, a kutatás, a fejlesztés manuális és rutinmunkájának elektronizálásához. I. oMM KW BT MAGYARORSZÁG Korszerűsítik a Sóstói úti közvilágítást

Next

/
Thumbnails
Contents