Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-28 / 23. szám
197t Január ». XXT rr MAitYARORS?« 5. oMn? Kezeket iából Alighanem azok sorsára jut a kerékgyártóig is, amit már csak divatból, kur.ó- zumként csinál az ember. Pedig — régi „szép” idők — valamikor az életet jelentette kereket építeni es egy kicsit művész is volt a kerékgyártó. Akárcsak idősebb Papp Mihály, falujában Cse- göldön Készített ő valamikor „inségkereket”. oiyat-amilyet, ami jó volt a szegénynek ahhoz, hogy guruljon az a szekér. De került már ki a keze alól díszes kerék is, hintóba való. Annak még a hangja is más, vidáman csattog, ha a dűlőútról a műútra hajt. Harminchét éve mestere ennek a ritka szakmának Papp Mihály Harminchét éve címere a mesterségének a véső és a kalapács. Harminchét éve ki tudja hány kerék járja az országot, a megyét, amely a kis csegöldi műhelyből gurult ki először. Az első év. amikor először volt véső a kezében 1934 volt. Aztán tizennégy év munka után jöhetett csak 1948-ban a mestervizsga. Majd tizenkét év próbálkozás az egyéni kenyéren. Ahogy mondja, nem ment. Jöttek a gépek és vasból nem lehet fakereket vésni. Tizenegy éve a Bajcsy- Zsilinszky Tsz-ben dolgozik. Mert ami szekér van, az már csak ott van. Halódó szakma ez. már tanulója sincs. Néhány éve még akadt egy-egy. De azóta azok is inkább a traktorra ülnek. A nyikorgó szekérkerék ritkán hallott muzsikává válik. Lassan hal el. Akárcsak évekkel ezelőtt a járom. Az utolsót úgy nyolc éve készítette. Azóta idő kell. hogy maga !s bámulhasson tehénszekeret. A kerék még tartja magát, csak éppen új „inas” nem kopogtat soha már. Horváth S. János Az Akácfa utca semmiféle nyilvántartásban nem szerepel. Mi több. még akácfa sincs az „utcában”. Kisvárdán, a Vulkán mögött, a régi vásártér után négyszemélyes lakókocsik állnak katonás rendben, kis utcákat alkotva. Kétszáz munkás talál bennük ideiglenes otthonra. Közülük a szabolcsiak nevezték el Akácfa utcának az egyik sort, hogy jobban otthon érezzék magukat. Kivételesen Szabolcsban A kocsitábor lakói a Kő- olajvezeték Vállalat munkásai, a Barátság XI. kőolajvezeték építésén dolgoznak. Az ország majd minden részéből verbuválódott össze a mun- kásgárda. Sokuknak ismerős a láj. kedvesek a homokos dűlőutak. Ők idevaló1- Szabolcs megyébe. — Akkor jöttele i- magyarázza az építés irodavezetője, dr. Nánási István, aki maga is szabolcsi — amikor a román földgázvezetéket építettük. Megmaradtak, azóta is velünk járják az országot. Á csővezeték-építőknek nemcsak a sok utazást kell megszokniuk, hanem a különleges munkarendet is.. Hosszú dekád a téli munkabeosztás neve, amikor 16 napot dolgoznak egyfolytában (vasárnap is!), hogy utána 10 szabadnap -következzen. — A mi beosztásunk más — mondja a kislétai Lovászi Ferenc. — A szállításnál fél hónapot dolgozunk egyszerre, utána hazamegyünk. Lovászi Ferenccel a írsán- doki vasútállomáson találkoztunk. Tizenhárom éve rakja ki a hatalmas csöveket a vagonokból, hogy aztán út- talan utakon szállítsák a kijelölt nyomvonalhoz. — Nem ér semmit, ha csavarog ide-oda az ember. Meglepő, amit mond, hiszen az ő munkahelye éppen mindig változik. — Nem úgy értem, egyik vállalattól a másikig. Ezt megszoktam, a kereset se rossz. Krumplileves, tészta — Valamikor még kellett fizetni, ha országot akart járni az ember. Most meg vállalati költségen megyünk — beszel a Nyírvasváriba való Nagy Béla. ő is a román gázvezetékkel kezdte. Napszítta arcú, őszülő hajú emberekkel ültünk 1® a kisvárdai „főhadiszálláson”. A lakókocsikban olajkályha duruzsol meleget árasztva. A hidegből, munkából hazatérő hegesztőket. rakodókat, gépkezelőket és segédmunkásokat meleg fürdő várja. A lakókocsik között gereblyézett utak. — Kérdezte tőlem az egyik új ember, minek gereblyézünk — meséli Naffv Béla. — „Hát nem tudja maga, hogy tiszta udvar, rendes ház?” Este a főjuiszoba is megtelik. Ki-ki bevásárol a lakótelep Ideiglenes boltjában, és hozzáfog a vacsorakészítéshez. Üzemi étkeztetés nincs, már többször és több helyen próbálják megszervezni, de mindig kevés volt a jelentkező. — Jobb ez, amit csinálunk, mint az üzemi ebéd — véli Bódis Ferenc. Ferku János, a Tornyos- pálcára való gépkocsivezető a vacsorakészítés módját magyarázza: — összefognak az egv kocsiban lakók. Egyszer az egyik főz, máskor a másik. Nekem, hogy közel lakom, a család szokott küldeni. O'.t járunk át a falun, csak kiállnak az útszélre, odaadják az ételt. A menü viszont, amit a férfiak „remekelnek”, eléggé egyhangú. — Krumplileves tészta. Aztán tésztaleves, krumpli. Egyszer az egyiket, másszor a másikat csináljuk. Bizalmi helyek Az évek során, az „ingyenes országjárás” közben egymást is megismerik az emberek. Emellett minden vidéken vesznek fel új dolgozókat. Oláh János Papról a sütőipart hagyta ott. Még csak pár hónapja emeigeli a csöveket a kenyerek helyett. — Akkor is elmegyek velük, ha másutt lesz a munka. Két hétig úgyis otthon vagyok, tudok az asszonynak segíteni a tsz-ben. Az egy vidékre valók pedig összetartanak. A kisvár- dal lakótelep gondnoka, Báthori Károly Nyírbátorba való. Hogy, hogy nem, aa évek alatt úgy alakult, hogy a hozzá beosztott emberek is arról a környékről származnak. — Még azt is a szeműi kre vetették — mondja az irodavezető —, hogy szabolcsi uralmat akarunk. Pedig a bizc’.mi helyek — ahogy mondják — csak azért jöttek így össze, mert az egy vidékre valók jobban ismerik egymás gondolkodásmódját. Lányi Bolond A DELTA MAGAZIN Ú\ SZÁMÁBÓL '■> 1 " ..........-........................................................'■—■—■■■........................................................................—— . Dzsingiszelődei Korszerűsítik a termelést a Nyírség Ruházati Ktsz-ben Felkerestük Csutkái Lászn lót, a Nyírség Ruházati Ktsz elnökét és arra kértük, adjon rövid tájékoztatót a szövetkezet terveiről. Elmondta, hogy a negyedik ötéves terv során a vállalat 60 százalékkal kívánja növelni a termelést. Ezenbelül 80 százalékot a termelékenység növelésével és mindössze 20 százalékot létszámemeléssel. Ezért elsősorban a technikai színvonalat fejlesszük. Gépi rekonstrukciós szerződést kötöttünk a Nemzed Bankkal és folyamatban van a különböző speciálgépek beszerzése Japánból és az NDK-ból. Ezek a gépek a termelés hatékonyságát emelik és a minőséget is javítják. A korszerűbb alapanyagok megmunkálására alkalmasak. Az első öt japán gyártmányú gép szállítását már jelezték. Ez évre már az új gépek figyelembevételével 30 százalék nyereségnövekedést irányoztunk elő. — Ez évben a tervek szerint 400 ezer darab konfekeiós ruhát készítünk, férfit és nőit egyaránt. Ennek 60 százaléka exportra készül. Jelenleg is a Szovjetunió részere készül 20 ezer darab női ruha. Tárgyalásban vagyunk nyugatnémet cégekkel, havi 10 ezer darab Irevira női ruha elkészítését vállaltuk. A nyugati cégek adják az alapanyagot és részünkről kéthetenként történik a szállítás. Újdonság lesz már ebben az évben is, hogy a Szovjetunióba történő szállításokat közvetlenül a szövetkezeti telephelyről indítjuk útnak. Tehát a közvetítő kereskedelem kizárásával. — Lesz-e árcsökkenés? — Tekintettel arra, hogy a iurgalm iado-ku les kisebb lett, egyes termékeknél — például az orkán ka bá toknál, — várható árcsökkenés. Az olcsóbb árak következtében a kereslet nagyobb lesz. Erre a lehetőségre felkészül a szövetkezet, és 60 ezer darab orkánkabátot gyárt le már az első negyedévben. Farkas Pál A történelem sok legendát igaz történetet megőrzött Dzsingisz kán utódairól, de semmit sem elődeiről. Csak annyit tudunk, hogy Mongólia keleti részén, a Kerulen folyó partján született és nőtt fel, innen indult él seregei élén nyugatra, a világ meghódítására. Előtte és utána a nomád állattenyésztő törzsek számtalan nemzedéke élt a folyó partjain — anélkül, hogy bármilyen emlékét hagyták volna életüknek a sziklás, homokos sivatagban. A múlt év nyarán nagyszabású kutatásokba kezdett a Kerulen folyó völgyében a Szovjet és a Mongol Tudományos Akadémia közös régészed expedíciója — és megtalálta azt, ami eddig még egyetlen régésznek sem sikerült. Elsősorban is két ősi lakóhely nyomait, pontosan meghatározható kultúrré- tegekkel. Ezek a rétegelt edénytöredékeket és állati csontokat tartalmaznak. Az állatokat olyan emberek fogyasztották el, akik sok ezer évvel a népvándorlás kora, vagyis Dzsingisz kán kora előtt éltek. A kiásott edénytöredékek díszítése, továbbá a néhány kőszerszám, kaparó meglepően hasonlít a Szovjetunió mai Bajkálon túli területén egykor élt kőkori törzseit használati eszközeihez. Mindez arra vall. hogy a Baj kál-tó partján és a Kerulen folyó Vidékén élő népek nagyon közeli rokonok lehettek és szoros kulturális kapcsolat volt közöttük Még érdekesebb felfedezésre jutottak a kutatók a Kerulen folyó jobb partján, mindössze 40 kilométernvire a mai Csojbalszán városától Itt, egy magányos hegy lábánál rábukkantak egy másik neolitikus település maradványaira, s az egyik „sírból” egy hatalmas bikakoponya került napvilágra. A bikafej eltemetése arra vall, hogy az Itteni őslakók az emberiség egyik legrégebbi rítusának, a bikakultusznak hódoltak. Ebben az időben, az újkőkorban a világ sok más táján, Egyiptomban, Mezopotámiában, Indiában, Kréta szigetén is hódoltak ennek a kultusznak, ami azt bizonyítja, hogy a keru leni pásztorokat, Dzsingisz kán elődeit szoros kulturális és vallási tradíciók fűzték a korabeli más népekhez. Közismert a mongoloknak az a szokása, hogy sátraikat bejáratukkal déli irányba verik fel és halottaikat a hegyek déli nyúlványain temetik el. Éppen ezzel a hagyománnyal kapcsolatos egy másik érdekes lelet, az a vaskori temető, amelyet a közös szovjet—mongol tudományos expedíció egy hegy déli nyúlványán tárt fél. Az ovális kőfalakkal körülvett sírokban kizárólag nők nyugoszmak — egyetlen férfi sincs közöttük. Különböző háztartási felszerelési tárgyakat is találtak a sírokban, közöttük kőből és agyagból készült szövőnehezékeket, továbbá fülkarikákat olyan díszítéssel, amilyen a török népek körében volt szokásos az i. e: VII—IX. században Egyik-másik, parányi ezüstgömböeskékkel díMegyénk általános iskolát végzett fiataljai számára több élelmiszeripari szakmában van továbbtanulási lehetőség Nyíregyházán. illetve Debrecenben. Konzervgyártó. húsfeldolgozó, tejter- mékgyártó és dohányfeldolgozó szakmában a Debreceni Irinyi János Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet szervezi az oktatást. Az intézetnek két kihelyezett tagozata, a konzervipari és húsfelszített függő megtévesztésig hasonlít a mai mongol nők ékszereihez. Különböző jelek arra vallanak, hogy ezeket a nőket néhány évszázaddal Dzsingisz kán születése előtt helyezhették nyugalomra sírjaikban, így a világhódító harcosok közvetlen elődeinek tekinthetőik. De hogy má történt itt a Kerulen folyó partján, a bikakultusznak hódoló ősök és a XIII. századi mongol birodalmat megalapító harco sok között? — erre még nem adnak választ az eddigi ásatások leletei. A régmúlt még sűrűbb ködébe vesző korszak hatalmas tudományos jelentőségű leletére nem messze Ulánbátortól bukkant a szovjet és mongol tudósok közös expedíciója. Egy olyan hatalmas kőkori „műhely” maradványait tárták itt fel, amelyben szív alakú kőbaltákat „gyártottak” sok-sok ezer évvel ezelőtt- Ez az első eset, hogy ilyen alakú kőbalták kerültek napvilágra Közép-Ázsiában, ezeket a szerszámokat eddig kizárólag az európai alsó kőkori kultúrál« jellemző elemének tartottált. dolgozó Nyíregyházán működik. A húsfeldolgozó szakmát választók a Nyíregyházi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben, Rákóczi út 55„ a konzervgyár- tók pedik a kertészeti technikumban. Rákóczi út 69. tanulnak. ide kell kérvényeiket is beküldeni. Az ifjú szakmunkások a konzervgyárban, illetve a húsipari vállalatnál helyezkedhetnek el. Bővebb felvilágosítást e két nyíregyházi üzem nyújt a fiataloknak. A dohányfeldolgozó és tej- termékgyártó szakmában a képzés Debrecenben történik az Irinyi János Élelmiszer- ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet. Irinyi u. 1. E két szakmára jelentkezők pályázatukat erre a címre küldjék. Mindkét szakmában jelentős hiány van Szakemberekből. Az érdeklődők bővebb felvilágosítást az intézettől kaphatnak. A KIOSZ megyei titkárságának irányításával megkezdődött a kisiparosok továbbképzése Szabol cs-Sza talárban. Az idei oktatás előnye, hogy ezúttal olyan speciális tanfotyamokát is szerveznek, amelyek korábban csak Budapesten voltajc. Ilyen például a tapétázás, amely iránt egyre nagyobb az érdeklődés a lakosság körében. A tapétázás oktatása most már a szobafestő és mázoló szakmunkástanuló képzéshez is kapcsolódik Indokolt tehát, hogy a kisiparosok is megismerkedjenek vele. A KIOSZ Országos Központjának anyagi támogatásával — a hagyományos képzési formák mellett — díjtalan szakmai konzultációkat is szerveznek a kisiparosok részére. Ilyenek a vegytisztító, a gépjárműjavító, gumijavító, háztartási gép-, rádió- és tévészerelő szakmák, amelyekhez megfelelő ártájékoztató is kapcsolódik. Nagy szükség van ezekre a továbbképzésekre, hiszen a kisiparosok többsége még nem ismeri például az automata mosógépeket, amelyek már tömegesen kerülnek forgalomba. Márpedig — a jótállási idő lejárta után —• ezek előbb-utóbb a kisiparosokhoz is kerülhetnek javításra. Továbblanulási lehetőségek Várja a fiatalokat az élelmiszeripar Díjtalan szakmai továbbképzés a kisiparosoknak 4 s'iu'iilé hónak —fMWi—Mi ééHtiMii laniihír I III i* n«iiwHlT—iff HHWUHMF LAkÓLYiL
