Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-26 / 21. szám

1971. fan ti Ir fÄ. **LET MAGYAROnSTAéP S. oldal Megelőzni, de hogyan AZ ALKOHOLIZMUS EL­LENI KÜZDELEM eredmé­nyeivel és feladataival is foglalkozott legutóbbi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága A tárgyalás alap­jául szolgáló jelentés szerint az alkohol fogyasztása világ­viszonylatban emelkedő ten­denciájú, Hazánk ugyancsak azon országok közé tartozik, ahol fokozatosan emelkedik a szeszes italok forgalma. E tekintetben a világranglistán a ti. helyen állunk, megelőzve valamennyi szocialista'orszá­got. 1955-ben hazánkban az egy főre jutó alkoholfogyasz­tás tömény italra átszámolva 4 3 liter volt, napjainkban a 8 litert is meghaladja. Az egy főre jutó összes alkoholfo­gyasztás a saját termelésű i "lókkal együtt 13 liter kö­rűi alakul. Fajtánként! bon­tásban ez 4.7 liter pálinkát, 30 liter bort és 35 liter sört jelent. Ha ehnez még hozzá­tesszük, hogy a csecsemők nem fogyasztanak szeszes italt, a felnőttekre eső átlag lényegesen magasabb. A szeszes ital mértékletes fogyasztása önmagában még nem káros jelenség. A prob­lémát az okozza, hogy egyes emberek túl sokat fogyaszta­nak, s ennek már. súlyosabb anyagi, és erkölcsi következ­ményei vannak. Káros kiha­tásai mind az egyének ré­szére, mind társadalmi szin­ten gondokkal járnak. A kó­ros alkoholisták száma hoz­závetőlegesen a lakosság egy­két százalékát teszi ki. Me­gyénk e tekintetben nem jobb és nem rosszabb az országos átlagnál A viszonylag kevés számú alkoholistán túl az el­lene folyó küzdelem jelentő­ségét az adja meg, hogy a túlzott italfogyasztás < káros hatásait sokan és olyanok is viselik, akik nem rabjai a szenvedélynek. A közúti és üzemi balesetek tekintélyes hányadát az alkohol idézi elő, csak úgy, mint a garáz­daság, az emberélet elleni bűntettek jelentős részét. So­kat szenvednek az alkoholis­ták családtagjai. A megrom­lott családi viszonyok eseté­ben is elsősorban az alko­hol játssza a főszerepet. Felismerve a túlzott alko­holfogyasztás káros következ­ményeit, már tíz évvel ez­előtt megindult a szervezett küzdelem ellene. Azóta kor­mányrendelet szabályozza az | ezzel kapcsolatos felairto- k'U. Foglalkozott ,i figyel .eg.;c ■ ib'uv,>: lg..«, a I tanács és i . s tömegs terve­zet azzel'c kérdéssel. A kor mányren jelet értelmében megszervezték az önként je- | lentkezők gyógykezelését, gondozását, s megindult a felvilágosíty munka. Előadá­sokon. filmeken keresztül mutatják be. milyen követ­kezményei lehetnek a túlzott italozásnak. AZ EDDIGI EROFESZITf SEK azonban mind ez ideig | nem hozták meg a kívánt eredményt. Annak ellenére, hogy a határozat szerint az állatni, társadalmi és hatósági szervek, munkahelyek kezde­ményezhetik az alkoholisták gyógykezeltetését, kevés szerv­éi ezzel a lehetőséggel. A legtöbbet a rendőrség kezde- | ményezett. Tavaly önként je lentkezett alkoholelvonó I szakrendelésre először 273, | visszaesőként 107 személy. Határozatilag köteleztek al-1 koholelvonóra először 153, visszaesőiként 41 alkoholistát. Ittas embereik, fiatalkorúak szeszes itallal történő kiszol­gálásáért és egyéb ok miatt | tavaly 94 vendéglátóipar) dolgozót bírságoltak meg. Kedvezőtlen jelenség, hogy az alkoholisták között szép I számmal akadnak a fiatalabb korosztályhoz tartozók is. Mindez szükségessé teszi, hogy az eddiginél is nagyobb társadalmi összefogásra nem- | csak az alkoholisták gyógyí­tásánál van szükség, hanem a j megelőzésnél is. Különösen | hagy jelentősége van a ‘fel- | világosító munkának az ifjú­ság körében, az iskolákban | és a munkahelyeken. A VÉGREHAJTÓ BÍZOTT- I SÁG a jelentés részletes meg- I vitatása után utasította az illetékes osztályokat, hogy zá­ros határidőn belül az el­hangzott észrevételek, javas­latok figyelembevételével | készítsék el saját munkaterü­letükön a tennivalókat. A vb I majd ezek összesítéséből hoz­za meg a határozatot az al­koholizmus elleni küzdelem | további feladataira. H. L. A feladat: napi 800 vagon áru szállítása A megyei szállítási bizottság ülése A múlt év közlekedésének gondjairól, az áruszállítások teljesítéséről és az idei szál­lítási feladatokról tanácsko­zott hétfőn Nyíregyházán a megyei tanács vb-íermében a megyei szállítási bizot ság. Értékelték az árvíz okozta károk helyreállításához szük­séges szállítások végrehajtá­sát. hiszen az újjáépítés olyan szállítási feladatokkal járt, amely meghaladt minden eddigi feladatot, na­pon-a átlagosan 800 vasúti és 6—800 tehergépkocsi* fogla'- koz atott. Nagj feladatot jelen‘ezt az ősz folyamán a tüzelőanyag szállítása. Míg az építőanyag­szállítás idején i— az év első háromnegyedében — mind­össze háromszázhuszezer ton­na, addig a negyedik negyed­évben 380 ezer tonna tüzelő­anyagot szállítottak Szabóié megyébe. Lényegesen megvá’űoztatía men-énk építoam-agsal való ellátását a május' át-víz. A TÜ’SÉP a tervezett 990 ez"*­tonia anyag hé'yett 2 3 mii lie onnát, a közúti 'ga-g-tó- ság 110 ezer helvett 385 ezer. a közúti építő vállalat 493 ezer helyett 537 ezer tonna | anyagot szállított. A rendkívüli szállítási fel- j adatok alaposan megviselték | a megye gépjárműállomá - nyát. Csak az 5-ös AKÖV- | nek 100 gépjárművet kellett | selejtezni. Ennek ellenére ör­vendetes — mint azt a szállí- | tási bizottság megállapította | — hogy megfelelő ütemben növekszik a gépjárműállo- I mány. Jelenleg 2120, ami 1124-gyei több, mint az öt ] évvel korábbi állomány volt. Az év első ülésén értékelte | a szállítási bizottság a Gaz­dasági Bizottság határozata | óta eltelt idő vagonkirakodá sát, majd megállapította: az I idei év szállítási feladatainak elvégzése sem lesz könnyebb | a tavalyinál Jelentős a beru­házások elmaradása, az árvi­zes terület lakásainak befe­jezése az úthálózat helyre- állítása, az állami lakások mellett újabb 5000 lakóház felépítése. Ezeknek a mun fáknak az anvaerténvv mec- rözelí ■ az 1970 évit. A szállítási bizottság ülése az idei tervfeladatok meg­beszélésével ért véget. (b. j.) RAVILT. SZERVIZ NAGYKAí J^BAN. A külföldi gyártmányú zseb- és táskarádió garanciális javítását a RAVILL megbízásából a Nagykállói Fémtömegcikk Ktsz rádió- és tv-javító részlege végzi. Képünk: Vad Zoltán rész­legvezető, Sári György és még két műszerész az egyéb javí­tási munkák mellett havonta mintegy száz garanciális ké­szülék javítását is elvégzi. Elek Emil felvétele Mióta beszélünk magyarul ? A lemezjátszó, a rádió, a hangrögzítés, a hangosfilm és a tv hatására a beszélt nyelv értéke és hatékonysá­ga megnőtt A szó, az írás kollektív használatra szánt fontos szerszám, nélküle nem bővíthetjük ismereteinket és tapasztalat&ir kkal sem gaz­dagíthatunk senkit. Mester­ségünknek éppen úgy eszkö­ze. mint az eke, a kalapács, vagy a logarléc. s mielőtt tudunk valamit. i-gelőször nyeiv ürme; szüLs -.. s jól tudni. De mit csiná.joh az. aikí nyelvünk valamelyik fordu­latában megbotlik, kételke­dik valami helyest -«ében, vagy éppen vitatkozik valami fölült? Működik már hazánkban a nyelvtudómányi közönség­szolgálat Aki kíváncsi, elég felemelni a Kagylót és meg­oldja gondját, lett légyen az helyesírási, vonatkozzék egy-egy szó származására, nevek eredetére, régi sza­vak, szólások jelentésére, írásjelek használatára és annyi minden másra. Szín­helye Budapest. Amikor a telefonikönyvben felfedeztem, mindjárt belém bujt a kíváncsiság. Tárcsáz­tam. — Nyelvtudományi közön­ségszolgálat — csengett a fiatal női hang. — Lenne néhány fogas kérdésem. Arra lennék kí­váncsi. hány éves szó a ..leány”? Mennyi idős sza­vunk a „nő”? Legfőképpen pedig az fúrja az oldalam, mióta beszélünk magyarul? — Azonnal kapcsolom dr. A városlakók érdekében Lakásszolgáltatás egy helyen Január 1-től a Nyíregyhá­zi Ingatlankézelő Vállalat címe egy szóval bővült: az új név: Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat. A szol­gáltatás szó nagyarányú vál­toztatásokat takar. Korábban a városgazdálkodási vállalat­hoz tartozott a távfűtés, a szemétszállítás, most ez is az ingatlankezelőhöz került. Nagyobb lehetőségek- A meglévő szervezetek n voltak képesek mara­déktalanul ellátni feladatu­kat — indokolja a városi ta­nács vb döntését az új vál­lalati felépítésről Pataki Já­nos, a . tanács építési osztá­lyának vezetője. — Az IKV profilbővítésével egy kézbe került a várossal kapcsolatos összes szolgáltatási tevékeny­ség, így nagyobb a lehetősé­gük. Az új vállalattól azt várjuk, hogy a szolgáltatáso­kat magasabb szinten oldja meg. Ezt erősíti meg az új igaz­gató, Ács István is:- Azzal, hogy egy helyen van a szolgáltatás, még ko­rántsem tudunk úgy dolgoz­ni. hogy ne szóljanak rólunk. Vannak dolgok, amit nem le­het rögtön rendbe tenni. Ám olyan sem fordulhat elő,, mint korábban a távfűtésnél, ahol a városgazdálkodásnak csak a tolózárig kellett a megfelelő hőfokról gondos­kodnia a házon belül pedig az IKV feladata volt a fű­tővezetékek karbantartása. A lakót viszont az érdekelte, hogy meleg legyen a lakásá­ban. ? nem az. hogy a l ét vállalat levelez egymással a hiba helyének megállapítá­sára A lehetőségek jobb kihasz­nálását már a hóeltakarítás­nál bizonyították. A gyorsabb munka érdekében átcsoporto­sították az IKV embereit, gé­peit, többen tudták ugyanazt a munkát végezni. Munkaidő és bér Bar belső gond, de kihat a vállalat egész munkájára a munkaidő- és bérproblémák megoldása. Ugyanis az IKV szolgál tatójellegénél fogva ráfizetéses tevékenységet folytat, állami támogatással tartja fenn magát. Ezért azok, akik korábban a városgazdál­kodásnál dolgoztak — s igen jó nyereséget kaptak — csak akkor lehetnek elégedettek, ha az éves jövedelmük nem csökken. Amott szabad szom­batos rendszerben, heti 44 órában dolgoztak, az IKV-nál is meg kell teremteni a csök­kentett munkaidő feltételeit, hogy a munkások ne járja­nak rosszabbul. A vállalat- vezetés nyíltan néz szembe ezekkel a dolgokkal, már ja­nuár második hetében össze­hívták az átkerült dolgozó- irat, hogy megbeszéljék a fel­adatokat. a problémákat. A megnagyobbodott ingat­lankezelő létszáma is bővült mintegy 140 emberrel. Az 1971-re tervezett összlétszám már 400-on felül van. Ennvi ember elhelyezésére kicsi­nek bizonyul a vállalat Rá­kóczi utcai telepe. Az át­szervezéssel együtt a város­gazdalKodasi vállalat télépé­ből is kaptak' egy részt, ott szeretnék felépíteni az új központot. Erre építőkapaci­tás is van, az anyagi eszkö­zök viszont még nem telje­sen biztosítottak. Karbantartók is A fejlődés további részét képezi a gépek beszerzése. Egyrészt a szolgáltatóága­zatban két és fél millióért terveztek gépeket vásárolni, másreszt a kisebb lakásfel­újításokat, karbantartásokat továbbra is az IKV fogja vé­gezni, ide is kellenek gépek. Ehhez kapcsolódik viszont a városgazdálkodási vállalat új profilja is. A városi házak felújítására a múlt évben 6 millió forintot költöttek, ab­ból két és fél millió értékű munkát az ingatlankezelő munkásgárdája végzett el. Ám a nagyobb felújítások közül több azért maradt el, mert nem találtak rá meg­felelő kivitelezőt. A volt vá­rosgazdálkodási vállalat ápri­listól már rátér a magasépí­tési munkák végzésére is, to­vábbá folytatja az útépítő, útkarbantartó tevékenységet. Ezzel válik teljessé a két vállalat átszervezése, ugyanis így megoldják a szolgáltatá­sok irányítását is, és a kar­bantartások elvégzésére is lesz egy vállalat. (lányi) Deme László kutatót. — Mielőtt bármit is mon­danék — válaszolta kérdé­seimre, — kőbe kell vésnünk, hogy a nyelveknek és a sza­vaknak nincs sem születési, sem személyazonossági bizo­nyítványa. Amit tudunk az utóbbi két évszázad kinő« szorgalmával derítettük ki és az összehasoi-"*ó nyelvészet egy sereg tudományt valla­tott, míg célunkat megköze­lítettük. Mióta beszélünk magyarul? A híres „Halotti beszéd és könyörgés” — amely egyút­tal az első finnugor szöveg­emlék is — i. u. 1200 előtt keletkezett, az ősmagyarsá­got először pedig Hérodotosz említi időszámításunk előtt az V. évszázadban. Ma már nagy valószínűséggel re­konstruálhatjuk annak a népköze ssägnek nyelvi rend­szerét, amelyből a magyar is származik. Ez pedig az ugor nyelv, amely az ural-altájl nyelvek egyike. Valamikor ettől a közös nagy nyelvtől az ősma gyár­nak al kellett szakadnia, hogy megkezdje önálló éle­tét. A végső szakadás az i.u. V. században ment végbe ami­kor az ősmagyaisí g hazát ke­resve nyomult előre az urá­li átjáró körüli vidékről. Mai ismereteink szerint a* ősmagyar nyeiv az i. e. X. századiban — de inkább előt­te, mint utána — már ön­álló nyelv volt Ez lenne te­hát az az idő, amelyet nyel­vünk születési bizonyítvá­nyába be kell jegyeznünk. — Kaphatnék-e némi íze­lítőt a szétválás szemlélte­tésére? — Ebben az időben ment végbe, hogy egyes szavak hangalakja megváltozott. A szókezdő „p”-ből „f” lett. Az ugor korban így beszéltek: „pa”, „piu”, az «.magyarok így mondták: „fa” fiú”. A szavak belsejében a „t”-böl „z”, míg a szó elején „cl” lett A „kő” szavunkat ugor nyelven így ejtették: „kew” majd „kev>!, később ,köv” lett belőle, majd végül a* utolsó mássalhangzó eltűnt De azért az eredeti alak még visszajárt kísérteni a többes­számban: „köv-ek”. Hosszú­ra lehetne hát fogni a példá- lózást Érdeíkes, hogy a hon­foglalás idejében még meg­volt a szóvégi magánhang­zónk, az ősmagyarban ugyan­is nem volt egytagú szavunk. („Utu”—út, „hadú”—had, ke­zű”—kéz.) Ennyi talán ele­gendő is a többezer éves fej­lődés vázlatos szemléltetésé­re. — Térjünk át a kérdezett szavakra. Mennyi idős szó a nő és mennyi a lány? — A „nő” ősrégi szavunk annyira régi, hogy a két má­sik ugor nyelvben is megvan. Ugyanilyen régi a „leány”, amely voltaképpen szóössze­tétel („laj-any”) és „fiatal anyáf’-t jelent. így tehát ezek a szavak legalább 3090 —3500 esztendősek, bár aa ugor nyelv szókincsében in már többezer évesek lehet­tek. Ugyanezeket megállapít­hatjuk a „férj”-röl is. amely a „fi-eri” összetétele és ben­ne az a meglepő, hogy mind­két alapszó férfit jelent. Hogy miért kellett a házasembert kettőzve jelezni és mennyi is pontos életkoruk, ma mái aligha tudunk pontos vá­laszt adni. Olyan ősrégi alap­szavaink, mint például a kéz. vagy a láb talán 29 ezer évesek is lehetnek. Szüts István Érkezik a segítség a vadásztársaságoknak A múlt évi árvíz idején az ország minden vidékéről je­lezték a vadásztársaságok: az elpusztult állomány pótlásá­ra, az élővadállomány kiegé­szítésére segítséget adnak a kárt szenvedett társaságok­nak. Ez a közel egy évvel ez­előtt tett felajánlás most realizálódik. Mútán ország­szerte befejeződött a há’ózás, a MA VAD és MA VOSZ szer­vein keresztül érkeznek az élő nyulak és fácánok a sza- mosközi területre. Több ezer élő nyálról és fácánról van szó, amelyeket a terület mi­nősége és a kór mértéke sze­rint adnak át a vadásztársa­ságoknak. A vadállomány megyei fej­lesztésére, és a károk pótlá­sára más akció is kezdődik, amelynek nyitánya éppen ma, kedden történik. Ekkor kezdődik a szerződéskötés fácánok félvad tenyésztésére. Tiszavasváriban, Tiszadobon, Nábrádon, Gacsályban, Köl­esén és Porcsalmán olyan feltételek vannak, hogy ér­demes és célszerű a drága fácántojások — egy darab 8 forint! — kihelyezése. A me­gyében ezek a társaságok, va­lamint a már jól működd baktalórántházi, rohodi és a mátészalkai az idén mintegy 17 ezer tojás keltetését ter­vezik. A most megkötendő megállapodásokat követően április táján érkeznek az első tojásszállítmányok, és má­justól a megye legalkalma­sabb területein kiengedik a fácáncsibéket.

Next

/
Thumbnails
Contents