Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-19 / 15. szám
JWI. jMalr ff im rr magtaworbt-JC 5. oldd Bugya István tárlata Nagykállóban Látogatók a nagykáílói tárlaton. Bugya István egy, a szegénységbe mindig visszavisszacsúszó, erős gyökerű, kemény és szüntelen munkából élő parasztcsalád nyolcadik, legkisebb fia. Testvérei szakmunkások, tanárok; 6 is tanárnak készül. Egy éve kezdett festeni, s most körülbelül 60 olyan olajképe és temperája van, ami kiállítható. Örülök, hogy nem kellett messzire menni, hogy pályája elkezdődjék. A nagykáílói járási Hazafias Népfront és könyvtár együttes rendezésében január 16-án nyílt meg első, bemutatkozó kiállítás^ Nagy- kálióban. Ez a 21 esztendős fiatalember gyerekkorából a rácsodálkozó? képességét hozta magával, s még valamit; amit szinte csak falun tanulhat: a megőrzés és felhasználás képességét Művészete: csodálkozás és megőrzés, birtokba és használatba vétele a világnak. Képei az első megpillantás igézetét, izgalmát adják, mégis úgy, hogy a néző az ábrázolt belső-külső valóság fő lényegét is látja. Bugya István nem kísérletezik, hanem kimond. Nem mindenáron művész akar lenni, s ettől is, ezért is művész. Színei nyersek, kemények. A pontosan fogalmazott látvány vagy látomás éle?, tiszta, akárcsak a létrehozó szándék. Előre dőlve figyelő fákat mond el, házakat, fényeket, évszakokat, a földet, elmondja szorongatta- tását és szabadsagát Faluja fölé vaslapokból kalapál erős eget. Nem rafinált, mindig indulatos és szelíd is egyszerre, azaz: erős. Festményei közül talán a Tubustorony című a legszebb; tökéletes kidolgozás, abszolút manuális és gondolati biztonság jellemzi. Az Éjszaka, Tél, Sárga fák, Sárga fa, Kőbánya címűek hiánytalan élményt nyújtanak. Olyan ember, olyan művész, akitől sokat, a legtöbbet várhatjuk. R.'.tkó József A sárospataki diáknapokra készülnek iskolásaink A napokban voltak azok az előkészítő megbeszélések Nyíregyházán, amelyeknek témája: a Sárospatakon megrendezendő diáknapokon való részvétel. A gazdag történelmi múltú városban a hagyományos diáknapok már-már ifjúsági fesztiválnak számítanak, hiszen itt tág lehetőség nyílik a közép- és szakmunkásképző iskolák tanulóinak arra, hogy politikai, művészeti tudásukat bizonyítsák. Az idén májusban Szabolcs. Borsod, Hajdú megyék, Miskolc és Debrecen diákjai adnak itt egymásnak találkozót, és első ízben jelennek meg a főváros iskolásai. A sárospataki diáknapokra történő felkészülés politikai síkon két eseményhez kapcsolódik: az egyik az MSZMP X., a másik a KISZ idei, Vili. kongresszusa. Ez gyakorlatilag azt is meghatározza, hogy a diáknapok politikai eseményei mely társadalmi kérdések megvitatására, megbeszélésére nyújt lehetőséget. Ennek jegyében zajlanak a párt- és állami vezetők találkozói a fiatalokkal, ez jelzi a vitafórumok, baráti találkozók tematikáját is. A különböző szakmai találkozókon kívül a vers- és prózamondók, a diákszínpadok tagjai és a szólóénekesek lépnek színpadra, bemutatkoznak a szólisták, énekkarok, zenekarok, táncdalénekesek, táncosok is. A szabolcsi középiskolások, akik hosszú idő óta sikeres résztvevői az ősi diákváros rendezvényének, már javában készülnek. Elsősorban, hogy minél igényesebb és magasszíntű produkciókkal jelentkezzenek, öregbítve ezzel Szabolcs megye és Nyíregyháza diákjainak jó hírét. Jetty zet a tárgyalóteremből Példás büntetés a garázdáknak Mindegy, mivel robban 'ti. Ha — mint Nyirlugoson is történt — egy részeg csoport behatol egy békés K1SZ- klubba. Ha egy részeg illetéktelenül megissza valakinek a sörét. Ha mit sem sejtő embereket támadnak meg részegek. A lényeg egy magatartáson van ami közösségellenes, s a jobb érzésű embereket megbotránkoztatja. Ezt a magatartást a jogászok garázdaságnak hívják. A nyirlugosi garázdákat alaposan megbüntette a bíróság. igaz. a botrányokozás közben súlyos bűntetteket — emberölés kísérletét, súlyos testi sértést — is elkövettek, az alapállás mégis közüsségelle- nességükböl fakadt. A kilenc iuinrkL összesen 24 év szabadságvesztést kapott, ami olyan példás megbüntetése e részeg támadóknak, amihez hasonló régen nem történt a szabolcsi bíróságok gyakorlatában. Miért van e súlyosodó ítélkezési gyakorlatra szükség? Meri egyre több a garázda bűntett. Míg általában á többi bűncselekményfajta csökkenőben van, — ez nő megyénkben is, s az ország több helyén E minden indok nélkül verekedni kezdő kocsmai ..hősök”, e r&zegen támadó erős emberek ellen meg kell védeni a társadalmat, a környezetet. a békés falut, egy KISZ-klub vagy akár egy kocsma közpnsjégét is. A közösségei lenesseg lényege ugyanis az, hogy ezek köte- kedésükkel, izgága fellépésükkel megzavarják a legtöbbször nyugodt környezetet, riadalmat és felháborodást váltanak ki. A garázdaság enyhébb esetei szabálysértésnek minősülnek, de ezért is járhat harminc nap elzárás. A súlyosabb esetek bíróság elé kerülnek, s bár a törvénykönyv büntetési tétele nem magas — az alap: két évig terjedő szabadságvesztés, — a gyakorlat szerint a garázdák ritkán kerülik el a rövidebb vagy hosszabb szabadság- vesztést. Magasabb á büntetési tétel, ha visszaeső követi el a garázdaságot, vagy csoportosan. több ember. Emellett garázdaságról csak akkor lehet beszélni, bn sülyftsgbb bűncselekményt nem követtek el a tettesek. Ha sülyoOLVÁSÓINK ÍRIÁK; Megjegyzés, az „Ilyen gazdagok vagyunk“ című írásSioz Vasárnapi lapszámukban s-zóvá tették a 1 Nyíregyháza. Zrínyi utca’ 3—5 számú házban történteikét, mely szerint a 4 éve átadott központé fűtése« épületben gázboylerrel szerelik fel a fürdőszobáikat, holott rpéleg víz eddig is volt és jelen pillanatban is vám — A cikkíró a lakókat ért fcosz- szúságon kívül megemlíti a szerelésből adódó 180 ezer forint költséget, mely végső soron a várost terheli. E megjegyzéshez lenne némi hozzáfűzni valónk, illetve néhány kérdésünk. Elképzelbető-e, hogy a re;-veztetők, építtették csak négy évre élőre ismernék a városfejlesztési' lehetőségeket, ezenbeiül a távhőszolgáltatást? — "Ha így lenné “ szomorú lenne. — De ha mégsincs így, és tudták, hogy mint amy- nyi más’épületben a Zrínyi utca 3—5-bén is távhőszolgáltatás lesz, miért terveztettek és építtettek 5 kazánt a házbá? — És ha valóban távhő lesz, miért szerelik most a gáaboy- lereket? Azért, hogy 2 év múlva újra leszereljék? Van-e joga bábkínek, vagy bárkiknek is. akár egy lakáson belül is minőségrontást végezni, a szolgáltatást csökkenteni? Mert ebben az esetMagasabh gondozási díjat kapnak a nevelőszülők Életbe lépett a Művelődés- ügyi Miniszter utasítása a nevelőszülőket megillető gondozási díj emeléséről. Ennék értelmében a nevelőszülők a rájuk bízott állami gondozott kiskorú gyermek után az eddiginél több mint 30 százalékkal magasabb gondozási díjat kapnak. Ez lehetővé teszi a gyerekek körülményeinek javítását, igényesebb nevelését, gondozását is. Az eddigiektől eltérően a nagyobb gyermek után a jövőben magasabb összegű gondozási díjat 'fizetnek. A miniszteri utasítás úgy intézkedik, hogy há a gvérrnek súlyos betegség miatt kórházi, vagy gyógyintézeti ápolásra szorul, a nevelőszülő ebben az esetből is felveheti a gondozási díj 70 százalékát. Ennek természetesen előfeltétele, hogy ellássa az ilyenkor szokásos szülői feladatokat. A jövőben — áz utasítás értelmében — a gyermek- és ifjúságvédő intézet igazgatója gondozási díjat fizet a nevelőszülőknek, ba a gyér mek 15 napnál hosszabb idő tölt korábbi otthonában. Ha Somlóképpen a patronáló szüle is megkapja az ellátás díját, ha az általa patronált gyermek nála tölti nyári szabadságát sabb is van — mint a például említett nyírlugosi ügyben — akkor azért büntetik meg őket, a garázda elkövetési módot csak beszámítják a büntetésbe. A garázdák — verekedők, kocsmai botrányhősök, rendőrt megtámadok — szinte a legtöbb munkát okozzák manapság a bíróságoknak. Túl sok az ilyen jellegű bűntett, ezért az ítéletekben egy » ritkábban esik szó a nevelő j&Usgrpl, inkább a megtorló intézkedéseket alkalmazzák a bírák. Igazuk van, hiszen évek során kísérleteztek javító-nevelő munkával, felfüggesztett szabadságvesztés-ri (amelyek elsősorban nevelő .jellegűek), — de ez nem használt, a garázdákat nem tartotta vissza újabb büntettek elkövetőétől. Talán a nyírlugosi eset számukra is példa lesz: a békés közönség által elvárt szigor diádba est a 24 éves ítéletet. K. I ben ez történt. Melegvíz ezután csak a fürdőkádba foly- dogál majd, s ha a kedves lakó a mosogatóhoz is akar, vagy esetleg a * mosdóhoz, (mindkét helyen pillanatnyilag van meleg víz) oda vezettetheti — ha úgy tetszik, kö- rülbelü 2 ezer forintért. A lakások éppen az említett, eredetileg tervezett központi fűtéssel és tneleyv -szolgáltatással minősüké . összkomfortosnak, a TIG K< munkája után ez kevésbé nondható majd el. A fürdőszobák, csökkent értékűek lettek, és nemcsak esztétikailag, hanem használhatóság szempontjából is. A kádba ezentúl csak becsúszni lehet. — a gázboyler alatt. A kádban felállni 'hiábavaló kísérlet lenne, mert a bojlert a kádra merőlegesen a fal közepére szerelték. A zuhanyozásról már nem is szólunk, mert a zuhanyozókat leszerelik. Végül a nagy kombdnáto- rok, arra sem gondoltak, hogy a házban a beköltözés óta az első festést úgyszólván minden lakásban elvégezték, s hogy ezek a munkálatok mennyi piszkot okoznak egy- egy háziasszonynak, aki korántsem „csak” háziasszony, hanem két műszakos dolgozó. Valaki, vagy valakik döntöttek, — a népgazdaság kárára, — 33 család mérhetetlen bosszúságára. De hát hogyan lehetséges ez, — büntetlenül? Lapszélen: Meddig uépbelegség? November 16. és december 12. között 1700-za.l többen jelentek meg a vásárosnanienyi járási fogászati rendelőben, mint korábban 1 hónap alatt. A község háztartási boltjában 300-zal több fogkefe fogyott el. az említett időben, mint az átlagos forgalom. Két kiragadott adat. a fogászati hónap szabolcsi sikeréből. Az, hogy az óvodákban fogmosásra tanították a gyerekeket, hogy az élelmiszer-, illatszer- és háztartási bolt ok kirakataiban a togapoló szerek voltak a főszereplők, hogy az egészségnevelési csoport ismeretterjesztő finnjei kevésnek bizonyultak a megyében megtartott 360 felvilágosító előadáshoz, mind- mind azt jelenti, liogy korszerű propagandát sikerült szervezni. Elismerés illeti ezért a megye fogorvosait. fogászait, a kereskedelem jó propagandáját és a Vöröskereszt aktivistáit, akik részt vettek az előadások szervezésében, lébonyolításában. A dicséret mellett meg kell említeni olyan számokat is, amelyek az egyenetlen munkáit tükrözik. Az ismeretterjesztő előadások majd 30 ezsf résztvevője közül a nyű bátort járásból csak 900-an kerültek ki, akik összesen 4 előadáson vehettek részt, míg a jóval kisebb nagykáílói járásban 60 előadást tartottak. Tehát van még javítanivaló a felvilágosító munkában. Ennek ellenére Szabói cs-Szat- márban, — ahol viszonylag kevés a fogorvos, ahol keveset költenek az emberek fog- ápolásra — javult a helyzet. A ház több lakója «. bj Tervlexikon (4.) Exien/.ív és intenzív fejlesztés Az elmúlt 20 évben a termelésnövekedés 55 százaléka származott a termelékenység emeléséből és 45 szálék a foglalkoztatottak számának gyarapodásából A termelékenység tehát viszonylag lassan emelkedett, a foglalkoztatott létszám pedig gyorsan nőtt, vagyis az exténzív fejlesztés jellemezte gazdaságunkat. Ez a fejlődési folyamat a felszabadulást követő időszakban gazdaságilag szükségszerű, társadalmilag pedig elkerülhetetlen volt. A szocializmus építését gazdaságilag elmaradott országunkban nem kezdhettük másként, minthogy elsőként hasznosítjuk a legfőbb termelőerőt, az embert. A meglévő és a mezőgazdaság szocialista átszervezésével felszabaduló munkaerő-tartalékokat csak az új ipari munkahelyek tömeges létrehozásával mozgósíthattuk. A keresőle számának gyors növekedése egyben lehetővé tette az életszínvonal, az egy lakosra jutó reáljövedelem gyors emelését is. Az iparfejlesztést számos területen az alapoknál kezdtük, az új dolgozók százezreire nem is bízhattuk volna mindjárt a legkorszerűbb technikát. Napjaink létszámgondja, növekvő munkaerőhiánya közismert. A termelés kibővítése a jövőben egyre kevésbé képzelhető el létszámnöveléssel. Különösen, ha figyelembe vesszük a további várható munkaidő-csökkentéseket, a szolgáltatások, a kereskedelem, az egészségügy, a közoktatás növekvő létszámigényeit. Mindez félreérthetetlenül jelzi, hogy — ha csak nem akarjuk a termelés, a gazdaságfejlesztés eddigi növekedési ütemét lényegesen mérsékelni — elodázhatatlan az intenzív módszerek alkalmazása. A IV. ötéves terv előirányzatai szerint a termelés- növekedésnek 75—80 százaléka kell, hogy a termelékenység emelkedéséből származzék, s csak a fenmmará- dő 20—25 százalék adódhat a létszámgyarapodásból, a mezőgazdaság szocialista átalakításával. Az 1971-től érvényes jövedelemszabályozás, a megfontoltabb létszámgazdálkodás ra ösztönöz, s hatékonyabb gazdálkodás esetén megkönnyíti a béremeléseket. Igaz, eszel együtt — legalábbis átmenetileg — a váll alatök fejlesztési lehetőségei szűkülnek. A korlátozott pénzügyi, beruházási források pedig fékezik a termelékenység növelésének műszaki megalapozását — vallják sokfelé a vállalati szakemberek. Van ebben némi igazság. Am nem szabad arról mégfeledkezni, hogy a hazánknál gazdaságilag 2,5—3-szor fejlettebb országok előnyének legfeljebb csupán egyharmada származik a gépi technika korszerűségéből. Gazdasági hátrányaink nagyobb része viszont szervezési, vezetési, (műszakikonstrukciós és technológiai) okokra vezethető vissza. Vagyis az intenzív fejlesztés feladatait nem szabad leegyszerűsíteni a beruházásokra. Annál is inkább, mivel jelenleg még igen nagy kiaknázatlan tartalékaink vannak a vezetés, a szervezés színvonalának emelésében, a műszaki kultúra, a szakmai igényesség, a szakképzettség fokozásábali, a fegyelem megszilárdításában. A mezőgazdaságban az expanzív gazdálkodásom a művelés alá vont földterületek bővítését értjük. Az intenzív gazdálkodás pedig a belterjesség növelését: az állattenyésztés, a kertészet, a gyümölcstermesztés fejlesztését, a gépesítés és kemizálás fokozását jelenti. Az Intenzív gazdálkodással általában nő az egységnyi föld- ariiletre jutó jövedelem, valamint az ennek megfelelő munkaerő és anyagjellegű (műtrágya, gép stb.) ráfo^ V’tás.
