Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-17 / 14. szám

Vasárnapi melléklet 1946 - HÍD A DUNÁN r Budapest nem lehet hi- I dák nélkül. így jajdult fel I a költő, Illyés Gyula, az I iszonyat napjaiban: „Aleg- ; szomorúbb látvány /ez volt: f a betörött/ gerincű néma hidak / a két város között,/ ahogy feküdtek sorban /mint leölt állatok/ a bűn­ben és mocsárban / ők, az ártatlanok.” Óriási mészár­széknek nevezte a napokat, amikor a fasiszta düh sorra megsemmisítette a buda­pesti hidakat. & ünnep lett 1946 tele. jan íár tizennyolcadika Ekkor nyitották meg ün­nepélyes keretek között a forgalom számára Buda- pes. felszabadulás utáni el­ső állandó Duna-hídját, a Kossuth-hidat. Huszonöt évvel ezelőtt A telszabadult magyar nép hősi krónikájának széo fejezete az, amelyik a híd­építésekről ad számot. Kü­lönösen a budapesti hidak újraszületéséről. A jubi­leum megkívánja a törté­nelmi visszapillantást: bi­zonyára lesz majd vállal­kozó aki megírja a pesti hidak regényét is, mert a hidak történelme valami­féleképpen Budapest törté­nelme A Gellérthegy lábánál igen jelentős átkelési hely alakult egykoron. 'ásos okirat emlékezik meg a pesti révről, a Portus Pest­ről 1148 évi keltezéssel. De már korábban is voltak e tájékon ideiglenes, partokat kötő építményekig.?.'­A Budát és Pestet össze­kötő állandó híd gondolatá­val Zsigmond király ural­kodása idején találkozunk.' Egy errejárt francia lovag, bizonyos Bertrandon de la Broquiére úr útifeljegyzé­seiben olvashatjuk, hogy a király tornyot építtet a pesti parton, szemben a várral és ez a torony az állandó híd pesti hídfője lesz. Az építmény már hat lándzsányi magas volt. Ma­radványai még a XIX. szá­zad elején is láthatók vol­tak — de a híd akkor nem épült meg. Hosszú száza­dokig csak hajóhidak kötöt­ték össze a két partot. Az eszme Széchenyi Ist­ván gondolatában érett meg neki köszönhetjük a lén-híd felépítését. Az építkezés előmunkálatai 1839-ben kezdődtek Clark Thierney William angol mérnök tervei alapján A hidat 1849. november 20-án nyitották meg ünnepélyes keretek közöttt. Már az építés során sok vi­szontagságot kellett megér­nie sokszor került ve­szélybe. A szabadságharc Idején többször akarták le­vegőbe röpíteni félig kész szerkezeteit az osztrákok. A hidak legújabbkori tör­ténelmének szintén hősi nyitánya van. 1945 tava­szától 1946 januárjáig a szovjet hadsereg által épí­tett ideiglenes híd jelentett egyetlen összeköttetési le­hetőséget a partok között. Január 18: Kossuth-híd. 1946. augusztus 20: Sza­badság-híd. 1947. november 16’ Margit-híd 1949. no­vember 20: Lánchíd. 1964. november 20: Erzsébet-híd. A hősi munkával meg­épített Kossuth-híd L955-ig szolgálta a közúti jármű­vek forgalmát, később csak gyalogosforgalmat enge­délyeztek rajta és 1960-ban lebontották. A Kossuth-híd már nem áll De emlékezünk rá. Uj hídjaink büszkén feszülő íveiben tovább él és ahányszor rágondolunk, emléke felszabadult népüni- alkotó erejét idézi. A kivilágított Erzsébet-híd — 1971. (MTI fotók) A felrobbantott Duna-hidak, előtérben az Erzsébet-híd — 1945.

Next

/
Thumbnails
Contents