Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-17 / 14. szám
Wtt Jarmlr TT rrr wt wr/rfminnp^jm I. oMtf Mennyi ég el a szeszkazánban ? Egy izgalmas elő erjesztés születése Ebéd az üzemben Házias konyháit — Kevés« a választék Egy megyei tanácsi vb- előterjesztés születését. műhelymunkáját volt módomban végignézni. A téma: az alkoholizmus. annak következményei . Tallózás papitok közölt Minden akta, level, papír, feljegyzés, jegyzet iránt megbocsátó lettem, amikor beléjük lapoztam. Ez esetben mindegyik egy értékes információrendszer része volt. Mert az egészségügyi osztályon készülő előterjesztés amúgy istenigazában kollektív munka. Részesei a járási kórházak, tanácsok, a kereskedelmi, a művelődésügyi osztályok, a rendőri szervek, a bíróságok, a társadalmi és tömegszervezetek. Az általuk küldött észrevételek hatalmas tömege: nyersanyag. Ezt kell elemezni, összevonni, ezekből kell általános következtetéseket levonni. Az egyik cédulán két szám: *z alkohol által okozott évi kártétel országosan: 3,5 milliárd forint. Tiszta nyereség a szeszforgalmazásból: 8 milliárd. Nos, ehhez nem kell kommentár. A megyei arányok sem jobbak. Aztán egy számológép melletti papírhalmot böngészek. Több esetben mindig ugyanaz a szám kerül a szemem •lé. Vajon miért számolták ezt újra és újra? — Mert nem hittük — felelik —, hogy Jó lehet Hogy mi ez a szám: Szabolcsban évente SO millió forintnyi népgazdasági kár származik a szeszfogyasztásból. Miből születnek a számok ? £ Milyen részadatokból állt Össze a 30 millió — fürkészem. íme, néhány adalék: Szabolcs-Szatmár kórházaiban évente 35 ezer ápolási napot fordítanak az alkohol vagy annak következményei miatt alakerültekre. Egy esztendőben több mint 100 ezer kiesett munkanap számítható ugyanezen ok miatt A körzeti orvosi rendelők kórházak kapacitásának 3,5 százalékát fordítják az alkoholisták, a következményesek kezelésére. így összeáll a 30 millió. Amiben nincsen benne a közlekedési és mezőgazdasági balesetek miatti gépes járműkár, amihez hozzá lehet számítani a kártevést, apait az orvos elé nem kerülő falusi alkoholisták okoznak. amely számot kiegészíti azok sora, akik eljárók, és másutt jelentkeznek, mint mértéktelen szeszfogyasztók. Belelapozok néhány olyan információba, amely a járási kórházaktól érkezett. Az egvikben; 1969-ben a belgyógyászatra felvett 1696 be V “ közül 43 került oda részegség miatt. 1970-ben ugyanide A lefoglalt bűnjeleket nem rakták ki a bíróság asztalára — amint egyébként szokás,— hiszen nem maradt volna hely az iratoknak. A rendőr sig ugyanis nem kevesebb, m.nt két konyhakést, egy borotvát, kerékpártúi tatót, bokszért, baltát, öt különböző nagyságú karót, s egy véres törött késpengét foglalt le, mint a bűncselekménynél használt eszközöket. Már ezek is jelzik, hogy nem akármilyen verekedés zajlott le augusztus 16-án, es e Nyírlugosom, a a bírósá- g élet egy nem akármilyen g ízdacsoport pályafutása ra .ett átmenetileg pontot. Hamza György 42 éves rovott múltú helybeli lakos és njmlc társa ismerős volt már a faluban. Az italboltban g '■an lerészegedtek, ilyenkor rendszerint verekedtek. Többségük alkalmi munkából 1587 betegből 92-nél volt azonos az ok Ugyanebben a kórházban a sebészetre a múlt évben 134 olyan bales: tét szenvedett embert vettek fel. akiknél az alkoholos befolyásoltság kimutatható volt. Egy másik .jelentésből: kórházunkban az ápolt betegek 3,6 százaléka az alkohol miatt szorult kezelésre. Egy járási tanácsi feljegyzésből: a szeszfogyasztás mértéke aggasztó. Ennek ellenére a múlt évben csak 19 főt javasoltak kényszerelvonásra, önként 10 fő jelentkezett. Ezt követően nézem a társadalmi szervezetek tájékoztatásait: elég szegényesek. Látszik, hogy alig, vagy egyáltalán nem javasoltak senkit elvonókúrára, sőt mi több, jelzést sem adtak a területükön észlelt problémákról. Aztán egy baleseti statisztika: a mezőgazdaságban bekövetkezett karambolok 35 százaléka a szesz miatt követelt áldozatokat Ez is a jelentésbe kívánkozik Sok apró, sárga színű jegy- netpapfron még van ezenkívül egy sereg más megfigyelés Is. Az egyiken a Kelet- Magyarországban megjelent cikkek, amelyek a kocsmákkal foglalkoznak. Aztán egy felmérés arról, hogy minden egészségügyi intézmény közelében van kocsma vagy szeszt árusító büfé. Aztán kimutatás a megye üzemei, állomásai, hivatalai körül települt italboltnak csúfolt talponállóiról. Az egészségügyi osztály, mint előterjesztő a Alig négy éve adták Üt rendeltetésének a város kellős közepén, a Zrínyi Ilona utca 3—5 számú épületet. Az Állami Biztosító, a háztartási bolt, férfikonfekció, szerkesztőség és kiadóhivatal fölötti emeleteken több, mint harminc család él. A lakásokat, — ahogy az a városközpontban Illik — központi fűtéssel látták él és egy külön kazánt állítottak be arra, hogy a fűtési szezon lejárta után is legyen a lakóknak meleg víz. Nos ez a „nyári' kazán néha egy kis bosszúságot is okozott a lakóknak, mert a kéményből olykor fekete füst szennyezte a levegőt. Az viszont megnyugtatott mindenkit, hogy a TITÁSZ új kazánházának elkészülte után — ami két év múlva lesz — távfűtéssel oldják meg a melegvíz-szolgálta tást is. at, de aki dolgozott, azzal sem voltak megelégedve munkahelyén. Napirenden voltak az igazolatlan hiányzások, fegyelemsértések, s az, hogy ittasán jelentek meg a munkakezdésnél. A társaság ezen a napon is berúgott a kocsmában, és — mint rendszerint — kötekedni kezdtek. Az italból tvezető rendelkezett annyi tapasztalattal, hogy az első kötekedő szóra zárórát rendelt el, hiszen félt a verekedéstől, a botránytól. Hamzáék ekkor elmentek a KISZ-klubba, amely kizárólag a tsz-fiatalok szórakozására szolgált. Láttukya a klubvezető KISZ-titkár is azonnal zárórát rendelt . él, hiszen ismerte őket Hamzá- ákat természetesen nem is szolgálták ki. Erre a 34 éves, büntetett előéletű Jónás Árpád féL ..háztáji’' problémákat is bemutatja: pontos adatok arról, hogyan áll az alkoholizmus az orvosok körében. Mert ilyen is akad, ha nem is sok őket aztán kíméletlenül küldik Kallóba kezelésre. Aztán a műtősök, középkáderek morális helyzete. Kevés ilyen izgalmas papír- és informacióözönt néztem eddig végig. Egy pillanatra szinte kilátástalannak ítéltem a helyzetet: hogyan lesz ebből tömör jelentés? Hogyan tűnik majd ki mindebből, hogy nem csak — és talán nem elsősorban — egészségügyi kérdésről van szó. Sok minden múlik a testületen A formálódó előterjesztés egy-egy részletén már ott olvashattam a ceruzával odaírt javaslat első fogalmazványait is. „Korlátozni kell a szeszárusítás időtartamát...” „Helyes lenne kötelezni a kereskedelmet. .." „Éljenek ‘örvényes kötelességükkel az üzemek akkor...” Szóval a megdöbbentő és néha hihetetlen számok, konzekvenciák után születnek a javaslatok is. És pénteken, amikor a megyei tanács vb összeül, amikor majd az anyag a megyei tanácsülésre kerül, úgy hiszem akkor lép ki a papírok mögül az ember. Mert ezek a testületek már kötelező határozatokkal gondoskodhatnak arról, hogy társadalmi ellenőrzés, sőt társadalmi kényszer fékezze meg a túlzott szeszfogyasztást. A várakozást egy meglepő dolog szakította meg. A hét végén megjelentek a TIGÁZ emberei és megkezdték a falak fúrását, hogy gázboyle- rekkel szereljék fel a fürdőszobákat. Ez öröm is olyan helyen, ahol nincs meleg víz. nem az viszont a Zrínyi Ilona utcán, ahol eddig is volt és két év múlva véglegesen megoldódik a probléma. Az anyagi kiadáson túl bosszúsággal is jár, hiszen a szerelés után festhetik újra a fürdőszobát. A nagyobb kiadás azonban mégis az Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalatot, illetve a várost sújtja. Az érintett 33 lakás esetében 180 ezer forint körüli összeg Két évre. Jobb helyre nem lehetett volna költeni ? (balogh) vette az egyik asztalról — szó nélkül — Péntek Pál sörét és megitta. Péntek ezt kifogásol! a, mire Hamzáék valamennyien rá támadtak és ütlegelni kezdték. Péntek barátai igyekeztek menteni a helyzetet, jó szóval jobb belátásra bírni Hamzáékat, s a már sérült Péntek Pált bevitték a klubba. (Az eset a teraszon játszódott le.) Azt hitték, hogy ezzel véget ért a verekedés és Hamzáék is hazamenmek. Nem így történt, sőt, a húszéves Balogh Lajos zsebkésével tovább fenyegetőzött. Húsz perc telt el, valameny- nyire csillapodtak a kedélyek, Hamzáék kivonultak, s Péntek Pál egy barátjával, Orosz Illéssel haza akart menni. Hamzáék azonban a bejáratnál várták őket. Hamza Orosz Illést nyomban oldalba Aki új munkahelyre kerül, igen hamar megérd eiklődi. van-e üzemi konyha és mi - lyen a koszt. Az első kérdésre ma már a legtöbb helyen igenlő a válasz. Az üzemi étkeztetésnek megyénkben is egyre inkább kialakulnak a hagyományai. Egy legutóbbi felmerés szerint Szabolcs Szatmárijain 19 olyan üzemi konyha van amelyet vendéglátással foglalkozó vállalatok működtetnek — ezek a vendé£látóipa- ri vállalat és az Alföldi Ozemélelmezési Vállalat kezelésében vannak —, s 52 azoknak a konyháknak a száma, amelyek a vállalatok saját kezelésében vannak. Emellett — főleg vidéken, a kevés munkást foglalkoztató telepeken, kisebb vállalatoknál — igen jelentős részt, vállalnak az étkeztetésből a szövetkezetek, az ÁFÉSZ-ét- termekben adva helyet és ebédet a dolgozóknak. Men üiig v — rögzítve Milyén a koszt? Ahány ház, ahány szakács, annyiféle. Főleg a kisebb konyháknál a házias jelző a legkifejezőbb. Kevés adagot főznek — mivel kevesen is étkeznek az üzemi étteremben — ezért tájjellegű, vagy a környéken is megszoikott, közkedvelt ételekből állítják össze a menüt. Az ebédek minőségét és mennyiségét legtöbbször a ráfordítható anyagnorma határozza meg. Ez pedig szintén konyhánként változik. Az állami gazdaságoknál — ahol a nyersanyag legnagyobb része saját termés — általában jól főznék és’ bőséges adagokat adnak. Ráadásul a dolgozóiknak az ebéd tényleges áránál jóval kevesebbet keil fizetniük, a költségek többi részét a vállalat és a szakszervezet fedezi. Egyébként a vállalatok a kollektív szerződésekben is rögzítették az élelmezésre fordítható összeget. A hozzájárulás mértékét legtöbb helyen személyenként állapították meg, ami azért kedvező, mert létszámnövekedés esetén is ugyanannyit fizetnek egy-egy ebédért, a többlet- költség a részesedési alapot terheli. Az 1970-as esztendőben S zabol cs-Szatmárbam mintegy 25—30 százalékkal nőtt azok száma, akik igénybe vették a kedvezményesét keltetést. A rendeletek értelmében ahol 50 jelentkező van az üzamételmezésre. ott a vállalat köteles az, étkeztetést megoldani. Általában megyénkben nincs gond ezzel, inkább az olyan vállalatok munkásainak nehezebb meleg ebédet adni, ahol a munkahelyek változóak — mint az építőiparban, útépítésben, a városgazdálkodási vállalatnál — szúrta; életveszélyesen megsérült. Péntekre a többiek támadtak, és hét súlyos sérülést okoztak késeikkel, ezek nem voltak életveszélyesek. Ekkor egy fiatal — Hosz- podár Sándor — egy székkel próbált Oroszék segítségére sietni, de a 19 éves Jónás Antal hátulról megszúrta. A három sérült ezután visszamenekült a klubba Hamzáék pedig igyekeztek utánuk menni. A fiatalok nem engedték be őket. Ekkor egy szabályos ostrom kezdődött, kinn Hamzáék, benn a klubtagok... Hamzáék minden elérhető! ablakot, széket ösz- szetörtek. de behatolni nem tudtak. Ezután érkezett Péntek egy testvére és annak barátja ke-» rékpárral a klubhoz, őket is összeverték, összeszurkálták. Hamzáék ekkor hazafelé indultak. A harmadik Péntek testvérrel és id. Péntek Mihállyal az úton találkoz tak. őket karóval ütlegelték. A cigánytelep mellett deszkával elrékesztették az utat, s mellette csoportosultak. Arra ment hazafelé Csipkés Feck: áthidaló megoldásokkal. az ebéd helyszínre szállításával ezen is próbálnak segíteni. Kicsi a választéli Panaszok is előfordulnak az taemi ebédekre. Főleg a mi Hőségre. A Szakszervezeteik Megyei Tanácsának munkatársai rendszeresen vizsgálják a panaszokat, s megfelelő intézkedéseket tesznek. A múlt nyáron több esetben kifogásolták az árvizes területen működő üzemi konyhák étkeztetését. A csengeri konyhánál például — ahol korábban naponta 150 adag főzésére rendezkedtek be — nem egyszer 800—1000 embernek kellett ebédet adni úgy. hogy lehetőleg mindenki elégedett legyen. Itt viszont többnyire objektív körülméPesti talponállókban meséltek először arról, milyen jól jött az árvízkárosult Számos- köznek az árviz, illetve — szesztestvérek kezdték, de terjed, mint minden buta vicc — az „aranyvíz”. Ez azt jelentené. hogy jól jártak a szatmári falvak, többet kerestek az árvizén, mint amennyit vesztettek. Az ostoba tréfa lassan elhomályosítja az igazságot. Ez a gyorsan terjedő cinizmus jobban sérti a szatmári kis falvak népét, mintha a viccet terjesztők egy fillérrel sem segítettek volna. „Inkább vennék vissza — mondják — csak ne sértegessenek.” Az igazság nagyon szomorú. A legtöbb árvízkárt szenvedett járás termelőszövetkezetei háromévi fejlesztési alapjukat kötötték le, csak hogy 1974-re helyreállítsák gazdálkodásuknak azt az állapotát ahogyan az árvíz előtt állottak. Az ipari vállalatok közül a gépjavító vállalatot és a Szatmárcsekai Vegyes Ktsz-t kivéve egyik sem tudta teljesíteni tervét Átlagosan 77 százalékra dolgoztak, 27 millió forint értékű a lemaradás. Az előirányzottnál 143 fővel kevesebbet foglalkoztattak. Egymilliárd és háromszáz- millió kárukból csak egy kisebb rész térült meg. Hatvanezer holdon állt víz. Elpusztult a kenyérgabona 58, a takarmánygabona 56, a szálas takarmány 57 és a kapásnövények közel 80 százaléka. A nyáron 27 termelőszövetkezetet nyilvánított fizetésképtelennek a Magyar Nemzeti Bank. Tizennyolc tsz- nek adtak 46 490 000 forint renc, s őt Hamzáék társaságából egy fiatalkorú minden indok nélkül baltával kezdte ütlegelni. Az elrekesztett út mellett olyan fenyegető volt a kilenctagú csoport, hogy a sérültekért érkező mentősök inkább kikerülték őket és a kertek alatt mentek be’ Nyír- lugosra. A nyíregyházi megyei bíróság Rajka-tanácsa a példátlanul garázdálkodó társaságot, Hamza Györgyöt emberölés kísérlete miatt hatévi, Jónás Antalt, három és tél, Jónás Árpádot két év négy hónap. Hamza Józsefet két-, Balogh Lajost háromévi, a fiatalkorút húsz hónap, Balogh Albertet másfél év, s Jónás Árpádnét pedig négy hónap szabadságvesztésre ítélte. Az asszony büntetését három év próbaidőre felfüggesztette a bíróság. Ezenkívül i nyolc főbűnöst egy-három ívre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet nem jogerős, másodfokon a Magyar Népköz- társaság Legfelsőbb Bírósága dönt az ügyben. (kan) nyék akadályozták a konyhai dolgozókat. Van olyan panasz is, ami az ízlések különbözőségére vall. A nagyobb üzemi konyháknál már az igények is növekednek. A legnagyobb baj, hogy itt is javarészt csak egyféle menüt állítanak ösz- sze — van olyan hely, ahol előre tudják, melyik nap mit adnak —. s nincs választás többféle étedből. A vendéglátóipari vállalat 41. számú konyhája az egyik kivétel, ahol kétféléből is választhatnak. Tiszavasv áriban, az Alkaloida Vegyészeti Gyárban pedig az üzemi ebéd mellett úgynevezett a’la carte — étlap szerinti — kiszolgálás is van, amikor a dolgozóik az ebédjegy ára szerinti összegen felüli fogyasztást készpénzzel fizetik ki. Ugyanezt valósították meg Nyíregyházán, * vendéglátó éttermeiben óvadékot, hogy a legfontosabb tevékenységüket folytatni tudják. Az egy holdra jutó bruttó jövedelem az elmúlt évihez képest 56 százalékkal a részesedés 27 százalékkal csökkent. Emiatt az egy dolgozó tagra jutó termelőszövetkezeti jövedelem átlagosan egynegyedével csökken. És ugyanezeknek a termelőszövetkezeti tagoknak kell áprilisban megkezdeni a kamatmentes kölcsönből épített házak után az évi átlagos hatezer forintos részletfizetést. Sok terv, fejlődési és növekedési kívánság mozog a szatmári emberekben. De amikor ezt a buta viccel az aranyvízről hallják, ezt a néhány gazdasági adatot keÜ ellene szegezni.. És még valamit: ugyanakkor, amikor a közösből származó átlagos jövedelem 11 734 forintra süllyedt az erdekelt falvakban az idén — ebből! — kell megkezdeni azoknak a részleteknek a fizetését, melyeknek átlaga évi hatezer forint körül jár. Sok, nagyon sok segítséget kell még adni — készülnek is rá — az árvízkárosult kis falvak népének, hogy ezt a többletet megtermeljék. Ennyit az „aranyvízről" <gn*> „Utaznak “ a naposcsibék A hét végén is 13 ezer naposcsirkét szállított a Szabolcs-Szatmár megyei Baromfikeltető és Értékesítő Vállalat a nyírgelsei Béke és a nyírvasvári Vasvári Pál Termelőszövetkezetnek A naposcsibéket ezekben a napokban jól fűtött zárt rendszerű kocsikban szállítják a megrendelőknek. Ezzel együtt január elseje óta 81 ezer naposcsirkét helyeztek el a gazdaságokban. Igen örvendetes jelenség, hogy most már a háztáji gazdaságokban is egyre többen foglalkoznak télen baromfineveléssel. Az eddig értékesített mennyiség felét háztáji gazdaságok kapták és januárban még újabb 200 ezerre érkezett megrendelés, A vállalat egyébként iái felkészült az idei évre. A tavalyinál 20 százalékkal több baromfit keltetnek és várhatóan a megnövekedett igényeket is kielégítik. A háztáji gazdaságoknak 4 millió, a szövetkezetek közös állománya részére 2,5 millió csirkét keltemek. Ezenkívül 620 ezer kisliba és 320 ezer kacsa beszerzésére nyílik majd lehetőség. A vállalat a jobb elosztás érdekében néhány szövetkezeti kezelésben , üzemelő keltető „termését” is átveszi és értékesíti. Bürget Lajos MEGJEGYZÉS: Ilyen gazdagok vagyunk ? A tárgyai éteremből Ostrom a klub ellen lányi Boton«* „A RAN VVÍZ" ?
