Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-15 / 12. szám
Ntrirr wagyarorctjui I 4M Járásaink életéből * FEHÉRGYARMAT Közös erötH (alpraáll az árvixeM Járás Járulnák a tanulás feltételei A járás kőttsfsvelésének Harmadál kulturális célokra lordítják Gulácsi Sándornak, a járási pártbizottság első titkárának tájékoztatója A ni. ötéves terv befejezése drámai körülmények között történt a fehérgyarmati járásban. Negyvenkilenc községből huszonkilencet rombolt le az árvíz. Ez bizonyos fokig módosította az egész munkát a Szamoson túl, az ország legészakkeletibb sarkában. A most folyó munkáról, annak különleges fontosságáról beszélgettünk Gulácsi Sándor elvtárssal, a járási pártbizottság első titkárával. Ezt mondta: — Ha nem is ötéves távlatban. de az elmúlt és a most kezdődő évről éppen „munka közben” beszélhetünk, hiszen a járási pártbizottság elmúlt évi munkáját néhány napja tárgyalta végrehajtó bizottságunk, és ezen a héten kerül a pártbizottság elé. Ezzel párhuzamosan elkészült javaslatunk Idei munkánk fő tennivalóira. És első féléves munkatervünk. Mit tartalmaznak ezek a dokumentumok? Jól kezdtünk az évhez. Járásunk kommunistái és dolgozóink döntő többsége megértette a tavalyi februári járási pártértekezlet határozatait. Pártunk általános irányelvei és gazdaságpolitikai határozatai kedvezően hatottak életünkre. — De az 1970-es gazdasági év a négyéves választási ciklus legnehezebb esztendejének bizonyult. 'Ezerhárom- százmillió forintos kár keletkezett. 3262 lakást kellett felépíteni és ezeregyszáz- hatvanhat lakást felújítani. Ezenkívül középületeket, gazdasági és háztáji kisegítő épületeket. Jelentős kár keletkezett az úthálózatban, a talajszerkezetben, az ültetvényekben, de értékben fel sem RÖVIDEN A két népszámlálás között — 1960-tól 1970-ig — a régi járás lakosainak száma négyezerrel lett kevesebb. ★ A termelőszövetkezeti főkönyvelők között mozgalom indult egymás segítésére: aki hamarabb készen lesz a zárszámadás elkészítésével, átmegy segíteni azoknak, akik még dolgoznak rajta. ★ Az árvizes házak építéséért felvett kölcsönök részletfizetése áprilisban kezdődik. mérhető emberi, közösségi érzésekben. — Az árvíz előtti kedvező politikai helyzet segített bennünket ahhoz, hogy lakosságunk fegyelmezetten, magas politikai érettséggel viselte a tragédiát, összesen 2950 lakóépület beköltözhető állapotba került a határidőre. (Az elmúlt 10 évben 1500 lakás épült járásunk területén.) Ipari üzemeink is kárt szenvedtek. Nem tudták teljesíteni éves termelési tervüket. (77,7 százalék). A legnagyobb lemaradás a tsz-közi vállalkozásnál és a téglagyárnál mutatkozott. — Legnagyobb megrázkódtatás termelőszövetkezeteinket érte. 60 ezer holdon volt víz háromszázharminckéi- millió forintnyi kár keletkezett. A nyár folyamán 27 tsz-t kellett a Nemzeti Banknak hitelképtelenné nyilvánítania. Erőfeszítéseket tettek az elpusztult vetések pótlására, a tömegtakarmányok helyi megtermelésére. Az árvíz után 9343 holdat vetettek ba a közösben, és 1716-ot a háztájiban. — Ennek ellenére a várható veszteség 27 tsz-nél 47 millió forint. Az egy holdra jutó szövetkezeti bruttó jövedelem az elmúlt évhez viszonyítva 56 százalékkal, a részesedés 27 százalékkal, ez árbevétel 34 százalékkal, a halmozott termelési érték 35 százalékkal kevesebb. Ugyanakkor a költségszint 79 százalékkal növekedett. A fentiek következtében egy dolgozó tagra a részesedés 25 százalékkal csökkent, 11 734 forint várható átlagosan. Az egy munkanapra jutó részesedés húsz százalékkal csökken előreláthatóan. Két éve hirdették meg a községek között a fehérgyarmati járásban is a társadalmi munka versenyét. Természetesen az eredetileg kitűzött kétéves értékelést most még nem lehet megtartani, hiszen tavaly májustól verseny nélkül is a társadalmi munka maximumát teljesítette itt minden állampolgár, kicsi és nagy, nő és férfi, munkás, paraszt és értelmiségi. De ez Idő levonásával, a csonka időszak eredményét is kár volna feledésben tartani Mert nagyon szépen indult. Például csak az 1969-es esztendőben 2 388 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek el a tárás községei— A termelőszövetkezetek tagságának hangulata, a problémák ellenére, nem rossz. Ezt bizonyítja, hogv több száz tagfelvétel történt, bővült a mellék-, segédüzemági tevékenység. Három hűtőtárolót építenek. Az állami gazdaság 7 termelőszövetkezettel juhtenyésztési társulást hozott létre. Bővült a kereskedelmi tevékenység az itt dolgozó megnövekedett munkáslétszám miatt 88 millió forinttal. összesen 8 új üzlet nyílik. — A helyreállítási munka során erősödött a párt tekintélye, vezető szerepe és tömegbefolyása. Ebből a helyzetből kell kiindulni. Tovább kell javitani a pártmunka színvonalát, a tömegek között végzett politikai munka módszerét, az agitációs és propaganda^ isenységet. Még alaposabban meg kell értenünk jelenlegi helyzetünket, feladatainkat, s megvalósítására mozgósítanunk' írásunk kommunistám keresztül dolgozóinkat, akik bíznak bennünk. Nagyobb gondot szükséges fordítanunk a fel-1 sőbb szervek és saját határo- ■ zataink végrehajtására, különös tekintettel a Központi bizottságunknak az ifjúságra és a nők helyzetére vonatkozó határozatára. — Utoljára hagytam, de talán a legfontosabb: termelőszövetkezeti mozgalmunk további megszilárdításával a kedvezőtlen adottságú tsz-ek politikai, szervezeti és gazdasági megerősödését kell szolgálnunk Ezek a gondolatok és ezek a feladatok szabják meg most kővetkező munkánk lényegét — fejezte be tájékoztatását Gulácsi Sándor elvtárs. ben, közel tízszer annyi mint pár évvel korábban. H: az első számítások után mér leget lehetne vonni, a ver seny jelenleg így áll: else hely illeti mindenképpen Csegöldöt, ahol a község lakosai 339 000 forint értékben szépítették falujukat, elsősorban kultúrházat építettek és járdát. Utána következnék Ti- szakóród, ahol az egyéves munka mérlege 212 ezer forint. De nagyon megbecsülni való a kis, alig ötszázlelkes Magasít get igyekezete is, mivel itt 66 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek el 1969-ben. Szabolcs „Szabolcsában” meg az elmaradott megyéhez képest is elmaradott fehér- gyarmati járásban voL igen nagy részié annak a hetven- kétezer analfabétának, kiket itt talált megyénkben a felszabadulás. Nagy utat tett meg azóta a járás népoktatása. Például: az 1952 évi 123 tanterem száma 184-re nőtt. De még mindig csak a gyermekek 63 százaléka végzi el idejére a nyolc általánost (ez nagyon fontos a továbbtanulásnál), és 25 százaléka egyáltalán nem végzi el. A paraszt- és munkáscsaládok gyermekei itt (a kis falvak világában). a környezet a gazdaság viszonylagos elmaradottsága miatt különösen nagy hátrányban vannak a nagyvárosi értelmiségi gyermekekkel szemben a tanulás, művelődés nagy versenyében. Kongresszusi anyagok, párt- és kormányhatározatok írják elő. hogy ezzel a kérdéssel foglalj, ózni kell. A Feh^rgyannaU Járási Tanács már 1958. októberében határozatot hozott a tennivalókra! és minden évben ellenőrzi végrehajtását. Szabó Endre, a járási tanács végrehajtó bízót sásának elnökhelyettese ezt mondja: — Az 1959—60-as tanévben járásunkban 39 iskola működött és kivétel nélkül mindegyikben folyt felső tagozatú akta ás is. Ez azt jelentette, hogy az iskolák 75 százaléka úgynevezett részben osztott, kis létszámú volt, vagyis együt ült az órán a négy felső osztály, igen sok helyen mind a nyolc osztály. A csengeni járás 12 községével 49 községre kiterjedt járásban a gyemnkek 81 százaléka most már szakrendszerű oktatásban részesül, a szakosított iskolákba járnak át a felsősök, többnyire buszjáratokkal. S bár ezt az „autóbuszos” megoldást és körzete- sített iskolákat nem tekinthetjük végleges megoldásnak, ezzel már rátapintő.- tumk a probléma egyik kulcsára. Ha hozzáteszem, hogy az összes órák számának 53—54 százalékát tanítják szakosok, hogy 328 nevelőnkből 25 a képesítés nélküli és 28 pedagógusi állás >etöltetlen, a nevelés színvonalát általában jól jellemezük. — Nyílt kérdés, hogyan ítélhető meg az annyira fontos általános iskolai napközik helyzete. Itt még több tennivalónk van. A falusi gyermeknek áldás a napközi. Felügyelet mellett, nyűgöd an tanulhat itt. tanácsot kérhet, heti 18 őrai korrepetálást kaphat a tanulószobában. Az^ 1969. január 1-én csak a feh"’-"va mati és tu- nyogmatolcsi általános iskoláik mellett volt napközi Még abban az évben Jánk- mrvi isrrn éc ^ra tmárcsekér Kétmilliós társadalmi muslica Kisari képeslap ★ Az árvíz óta ismét 450 új tag lépett be a fehérgyarmati járás termelőszövetkezeteibe. ★ A két költségvetési vállalat, a járási tanács építő, valamint útépítő vállalata jól zárta az évet, bár az árvíz kissé megzavarta terveiket. Az útépítők m i-gis létrehoztak kétmillió é.’Léket, az építőkről meg csak annyit, hogy a dolgozók 90 százalékának magának is új házra volt szüksége az árvíz miatt. ★ A járási kórházba 8048 áoollat vettek fel egy év aiatt, de 3052 távozott. Ma gvarázat: 304 újszülött a kü lónbözet Egy hónapja megszűnt a nagy ügyforgalom a kisari tanácslnázán, pontosabban abban a barakképületben, melyjen a tanács helyet kapott Áisar, ez a Tisza-parti ál lattenyésztésban kiváló falu. melyet a Szamos támadót: hátba”, több, mint húsz ki ométerről, az elmúlt nyolc lónapban többet szerepelt a íazai sajtóban, mint azelőtt íz évig húsz szatmári község isszesen. De most már csend van. Kovács Andrásné ta nácstitkár előtt már nem áll nak sorba .osztásért” az ügy felek Siket Endre vb-el nökhelyettes számom 'artja hogy az új házak közűi öt- venbe már vadonatúj bútort is vettek a lakók. Uj élet szép reménysége virágzik a behavazott tetők alatt És a kisari cigánykérdés is negoldódott. A harminckilenc „szociális körülményei miatt lakásra alkalmatlan helyiségben élő” család közül csak íz egyetlen K. Emília nem kért hitelt új lakás építésére, ie közben ő is férjhez ment... ★ Törös Sándor, az Uj Élet *1 irmelőszövetkezet elnöke nem kis örömmel újságolja, íogy nem lesz mérleghiánya :árszámadáson. Ez főleg an~ iák a 63 Szolnok megyei ermelőszövetkezetnek köszönhető, melyek segítették a falu népét, mezőgazdaságát. (Meg is hívják képviselőiket ünnepi közgyűlésre.) Az állatállomány teljes. Csak a férőhellyel van baj. Az új istállóhoz itt van a faanyag, a tetőszerkezet anyaga, a falazóanyag. esk éppen a pillérekkel késik az illetékes vállalat, 'márpedig házépítést nem lehet felülről kezdeni... Már kétszáz hoki -egeiét újítottak fel, méghozzá a legkorszerűbb keverékkel: angolperje, réti ecsetpázsit, réti cserkesz, szarvaskerep és fehér here lesz a jószág ízletes „salátája”. Tavasszal folytatják a rét felújítását Uj falu. És megújult emberek élnek benne létesültek újak, 1970-ben Botpaládon, Turrícsén és Kölesén. Most a „legtöbb gyermek'^” falvakban kell folytatni: Tisza becsen. Náb- rádon, Rozsályon. Szamossá- lyiban Kisaron és Cégény- dányádon — Döntő kérdés az is hogy a gyermek már kicsi korától közösségoe kerülhessen Ennek a megoldása volna az óvoda. Irt is nagyon el vagyunk maradva az országos átlagtól A járási tanács 69-ben 226 ezer, 70-bei. 340 ezer forintot költött óvodák létesítésére. Uj óvodák létesülték Csegöldön, Rozsályon, Kispaládon, Sza- mossályiban, a lakosság társadalmi munkája sokat segített. Jelenleg már 20 községben 22 gyermekcsoportban 890 hely van. De ismét szeretnénk nyári. óvodás, nagyobb létszámú, úgynevezett nyári napköziket nyitni, mert ez is enyhít valamit óvodai ellátottságunk hiányosságain. Kilenc községben lenne a legsürgősebb az óvodalétesítés vagy -bővítés, ez egyben a járás gyermek- nénc«:ég3 térképén is a legsűrűbben vonatozható: Nábrád, Kisszekeres, Turri- cse, Cégénydányád. Vámos- oroszi. Tisztaberek. Penyige, Jánkmajtis. Szatmárcseke ezek. *— Talán azért nem ártott felsorolni az óvodai korú és az általános iskolás korú gyermekekkel kapcsolatos községneveket is, mert az tény, hogy járásunk 49 általános iske’' ' iból csak 31-ben folyik felsőtagozatos oktatás és ez szellemi erőink. legjobb pedagógusaink koncentrált működését még csak részben biztosítja. E munka továbbfolytatása nagyon is indokok. A járási költség, vetésnek 1969-ben 32 százalékát, tavalv bedig már ,v& százalékát ’ költöttük kulturális feladatokra — az egész, ségügv után a legtöbbet. — Az említett Intézkedéseit természetesen a hátrányos helvzetű tanulók körülményéi megjavításának csali anyagi keretei , Feladat rád valamennyiünk számára — fejezi be az elnökhelyettes — ezeket a kereteket tartalommal is kitölteni. Ezen is fáradozunk, r.z iskolák jobb felszereléséve.. a nevelők továbbképzésével — és nem utolsósorban a százezer példányos könyvtár- hálózat további bővítésével. Ugyanis nem titok, hogy közkönyvtáraink legtöbb ot - vasóia a tanulók közül kerül ki. (Más kérdés, hogv szüleik és családtagjaik is elolvassák az általuk kikölcsönzött könyveket.) EGY KIS STATISZTIKA: Hol van már a „fekete vonat"? Van valami meghökkentő Pósán Mihálynak a Fehér- gyarmati Járási Tanács terv és munkaügyi csoportvezetőjének frissen elkészült elszámolásában a nagyra nőtt „legkeletibb” járás emberelszámolásában. Valami olyan derül ki belőle, amire nem számítottunk. Ez a „legingázóbb” járás egyre kevesebb emberét adja oda az ország máshol létesülő ipari létesítményeinek. Itt, ahonnan valamikor a legtöbb problémás ember utazott a „fekete vonatokon”, most egyre többen jönnek haza. Tavalyelőtt ezren, tavaly ismét ezren és idén eddig négyszázötvenen kérték felvételüket a termelőszövetkezetek tagjai közé. Az utolsó szám gyorsulást jelent. Mi lesz itt év végéig? Sokan hazajöttek építeni a saját házukat és a másokét. Aztán rájöttek arra, hogy ez a hazájuk, itt vannak itthon és ittmaradtak. Nézzük csak, mit mondanak a friss számok. (Az 1960-as és az 1970-es népszámlálás között négyezren mondtak örökre búcsút a fehérgyarmati járásnak.) A tizenkét csengeni járással megnövekedett legkeletibb közigazgatási egység lakosainak száma jelenleg 47 079. Ebből 23 007 férfi és 24 072 nő. A munkaképesek száma 26 588, (a többi nyugdí jas, vagy gyermek). Ebből férfi 13 859 és nő 12 729. (Fiatal lányok várnak Itt férjre hiába!!) Az idősekből 958 férfi éa 506 nő nyugdíja határán túl is dolgozik. Végül is 28 051 en*. t>er volna munkára fogható. Igen ám, de idehaza ebből mindössze 13 050-ecn kapnak munkát, (8248 férfi és — ijesztő probléma' — 4803 nő!) A járás Iparában — ismét ijesztő — mindössze 677 ember dolgozik (416 férfi, 261 nő). A járás építőipari dolgozóinak száma — helyben — 570 (476 férfi és 94 nő). A közlekedésben 140 férfi és 29 nő dolgozik, összesen 169- em. Egyéb ágazatokban — a mezőgazdaságot leszámítva még 1988-am dolgoznak (. 95 férfi és — végre egy jó női adat — 1093 nő). A pontos számításokat nagyon gondosan készítették. A valamikor nyolcezer, majd ötezer, nemrég még négyezer „ingázót” produkáló járás „eljáró dolgozóinak” száma az elmúlt év végén 2771- re csökkent, — sajnos van közöttük 486 ingázó nő is még. Diák eljár 1961, ebből lány 986. Munkába szállna most is három és fél ezer ember. A következő öt évben újabb ugyanennyi hajlandó munkát vállalni Vagyis közel hétezer. Nos, ipartelepi tő nagyüzemek! Itt a lehetőség! Búcsú a vicinálistól Hát még egyszer utaztav rajtad, kedves kis barátom ánkmajtis és Kölese között. Apró kis Diesel-mozdonyoc 'örögve ágott neki a ka nyargóí útnak. Habozva áll- ál meg ■i kisnaményi, rég vagonból átalakított ..váróterem” mellett, amely inkább randevúzó helynek megfelelő de annak kitűnő. Egyetlen szeniélykocsidban adomázó férfiak, ismerős asszonyok tartottak kaszinőzást, mint mindig és pipázó öregek mosolyogtak szóbeszédükön. Umj dudáltál a kölesei kanya ban, mint egy vidám ismerős. Január van és még mindig {ársz Olcsó voltál és hasznos Léted most már csak azon múlik mikor veheti át elég autóbusz személyszállító feladatodat. GESZTELYI NAGY ZOLTÁN Hm fmrair ff.
