Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-09 / 288. szám

I. o\ M RMJTTMAbTARORSZAÍ» tfW. SeeémSer t HAZÁI KILÁTÓ A TRAKTOROS SZABADSAGA Traitotorvezető vagyok, Az elmúlt év júniusától 1970 májusáig gyomorbetegség mi­att. táppénzes állományban voltam, többször ápoltak a kórházban is. Júniusban is­mét munkaképesnek találtak az orvosok, így jelenleg is dolgozom. Amikor munkára jelentkeztem, kértem, hogy adják ki a szabadságomat, mármint az elmúlt évit. Kö­zölték, hogy megkapom, de most dolgoznom kell, mert szükségük van rám. Megér­tettem, s bíztam ígéretükben, annál is inkább, mert én is úgy tudom, hogy a táppénzes időszakra is jár fizetett sza­badság. Eddig halogatta mun­kahelyem a szabadság kiadá­sát, most pedig azt mondják, hogy kérésem idejét múlta. Lehet, hogy szabadnapokban már nem kaphatom meg az 1969. évi szabadságomat, de kérde- zem: pénzbe ni megváltásairól sem lehet szó? Mert ez idáig, jóhiszeműségem miatt én ká­rosodtam — panaszolja leve­lében Dobos Bertalan Ara­nyosapáti, Kossuth utca 41. szám alatti lakos. KÜLÖNÖS ELJÁRÁS Huszonkét kartársunk meg­bízásából akartunk koszorút vásárolni december 3-án a temetkazési vállalat óköritó- fülpösi elárusító helyiségében, hogy azt az egyik munkatár­sunk édesanyjának temetésé­re elvihess ük. Sajnos nem szolgáltak ki bennünket. A boltban tartózkodó férfi arra hivatkozott, hogy felesége kórházban van, s csak ő ad­hat el koszorút. Ajánlotta, hogy próbálkozzunk más köz­ségben. Erre már nem volt időnk — mármint „jó taná­csát” megfogadni, így koszo­rú nélkül mentünk a teme­tésre. S csak később tudtuk meg az elárusító különös vi­selkedésének az okát Közötte és a gyászoló család között 15 éve tartó haragos viszony van, s haragját ezzel Is kife­jezésre akarta juttatni. Álla­mi üzletről van szó, az ilyen felfogás és viselkedés tehát nem megengedhető — írja le­velében Ecsedi Antalné győr- teleki lakos. LISZTÜGY Sóstógyógyfürdői fűszer üz letben 5,60-as lisztet vásárolt a feleségem. Az egyik kilót eredeti original csomagolás­ban kapta meg, a másikat pe­dig kimérve, ugyanannyiért. Csak akkor lepődött meg. amikor otthon fel akarta hasz­nálni, látja, hogy a liszt sze­metes, csomós. Használhatat­lannak találta, s visszavitte az üzletbe. A boltvezető nem volt hajlandó visszavenni, bár elismerte, hogy a liszt az üz­letből származik. Levelemet nem azért írom, mintha en­nek az egy kilogramm liszt­nek az árát szeretném min­denáron visszakapni, hanem a többi vásárló érdekében, aki­ket szeretnék megóvni az Uyenfajta kellemetlen megle­petéstől — közölte Mogyorós* Árpád Sóstógyógyfürdő ? szám alatti lakos. autöbuszutazas ? Nyolc éve járok Kisarból Fehérgyarmatra dolgozni. Mindennap autóbusszal te­szem meg ezt a távolságot, s nemcsak én, hanem nagyon sok kisari és nagyari lakos is. Ez a járat véleményünk sze­rint korszerűtlen, az utazók létszámának nem megfelelő. Harmmcszemélyes autóbusz — amely 10 évvel ezelőtt v forgalomnak megfelelt — ma már nem kielégítő, hiszen nem ritka eset, hogy 50—60 sze­méllyel több utas tartózkodik utazik az autóbuszon. mim amennyi a megengedett lét­szám, s ez balesetveszélyes Nem a férfiakról kell itt em­lítést tenni, hanem a kis­gyermekes anyákról és a kis­mamákról. öreg emberekről akiknek különösen nehéz ezt a körülményt elviselni — írja levelében Farkas Károly Kis- ar. Hajnal utca 3 szám ate*' lakos. Szerkesztői üzenetek Bodogán Sándor nyírbáto­ri, ifj. Gyarmati György ne kislétai olvasóinknak levél­ben válaszoltunk. Szánkár József né aranyosapáti, Ko­roknál József csengerűjfalui, Kéki Imre ópályi, Sziics Gyu- láné nagyecsedi, Balázsi Jó­zsef kótaji. S. Balázs Ferenc gemzsei, id. Hajdú Jánosné ajaki lakosok ügyében az il­letékesek segítségét kértük. Rakamazról érkezett névtelen levél tartalmát az illetékesek tudomására hoztuk. Váradi ÚTFELBONTÁSON MÜLIK™ A K elet - Magyarország 1970. november 11-i számában megjelent ,,Magyarázat he­lyett” című cikkre válaszunk a következő: 1969 március 26-án meg­rendeltük a SZAVICSAV-tól az irodaházi épülettömb szennyvízcsatornájának kiépí­tését, illetve a városi gerinc­vezetékre való rákötését. 1969. augusztus 25-én megrendelé­sünket megsürgettük. 1970. január 22-én az elkészült do­kumentáció alapján megkö­töttük a kivitelezési szerző­dést, 1970. február 1-i kezdési és május 30-i befejezési ha­táridővel. A szennyvízvezeté­ket a vállalat a Kossuth ut­cáig ki is építette, azonban útfelbontási engedélyt nem kaptunk a bekötéshez, így 1970. augusztus 15-e óta vár bekötésre a kiépített vezeték. Útfelbontási engedélyt a már­ciusi határozat szerint csak a Kossuth utcai gerincveze­ték, kiépítésekor kapunk. Ezt a II. fél évre ígérték, azon­Béla lövőpetri lakost az ille­tékesek levélben tájékoztat­ták. Rácz Lajos ópályi olva­sónk ügyében az illetékesek jelenleg nem tudnak segíte­ni, javasolják, hogy problé­máját családon belül próbál­ja megoldani. Bartha Imréne tiszavidi olvasónk problémá­jában az illetékesek segítsé­get nyújtanak. Bírt Gábor nyírpazonyi lakosnak vissza­fizetik a tévesen levont munkaruha-tartozást. ban a munka üteméből ítélve ez évben már nem fog ez megvalósulni. A gerincveze­ték megépítését követő 10 na­pon belül a rákötést meg le­het valósítani, így a derítőt kiiktatjuk. Nyíregyházi Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat FELTÖLTIK A RIGÖ UTCÁT A Rigó utcai lakosok pa­naszával kapcsolatosan — amely az utca csapadékvíz- elvezetésével kapcsolatos — az alábbi tájékoztatást tud­juk adni: A panasz nyomán 1970. no­vember 30-án a Rigó utca földút munkálatainak elvég­zését megkezdtük és 1970. de­cember 3-án befejeztük. Az utca hajlatainak feltöltésére 18 köbméter földet és 24 köb­méter salakot dolgoztunk be. Az utcát csapadékvíz-lefoJyó- val láttuk el. Nyíregyházi Városgazdálkodási Vállalat Hová lett két levél? Ez év július 22-én, majd augusztus 29-én egy-egy pa­naszosunk levelét továbbítot­tuk a K isvárdai GELKA-hoz. Mivél az ügyintézés szokásos határideje már jócskán le­járt, megsürgettük az említett két levélre a választ. Novem­ber 26-i keltezéssel az alábbi sorokat kaptuk a GELKA- szerviztől Kisvárdáról: „Le­velére válaszolva közlöm, a legutóbbi sürgető levelében említett 10—493 és 10—535-ös panaszos levelükkel még nem találkoztam, én így válaszolni sem tudok rá. Emlékezetből egy Ragyák István tornyos- pálcái panaszosunk volt, de azt igényének bejelentésekor azonnal lerendeztük. Vársze­gi József szervizvezető.” Mivel panaszosaink leveleit általában ajánlottan továbbít­juk, a kisvárdai postához for­dultunk a két „meg nem ér­kezett” küldemény ügyében, i ahonnan a következő választ kaptuk: „Értesítem, hogy a 3737/a ragszámú ajánlott le­velet 1970. VII. 23-án Vas- tagh Mihály GELKA-alkal- mazottnak, az 1207 ragszámú ajánlott levelet pedig 1970. augusztus 31-én Bodnár Ist­ván GELKA-alkalmazottnak kézbesítettem. Bodnár József hivatalvezető.” Ezek szerint nemcsak a ja­vítások elhúzódására lehet panaszkodni, hanem az ügy­intézés körül is zavar lehet a Kisvárdai GELKA-szerviznél. JÄR-E CSALÄDI PÓTLÉK? Tó a város közepén A hazai vegyipar egyik fontos központjává előlépő Leninváros fejlesztésére ke­reken egymüliárd forintot költenek a negyedik ötéves tervben. F, hatalmas összeg íe.használásával alakítják ki többek között a városközpon­tot, amely — a hazai gya­korlatban egyedülállóan — egy tiszta vizű mesterséges tó partján helyezkedik majd el. A tó ligetes környékén kap­nak helyet a középületek. Ezek mellett 2560 lakás épül, amelyekben tízezer ember kap majd ott. (Déli Hírlap) Ötletláda A BOV törökszentmiklósi gyár­egységének 1. számú portáján ötletládát helyeztek el. Ide dob­ják be a dolgozók kisebb éssze­rűsítési, vagy újítási javaslatai­kat és így kerülnek azok a vál­lalat műszaki osztályára. Az ed- dlgt tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen az úton sok jó ötlet, elfogadásra érdemes javaslat jut el a vállalat újítási csoportjához. (Szolnak megyei Néplap) Tojáslégyár A békéscsabai tojásfeidol- gozó helyén új tojásmeláz- üzemet rendeznek be. Az üzemet dán berendezéssel sze­relik fel. A csaknem 12 millió forintos beruházással berendezett új üzem hazánk második tojáslégyára lesz. A csabai üzemben óránként 10 ezer friss tojást törnek fel a gépek, kívánság szerint együtt vagy külön készül a tojás sárgájából és fehérjéből a pasztőrözött massza. A fa­gyasztott tojáslé elsősorban az édesipar és a tésztagyár-,,, tá? igényeit'elégíti ki. (Békés megyei Népújság) A lap megírta, az illetékes válaszol Nem egyedi eset Ide« termelőszövetkezeti tag panaszos levele érkezet* hónapokkal ezelőtt szerkesz­tőségünkbe. A levél egy részlete így hangzik: „1961 óta vagyok termelőszövetke­zeti tag. Munkámat becsüle­tesen végeztem, az előírt munkát mindig teljesítettem. Sajnos beteg lettem, egy ideig járadékot kaptam, majd mikor egészségi állapo­tom javult, ismét munkát vállaltam a közösben. Ez rövid ideig tartott, mert újra beteg lettem, s szanatórium­ban kezeltek. Családom jöve­delem nélkül maradt, mert hiába kértem a termelőszö­vetkezetemtől betegségi se­gélyt — elküldve hozzá az orvosi igazolásokat is — nem tartottak arra jogosultnak. Mint írták — szóba sem áll­nak velem, mert csak 131 munkaegységem volt.” Ennyi a levélből, amellyel az illetékes termelőszövetke­zet vezetőségi bizottságát ke­restük meg. Hosszú hallgatás következett, majd az ügyet megsürgettük. Ismét sürgetni kellett, de ezúttal már a fe­lettes hatóságnál. Onnan kö­zölték velünk, liogy a terme­lőszövetkezet — levelünk megérkezését követően — pa­naszosunknak nem is kis ősz- szegű segélyt fizetett ki. A levélből arról is értesül­tünk. hogy időközben pana­szosunk meghalt. így a le­veléhez nagy gonddal csatolt bélyegével válaszunkat, jókí­vánságunkat már nem küld­hettük el. Az eset jó néhány gondo­latot juttat az ember eszébe, önkéntelenül is kérdések fogalmazódnak meg az eset kapcsán. Például: miért kellett ennek az idős, beteg embernek segítséget kérni, panaszt ten­ni, aggódni azért, ami jár néki, amire jogosult — mert mint később kiderült, igen is megillette őt a betegségi se­gély. Csak époen kilincs°lnie leveleznie kellett azért, arrd- rr neki és családiának legnagyobb szüksége • volt Mert a segélyre betegség esetén időben szükség van. hiszen a családfenntartáson kívül gondolni kell a gyó­gyulást szolgáló kiadásokra is. Az említett eset azonban nem egyedi. Nagyon sok ilyen és hasonló esetről le­hetne beszámolni, amikor is a termelőszövetkezet illeté­kesei a segélyek ügyében nehézkesen döntenek. Mivel lehet ezt magyaráz­ni? Talán azzal, hogy az illeté­kesek bizonytalanok a dön­tésben. mert a rendelkezése­ket nem ismerik kellőkép­pen. A döntés valóban felelős­séggel jár, de vajon számol­nak-e azzal, hogy nehézkes, esetenként felelőtlen dönté­sükkel, egy-egy elhamarko­dott nem kimondásával mi­lyen súlyos helyzetbe so­dornak egy családot — ame­lyik anyagi támasz nélkül maradt. És ez már jóval sú­lyosabb a bürokratizmus fo­galmánál. Ez már az em­berség hiánya is. Több kedves olvasónk ér­deklődött levelében afelől, hogy harmadéves ipari tanuló gyermekük után kaphatnak-e családi pótlékot: Válaszunk a következő: A 16/1966. sz. kormányrendelet 4. §-ának d. pontja a következőket tar­talmazza : Az a gyermek, ame­lyik az általános iskola, vagy a középfokú iskola nappali tagozatán folytatja tanulmá­nyait, vagy első, illetve má­sodéves szakmunkástanuló^ 19. életévét nem töltötte be, jo­gosult családi pótlékra. A fentiek alapján tehát megál­lapítható, hogy a harmadéves ipari tanuló esetében semmi­lyen körülmények között nem folyósítható családi pótlék. ZÄR — KULCS NÉLKÜL A csengeti TÜZÉP-telepen újonnan épülő házamhoz aj­tókat vásároltam, melyeken a zár is fel volt szerelve. Bár az utóbbi természetes is, de az már úgy látszik, nem. hogy a zárhoz kulcs legyen. Ugyanis egyetlen zárhoz sem volt kulcs. Hogy hol kallód­tak el a kulcsok nem tudom, de hogy ennek a végére kell járni, az az egy biztos — pa­naszolta Kapitor Béla Sza­most atárf alváról. Parkerdő Az Alföldön a haszonfater­mesztés mellett mind kiter­jedtebben foglalkoznak a közjóléti célokat szolgáló fá­sításokkal is. Az első ilyen célú parkerdőt — mérnöki tervek alapján — Kecskemét és Kiskunfélegyháza határá­ban kezdték kialakítani. Ez kedvező esztétikai hatásán túlmenően felfogja a vidéken gyakori homokfúvást, és ki­rándulási lehetőséget teremt a két város határában. (Petőfi Névé) Egymillió egri palack Felkészült az ünnepi forga­lomra az Állami Pincegazdaság egri pincészete is: péntektől a karácsonyi csúcsforgalom befe­jezéséig több mint egymillió pa­lack bort hoznak forgalomba dí­szes csomagolásban. Nagy meny- n.yiség kerül forgalomba bika­vérből, leánykából és a népszerű likőrborokból. (Heves megyei Népújság) Hét iskola kiürült A szegedi járásban hét ál­talános iskolát a közelmúlt­S. A. PANASZOS LEVÉL NYOMÁN Van telek és még sincs Fiatalemberről van szó, alti megnősült, gyermekük született., s a becsületes mun­kával szerzett pénzén telket akart vásárolni, hogy végre otthont építsen családja szá­mára. Ilyen elhatározással kért segítséget Bakó Tivada 1969 ' őszén a Mezoladányi Községi Tanácstól telekvásár­lás ügyében. A tanács vb-el- nöke 1969. november 14-én szóban közölte, hogy a Rá­kóczi úton van egy foghíjas telek, melyet az OTP-nek át­adnak értékesítésre, s azt megvásárolhatja. így jött lét­re az adásvételi szerződés, amely a fiatalember ésakds­várdai OTP-fiók között jött iétre. Minden kedvezően alakult. Vz OTP a szerződés 6. páni­ban a következőket szava - >lta: „Az OTP az adásvétel tár­gyát képező házhelyingatlan teljes per- és tehermentes­ségért a vevőkkel szemben szavatosságot vállal, a 11. pontban pedig a következő k kötést teszi: „A vevők a rr eg vásárol 1 házhelyen 1971. év végéig kötelesek lakóházai építeni.” A szerződő felek a szerző­dés minden pontját magukra nézve kötelezőnek tartották. Dt. mégis valami, vagy valaki közbeszólt a „békés megál­lapodásba.” A községi tanács ugyani állandóan azzal zaklatja a: új telektulajdonost, hogy a-- utcában felgyülemlett csa­padékvizet az ő telkére veze­ti. mert mint mondják: a ta­nács szolgalmi joga a vízleve­zetésre a telekkönyvbe „te­herként” fel van tüntetve. S valóban, amikor a fiatalem bér felkereste a Telekikönyv Hivatalt, hogy a valóságról meggyőződjön, — hiszen nem akarta elhinni, hogy ezt előre vele nem közölték, hagyták, hogy minden megái­ban bezártak, mert körzetük­ben mindössze 40 iskolás ko­rú gyerek akadt, őket azon­ban szüleik a körzeti isko­lába íratták be. (Csongrád megyei Hírlap) Óvoda fapanelhöl Az országban először Pécsett építenek fapaneLből óvodát. Uránvárosban sok a kisgyermek, súlyos gond az óvc^lai férőhelyek hiánya. A tanács az egyébként víkendházak és felvonulási épü­letek céljára használt fapanelből terveztet és építtet egy 50 sze­mélyes óvodát. Ezzel a módszer- rel hetek alatt elkészülhet egy Ilyen intézmény. (Dunántúli Napló) Lelki gondozás A gyermek és felnőtt ön­gyilkossági kísérletek gyako­risága, emelkedő száma miatt mind a szocialista, mind a nyugati államokban állandó ügyeletet tartanak fenn a nagyobb városokban, hogy a rászorulók orvost, vagy pszichológust kapjanak meg­oldhatatlannak látszó kétség- beesésükben. December 1-től Magyarországon Debrecen­ben vezettek be először ilyen jellegű szolgáltatást. (Hajdú-Bihari Napló) 22 méteres fenyőfa a Parlamentben Bükkben és Zemplén hegy­vidéken megkezdték a kará­csonyfa kitermelését. Az idén mintegy nyolcvan hektárnyi karácsonyfatelepről több mint nyolcvanezer, zömmel egy- és kétméteres karácsony­fát adnak át a kereskedelem­nek. Az idén a Parlament­ben felállításra kerülő ha­talmas fenyőt Háromhutáról szállítják el. Már kiválasztot­ták a huszonkét méter ma­gas óriási karácsonyfát, ame­lyet az ünnepekre külön jár­művön szállítanak a főváros­ba. (Észak-Magyarország) Gyűjtik a tobozt Az új fenyvesek telepítésébe« &z alföldi homokon már megho­nosodott fenyőfák magjából ne­velik a csemetéket a Duna-Tisza közi erdészetek. A szaporításho* szükséges magvak gyűjtését most kezdték meg a bugaci és a kelebial fenyvesekben. A tobos- ból «0—7« Celsius-fokra fűtött he­lyiségben pergetik ki a parányi magvakat. Az osztrák cégek már most érdeklődnek a mag iránt. (Petőfi Népe) Legelőn a csikóménes Egy évtizede nem köszön­tött be olyan enyhe időjárás­sal a december a Bükk-fen- síkon, mint az idén. A csip­késkúti esikóménes legelőte­rületén — a Nagymezőn — újra kizsendült a fű, s így a korábbi évekkel ellentétben még mindig szabad kará­mokban tartják a tisztavér­ben tenyésztett lipicai csikó­ménest. (Déli Hírlap) lapodás létrejöjjön — sajnos itt is csak a szomorú tényről győződhetett meg. Az OTP-fiók ezek után haj­landó lenne a szerződést mó­dosítani vagy írásos kérelmére a szerződést felbontani, de számára ez mégsem megol­dás, hiszen minden kezdőd­het elölről. Jogosan kifogásolja: ha do­ze tudatták volna vele ezt a megkötést. talán az eddigi kálváriáktól megmenekülhe­tett volna. Nem bosszankod­na azon, hogy vásárolt egy telket, melyre családi otthont szeretett volna építeni, s azt időnként el fogják vízzel á"asztami, tehát használhatat­lan. Az ilyen telek nem lehet al­kalmas házhelynek, ezt nem lett volna szabad eladni. Vagy legalábbis nem ilyen formá­ban. S. A.

Next

/
Thumbnails
Contents