Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-09 / 288. szám

XXVII ßVFOLlAM 288. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970. DECEMBER 9. SZERDA LAPUNK TARTALMÁBÓL; Beruházási rekord (3. oldal) Olvasóink leveleiből (4. oldal) Döntött a Legfelsőbb Bíróság (5. oldal) Nemzetközi labdarúgó- mérkőzések (7.■ oldal) Folyamai osságot a mezőgazdasági termelésbe Steinte már sistereg a ceru­za, bemelegszik a szorzógép; szájnosdopoddcal teleirt papír­lapok borítják az asztalt a tsz-veaetés legbelső mű- helyszobáiban. Egyhónapos a mezőgazdaság és az állam ka pcsolatait újra rendező kormányhatározat, sorozatban jelennek meg a végrehajtási rendeletéit. Szerte az ország­ban számolgatják, milyen ha­tást várhatunk, mire' ösztö­nöz az intézkedések összefüg­gő csokra. Ne kerülgessük a torró ká­sát, mondjuk meg, hogy a számolás végeredményeit lát­va az első hatás sokfelé az elkedvetlenedas volt. A me­zőgazdaság, közelebbről a ter­melőszövetkezetek pénzügyi helyzete jövőre valamicskével feszítettebb lesz. Éveken át megszoktuk, hogy az új és új kormányhatározatok a le­hetőségekbe valami pluszt adtak. A mostani nagyjából azonos a tavalyival, sőt a ter­hek egy kissé országos átlag­ban is növekednek. Mivel azonban a változások egyik lényeges vonása a fokozódó differenciálás, helyenként igen tarka a kép. A gyen­gébb szövetkezetek pluszt kapnak, a magasabb jövedel­mi és földadókulcsokba tar­tozó szövetkezeteknél azon­ban az elvonás összege jelen­tősen is emelkedhet. Ezek a tünetek szültek helyenként aggodalmat. Mielőtt válaszolnánk ezek­nek a mezőgazdasági veze­tőknek, akik talán némileg elkedvetlenedtek, megkérjük őket, hogy csupán a napila­pokban megjelent informáci­ók alapján fussanak végig az állami vállalatok és az ipar ösztönzési rendszerén. Látni fogják, hogy a helyzet ott is azonos, bizonyos pontokon még feszítettebb. Nincsen szó arról, hogy a mezőgazdaság ellen hatnia bármiféle ténye­ző. Arról van szó, hogy előtér­be kerültek bizonyos egyéb feladatok — lakásépítés, szol­gáltatások, stb. — és ezért a termelőszektorokat általában a hatékonyság fokozására ösz­tönzik. Tehát arra. hogy a meglévő álló- és forgóalapo­kat, fizikai és szellemi kapa­citást használják ki jobban, ne széliében terjeszkedjenek, hanem fölfelé nyújtózkodja­nak. Ezért semmi meghökkentő nincs abban, ha most azt mondjuk, hogy a mezőgazda­ság legfontosabb feladata: a termelés folyamatosságának biztosítása. Súlyos hibát követ el az, aki nehezen összedolgo­zott számoszlopaiból levónt következtetések alapján csök­kenti a műtrágyaadagokat, el­adja a növendékállatokat, le­állítja az építkezéseket. Ez az, ami ellen ösztönözni ki­van az állam. Igaz, nehéz esztendőnk van az idén. a termelés folyamatosságának biztosítása nem könnyű. De aki az elért színvonaltól visz- szalép. az esetleg a csökkenés* konzerválja, az idei gyenge termés után „bebiztosít”, jö­vőre is egv leífeliebb közepes termést. Abból a közepesbő’ pedig valóban nehezen fogrí fizetni a jó szövetkezet a progresszív adókat. Az ösztönzés további fő Irányai is jól felismerhetők. Fokozni a hozamokat, az ál­lattan vesztés fejlődési ütemét úgy serkenteni, hogy az meg­haladja a növénytermesztés fejlődését. Erre biztatnak a atahil árak, a szilárd takar­Befejeződtek a lengyel—NSZK tárgyalások Brandt kancellár és Cyrankiewicz miniszterelnök sajtóértekezlete Közös közleményt adtak ki a megbeszélésekről Márkus Gyula, az MTI var. sói tudósítója jelenti: Varsóban, a lengyel mi­nisztertanács épületében ked­den délelőtt 10 órakor foly­tatódtak Józef Cyrankiewicz miniszterelnök és Willy Brandt kancellár hétfőn dél­előtt megkezdett hivatalos tárgyalásai. A napirenden a kétoldalú kapcsolatok és az európai helyzet időszerű kér­dései szerepeltek. A tárgyalásokon különös figyelmet fordítottak a gaz­dasági együttműködés bőví­tésére és elmélyítésére, az if­júsági szervezetek kapcsola­tainak kiépítésére, a kulturá­lis csere kibontakozására. Brandt kancellár elmondotta, hogy az európai problémák áttekintésénél egyebek kö­zött érintették Nyugat-Ber- lin ügyét. Ezután Brandt kancellár és Cyrankiewicz miniszter­elnök együttes sajtóér­tekezletei tartott. Ezen Willy Brandt megismétel­te, hogy a december 7-én aláírt lengyel—nyugat­német szerződés megteremti az alapot a két ország kap­csolatainak megjavításához és kibontakoztatásához. A szövetségi kormány — mon­dotta Brandt — erőfeszítése­ket tesz azért, hogy a szerző­dés mellett mind a parla­mentben. mint a társadalom­ban nagy többséget szerez­zen. Meggyőződésem. hogy erre még van lehetőség. Fele­lőségem tudatában kijelent­hetem az NSZK összes párt­ja előtt, hogy Varsó kész a kapcsolatok normalizálásá­ra. — Még hosszú út áll előt­tünk, de most már könnyebb lesz a dolgunk — emelte ki végül a kancellár. Cyrankiewicz miniszterel­nök, aki éveken át újságíró-, ként dolgozott, bevezetőben kifejtette, hogy újságíró kol­légájának, Willy Brandtnak a vendégeként vesz részt a sajtóértekezleten, majd alá­húzta. hogy a nyugatnémet kormányfő nyilatkozatával teljesen egyetért. A kapcsolataink normalizá­lásához vezető út nem lesz könnyű. Még le kell küzde- nünk a múlt sok súlyos örökségét., akadályát. A má­sik német állammal. az NDK-val, az Odera—Neisse- határ véglegességének elis­merése alapján már 20 éve fejlesztjük sokoldalú együtt­működésünket. Most ezen az alapon a másik német állam­mal. az NSZK-val is meg­nyílt az út kapcsolataink rendezéséhez. Összeüli a Legfelsőbb Tanács Moszkvában Wladyslaw Gorfnílka. a,L3ME KE első .titkára fo* gadta Will? Brandt nyűge; német kancellárt. Képünkön: Gomulka és Cyrankiewicz miniszterelnök a párt KB hi­vatali helyiségében Brandt kancellárral. A lengyel mirüszteretnö/k kérdésre válaszolva kifejtet­te, hogy a lengyel—nyugatné­met egyezményt a két kor­mány időbelileg összehangol­tan nrtífikáltatja. „A moszk­vai szovjet—nyugatnémet szerződést előbb írták alá. Fe­lesleges lenne versenyezni azért, hogy a varsói megálla­podást a moszkvai előtt rati­fikálják.” A tárgyalásokról és Brandt kancellár varsói látogatásáról közös közleményt adtak ki. A közös közlemény beve­zetőben elmondja, hogy Brandt kancellár decembe: 6—8-ig Józef Cyrankiewicz miniszterelnök meghívásán tartózkodott Varsóban, ahol Lengyel Népköztársaság és r Német Szövetségi Köztáraasá. kormányfője és küHigymimisz tere aláírta a kétoldalú kap csőlátók normalizálásának alapjairól szóló államköz szerződést. Kiemeli, hogy Willy Brandt találkozott és tárgyalásokat folytatott Wla­dyslaw Gomulkávsl, a LE.MP KB első titkárával és Józef Cyrankiewicz-csel. A tárgyalások tárgyszerű légkörben zajlottak le, hasz­nosnak és gyümölcsözőnek bizonyultak — húzza alá a közlemény. A két fél megál­lapodott abban, hogy nyom­ban a szerződés életbe lépése után a Lengyel Népköztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársaság diplomáciai kap­csolatot teremt egymással. A felek egyetértenek abban, hogy szerződésüknek nagy je­lentősége van nemcsak a két állam, hanem az európai eny­hülés szempontjából is. (Folytatás a 2. oldalon) Húréi József, az MTI moszkvai tudósítója jelenti: Kedden délelőtt a Kreml­ben megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának decem­beri ülésszaka. Az év utolsó parlamenti ülésszaka fontos kérdések­ben hivatott dönteni: napi­rendjén szerepel a jövő évi népgazdasági terv, valamint a, költségvetés, továbbá a vízügyi kerettörvény megvi­tatása. A terv és költségvetés ter­vezetét már eddig is behatóan megtárgyalták a Legfelső Ta­nára állandó bizottságaiban, valamint a minisztertanács­ban. Ennek a „döntés érle­lési időszaknak” során a bi­zottságokban helyet foglaló képviselők és a kormány tagjai különös figyelmet for­dítottak az SZKP Központi Bizottsága 1970. júliusi plé­numa mezőgazdasági jellegű határozatainak megvalósítá­sára, a beruházások megjavír tására, továbbá számos ja­vaslat hangzott e1 a köz­szükségleti cikkek gyártásá­nak növeléseit, A terv Os költségvetés tervezetét meg­vitatta, s fő vonalaiban jó­váhagyta a parlamenti ülés­szak előestéjén az SZKP Központi Bizottságának plé­numa. A két tervezetet a to­vábbi alapos megvitatás és kellő módosítások után a Legfelső Tanács fogja végső formába önteni. A parlamenti ülésszak na­pirendjén szerepel a vízügyi kerettörvény-tervezet meg­vitatása is. A szovjet dem okra tik ua gyakorlatnak megfelelően a törvénytervezetet, amelyet neves tudósok és szakembe­rek közreműködésével dol­goztak ki, már, hónapokkal ezelőtt a sajtóban közzétet­ték, s országos vitára bocsá­tották. Az állampolgárok és kollektívák több ezer javasla­tának és módosító indítvá­nyának összegezése után a parlamenti állandó bizottsá­gok újból megvizsgálták a tervezetet, s a kellő változta­tásokkal terjesztették a leg­felső törvényhozó testület elé. Az ülésszak napirendjének elfogadása után a Legfelső Tanács két háza együttes ülésre jött össze, s ezen Nyikolaj Bajbakov, a minisz­tertanács elnökhelyettese, a szovjet állami terv bizottság elnöke ismertette a szovjet népgazdaság 1971. évi fejlesz­tésének állami tervét. Ezután Vaszilij Garbuzov pénzügy­miniszter ismertette az 1971. évi költségvetési tervezetet A Legfelső Tanács ütésének munkájában részt vesznek Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij és más szovjet vezetők. Az ülésszak Nazar Mat- csanovot, az Üzbég Legfelső Tanács elnökségének elnökét megválasztotta a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségé­nek elnökhelyettesévé. Kongresszusi versenysikerek a Tisza menti tsz-ekben A X. pártkongresszus ülésszaka befejeződött, de nincs vége a tiszteletére meghirdetett kongresszusi versenynek. A gyáraknál, üzemeknél általában az év végi eredményekkel zárják a versenyt, a terrneiőszövetke- zeteknél pedig csak a jövő év februárjában, a zárszám­adások után. A Tisza menti Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsé­géhez tartozó közös gazdasá­gok még az év elején csatla­koztak a nyíregyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet versenyfelhívásához. A ver­seny kezdetén nem voltak rózsásak a körülmények. a feltételek. Késett a tavasz, aztán jött az árvíz és bár a szövetséghez tartozó gazda­ságokat inkább csak bel­vízkár érte, ennek ellenére 62 tsz és 3 szakszövetkezet csatlakozott a mozgalomhoz. A végleges értékelés előtt azonban a szövetség időkö­zönként tájékozódik a ver­seny állásáról. Vannak rész- eredmények, mert egyes mun­kafázisok lezárultak és voltak különversenvak. melyeket a nagy verseny részeként hir­dettek meg a közös gazdasá­gok. Cukorrépatermelési ver­senyt kezdeményezett példá­ul a pátrohai Zöld Mező. melyhez 35 tsz csatlakozott és ko~>bá.inosok versenyét a kemecsei Uj Barázda. Az őszi mezőgazdasági munkák — mélyszántás, őszi vetés, beta­karítás — végzésére pedig a nyíregyházi Dózsa Tsz hívta versenyre a többi közös gaz­daságokat. A nagyobb munkákat a tsz-ek elvégezték. Kiemelke­dő szerep jutott ebből a ter­melőszövetkezeteikben mű­ködő szocialista brigádoknak. Három évvel ezelőtt csak 99 brigád dolgozott a területi szövetség területén, tavaly már 200. idén pedig újabbak alakultak Pátröhán 5, Kis- várdán 3, amihez igen sok köze van a kongresszusi munkavensenynek. Igen szép eredményeiket ért el a versenyben a kisvárdai Rákóczi Tsz, ahol a vállalt 18 mázsa helyett őszi búzá­ból 20, a rozsból 11 mázsa helyett 12,5, cukorrépából 250 helyett 291 mázsás hol­danként! átlagtermést ért el. Ennek megfelelően teljesítet­te túl az árbevételi tervé, : gabonából 853 ezer helyett 1 millió 174 ezer, burgonyából 4 137 000 helyett>4 232 000, — de 120 vagonnal vetőmagot is tárolnak — és almából is több mint 1 millióval értek el magasabb bevételt a ter­vezettnél. B. J. mányhelyzet, a beruházási támogatások, a kocalétszámot védő állami intézkedések stb. Talán a baromfi az egyetlen terület, ahol a tendencia nem egyértelmű. A baromfikapa­citás fokozására nem kedve­zőek a körülmények, itt inkább a meglévő beruházá­sok jó kihasználása, legfel­jebb a saját feldolgozás irá­nyába mutató tapogatózás az ésszerű. Az állattenyésztés - beruhá­zásaira ösztönöz a közgazda- sági környezet, de nem egé­szen az eddig megszokott mó­don. Az 50 százalékos állami támogatás automatikus a szarvasmarha- és sertésférő­helyek bővítésére, de nem jár minden körülmények között. Az állam látni akarja, hogy a téesznek csakugyan meg­van a saját anyagi ereje, mégpedig nemcsak az építke­zésekhez, de a felszereléshez és a benépesítéshez is. Meg­kívánja, hogy a beruházás új férőhelyeket eredményezzen és biztosítékokat kíván arra is, hogy a felhasznált pénz valóban rövidesen húst tennél majd a népgazdaságnak. Ez végeredményben közös cél, hiszen a téesznek is érdeke, hogy az építkezés ne nyúljon el a végtelenségig és a kész istállóban legyen állat is. Az egész légkör azonban óvatosságra int. Tarthatatlan, hogy a mezőgazdaság, ahol a bizonytalansági tényező egyébként is nagyobb az át­lagosnál, irreálisan túlzott kockázatokat vállaljon egyes gazdasági döntéseknél, főként a beruházásoknál. Lám az idei tapasztalat is megmutat­ta a mezőgazdaságban, hogy itt fixre tervezni nem le­het. És megmutatta az idei év azt is, hogyha megfeledke­zünk az embereikről, akkor esetleg elveszíthetjük az em­bereket. Nem csupán a beru­házáshoz szükséges tehát a biztonságos anyagi fedezet, de a személyi részesedéshez is. A téeszekben ezek számára a jövőben nagyobb biztonsági tartalékokra van és lesz szük­ség. A mezőgazdaságra eddig — különösen az utóbbi években — robbanó tempójú fejlesz­tés, beruházás volt a jellem­ző bizonytalansági tényezők árán is. ügy ,tűnik, hogy most a „fontolva haladás” idősza­ka következik. Legalábbis a gazdaságok jelentős csoport­jaiban. Fontolva haladunk talán, de változatlanul előre. A passzív védelembe vonulásra, a len­dület elvesztésére, a kezde­ményező kedv feladására semmi, de semmi nem ösztö­nöz a némileg megváltozott közgazdasági környezetben sem. FSIdeáki Béla VUÄ6 PRO IETÁR1 AI, EG YBS ö IJ ETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents