Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-08 / 287. szám

MT0. deeemSer S

KFT,ÉT MAGYARORS7ÄC!

5 oTdal

A kolbászipar központjában

Érlelődik. ízesedik a gyulai kolbász a szárítóban

(MTI foto - Erezi K. Gyula felv. — KS)

A professzor hosszú, 10 centis pengéjével a húsba vágott: vérpiros lemezes szeletet metszett le a megvizsgálandó részből, szájához emelte. megizleJte. majd egy úiabb szeletet a penge hegyére tűzve felém nyújtotta: ..Érett, szép áru. Kóstolja meg.” Fűszeres, tüzes izek ömlőitek szét. a számban: bizony. ez a valódi gyulai!

A professzor — mert illik rá a kifejezés — a Gyulai Húsipari Vállalat főmérnöke. Zám Andrásnál. Gyulát! vallattam az igazi gyulait. (Viharsarki, nagykamarás! tSú volt. itt a gyárban töltötte le a tanulóesztendőket, majd Csabán, a munka niellett

érettségizett. A társaénlm; ösztöndíjjal ;^mij- egvetemre küldte. 65-ben gégészmérnök lett. s két éve a gyár főmérnöke.)

A szike — az a vékony. 10

centis pengéjű kés — Is

gyári. a hivatáshoz tartozó

szerszám, akár a logarléc. A ✓

szalámi vastagságú árut ezzel vizsgálják, metszik: érett-e már — megérett? — a szállításra? Az új. korszerű technológiával három hét alatt „kész a gyulai”.

Mi a különbség a gyulai és a csabai között? Ma már más. mint hajdan volt A formai különbség: a gyulai

páros. a csabai hosszabb, vastagabb, száraz áru. Fűszerezésben — hajdan — a gyulai enyhébben aromás, a csabai erősebben csípős De ezek már csak régi meghatározások. a csabai is modem gyártástechnológiával készül Mégpedig itt. Gyulán! (Csabán csak a MÉK egv kisebb üzeme készíti.) Annyira valódi csabai készül itt Gyulán, hogv ezzel a .csabaival” két

dijat is nyertek. Uj terméknek is nevezhetjük. Ami megmaradt a régiből, az a csípőssége.

— Az öregek azt mondják, hogy a régi kolbász jobb volt, igaz ez? — kérdem.

— Talán a hús alapanyaga. A fűszerezés hasonló. Inkább az emlékezet az, ami

szépít. A technológiát ter-f

mészetesen megváltoztattuk. A régi csabai túlzott dajka. lása megszűnt.

Kérdem: mi az a dajkálás. Hogyan lehet egy kolbászt dajkálni?

— Elmondom, hogy készült.

^ ..y-» ..

Ledarálták' régen; s kéz-M

.*■ • '■w

két-háromszor átdolgozták. De teljesen elölről a munkaszakaszokat: elébb kis darabokra vágták a húst, állványokra rakták, hogy a leve iecsuroigjon, ahogy mondták: száraz húst kapjanak. Minél kevesebb legyen a nedvességtartalma. Ezzel igen értékes fehérjéket vesztettek el. Ezután következett a szikkasztás, vagy dermesztés. Szalonnával, fűszerrel kézzel keverték, majd darálták. Fa- kódakba tömték, keményen ledöngölték a húsmasszát és 48 óráig hagynák itt érlelni. Majd dugattyús töltőgépekbe rakták, itt még egyszer átdöngölték füstölés előtt.

A régi érlelésről pedig már oly sokat hallottunk: a széljárást kihasználták, ablakokat nyitottak, különféle huzatokat csináltak. Ma a klímaberendezések korában?! Az új egészséges, korszerű technológiánál a darabos húsokat azonnal intenzíven lehűtjük. 8—10 óra alatt, fehérje- és értékes anvagok vesztesége nélkül kerül a ..kiszikkadt” hús a keverőbe, 75 s vákuumos töltőgéppel távolít,iufc el a le- \ seit a húsmasszából.

Ez az újfajta csabai két éve született itt Gyulán; 2 éves karrierjét"'a sok vagon export bizonyítja. A gyár a gyulaiból 10 év alatt négyszer annyit készített, r- nt korábban, s mégsem tudják az igényeket kielégíteni.

Hogy miért épp Gyulán, Csabán született meg ez a nemzeti kolbászipar? Az alapanyag bősége miatt. Békés megy« serté'Vem'^ztésé- ről híres vidék volt. Most is az állattenyésztés egyik hazája, s épp ezért is ez a nagy gyár minden alapanyagát innét. a megyéből vásárolja. Sőt. többszörösét vásárolják fel. mint amennyit feldolgoznak, küldik a .td^yállalatölS- ,nak Budapestre, Szolnokra, sőt időnként Szegedre. Debrecenbe is.

Hogy lesz több gyuláink, Csabáink?

A negyedik ötéves tervben szerepel e húsipari bázis, a fűszeres ízek fellegvárának bővítése, fejlesztésé. Uj vágóhidat kap majd Gyula. Naponta most még csak 300 darab sertést vágnak itt — a falánk üzemnek még hűtőházakból hozzák az alapanyag egy részét —, az új vágóhíd 1200 darab sertés feldolgozására lesz majd képes.

És új feldolgozó húsipari üzem is épül. amelyben már csak úgynevezett szárazárut gyártanának. Gyulának

megszületik majd a „déli iparvidéke”, a húsáruüzemmel ugyanis szinte közös egységbe települ a tejporgyár is. Élelmiszeriparunk egyiik fellegvára épül a Viharsar kon.

K. Gy.

A tárgyatőtaremből

Kirabolta idős ismered!

A kövesút mellett mentem, s lel ismertem az árokban fekvő Molnár Györgyöt — vallotta a bíróság előtt Szi- láevi Gyufo 36 éves pátrohai lakos. — Belső zsebéből kivettem pénztárcáját és nyolcvan forintot találtam benne. Ezt eltettem, a tárcát pedir visszahelyeztem a kabátjára

— Szi'igyi ütött le — mondta a 71 éves Molnár Gr Orgy.

Szilágyi tehát tagadta a rablást, csak, lopást ismer! el, a nyomozó szerveknek és a bíróságnak a feladata volt.

hogy kiderítse, mi történt május 25 én este a Cirbesz- lanya felé vezető úton? A tanúk elmondásából és más bizonyítékokból alakult ki a kép: Szilágyi tagadása va- ' ótlan. súlyos bűntettet kö- ■etett el.

Azon a napon Szilág'-: Nyíregyházán járt. s meglátogatott néhány italboltot Délután tért vissza Pá'rohá- ra, s a kisvendéglőben pálinkával 'úytatt- az iszogatást.

Bemért egy három-entesre a kisvendéglőbe Molnár Gv örgy is. Régről ismerték

egymást, hiszen Szilágyi a Molnár lakásával szomszédős tanyán nevelkedett fel.

Molnár György úgy fizette ki háromcentesét, hogy közben Szilágyi is belepillanthatott a pénztárcájába. Abban körülbelül 1100 forint volt. Ezután az idős ember ávozott s a tanya felé vette útját. Elhaladt a MÁV-állo- másnál, s a Bajorhegy irányába igyekezett a k:'ves- úton.

Szilágyi sem várakozott sokáig a kisvendéglőben, hanem indult az idős ember

Karácsony előtt

S nnrpf Uír az

AFÜMZ-kcrewkedelem

Idejében felkészült a megye szövetkezeti kereskedelme a közelgő év végi kettős ünncD. karácsony és szilveszter előtt várható nagydob forgalomra. Már november végén a szokásosnál több, a műit évi 'december elejtné! pedig 20 százalékkal nagyobb árukészlet került az élelmiszer- és iparcikkboltokba. Mái most összesen 406 millió forint értékű áru vár a vásárlókra. •

Az alapvető élelmiszerekből eddig sem volt hiány, ennek ellenére 12 százalékkal növelték a készleteket az ünnepek előtt az ÁFÉSZ-ek. A falvakban ilyenkor szokás >s sertésvágásokhoz is zavartalan ellátást készítettek elő. A tavalyinál is több rizst, fűszerfélét. sertésbelet tartanak raktáron a boltok. A disznótorból, az ünnepi asztalról á jó falatok mellől nem hiányozhat a jófajta innivaló sem. Bővítették a választékot az idén a palackozott italokból. 15—20 fajta bort, különféle kommersz és különleges

likőröket szereztek be. Csupán pezsgőből nem ígérhetnek a keresletnek megfelelő ellátást.

Viszont a kifejezetten karát -vtyi jellegű árukból: fern7' fából, karáesony fadísz ékből, szaloncukorból, valamint ajándékozásra alkalmas édesipari és kozmetikai díszdobozokból megfelelő mennyiségben gondoskodna!-. Ezekből 10—15 százalékkal többet rendeltek 7 a tavalyinál. Ugyanígy növekedett a behozatal déligyümölcsökből is.

A szövetkezeti vendéglátó- ipar azokról aandos'co ük, akik ..házon kívül” szeretnek étkezni, szórakozni az ünnepek alatt. Ezekre az alkalmakra különleges választékú ünnepi étlapot állítanak össze, és figyelmük a vendéglátás alkalmi szolgálta!ás«ira is kiterjedt. Kívánságra szerveznek „belépés csak meghívóval” névnapi rendezvényeket és műsoros szilveszteri mulatságokat.

Az ajándékozás kellemes gondját jobb ellátással, nagyobb választékkal könnyítik meg az idei ünnep előtt a szövetkezeti bobok. Hónapokkal ezelőtt megrendelték a szükséges konfekció« és divatárukat, s az egyéb iparcikkeket. Megyén túlra is elmentek a nagykereskedelmi és termelő vállalatok' hogy kiegészítsék a „ha7: ü” I. tekefc.

A nagy választék, a 2!) s<«- zalékkal nagyobb árukószlest mindenütt tapasztalható, a konfekció, a kötött divatáru, a fehérnemű, a cipő, a lakástextil. de a tartós fogyu-i.’.L.isí cikk — tűzhk. ed* p tv, rádió, háztartás: gépek hűtőszekrények — kínálatában is. A hazai üzemek termékei mellett sok újdonság, importból származó áru is került a szövetkezeti boltokba. Az áruháziak, szaküzletek azzal a tapasztalattal készült, k fel a karácsonyi vásárra, hogy az ajándékok „skálája” kibővült, ma már a kisebb tárgyak mellett a nagyobb értékűéit is ajándékozási célt szolgálnak.

Ee\ hi”'hiány margójára

Hasznosítani a kutatás eredményeit

Megjelent a MÉM 1969 évi főbb kutatási eredményeiről szóló könyv. Immár nyolcadik alkalommal adják közre kutatóhelyeink gyakorlatban alkalmazható— és ez nagyon lényeges! — eredményeit

mind a termelésben dolgozó, mind pedig a termelést irányító szakemberek részére. Célja egyértelmű és világos: segíteni a legújabb kutatások eredményeinek gyors, korszerű alkalmazását a magyar mezőgazdaságban.

A csaknem 350 oldalas és több mint félszáz tudományos munkát Ismertető könyvből csupán a Szabolcs-Sziat- már megyei gazdaságokat is érdeklő és sajátosságaiknak megfelelő hasznos munkára, s azok alkalmazására hívjuk fel a figyelmet. Közismert, hogy a Nyírség a burgonya hazája, s mind a kutatóiknak, mind a gyakorlati szakembereknek sok goindot okoz vagy okozott a burgonya leromlása, védelme, minőségének megóvása. E probléma megoldásával foglalkozik dr. Béres József két tanulmányában is. Egyik az Uj lombtrágyázó szerekkel végzett kísérletek burgonyán címmel jelent meg. Kísérletei eredménnyel jártak, s' különösen érdemes felfigyelni rá nagy burgonyatermelő gazdaságainknak.

Ezt tudjuk mondani A magnézium burgonyára gyakorolt káros hatása a Nyírség talajviszonyai között címmel megjelent tanulmányára is. Hasonlóan nagy figyelmet érdemel dr. Borús József tanulmánya, amely A burgonya előtárolása szellőztetett nagy halmokban cím alatt olvasható. Dr. Vágó Mihály A lucerna telepítése futóhomokon védőnövénnyel címmel írt tanulmányt, ismerteti a kísérlet eredményeit, a telepítés technológiáját.

Sok hasznosítani valót tartalmaz a könyvnek a kertészettel kapcsolatos fejezete. Fel szeretnénk hívni a zöldségkertészettel - foglalkozó gazdaságok szakembereinek figyelmét dr. Somos András, dr. Koródi László és dr. Túri István tanulmányára, amely a nagy fóliasátrak- használatáról és hasznosításáról szól.

A gyümölcstelepítési és termesztési program keretében Szabolcsban is mind nagyobb jelentőségű lesz a csonthéjasok telepítése. Éppen ezért érdemes felfigyelni arra a tanulmányra, amely Mihályffy József tollából íródott, s a meggyfajták intenzív nevelési módját ismerteti. Az állattenyésztésről szóló fejezetben különösen az intenzívebb sertéstenyésztési módszerek ismertetése kapott helyet és szép számmal jelentek meg tudományos munkák az élelmiszeripar területén elért tudományos eredményekről.

Érdemes e könyvet forgatni, hiszen minden gazdaságnak nyújt valami hasznosat. Olvasása, tanulmányozása a szakemberek mellett a gazdaság pártvezetöi- nék Is feladata, segítséget nyújt ahhoz. hogy hogyan tervezzék meg egy-egy termelőszövetkezet valamely termelési ágának fejlődését, jövőjét.

LAPSZELEN

Elhanyagolt utak

A7/, esős idő beköszöntésével válik csak igazán rosszá az amúgy is gyenge állapotban lévő út. Tapasztalhatjuk; hiába növekszik a karbantartásra fordított összeg évről évre, az utak rongálódása egyre gyakoribb, szaporodnak a kátyúk, egyes közutakon élet- veszélyes gépkocsival megközelíteni az útszegélyt. Ha ez így halad tovább, lassan — néhány nemrég épült, vagy korszerűsített szakasz kivételével — szinte járhatatlanok lesznek a megye közútjai.

Autósztrádáikat, autóutakat egyszeriben nem építhetünk. Ezekhez mérhetetlen összegekre lenne szükség, megépítésükre csak később kerülhet sor. Azonban addig is tenni kell valamit: nagyobb gondot fordítani az utak állapotának megóvására, a karbantartásra. Ha figyelmesen szemlélődve jártuk a megye útjait, könnyűszerrel megállapíthatjuk; a tervszerű megelőző karbantartás legelemibb követelményei is hiányoznak egyes útszakaszokon. Az úttesttől jóval magasabb útpadkák szánté nem engedik lefolyni a csapadékot, ott áll a víz napokig, hetekig a kő, vezefcbe ivódva.

Nem kell hozzá i-ülönösebh szakértelem, hogy tisztába legyünk a következményekkel; az útszegély melletti útpadka kigödrölődik, a sár felkerül az úttestre, a fagy fellazítja az aszfaltburkolatot, a vízben

„úszó” kavicságy szinte hullámzik egy-egy nehezebb jármű alatt. így megy tönkre lassan a megye útjainak jelentős hányada, mert elhanyagolják a legelemibb feltételeket, a rézsüs útpadkák biztosítását.

Joggal kérdezhetné valaki;

mit csinálnak az útőrök, miért • fizetik őket? Sajnos egyre kevesebb a számuk. Akik elmennek, nyugdíjba vonulnak, azok helyett — hivatkozva a gépesítésre — nem alkalmaznak újakat. A gépesítés meg enyhén szólva nem oldja meg ezt a problémát vagyis nem igen látszik az eredmény. Az utak keskenyek, szegély nélküliek, nincs elegendő hely gépi munka el- . végzésére a szűkre szabott útpadkákon sem.

Nincs pontos statisztikai adat arról, hogy a helytelen, illetve hiányos, útkarbantar- 7ás miatt évente hány millió forintot dobunk ki az ablakon megyei szinten. De ha az úgynevezett utólagos karbantartásra fordított több tízmilliós összegnek szerényen vsak a felét vesszük, már akkor is kifizetődne legalább megduplázni az utak karban- ‘at+ását végző útőrök számát

I T. A.

után, mert elhatározta, hogy elszedi a pénzét. Molnár György nem sokat haladhatott a kövesúton, amikor fiatalabb ismerőse utolérte. Karon fogta az idős embert s együtt haladtak.

Nem sokkal később Szilágyi javasolta, hogy térjenek le a műútról, hiszen "a dűlőkön keresztül rövidebb az út és harparabb hazaérnek. Molnár György először tiltakozott ez ellen, de Szilágyi meggyőzte, s a néptelen úton haladtak tovább.

Ez a békés mendeg*lés egy akácsornál véget ért. Ekkor Szilágyi egy kemény tárgy- gyal váratlanul fejbe sújtotta az idős embert, aki az ütés erejétől összeese't. Szi- lágvi még a földön fekvő Molnár Györgyöt is bántalmazta, míg az elveszítette az eszméletét,

Ezután Szilágyi kivette az idős ember pénztárcáját az 1100 forinttal, s távozott.

Mikor Molnár György magához tért, már sötét este volt. Nem tudott hazamenni, sok vért veszített és gyenge volt. — csak hajnal felé ért lakására. Később az orvosok meggyógyították súlyos sérüléseit.

Szilágyi közben eltűnt a faluból. Országos körözést adtak ki ellene és . néhány napon belül előkerült.

A nyíregyházi megyei bíróság Papp tanácsa Szilágyit' rablás miatt né7”7 év szabadságvesztésre büntette és öt évre e’dlfotta a közügyektő!

Az í+é!ef íoeerős.

(kun)