Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-06 / 286. szám

1970. december 8. KELET-MAGYARORSZAO S. oldal Szabolcsi küldőtök — kongresszus után Pécsért Balázs: Minden jog alapja a munka NYÍRBÁTOR — AHOGY A TERVEZŐ MEGÁLMODTA Nyírbátor holnap. — Életemben nagyon sok mindent láttam, tapasztaltam — kezdi a beszélgetést Pecsé- ri Balázs, a Mátészalkai Ál­lami Gazdaság műhelyvezető­je. aki megyénk egyik kül­dötte volt a X. kongresszu­son. — 1922-ben mentem el la­katosinasnak. Elmondha­tom, ismerem a múltat is. Ahogy 1947-ben hazakerül­tem a hadifogságból, azonnal párttag lettem. (Feleségem 1945-től már párttag volt.) Ott voltam 1949-ben az álla­mi gazdaságok alakításánál és az azóta eltelt 21 évet itt töltöttem el. Van hát össze­hasonlítási alapom. Most az a nagy megtiszteltetés ért a közelmúltban, hogy részt ve­hettem másodszor az MSZMP kongresszusán. Ezelőtt tíz­egynéhány évvel küldöttje voltam a VII. kongresszusnak is. — Akkor a két kongresz- szus között is tud összeha­sonlítást tenni? — Hogyne. Ilyen nagy ese­ményt nem felejthet el az ember, ha több mint 10 éve történt is. Ezen a kongresz- szuson két dolog ragadott meg nagyon: egyik, ami nem változott, a másik, ami vál­tozott. — Talán ha lehetne erről bővebben? — Nagyon örültem annak, hogy a legfelsőbb vezetés­ben szinte azokat az elvtár­sakat láthattam, akiket a VII. kongresszuson. Ez egy­ben nemcsak a személyek, hanem a politika változat­lanságát is jelenti. Ami vál­tozott: akkor az ellenforra­dalom utáni években voltunk és sok kérdésre igent és ne­met mondott a VII. kong­resszus. Mások voltak a gondjaink. Hogy a legfonto­sabbak közül említsek egyet, előtte álltunk még a mező- gazdaság átszervezésének. Azóta ezt sikeresen végre­Ott van Gyűrűfű a dunán­túli Zselicségben. A napok­ban költözött el onnan az utolsó család is. Ez a falu kihalt. És itt van Nyírtelek. Csak 1950-ben lett község. És 1971. január harmadikára várja a nagyközségi _ címet. Mind a kettő község. Az egyiknek már csak múltja van, a másiknak jövője. De mindkettőnek volt tör­ténelme. Nyírtelek króniká­jából: „A lakosság nagyobb része Sáros megyéből került ide. Az akkori idők lányai érdekes divatot követtek. Hajukat egy ágba fontál-, pántlikával, ráncos, bő szok­nyát és kordováné csizmát hordtak. A férfiaknak vállig érő hajuk volt. amelyet a fejük tetején saját készítésű, görbe fésűvel fogtak le Házá- szőttes bő gatyát és bocskort viselteit. Ételeik főleg labo- dalevesből, burgonyából, da­rából. görhéből és lepcsákból álltak.” A kép idillikus. Főleg a pántlika és a bő szoknya, meg a ráncos csizma miatt. A mezitlábakról nem szól a krónika. Talán azért. mert csupasz lába az embernek eredendően van. A Dessewffv-grótök ura­dalmában 120 család élt. A cselédek Akik véletlenül em­bernek születtek A grófnak meg ió szíve volt. Lakást adott azokat a híres négy- pitvarosokat. egy konyhát négy családnak. Négy szobát hajtottuk. Most azt mondjuk, az eddigi úton, de magasabb szinten. Nem akarom lebe­csülni a gazdasági kérdése­ket, de bennem leginkább az a mélységes bizalom maradt meg, ami a mostani kong­resszusunkat jellemezte. A VII. kongresszus küldöttei még sok kétkedést hoztak magukkal. Most a bizalom és az óhaj kísért küldőink részéről valamennyiünket: maradjon ez a vezetés, ez a politika. — Ezt mondták Pecséri elvtársnak is útravalóul munkatársai? — Ha nem is mondták ki mindannyian szóval, de aka­ratukat egy példával alátá­maszthatom. Ahogy hazajöt­tem, elmondtam, milyen meg­elégedettséggel fogadtuk a kongresszuson Németh Ká­roly elvtárs szavait, amikor ismertette hogy a Központi Bizottság a párt első titká­rává ismét Kádár János elv­társat választotta. Erre azt válaszolták nekem a mun­katársaim, a műhely dolgo­zói, nézték a televíziót és a bejelentésre — amikor meg­hallották Kádár elvtárs no­vét — valamennyien spon­tán tapsba kezdtek. — Hogyan hasznosítja « kongresszusi tapasztalatait? — Nagyon jólesett, amikor a párttitkár közölte: a ve­zetőség úgy határozott, a kö­vetkező taggyűlésen számol­jak be a kongresszusi élmé­nyeimről. A gazdaság igazga­tója szintén megkért, hogy a szűkebb körű politikai, gaz­dasági vezető testületben mondjam el azokat a meglá­tásaimat amit a munka, a vezetés továbbjavítására fel lehet használni gazdaságunk­ban. — Melyik élményéről be­szél majd legszívesebben a taggyűlésen? — Nehéz lesz kiválogatni a hat napon elhangzott sok­40—50 embernek. És bevezet­tette a villanyt az ököristál­lóba. Melyikük hitte el akkor, hogy lesz majd egyszer egy Nyírtelek, ahol saját kőházuk lesz, ahol a falba vert szö­gek helyett már szekrényt kell vermi! A ruháknak. Pedig lett Nyírtelek. Igaz, hozzászoktak már az itteni emberek a nevekhez. Emlék a településnek eddig négy volt. Kírálytélek-puszfá, -Ső­re-puszta, Dózsa-puszta és 1950-től Nyírtelek. Közvetle­nül a felszabadulás után 7 településből állt. A változási mégsem a nevek jelentették. Egészen más. A házak. Azzal kezdődött, hogy a tegnapi cselédek portát épí­tettek. Az ünnepély« alap- ásásról az akkori megyei lap Is tudósított: „Ünnepség keretében ma indították meg tizenegy ház felépítésének munkáját a királyteleki pa­rasztok. A 67 éves idős Ko­zák György 53 évet dolgozott béresként az uradalomban. És most háza lesz neki is. a fiának is-” .....Kopasz János kilenctagú családjának épít most olyan házat, amilyenről álmodott.” Királytelek ékkor még nem Nyírtelek és nem község. Nyíregyházához tartozott. Csak 1952-től tett önálló, et­zül azt, amit majd elmon­dok. Hiszen ott minden perc érdekes és fontos volt. Ha például Kádár elvtársnak csak azt az egyetlen monda­tát ragadom ki, ami így szól: „Társadalmunkban min­den jog alapja a munka” — már ezzel olyan sokat mon­dok, amiről az egész tag­gyűlésen beszélhetnénk. Vagy Biszku elvtársnak a dolgo­zókról. a közvetlen munka­társak megbecsüléséről szóló mondatai mind olyan jelen­tősek, amiről még sokáig és sokat kell beszélnünk. — Igaz a mi gazdasá­gunkban a vezetők becsülik a munkát, a jó munkát vég­ző dolgozókat. Itt van az én esetem: 48 éve, hogy a szak­mát elkezdtem. Most a 63. évemet taposom. Magamban úgy határozgattam, jó lenne az ötven évet munkában töl­teni. A gazdaság vezetői mintha kitalálták volna gon­dolataimat. azt mondták, ha akarok, még maradhatok mint műhelyvezető, mert az élettapasztalatomra nagy szükség van. De nemcsak én vagyok az, akit megbecsülnek. Nálunk azokat, akik hűek a gazda­sághoz, a törzsgárdát külön megbecsülésben részesítik. Nem feledkezünk meg a munkából kiöregedettekről sem, évente megtartjuk a nyugdíjasok napját. Ilyenkor körbevesszük őket a gazda­ságban és megmutogatjuk, az utánuk következők hogyan folytatják az általuk meg­kezdett munkát. Sok minden­ről fogok még szólni a be­számolóban, dé úgy hiszem, legfontosabb és legmaradan­dóbb, amit nekem ez a kongresszus a munkáról, a munkát végző emberek meg­becsüléséről adott — fejezte be a beszélgetést Pecséri Ba­lázs. töl kezdve kezdeti magával törődni. Megalakult Gyula- tanyán a kísérleti gazdaság és az első termelőszövetkezet 19 családdal, harminckét tag­gal. Ma már három termelő- szövetkezet van. Tagjainak száma meghaladta az ezrei. Igv volt a kereskedelem is. A legelső boltok árukészlete alig-alig haladta meg az 5 ezesr forintot. Ma a legkiseb­bé 120 ezer forint Csupán az ÁFÉSZ-nek egy év alatt 36 milliós forgalma van. Még emlékeznek a négy- pitvaros házra. Annál na­gyobb dolog az 520 gázpa­lack, a több mint ezer rádió és a közel 900 televízió. Buzsik József, a tanácsel­nök sakkban beszél. — Most a királynővel fo­gunk lépni. Majd január 3-án. Szinte minden megvan, am; a nagy­községi címhez kell. Több mint 7 ezer á lakosság szá­ma. akik dolgozhatnak az állami gazdaságban, a három tsz-ben, a gépjavító állomá­son. a pex-litüzemben és az ÁFÉSZ-nél Munkahely van. Munka is. Feladat is. A „lépés” után a legelső: egye­síteni a három termelőszö­vetkezetet. Készülni az új ta­nácsválasztásra. Felépíteni a 43 millió forintos sertéskom. bthátot. Márciusra átadni aa A múzeum, a műemlék templomok, a zenei napok jut eszébe rögtön az embernek, ha Nyírbátor nevét hallja. A bátoriaknak pedig még az is: mikor lesz város a nagyköz­ségből, hiszen a városias köz­pont, az idegenforgalom, a község vonzó hatása, mind, mind egy-egy lépés a várossá nyilvánításhoz. 1964-ben már elkészíttették a község álta­lános rendezési tervét, de az eltelt idő alatt újabb igények jelentkeztek, így terveztették újjá Nyírbátor képét. Településfejlesztés A község központja — bár városiasabb jellegű, mint akár Mátészalka, akár Kis- várda központja —, külön ta­nulmányt érdemelt, ezért ké­szíttették külön rendezési ter­vet. Idén pedig távlati tele­pülésfejlesztési terv készült, melyben Nyírbátor középfokú központként szerepel: Máté­szalka és Kisvárda után har­madikként. Ez annyit jelent, hogy több alsófokú körzet el­látását szolgálja és már jelen­leg, vagy a közeljövőben Vá­rosi rangon funkcionál. Ez pedig megnyugtató azoknak a lokálpatriótáknak is, akik már régen szerettek volna városi lakók jenni. ojvqsí lakást, rendelőt. Bőví­teni a tariácsházát, új könyv­tárat építeni. 1972-re 6 és fél millió forintos költséggel két település útbekütését kell el. végezni. És mindezeket na­gyobbrészt saját erőből, saját pénzből és társadalmi mun­kából. Ami itt fogalom. Hi­szen az idén is egész évre mindössze 260 ezer forintos társadalmi munkát tervezték. És már most 1 millió 200 ezer forintot teljesítettek. — Talán azért, mert túlsá­gosan meredek volt a vá­lasztóvonal — mondja dr. Hajnal Béla tanácstitkár. —- lit mindenki a saját bőrén érzi, hogy itt minden az em­berért van. A lcultúrház is. a víz is. Már elkészítették a község fejlesztésének távlati tervét, amelyben a legfőbb helyet a közművesítés foglalja el. 9 millió forintba kerülne az ezer család vízellátása. A társulást 1972-ben akarják létrehozni Vizet, fürdőszobát akarnak a lakásokba. Ami végered­ményben már nem is olyan nagy dolog. Csak szerencsére az embernek még eszébe jut a villany a grófi ököris­tállóban. Horváth S. János Ahhoz azonban, hogy egy községből város legyen, szük­séges egy sor igazgatási jel­legű intézmény, kórház, ren­delőintézet, szülőotthon, szo­ciális otthon, gőz- és strand­fürdő, diákotthon, úttörőház, művelődési központ és más fontos középületek megépíté­se. A felsoroltak legnagyobb része megvan Nyírbátorban, ám nem mindegyik felel meg a városi követelményeknek. Korszerűtlen a posta épüle­te, melyet az új terv a Sza­badság tér és a Báthori utca sarkára jelöl felépíteni. Uj épületet igényel a kiegészítő parancsnokság, a bíróság, ügyészség, az ügyvédi mun­kaközösség, a vízműtársulat, a közúti igazgatóság járása ki­rendeltsége, a statisztikai hi­vatal, az ÁFÉSZ-központ és a földhivatal is. A Bajcsy- Zsilinszky utcától nyugatra eső területre kerül az új 448 ágyas kórház nővérszállással és a szülőotthonnal és az Édesanyák útján lévő jelenle­gi épület átalakítható Szociá­lis otthonná, vagy bővíthetik a mellette lévő iskolát. A városiasodás alapvető feltételei Uj gyógyszertárat is kap Nyírbátor, a rendelőintézet mellett. Még egy 60 gyerek elhelyezéséhez szükséges böl­csődét kell építeni a község központjában. Az ezen felüli igényt mái- csak a központtól kijjebb eső területen oldhat­ják meg. A tervben újabb 'százfős ovoda megépítése is szerepel. Nem elégíti ki a távlati igé­nyeket. a művelődési ház, de elavult a Szabadság mozi is. A terv együttes létesítést ja­vasol, de elképzelhető a je­lenlegi művelődési ház mozi­vá alakítása is. Régi igény — az idegenforgalom állandó Szombat Nyíregyháza Búza tér. A hetipiacon kavarog a vásárló emberek hada. 10 óra 2 perc. Mennénk be az önki- szolgáló nagyáruházba, de nem engednék. A bejárati aj­tónál álló elárusító nem en­ged be senkit. Már vagy har­mincán tolongunk. Hátul egy mérges vásárló dühösen mondja: „Na mi lesz, lökjé­tek már félre azt a komát!” Nem vállalkozik senki. 10 óa-a 10 perc. Végre kitárul előt­tünk az ajtó, de nem az alabárd nélküli őrtálló jó­akaratából. A tömeg szitko- zódása nyittatta ki. Bent ven­nénk kosarat a vásárláshoz, de nincs. Most már végre értjük, miért nem engedtek szerint a Szabadság tér köze­lében egy 60 személyes szál­loda megépítése szerepel ven­déglátó létesítményekkel együtt. A tervben megálmodott el­képzelések végrehajtása — egyben a városiasodás alap­vető feltétele — többszintes lakóházak építése. Mély fek­vése ellenére is kedvező hely a Fürst Sándor utca és a já­rási tanács mögötti terület, ahol már az építkezéseket meg is kezdték és a IV. öt­éves terv időszakában még nagyobb számú földszintes la­kás építése várható. Nyolcvan lakás megépítésére van lehe­tőség a járási pártbizottság és az izmaelita templom kö­zötti területen és kétszer 13 lakás épülhet az új, 16 tanter­mes szakiközépiskolával szem­ben. Iparosodás, lakásépítés, zöldövezet • Az előzetes számítások sze­rint mintegy 400 többszintes lakás épül fel a IV. ötéves terv időszakában. Ez lényege­sen befolyásolja, alakítja a község központjának képét és megteremti a városiasodás alapját. Az iparosodás szem­pontjából pedig kedvező, hogy megépült a vízműháló­zat és két év múlva befejező­dik a szennyvízcsatorna-há­lózat építése is. Egy várost leginkább zöld­területe tehet barátságossá. A tervezők ezt sem hagyták fi­gyelmen kívül és zöldterület szerepel a tervben a Szabad­ság téren, a múzeum környé­kén — itt egy csónakázó tó kialakítása is szerepel —, a harangláb környékén és zöld sáv köti össze a tervben a két műemlék templomot is. (balogh) be. Újabb tíz percet várunk míg kosarat kapunk. „Ja, ké­rem sokan vannak!’ — mond­ja az egyik eladó. Annyira azonban nem, hogy ne fér­tünk volna el az áruval ra­kott polcok között. Hely van, csak éppen kosár nincs, anél­kül pedig önkiszolgálóba nem engednek be. „Kérem, hét­köznap elegendő a kosarak száma” — mondja a másik eladó. Ö már durvább, nem bírja a vásárlók mérge- lődését. Hétköznap igen, de szom­baton nem. S gondolom, nem ez volt az első szombat az áruház életében. b. a sok beszed és esemeny ko­Hol van a puszta ? emelkedése miatt — a szál­loda megépítése. A tervek MEGIEGYZÉS: Nagyáruház — szombaton

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents