Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-04 / 284. szám

1970. áeeember i. Km.VT WAOTAROÄSZA0 S. «Mal Zöldpaprika? paradÍ€*Mom télen I« Megnyugtató ellátás ígérkezik zöldség-gyümölcsből Befejezéséhez közeledik az őszi zöldségfélék felvásárlási idénye. A Zöldség- és Gyü­mölcskereskedelmi Egyesülés­től kapott tájékoztatás sze­rint — az aránylag kedvező, száraz őszi időjárásnak is köszönhetően — sikeresein oldják meg ezt, a fogyasztók téli ellátása szempont.iából rendkívül fontos feladatot. Csaknem 17 ezer vagommyi burgonyát vásároltak fel or­szágosán, s a jó időjárás elő­segítette ennek a szabadtéri tárolását is. Kz idő tájt ké­szülnek ugyanis a prizmák, amelyekben a burgonyater­més mintegy 90 százalékát tárolják, megfelelő szalma- és földtakaróval Megnyugtatónak ígérkezik a hagyma-ellátás is: leveszöld­ségekből — elsősorban Sár­garépából és petrezselyem­gyökérből — előreláthatólag megfelelően alakulnak a kész­letek. bár azok id vásárlása még nem fejeződött be. Több helyütt most szedik fel a ter­mést. A tavalyinál kevesebb ' srmetl ugyan fejes, vörös- és kelkáposztából, .mégis sikerült aránylag kielégítő mennyisé­gű fejes káposztát tárolni, s mintegy 600 vagonnal sava­nyítottak is a MÉK-ek üze­meiben. ahol bőségesen ké­szítettel: savanyúságot, külö­nösen sok uborkát tettek el télire. Meglehetősen rossz termés volt az idén karalábé­ból és céklából, e két cikkből éppen ezért a tavalyinál va­lamivel szűkösebb ellátás vár­ható. Még tart a karfiol fel­vásárlása. A tavalyinak egyharm adó­val gyengébb az ataaiteirnés az idén. Ennél: hatását azon­ban nem érzik meg a hazai fogyasztók: részükre ugyanis mintegy 3800—4000 vagonnyi almát tárolnak a hűtőházak­ban. Gondoskodtak arról, hogy az úgynevezett téli primőrök­kel változatósablíá lehessük az étrendet: üvegházi zöld­paprika érkezik a napokban, s csakúgy mint tavaly, az idén is egész télen át lesz — román importból — Üveghá­zi paradicsom, s rendszeresen kapható őszi saláta és retek. Megérkezett az első narancs- szállítmány is. A burgonya es a fejes ká­poszta fogyasztói ára megfelel a múlt év hasonló időszaká­nak, a vöröshagymáé pedig valamivel alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor volt. Nem mondható ez el a zöldfé­lékről — az idén gyengébb volt a termés —s hasonló­képp az almánál is a terméski- ésés hatását éreztetik a tava­lyinál valamivel magasabb fogyasztói árak. (MTI) „TUDÓSÍTÓNKTÓL...” Fe’iiljáró épül Előtérben az üzem, a tanya A nyíregyházi ismeretterjesztéssel foglalkozott a I I I megyei elnöksége „A modern tudomány a csodákról és babonákról." ..Erkölcs és szocialista er­kölcs", „Hazafiság, honvéde­lem, internacionalizmus.” „A Magyar Néphadsereg szerepe a Varsói Szerződésben.” — néhány témát idéztünk a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat üzemi programja-» bői. A TIT megyei elnöksé­ge december 2-ón délután vitatta meg a városban vég- j zett ismeretterjesztést, mely­nek kiemelt része az üzemi és a tanyai ismeretterjesz­tés. Két év alatt csaknem há­romszorosára emelkedett az ipari üzemekben tartott is­meretterjesztő előadások szá­ma. Nem is elsősorban a számszerű emelkedés a dön­tő — hangsúlyozták az elnök­ségi ülésen — hanem az elő­adások tartalmi és nevelő hatása A TTT-rendezvények zömét üzemi fiatalok és szo­cialista brigádtagok látogat­ták. Ez év első felében 71 elő­adást tartottal: a nyíregyhá­zi ipari üzemekben. A váro­si munkásság létszámának emelkedéüe szükségessé teszi. hogy kiemelten kezeljék az üzemi ismeretterjesztést. Sok ipari üzemben, létesítmény­nél nincs, vagy egyedi ese­tekben van ismeretterjesztő program: gumigyár, konzerv­gyár. almatároló. VAGÉP, HAFE. Az elnökségi ülésen meg­állapították, hogy az üzemi ismeretterjesztő munka a ko­rábbi időszakhoz viszonyítva előrehaladt, de a szükséglet­hez és a lehetőségekhez ké­pest nem kielégítő. Javasol­ták. hogy az üzemek, válla­latok alakítsanak szakbizott­ságot, Feladatuk lenne az igények felmérése, a rendez­vények szervezése. A tanyai ismeretterjesztés színvonalának javítása is fon­tos tennivalója a TIT-nek. Tizenöt nyíregyházi tanyát keresnek fel rendszeresen: ez év első félében 96 előadá­son 3784-en vettek részt. Egy előadást átlagosan negyven, tanyán élő nyíregyházi láto­gatott. Elmondták: nem szeren­csés megoldás a tanyai isme­retterjesztő előadásokat a „mozi val" összeházasítani. A megyeszékhelyen vég­zett munkáról elmondták, hogy a megyében sorra ke­rült előadások közül minden negyediket Nyíregyházán tar­tottak. Tizenegy társada­lomtudományi és kilenc ter­mészettudományi szakosz­tály fejti ki tevékenységét a városban Az évi 1000—1100 előadással és más rendez­vénnyel mindenkit arányosan tudnak foglalkoztatni. Az összegezésből kiderül, hogy javult az ismerettel jesztés tartalma. minősége, színvonala, tervszerűbbé vál­tak a programok, bővültek az ismeretszerzés szervezett formái — szabadegyetemek, akadémiák, tudományos ülé­sek. Az előadok igyekeztek kihasználni a szemléltetés le­hetőségei* — fél év alatt 17Í természettudományos elő­adásból 102-őt rövidfilmmel, 9-et diapozitívvel. 37-et egyéb eszközökkel szemléltettek, az előadások 85 százalékét. A megoldásra váró prob­lémák között az elsők kö­zött hangsúlyozták: érezhető a társadalmi vezetőség, az aktív városi elnökség hiá- nva. (P) Gyakran találkoznak az olvasók a fenti címmel la­punkban. Az újságírók nem tudnak minden említésre méltó témához eljutni. Ezért is ió. ha egy lap tudósítói köre széles... Természetesen a tudósítók munkája épp­oly felelősséggel jár, mint az Újságíróké. A Kelet-Magyar ország szerkesztőségébe is naponta érkeznek levelek, tudósítások a megye egész területér!»!'. Lapunk tudósítói közül be­mutatunk hármat. SZABÓ GYULA — NYÍR­BÁTOR: 26 éves. pedagógus. Jelenleg a járási művelődési központ főelőadója. Elsősor­ban a sport és a művészet éi-dekli Hat éve levelező, il­letve tudósító. „Még kezdetben történt: egy általános iskola igazga­tójától kaptam az informáci­ót, melynek alapián megír­tam a tudósítást. Tudósítá­som megjelenése után telefo­non és személyesen is sokan leszidtak, mert az nem felelt meg teljesen a valóságnak. Azóta lobban vigyázok és személyesen meggyőződöm minden kis részletről. mert ..baki” esetén az olvasó so­hasem azt szidja, aki a téves ír. formációt adta, hanem azt, aki megírta...” VINCZE PÉTER — KIS. VÁRDÁ: 24 éves. az ipari is­kola szakoktatója. Hobbyja a rádiózás és a fotózás. — Kedves utasaink, kérjük kapcsolják be a biztonsági öveket és a felszállás idején ne dohányozzanak... Szotto- kov Viktor Ivanovics, a gép parancsnoka _ és a szeme ­zel üdvözli önöket az At ROFLOT TU—104-es menet­rend szerinti járatán. Fs i «ép óriási zajjal, zúzással felemelkedik. S ma is mint tlzegynehany mindennap koiaTo„­nak indul Moszkvából d? pestre. Moszkvában ma “.. , ... „„Hált Pes*en napsa derüli idő fogadta az Utasokat. _ Ez mindennapi problé­ma Egvszer itt van .16 idő, másszor ott Nem lehet prob léma — mondja a kapitány. Kevés, beszédű barátságé' mosol vú. A repülőkről és a tengeré­szekről azt mondják, a szá­razföldön nem érzik otthon magukat. ..Márciusban Szamosbecsen jártam, és a tsz elnökétől hallottam. hogy a becsiek mivel készülnek április ne­gyediké tiszteletére. Erről szóló hírem április elsején a Tisza*at>vári úton A nap 24 órájából 10 órát tartják lezárva a sorompót az együk legforgalmasabb, Nyír­egyházáról kivezető úton, a Szomorú gyermeksorsok A társadalom összefogására van szükség ielent meg. Az elnök is ol­vasta! Az apropó után gyors intézkedés és még gyorsabb munka következett Talán a hír is segített... Bírósági tudósításokat is szívesen .küldök a lapnak.” NÁBRÁDl LAJOS így vall magáról: „Szűkebb hazám Mátészal­ka. Jelenleg Budapesten élek a MÁV Tisztképző Intézet hallgatójaként. Minden érde­kel a matematikán kívül. Csal: ebben az évben ismer­tem meg az újságírás alfáját. De sokat szeretnék még írni — és jókat. A nyáron egy szatmári vállalat vezetőjét kerestem meg. így kezdődött pár­beszédünk: — Maga a Kelet-Magyar- országtól jött? Na, ne szél- hámoskodion fiatalember. Tudom, hogy ön vasutas. Sokszor láttam Mátészalkán, amint indítgatta a vonatokat. — De kérem... a tudósító az más.. Kicsit nevettünk, aztán az — ismét komoly — igazgató 15 perc alatt tollba mondta tudósításom anyagát.” (N) Bethlen Gábor utca végén — állapították meg az illetéke­sek, A közúti felüljáró tervezé­sén már dolgoznak az UVA- TERV-nél, és 1972-ben pedig megkezdi ,.az Jpjjkepígb a Hídépítő Vállalat. Az építés és az egyéb ezzel összefüggő munkák költségei elérik a 40 millió forintot. Maga a híd „csupán” 16 millió forintba kerül, de a munkálatok meg­kezdéséhez tizenkét házat kell kisajátítani, lebontani a Beth­len utca végén, illetve a Ti- szavasvári út elején, kábele­ket, közműhálózatot, villany- vezetékeket kell áthelyezni, majd pedig a feljárókat kell megépíteni ós a rávezető utat korszerűsíteni. A vágányok fölött átívelő felüljáró teljes hossza — a mindkét végén az enyhén emelkedő feljáróval együtt — ezer méter lesz, a Vasúti ke­reszteződéstől 250 méterre „nyúlik be” a Bethlen utcá­ba, illetve a Tisza vasvári út elejére. A kocsápélya széles­sége 15 és fél méter lesz, kü­lön kerékpárúttal és gyalog­járóval. Nyíregyháza első közúti fe­lüljáróját 1974-ben adják át a forgalomnak, (k. e.) „Tessék állami gondozásba venni a gyereket, jobb lesz úgy neki.” Szinte naponta el­hangzik ez a mondat a nyír­egyházi gyámügyi hivatal­ban. Elvált asszonyok, em­berek, védőnők, iskolák, ta- .nácstagpk, szcapszé^ok és né­ha még á -FSSftúrseg is ezt kéri df. Tóth Edittől. A leányanyák esetében — akik szülés után legtöbb esetben a kórházban hagyják csecse­mőjüket — rendszerint a kór­ház kéri a gyermek állami gondozásba vételét. Három esetet néztünk meg, melyek jól példázzák, hogy egyes szülőktől miért kell elvenni, mások pedig miért dobják el maguktól a gyermeküket. Gyerek nevelés helyett — Kolumbia Modern, városi bérházban lakott a rendes, nyugdíjas nagyapa. Másfél éve odaköl­tözött hozzá két gyerekkel a fia és menye. Idén, nyáron az asszony egy újabb gyere­ket szült és a szülés után gyermekgondozási segélyt vett igénybe. A férj — jó erőben lévő 30 év körüli férfi — nem dolgozott sehol. Az asszony gyermekgondozási segélyé­ből éltek, ha ugyan életnek lehet nevezni. Ahogy felvet­ték a néhány száz forintot, szórakozóhelyekre jártak és míg a pénzből tartott, haza sem mentek. Ha részegek voltak, azért, ha kijózanod­tak, azért ütötték egymást. Hogy éltek így a gyere­kek? Ruha nélkül',1 mert az asszony még a kelengyéutal- ványt sem váltotta ki. A szomszédoktól és a védőnő­től kaptak pelenkát, és más gyermekholmit, hogy leg­alább a pici ne érezze a szülök lelketlenségét. Milyen a lakásuk? Függönyt és sző­nyeget legfeljebb a Kolumbia bárban láttak. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a legkisebb gyerek öthónapos korára alig érte el a három kilót. A vé­dőnő, a szomszédok és isme­rősök bejelentései alapján mind a három gyereket el­vették tőlük, A határozatot megfellebbezték, de a kör­nyezettanulmányok alapján nem valószínű, hogy vissza­kapják gyermekeiket. A kislány könyörgött Az édesanya valamikor ál­lami gondozásban nevelke­dett. Férjhez ment, egy kis­lányuk született és nem sok­kal ezután a férjet ember­ölésért 15 év börtönre bün­Szotnikóv is örül. hogy a gépben beszélgetünk. Ez az ő birodalma. Műszerek, órák, mérőberendezések. — Régóta jár Budapestre? — 1958 óta, mióta megin­dult a menetrend szerinti já­rat a szovjet és a magyar fő­város között. Én hoztam az első gépek egyikét. Azóta na­gyon sokszor jöttem Buda­pestre Szeretem ezt a kedves várost. s mindig öröm, ahogv meglátom a térképsze­rűen kirajzolódó tájat, a Dunát, a házakat, a repülő­teret. Kicsit úgy lövök, mint­ha második hazámba jön­nék. Pedig repülök másfél-' is. Prágába. Brüsszelbe Berlinbe Oslóba. Bukarestbe Isztambulba. Távol-Keletre Azt hiszem, nincs olyan em­ber, akinek ne tetszene Bu­dapest. — Hány kilométert repült már? — 5 milliót. — Mióta? — 1949-ben Szaratovban repültem először, mint kapi­tány, s 11 éve járok külföld­re. Megtudom, hogy a Lenin- centenóriumra magas kitün­tetést kapott, mert hiba, bal­eset nélkül vezette ezt az S millió kilométert. S már ko­rábban elnyerte a kiváló pi­lóta kitüntetést. Gépén sok neves személyi­séget hozott, vitt Moszkvába és Budapestre — minisztere­ket és államfőket, színésze­ket, művészeket, delegációkat és a családját. Feleségét, aki orosz irodalomtanár. 10 éves kislányát, s 14 éves fiát. — Sokat van távol a csa­ládjától? — Majdnem mindennap velük vagyak. Csak akkor nem. ha távol-keleti útra megyek. Vagy ha a rossz idő miatt sokat késik, vagy nem tud leszállni Moszkvában, a gép. A feleségem meg a gyerekek azt szeretnék, ha mindig jó idő lenne! — Napjaink különös ak­tualitása a repülógépeltérí- tés... — Felháborító Közönsége? rablás — szakít félbe szenve­délyesen Aztán derűsebb témákra térünk. — Mii csinál szabad idejé­ben? — Horgászom, vagy autó­zom a fiammal. Szeretek filmezni és olvasni. — Van a családban más repülő is? — Csak én. A bátyám és a két nővérem bányamérnök. S a fiam is inkább tengerész szeretne lenni. A gép tankol. S hozzák már a csomagokat is. Alig egyórás tartózkodás után in­dul a gép vissza. Moszkvába. Beszállnak az utasok. És újra felhangzik 1 arisza Deniszova a szép szőke ste­wardess hangja: — Kedves utasaink,.. Szot- nikov Viktor Ivanovics, a gép parancsnoka és a személyzet üdvözli önöket az AERO­FLOT TU—104-es menet­rend szer-inti járatán... Kádár Márta tették. A mama életmódja ellen ezután több kifogna esett. Hosszabb-rövidebb ideig tartó kapcsolatai vol­tak. míg végül talált ecy élettársat. Úgy határoztak, Pestre költöznek, de a gyereket nem viszik magukkal, hanem ál­lami gondozásba adják. Ál­láspontjuk mellett a meggyő­ző beszélgetés ellenére is ki­tartottak. Az anyát még az sem hatotta meg, amikor be­hozta nagyon szép 7 éves kislányát a gyámügyi hiva­talba és az sírva könyörgött neki. hogy ne hagyja ott. Most a szülők azon fáradoz­nak, hogy valaki örökbe fo­gadja a gyereket és így még a minimális gondozási költ­ségtől is megszabadulnak. Az anya nem bírta Az asszony elvált alkoho­lista férjétől és magára ma­radt 12 éves kisfiával. Nem­sokára másodszor is férjhez ment, de a második férj is iszik, legfeljebb ritkábban mint az első. Egyik ilyen alkalommal a férfi úgy meg­verte a 12 éves gyereket, hogy még orvosi látleletet is kel­lett róla felvenni. A házaspárnak ebből a há­zasságból is gyereke szüle­tett. Úgy határoztak, hogy a kisfiút állami gondozásba adják. Be is vitték a gyer­mekvédő intézetbe, de az anya nem sokáig bírta és két hét múlva megszöktette a fiát. Azóta a gyerek ismét Otthon van és ragaszkodik az édesanyjához. Most a szü­lők a gondozás megszünte­tését kérik a gyámügyi ha­tóságtól. ★ Elromlott családi életek és szomorú gyermeksorsok. És ami még szomorúbb, számuk állandóan növekszik. Csak ebben az évben huszonnyolc gyereket vettek állami gon­dozásba, de a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök jel­zése szerint a város terüle­tén 146 veszélyeztetett kör­nyezetben élő gyermek van. A gyámügyi hatóságig eljárás — amely körültekintő, türel­met és tapintatot igénylő munka — önmagában nem elég. Az egész társadalom összefogására van szükség, hogy a gyerek először ne­vetni és ne sírni tanuljon meg. Balogh József Interjú a kapitánnyal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents