Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-30 / 304. szám
WW. december 9P rET-ET-MAGTARORSrAtí * miá 4oél György: Eszménk erejével A kötet Aczél György kulturális életünk problémáiról szóló előadásainak, interjúinak válogatása. Ezek a megnyilatkozások funkciójukat tekintve elemzések, műfajuk szerint tanulmányok, hatásukat vizsgálva élmények. Mégpedig frissek: kulturális életünk elmúlt években felmerült problémáival, a változó valóság mindennél aktuálisabb gondolataival és fényeivel szembesítenek ma is. Nem kronologikusan, hanem a kialakult problémák, folyamatok. viták összetettségének szintjén, olyan szintézisben, ahol az összefüggések világossá, a konzekvenciák elkerülhetetlenekké válnak. Ilyen értelemben Aczél György könyve felöleli kulturális életünk minden lényeges, megoldott, vagy vitatott kérdését. Mi teszi vonzó olvasmánnyá. a témák sokszor rapszodikus változásában is folyamatosan érdekessé, izgalmas stúdiummá könyvét? A választ könnyű megadni: mindehekelőtt a szerző fáradhatatlan erőfeszítése és hivatottsága, hogy alakuló szociall a kultúránk jelenségeiről hatékony marxista elemzést adjon. Ahogy másokra vonatkozóan egyik előadásában konkrétan is megfogalmazza: „A közvélemény azokra figyel, akik a valóságos kérdésekről beszélnek, akik elvszerűen kezelik a lényegesnek vélt problémákat, akiknek szellemi rangját az adja meg. hogy alkotóan kenesek megfogalmazni marxista álláspontjukat.” A megállapításban természetesen leglényegesebb az, hogy Aczél maga is alkotóan alakítja ki marxista álláspontját az általa felvetett, megoldásra, vagy megvitatásra érett kérdésekben. Ez a tény alapvető, gyakorlattá válása pedig azért oly termékenyítő. mert nem a múlt, hanem napjaink művészi és tudományos produktumaira, a kiadást, a népművelést, az ismeretterjesztést érintő kérdésekre alkalmazza. Éppen ezért szükséges a kötet írásainak néhány általános, Aczél György szemléletét meghatározó vonását kiemelni. Annál is inkább, mert ezek a tételek ma már kulturális életünk gyakorlattá vált alapelvei. így mindenekelőtt az a tétel, amelvet nemcsak kimond, hanem következtetéseiben hitelesít is — hogy a politika és kultúra között igen szoros, de nem mechanikus az összefüggés. A kötet konkrét példái igazolják, hogy a szerző a művészi érték és humánum értője és tisztelője. Gondolatmenetében nem á napi politika téziseitől jut el az értékítélethez, hanem az alkotói tendencia és eredetiség bázisát, elvszerűségét kutatva mutatja fel, hogy számunkra mit jelent, mit ér a mű. E módszeréből következik a köteten is végigvonuló minden kultúrpolitikus számára nél- külözhefcetlert emberi alapállás: a tehetség védelme. S minthogy a tehetség önmagában még nem eredmény, nem gondolati, vágj' művészi önmegvalósulás, csak alkotói lehetősége a szerző tisztában van e lehetőség veszélyeivel és bukt&tóiyal. Fenntartja számukra —> és ezzel önmaga számára is, — a tévedés jogát. Saját szavaival: „Nem abból kell tehát kiindulnunk, hogy nincsenek hibák, s hogy minden tekintetben megoldottuk feladatainkat, hanem abból, hogy eddigi eredményeink, objektív és szubjektív adottságaink, kellő alapot biztosíthatnak a meglévő problémák megoldásához.” E tételekből alakul ki az Eszménk erejével című kötetet átható elvi-ideológiai pozíció, e sajátos vonásokkal jellemezhető területen, a kultúrpolitika frontján. A dogmatizmus és revizioniz- mus zátonyai között kalauzolja az olvasót, a tudomány és művészet marxista elemzésének és értékelésének nyugtalan vizein. Avatott és gyakorlott érzékkel alkalmazza egész politikánk kctfrontos gyakorlatát, kulturális életünk jelenségeire, nem fosztva míg magát stílusának és gondolatmenetének egyéni ízeitől. Ily módon, a változó és alakuló valóság reményeiben, sikereiben és kudarcaiban segít rendezni gondolatainkat, összegezésének kísérleteiben a múlt és jelen tapasztalatai alapján megrajzolja azt a politikai erőteret, amelyben további feladatai' és tennivalóink kibontakoznak. Kerekes Imre Megjegyzés : Kevés a busz Köztudott, hogy nem megfelelő az autóbuszközlekedés n -•vánkben. A meglévő távolsági és helyi járatokon nagy a zsúfoltság, egy-egv műszaki hiba esetén járatok maradnak ki. gyakran fordul elő. hogy az utasok nem férnek fel a kocsikra, így újabb hosszú perceket töltenek várakozással. míg a következő járat megérkezik. Ezeket a közlekedési gondokat figyelembe véve a Volán 5-ös számú Vállalata 35 autóbuszt vásárolt. Az új kocsik a jövő év első negyedévétől kezdve Nyíregyháza jelenlegi zsúfoltságát enyhítik. De. mi lesz a Vidéki, távolsági járatok gondjaitvak enyhítésével? Ezeken a vonalakon is nagyon indokolt az új kocsik beállítása, a nagy utaslétszám miatt. Gyakran fordul elő például a Nyíregyháza—Nyíribrony köpött közlekedő járaton, hogy a megyeszékhelyre utazók Nyír- bogdánytól kezdve már nem férnek fel a kocsira, de hasonló a helyzet a Nyíregyháza—Mátészalka és a Nyíregyháza—Aporliget között közlekedő járaton ». A kocsik sokszor szardÉniás- dobozokra hasonlítanak, de így is gyakran előfordul, hogy többen a következő járatra maradnak le. B. D. A VAJAI VÁRMÚZEUMBAN kiállították azt a XVIII. századból való remekmívű faragott szánkót, amely a Vajr család bútorai közül került elő. A szájhagyomány saerint Mária Terézia is ült a szánkón. Hammel József felvételi Szerkesztői üzenetek JAVASLAT AUTÓBUSZ KÖZLEKEDÉSRE Hete—Fejércse a tanácsok megalakulása óti sokat fejlődött. Az utak, járdák, minőkéit községben a kultúrház, a villanyhálózat, orvosi rendelő — és még lehetne tovább sorolni, de hogy csak a legfontosabbakat említsük — mind 1950 óta létesültek. Az itt lakó emberek régi álma teljesült, amikor 1958-ben az autóbuszközlekedésbe is bevonták a községet. A későbbiek folyamán tanácsi összevonás során Csaroda lett a központ. Ekkor nagyon sok hetei és fejércsei lakosnak volt aggálya az, hogy hogyan fogják megközelíteni Csaro- dát, ha hivatalos ügyüket el akarják intézni, hiszen itt a közlekedés még megoldatlan. Az érintetteket konkrét ígérettel megnyugtatták, azaz, hogy ezt a közlekedési nehézséget megoldják, ez azonban a mai napig is csak ígéret maradt. Tudjuk,kevés az autóbusz, ezért egy-egy uj járatot beállítani nagyon nehéz, de véleményünk szerint lehet erre más megoldást is találni. Például: Vásárosna- ményból Csarodára reggel 7 óra 30 perckor érkezik egy autóbusz, amely annyit időz Csarodán, hogy ez idő alatt megtehetné Hété és Csaroda közötti utat is, és ugyanezt az esti jarat is megtehetné. Már ez is jelentős változást eredményezne a község életében — javasolják levelükben a Hete —Fejércse község Hazafias Népfrontbizottsági tagok. SZAVALÓVERSENY NAGYKÁLLÓBAN 'J 197$: december lá-án rendez ték meg Nagytkállóbam — a kulturális társulás rendezésében — Szabolcs-Szatmár megye kisipari szövetkezetednek megyei szavalóvérsenyét. A résztvevők a rakamaxi. gá- vai, tiszalöki, valamint a nagjkállói telsz-ék fiataljai voltak. A Nagyteállói Községi Tanács helyiségében megtartott verseny ZBŰrijében foglalt helyet Orosz Gézámé, a járást tanács művelődési osztályának vezetője, Bory Zsolt költő és Hamvas í-ósklő gimnáziumi tanár. Oláh Géza, a KISZÖV ssöveifceaetpoäitilksai osztályának vezetője és Kovács Erzsébet kuitúrfeMős. A résztvevő versenyzők felszabadulás óta megjelent versekét szólaltattak meg. Tíz szavaló nyert helyezést. Az első AracS Katalin mgyíkállói, második: Bodnár Mariann nagyto&Uüí és a harmadik pedig Sztőbocla Mihály rakemsoi versenyző lett akik tiszteletűi jat, valamimé könyvet és oklevél«* teapéaik. A többi helyezettéi okü «véltél és könyvvel jtltslmázták — közölte levelében Kovács Erzsébet. Özv. Ritrz József né újíe- héi tói, Ka'ónyosi Jánosné nyíregyházi Ördögh Ferenc tarpai, Faricas Jánosné fehérgyarmati. if). Szarka Endréné kisari, Kovács János nyíregyházi, Pethő Gábor ne.gykállói, Pankotai József Rocsordi. Varr Balázs kis- várdai és a Nyírtassról érkezett levéllel kapcsolatosan az illetékesek segítségét kúrAZ ÚTTÖRŐ orr SEGÍT... Nehéz műtéten keresztül esett idős . ,ony vagyok, nehéz fizikai munkát nem tudok végezni. Mint ismeretes, december 24-én reggelre vastag hó borított mindent, s annak eltakarítása bizony nem tartozik r könnyű munkák sorába. Egyedülálló asszony vagyok, így ez a munka rám várt volna, ha a közeli szomszédságomban lakó kisfiú. Czine ' n Írás ezt át nem vállalta volna. Hozzá kell tennem, hogy mindezt magától tette, csupán figvelmt-ségb.- megértésből. Meglepő döttséJ5embert mégis megkérdeztem: — Hát te Bandiként lapátolsz? S azt felelte: — Az úttörő ott segít, ahol legjobban kell. Válasza még inkább indítékot adott arra. hogy levélben leírjam a történteket, hiszen a kisfiú példamutató magatartásán túlmenően elismerést érdemel a szülői nevelés és az iskolában a pedagógiai nevelés is — írja levelében özv. Stróbl Béláné. Nyíregyháza. Pacsirta utca 20. szám alatti lakos. GAZ HELVETT VÍZ... Az Irodaház két lakósBár- nya és a Kossuth utca 1. szám alatt! lakosok örömére december elején a nevezett lakások előtti járdát a gázvezeték- építők kiárkolták azzal, hogy rövidesen gázt k a pmaik a lakók. A város egyik legforgalmasabb pontján azóta olyanná vált a gyalogos közlekedés. amit leírni szinte lehetetlen. A legnagyobb gondot azonban a lakóknak *z okozza. hogy az árokból kidobál! föld miatt a csapadék nem tud a szokott útján elfolyni, így mind a tüzelőtávoló pincékbe ömlik. Három hete egyetlen ember sem dolgozik ezen a területem. Hogyan kendbe1, el egy vállalat ilyen murisát, afttit nem tud időben elvégezni? Lehetetlen, hogy két-három hét előrelátás ne legj en egy vállalatnál akár *nvag. akár munkaerő tekintetében. Harminc család sürgős intézkedést vár! Gázt nem kaptak, a pincében tárolt tüzelőt pedig ahányszor esik az eső. vágj' olvad a hó. anny iszor veszi fel a víz, azzal, fühmi nem lehet. A levél aláírásán harminc család neve szerepel. tűk. Kancsár András székelyt olvasónknak levélben fogunk válaszolni. Déri laoszié nyíregyházi olvasónk na- naszát a Patyolat Vál’álat orvosolta. Kiss József nvírib- ronyi lakos magnetofonját és a hozzátartozó adaptert a* -'kesek megjavíttatták és a jótállás! jegyet is megkérek a gyártó vállalattól. HOVÁ LETT A HŰTŐSZEKRÉNY” Az árvíz idején lakásom összedőlt. A romok alól azonban sikerült, kimentenem a televíziómat.’ és a hűtőszekrényemet, az igaz. hogy sérülten. de még javítható állapotban. A televíziómat — mivel a Videoton gyár késiítétte — oda küldtem el. ahol viszonylag rövid idő alatt és készséges-cin megjavították. Sojnos a hűtőszekrény tekintetében nem volt ilyen egyszerű a helyzetem. Először levélben kértem a Jászberényi Hűtő- gépgyár segítségét, de választ nem kaptam. Ennek ellenévé 1970. július 22-én Express áru- vénnyel, jótállási papír.; .rival együtt a gyár címére elküldtem a hűtőszekrényt. Majd ezt három arintott levél is követte, de választ egyikre sem kaptam, s most már azt sem tudom, hogy a hűtőszekrényemmel mi va.n. Úgy látszik túlságosan jóhiszemű voltam, mert azt hittem, hogy mint bajba jutotton a hűtőgépgyár is segíteni fog — panaszolja levelében Bíró Gusztáv Mátészalka. Budai Nagy Antal út 30 a szám alatti lakos. MENNYIT KERESHETNEK A TSZ-JÁRADÉKOSOK? K. M. mátészalkai lakos levelében ezt írja: ..Rádióban hallottam, hogj' a termelőszövetkezeti járadékosok évi 3Í20 forintot kereshetnek. Szeretném ha tájékoztatnának arról, hogy vonatkozik-« ez a jogszabály azokra, akik terme! öszövetkezetben dolgoznak, Én ugyanis a tsz-ben ennél többet keresek, s úgy tudom, hogy ez mégsem szabálytalan.” Levélírónk érdeklődésére válaszunk a következő-: A levélírónk által említett összeg egy olyan öregségi járadékosra vonatkozhatott, áld egy vállalatnál meghatározott ösíRegórt végzett munkát. A 3120 forintos korlátozás csak azokra a járadékosakra vonatkozik, akik munkaviszonyt létesítenek, vagy egyéb kereseti forrásból származó jövedelemre tesznek szert. Nem OLVASÓINK ÍRIÁK: Kutatás Kossuth szőlőtője után Lapunk december kilenee- diki számában „Kossuth- szölő Nyíregyházán?” címmel olvasóink segítségét kértük egy érdekes könyvidézettel kapcsolatban. Arról volt Szó ott, hogy Papp József nemrég megjelent „Védett területek...” síb. című könyvében egy ritkaságról ír, egy szőlő tőről, melyet Kossuth küldött híveinek Nyíregyházába. Állítólag ez a szőlőtő még mindig él, megvan. Cüikünknek érdekes következményei lettek. Horváth János Nyíregyháza. Arany Janos utcai lakos a következőket közölte: Mikszáth Kálmán Összes művelnek kritikai kiadásában, a 9—10. ösz- szekötött kötet 249. és 250. Oldalán azt olvasta. hogy Kossuth Lajos ceglédi beszéde során Jósa András későbbi apósának szőlőmagot adott, A későbbi após ebből szőlőtőkét nevelt és ez később Jósához került. Dr. Fazekas Árpád főorvos, szintén nyíregyházi lakos a ■f'öiötő utáni, keresésben a*t közli, hogy Jósa Jolán: Dr. Jósa András (1834-—1918) és elődei című könyvében, mely Ludvig István miskolci könyvnyomdájában jelent meg 1934-ben, a 344. oldalon ez olvasható: ..Mellé plántálták a Kossuth Lajos kézétől magról nevelt szőlőtőkét is." Olvasónk közli még. hogy ez az utalás arra vonatkozik, amikor Jósa András Utolsó lakhelyére, á ma már emléktáblával megjelölt Malom utca 5-be költözött, ide átvitte a Nagykállóból származó szomorúakácot. az előző lakáshoz tartozott régi zöldrácsos lugast, valamint ezt a Kossut, hról elnevezett szőlőtőkét. Egy harmadik olvasónk, dri Kresluiy Miklós, szintén nyíregyházi lakos. Csal lány Dezső: Jósa András irodalmi munkásság* című könyvéből hozott idézetet, Ez így hangzik: ..Jósa 1864-től 1872-ig, mint kórházi főorvos, 1873- tól 1883-ig, mint vármegyei közkórházi igazgató főorvos teveken,ykedett Nagykálló- ban. — 1866-ban feleségül vette Láner Olgát. — 188!- ben költözött Nyíregyházára. -*• Kossuth híve volt. — A Várkonyt-íéle szocialista mozgatom idején, amikor a nép közt az a hír terjedt el, hogy földosztás lesz. egyszer csak jelentkezni kezdtek nála a földígénylők. Kire is bízták volna az osztó igazságot? Mindenki tudni Vélte, hogy Kossuth ezzel őt bízta meg. íróasztala mögött állandóan Kossuth Lajos képe függött Jósa Nyíregyházán, a megyeháza melletti lakóházán kívül, a sóstói erdőnél, szemben. a Jósa-kúttal, szőlőt vett, villát építtetett, mit „Vityil- Ió”-nak keresztelt el. Az utolsó években a Malom utcai házába költözött.” Kezeink közé juttatták még olvasóink a Kossüth-alapít- ványró). -— a későbbi nyíregyházi Kossuth gimnázium alapításáról egy dokumentumot. melyben Kossuth 1890 szeptember 30-án közli a hozzá forduló Bencs Lászlóval, Somogyi - Gyulával. Bogár Lajossal dr. Lucskó (?) Lászlóval, I.effler Sámuellel f gimnáziumi igazgató), Ke- rekréthy Miklóssal. Májerszky Bélával (polgármester) és Török Péterrel (pénztáros a nagy takarékban), hogy a kéréshez hozzájárul és az ala- yrt*>á«yS?f»s — welyfedt fcfc sőbb a gimnázium neve is lett — engedélyezi neve használatát. A levél első soraiból idézünk: „Tisztelt uraim!... Követésre méltó példát állítottak fel Önök. Tisztelt Uraim. midőn a symbolikus értelemmel felruházott márczius 15-ét megünnepelve ama nagy idők emléke iránt táplált kegyeletüknek egy oly nemes alapítvány elhatározásával adtak kifejezést, mely arra van szánva, hogy derék városukban nemzedékről nemzedékre buzdításul szolgáljon a tanuló ifjúságnak. ..” A későbbiekben némi szerénységgel az eredeti néven enyhíteni kíván. de hívei döntésére bízza. hogyan fogalmagzzák meg az elnevezést. Azért közöltük ezeket az olvasóink által beküldött de kumentumokat, hogy segítsünk a megyeszékhely <f” fontos, érdekes, értékes és szép emléket a nyilvánosság előtt megtalálni. — ha még «vágván. ÉP*» alkalmazható ez a rendelkezés azonban arra a tsiz-jára- dékosfa, aki a termelőszövetkezetben fizikai munkát végez. A tsz-ben fizikai munkát végző tsz-járadékosok nyugdíjának folyósítására a termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény tartalmaz intézkedést. Kimondja: a termelőszövetkezeti tag részére járó öregségi vagy rokkantsági nyugdíjat korlátozás nélkül kell folyósítani arra az időre, amely alatt a nyugdíjas a tsz-ben fizikai munkát, végez, s ezt a jogszabályt kell alkalmazni az öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék folyósításánál is. Levélíróink tehát nyugodtan dolgozhat kedve szerint, mint termelőszövetkezeti tag, a tsz ben végzett munkája ellenértékéként évi 3120 forintnál többet is felvehet. Ezzel szabóívta- kmságri nern kövei eí.
