Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-29 / 303. szám
KELET-MAG YARORSZ A G í. oMá A TÉVÉBEN LÁTTUK: Karácsony, 1970 Baleseteket okozott a gondatlanság Innen utáni vélemények a nyíregyházi utcák állapotáról A fehér karácsony feletti öröm Nyíregyházán már 24-én kezdett ürömmé változni. A hulló csapadék — hó, dara, ónos eső, majd ismét hó — vastagon borította el a város útjait és járdáit, és függetlenül attól, hogy, fagyott vagy enyhült, ott is maradt hétfőig. szinte háborítatlanul. A város utcáinak és járdáinak állapota kritikán aluli maradt — ezt a véleményt fogalmazták meg a járókelők és járművezetők egyaránt. A sok miért A városgazdálkodási vállalatnál Bárány József igazgatótól kérdeztük meg hétfőn reggel, mi volt a csőd oka. Élénk tiltakozás közben kaptuk a felvilágosítást: az ünnep alatt állandóan 5—6 ember volt szolgálatban, és vasárnap is járt hótoló, valamint sózókocsi a város utcáin. Ezt a tényt nem vitatva azonban felmerül a kérdés: vajon miért akkor indultak el a hótolók, amikor már nem hó volt az úttesten, hanem jég? Vajon miért nem takarítottak le egyetlen átkelőhelyet sem a város 8—900 gyalogátkelőjéből hétfőn reggelig? Vajon miért nem hozták rendbe az Északi Alközpont közterületnek számító járdáit, holott azok többsége s hatáskörükbe tartozik? A városgazdálkodás igazgatójától megtudtuk, hogy a A Művelődésügyi Minisztériumban összegeztél! á magyar filmforgalmazás és műsorpolitika utóbbi évtizedének eredményeit. A 10 év folyamán 267 millió nézőt vonzottak a magyar filmek. Ezután legtöbben — 153 millióan — a'szovjet filmeket tekintették meg. Sorrendben a harmadik helyen a francia filmek nézőszáma áll: csaknem 130 millióval, majd az olaszoké 100 millióval. Az 50 leglátogatottabb film között 27 magyar és 5 szovjet elkotás szerepel. Kiemelkedő érdeklődés kísérte például Rancdy László 1960-ban ren. cieze+t filmjét, a Lépj/ jó. mindhalálig című alkotást: 2 millió 738 ezren látták. A tizedes meg a többiek — Keleti Márton rendezése — 2 millió 444 ezer mozinézőt vonzott. Sz. Bondarcsuk: Emberi sors című alkotásának SZÍNHÁZ Élő színházi előadásban most a napokban láthatta a bérleti előadásokon a nyíregyházi közönség ezt a fővárosban már több, mint két éve bemutatott színművet. Mi most tehát elsősorban nem is az új darab ürügyén szólhatunk a műről, hanem inkább a debreceni Csokonai Színház előadásai okán. Bár a nyíregyháziaknak új ez a színpadi alkotás, a téma semmiképp nem ismeretlen, mert Mesterházi azonos című regénye gyakran kölcsönzött olvasmány a könyvtárakban. Van tehát mihez mérni egyrészt a darabot, másrészt a megelevenedett szereplőket. önvizsgálat ez a dráma, a fiatalom birtokosává lett, a i^wdetárfiatatomért vénért, idekarácsonyi ünnep a hószolgálatot is megille i, így hét- főn irár munkába is álltak. A mentőik az ünnepek alatt 30 esetben vonultak ki a me- gyeszéfkhelyen. Az esetek között. nem egy láb- és boka- törés is volt. Amint dr. Szirtes István mentöorvos el- mondta, munkájukat nagymértékben nehezítette az, hogy a város utcáin az úttest olyan síkos és gondozatlan volt, hogy a mentőautók csupán fél sebességgel tudtak közlekedni. Majd az enyhülés? Hasonló panaszokkal álltak ©lő a buszsofőrök. A 12-es körjárat Holló utcai szakaszán például teljesen ápolat- lan úton döcögtek a buszok, a szombati és vasárnapi kőszórások sem sokat segítettek. A lakóházak és intézmények előtti helyzet sem volt derűsebb. A városi tanácsház előtt talán az egész városban a legrosszabbul takarított a járda. A megyei tanács épülete előtt vasárnap délelőtt tízkor kezdték a homokozást. A Déli Alközpontban a járdákról ugyan eltakarították a havat, de a síkosság ellen semmit sem tették. Aggasztó volt a helyzet a Vöröshadsereg útján és a Dózsa György utcán is. A Vasvári Pál utcán csupán néhány ház előtt szórtak ki salakot. Á szombati és vasárnapi helyzet röviden összefoglalva: siralmas voltnézőszáma 2 millió 52 ezer volt a Ballada a katonáról című G. Csuhraj-alkotást pedig 1 millió 832 ezren látták. A múlt évben 82,3 millió volt a nézők száma, s így minden magyar lakosra évenként átlagosan 8 mozilátogatás jut. Ezzel az eredménnyel a Szovjetunió és Bulgária mögött Európában a harmadik helyen állunk. Az elmúlt évtizedben korszerűbb lett hazánkban a rnozihálózat is. A legjelentősebb eredmény: 733-ról 1051- re emelkedett a normál — 35 milliméteres filmet vetítő — mozik száma. Ezen bel ül 300 nagyközségben alakítót.ák át az igényeknek már nem megfelelő keskenyvásznú mozit normál filmszínházzá. Az említett 1051 moziból 1011 szélesvásznú. 7 pedig panorámafilmek vetítésére is alkalmas. geit, egyéni boldogságát is áldozó forradalmár nemzedék önvizsgálata, tettei, áldozata értékének megméretése, értelmének igazolása. Két, párhuzamba állított élet tükrében. Minden ember elérkezik egyszer éledének egy olyan pontjához, amikor kénytelen számot vetni addigi életével, elszámolni azzal, hogyan élt lehetőségeivel, esetleg tehetségével. Ez utóbbi esetben nem egyszerű a dolga, mert a tehetséges emt nemcsak önmagáé, hanem a közösségé, a társadalomé is, így tetteinek, választásának súlya is nagyobb. A dráma két főszereplője azonos sorból, azonos pályán, csaknem azonos tehetséggel Ezzel a helyze képpel felfegyverkezve kérdeztük meg Pataki Jánost, a városi tanács vb építési és közlekedési osztályának vezetőjét. mi a véleménye a nyíregyházi utcák rendjéről. — Nem olyan tragikus — válaszolta. Saját szememmel láttam, hogy vasárnap is jártak a gépek. Ma (hétfőn) már megkezdődik a nagyobb arányú munka. Itt az enyhülés, ez könnyít. A figyelmeztetés önmagában... A lakóházak körüli rendről Szatmári István, az IKV igazgatója nyilatkozott. Elmondta. hogy az ünnepek alatt is járt egy ellenőr a városban. hétfői jelentése iTán adják ki a figycímezte- léseket. Az idén eddig 15 házfelügyelőt vontak felelősségre. Sajnos. a hó tisztításéit felelősök válaszai egyáltalán nem ki elégi tőek. Nem mentség az ünnepekre történő hi- vatkozás sem. hiszen a szolgáltatás, főleg az olyan, ami a biztonságot hivatott növelni, nemcsak .hétköznapi feladat. A városi közlekedés zavartalan téli lebonyolítása te. hát nem jelentkezett karácsonyi ajándékként. Remélhető, hogy az ünneprontó katlemetlanségért nem marad el a megfelelő felelősségre vonás. B. L>. MEGJEGYZÉS Sovány reggeli Külföldi vendégünket szerettük volna jó reggelivel ellátni minap reggel. Az illetékesek közölték, hogy az Arany Szarvas — melyben bíztunk volna — csak délelőtt tízkor nyit. A vendég már kilenckor hivatalos volt valahová. Melegen ajánlották az Omnia kávézót, mint a város — Nyíregyháza — legszolidabb reggelizóhelyét. Nos, nagyon szégyenkeztünk. Egyetlen gramm vaiat, vagy gyümölcsízt sem tudtak adni a kávéhoz, sem egy falat húst. „Komplett” reggeli? (Őszintén szólva még a kenyérféleségekkel és a süteményekkel is baj volt.) Elhiszem, hogy rosszak a reggeliző szoká: Vak. De hol javítsuk meg, ha nincs rá mód a város „legelegánsabb” reggelizőhelyein sem? (gesztelyi) indul. Bélából valóban szobrász lesz, Sándor viszont, az erősebb tehetség, feláldozza karrierjét, politikus lesz, a munkásmozgalom harcosa. Tele van lemondással és kudarcokkal az élete. Első p.vi • tikai jellegű akciója sem sikerül, nem tudja megszervezni a sztrájkot a kőfaragó műhelyben: amikor Spanyol- országba megy. le kell mondania arról az igaz, nagy szerelemről, amely pedig művészi pályáján is segítette; összetöri legjobb művét, hogy megmentse forradalmi hitét; a személyi kultusz idején félreállítják, 56-ban viszont szilárdan a szocializmus ügye mellett áll. A sikereket kudarcok váltják és viszont. Sándor mindezek ellenére úgy Talán megbocsátható a nézőnek. ha karácsonykor többet, érdekesebbet, emlékeze- tesebbet vár a képernyőtől, mint más „átlag” napokon. Nem bűn az, ha — a műsorszerkesztők, rendezők, operatőrök. művészek mellett — a néző is felkészül a háromnapos tévézésre. A várakozást — az árnyalt, széles skálán mozgó érdeklődést is tekintve — az 1970-es karácsonyi tévéműsor, sajnos, csak részben elégítette ki. Kevés volt az új műsor, a tévé áltaí nyújtható egyetlen karácsonyi ajándék. Viszont ellepte a képernyőt az ismétlés, azaz — némely esetben — az ismétlés ismétlése. Karácsony első napjának müsorképe alig különbözött a szokásos átlag vasárnapi kínálattól. Elmaradt a máskor sok látványosságot, színt, élményt 'elentő ..csillagszóró", a világ különböző tévéállomásainak csereműsora, a kedvelt mozaikműsorok is várattak magukra. Helyettük a megszokott számok jöttek: a Koclcázat, a Nyomozók tár- sasága, a Vízszintes-Függőleges. . Azaz, ez valamilyen okból elmaradt, s világsztárok bravúros cirkuszi attrakciójának szurkolhattunk — és vigasztalódhattunk. Magas értékű művészi élmény volt. nem hivatásos cirkusz- művészektől. Őszintén csodáltuk a porondra lépők sokoldalúságát, bátorságát. De mit tartogatott meg számunkra ez a nap? Lengyel József Igézőjével. az ismétlésekről szólva kivételt kell tennünk. Szlnetár Miklós rendező. Avar István, Rajz János és Bánhidy László, s valamennyi közreműködő jóvoltából — az utóbbi évek egyik legjobb tévéfilmjét vitték képernyőre. Lengyel Józséí egyetemes emberi nyelven irt és ebben a szellemben filmmé alkotott műve — véleményünk szerint nemzetközi elismerésre is számot tartó munka. Az ünnep első napjának fő műsoridejében sugározták a ,,Legénylakás'’ című 1959- ben készült, a filmszínházakban nagy sikerrel vetített amerikai filmet, Billy Wilder alkotását. Erről a filmről — a mozikban befutott „karrierje” miatt — aligha szükséges bővebben szólni. Jó film volt, az amerikai élet makró- világának egy mikrocseppjét, egy kisember szellemesen kinagyított, életszerű epizódjait hozta elénk. Embercentrikus szemlélettel, mélyebb ábrázolási igénnyel, amely elég ritka az amerikai filmiparban, Nem a film ellen szólunk, amikor megjegyezzük: vajon nem találtak volna egy original filmet? Aki bírta fent tét tel 23.05- kor megnézhette Bartók: Fából faragott királyfi című táncjátékát. Ha esetleg nem látta szeptember 30-án. órai. azt . aJlja. hogy érdemes volt így élnie, mert így volt teljes az élete. Ezt a szerepet nem könnyű eljátszani, s nincs könnyű dolga a rendezőnek sem. Súlyos egyéniség a Sándoré, olyan, akinek a gondolatai rendjén és fegyelmén látszanak meg a megc úbáltatások, és az átmeneti sikerek , is. de nem vesztette el még -ma sem gondolkozása fiatalosságát . frissességét, indulatait. Nagyon jó arányérzékkel kell megválasztania a színésznek, mennyi legyen figurájában a valódi, a póz nélküli bölcsesség, mennyi a keserűség, a meg nem valósult eredeti életcél utáni vágyódás. Főként pedig el kell hitetnie: Sándor a művészi álmok megvalósulatlansága ellenére is így érzi teljesnek, egyénisége szerint valónak az életét. Fonyó István ebben a szerepbe” " " -v? vétett azará nyok ellen, mégsem tudta megéreztetrű az ilyen típusú ember hősiességét, egyszerűségében rejlő emberi nagyugyanis ez is ,,repetar’ volt. Kellemes másnap délelőtti j* júsági film volt a Kalandos nyár. bájos történet egy kis- fiúról és e?v lóról. Sajnos — egy kicsit a nézőket is lóvá lették — ugyanis, ez is „repeta” volt. csak elfelejtették odaírni. A Cartouche” kalandos francia film szintén ismétlés. Móricz Zsigmond Pillangó című művének tévéváltozata lírai hangulatával ragadta meg a nézőt, felidézte a kő: hónappal ezelőtti premiert, amikor először láthattuk a képernyőn. A Világirodalmi Magazin a 26-i adás • „legolvasmányosab.b” összeállításának bizonyult. Karel Ca- pek: A költő című írásának humora, az Áldozati bárány- comb, Roald Dahl írásának sziporkázóén szellemes csattanója erőltetet-tség nélkül hozta a nézőknek a világirodalom jeles képviselőinek at- moszférateremtő hangulatát, életszemléletét. Guy Foissy: Izületi gyulladás című játéka is méltó darab je volt — az említetteken kívül még Som- merset Maugham — nevével f ém j elze 11 összeá 3 lit ásna k. Sajnos. a tévé nem lett volna hű önmagához, ha a Világirodalmi Magazinba is nem ..csempésznek be" egy már látott ep>-ttot a non- u * i öt. Az i Mi-zavar trizre- vehstö \v>lt-a hépemvűn. Ezt az sem menti, hogy a pokolhoz — ezúttal a karácsonyi ívűs-Hic-- — v: —" út is iá szándékkal „vagyon" kikövezve F ii! f óz* Tévedni isteni dolog. Ugv érzem, a kritikus nem téved nagyot, ha erről a szombat esti zenés játékról alapjában nem mond túl sok rosszat. Mert mi volt a cél.ia ennek a bemutatónak? Kikapcsolni a? embereket, kis pikantériával fűszerezve elmondani. hogy bizony fránya dolog ez a szerelem. az isten se ismeri ki magát a lélek rejtelmeiben. És hogy ez mennyire így van. az kiderült abból, hogy végül az öreg Cupido sztorijait hallgató lélekbúvár is belehull asszisztensnője buia karjaiba. Felvonult előttünk a soha el nem mólónak hitt házasság csődje, a kéjéhes nő önnön dugójába dőlése, az olasz környezetben játszódó és nyilvánosházból indul karrier és a gügye magyar környezetben játszódó álromantika — sok jó zenével és tegyük hozzá: jó szereplők által megjátszva. Szórakozásnak megfelelt, többet nem is akart nyújtani. Görbe tükör is volt. öncélú nevettetés is. ki hogy fogta fel. Ha nem is volt az a kimondottan ünnepi, még a jobb műsorok közé tartozott. Nagy erő kellett ahhoz, hogy a kissé ledér hangulat után az ember visszazökkenjen Jónás próféta puritán lelkivilágába. Mert ez várt ezután a nézőre. Gáti József műsora ~ bár ismétlés volt. az ünnep kiemelkedő eseményének számított. Babits Jónás könyve című költeményének előadása olyan ritka művészi élményt adott, hogy pillanatok alatt feledtetni tudta az előző műsort — pei- sze csak akkor, ha valakinek volt lelkiereje ahhoz, hogy fél tizenkettőkor vállalkozzék a végighallgatására. Ha én szerkesztő vagyok. mertem volna vállalkozni arra, hogy jobb időre tegyem. ságát. a . mozgalom egyik jellemző alakját. Nem elég súlyos egyéniség az ő Sándora. Nem tudott azonosulni vele teljesen. Ebben biztosan szerepe van magának a darabnak. a mozaikszeríí felépítésnek is. de ezt is át lehet hidalni, nem ez az egyedüli ok. A rendező, Ruszt József tévedett a szereposztáskor, mint ahogy tévedett az egész előadás tempóját illetően: lassú majdnem vontatott. Sárközi Zoltán (Béla), a másik lehetőség választója, Sárid'r életének .ellenpéldája’' szerepében jó volt a legtöbb helyen, azonban ő azt nem tudta elég hitelessé tenni, hogyan lett a politikától magát teljesen távol tart' művészből szimpatizáns és végül Kossuth-díjas. A többi szereplő: Csákv Mag da, Déry Mária, Bürös Gyön gyi, Kiss László, Novák István, Tikos Sári — szerepadta lehetőségeik és a rendezés megrakta határok között éltek! Beregi István A vasárnapi műso- is fáradt volt. Főleg a kora délutáni időben. Ami mégis szót érdemel, az a Tessedik-em- lékmüsor. Kiválóan sz3rkesz- tett anyag került a néző elé, olyan 40 perces adás. amely a nagy magyar tudós életművének méltó emléket állított Sok itten és hasonló dokumentumműsorra lenne szükség. Az ugyancsak karácsonykor vetített Bolyai-em- lékezés és a Tessedik-müsor azt mutatja: ebben a műfajban tévéseink tudnak rtágyot ■is alkotni. Volt aztán vasárnap labdarúgás is Egv műsor, ami a sportág sava-horsát mutatta ba a mexikói döntő tükrében, majd egv szánalmas magyar futballista holtidejének, tévéfilmváltozata. A Holt idő megtekintése után vált világossá. miért nem a magyarok játszottak a mexikói döntőben. Cérna, a darab főhőse, az aranylábú cérnavékony kis történetecskében vergődött. A hosszú villamos- útja során bemutatott budapesti városkép igen szép volt — a film legjobb része. Sok mindenért kárpótolt az ünnep utolsó estéjén Bős ti Lajos portréfilmje. Czínes, változatos összeállításban tárult ki előttünk az ember Básti, a színész Bósfi. Intim kapcsolatot tudott teremteni a nézővel, és a még az ínyenceknek is tudott újat mondani a szinházi világról. Humora átszőtte az egész műsort, közvetlensége megejtette a nézőt. Azt hiszem, sok néző véleményét fejezi ki az az óhaj: a Sinkovits-, a Tol- nay-. a Szirtes-, a Horváth Teri-, a Berek-portré és a Básti-film után folytassa a tévé ezt az izgalmas műfajt. Tévészerű, újat adó és főleg tanító. Es miután a műsorok általában este kilenc után a könnyebb műfajok felé tolódnak el, a tévé karácsonykor sem szakított ezzel a hagyománnyal. Vasárnap este Kovács Kati és Koós János műsora zárta az ünnepi programot. Kár. hogy egy kis falusi színpad siralmas környezetében játszódott le a show, lanyha kis közönséggel. A két énekes jót produkált, amikor énekelt. Kovács Kati klasszis. Koós is a legjobbak között van. Kár. hogy nincs egy igazi showrendezőnk. aki méltó körülményt tudna teremteni az ilyen ió énekesek számara. és sajnos nincs egy jó szövegíró, aki értelmes könferanszot írna. Tehat amint látni:, sok ismétlés, sok gyengécske mű, néhány kiugró pillanat — ez jellemezte a karácsonyi műsort. Sajnos, nem volt egyetlen műsor sem, mely a télnek. az élő éleinek állított volna emléket. Persze, hihették azt is, hogy ilyenkor sokan ajándékaikkal foglalkoznak, sokan látogatóba mennek, és vajon ki figyeli ilyenkor a képernyőt. Ha ígv nézzük, nem volt rossz a műsor. Borget Lajos Mérlegen a magyar film tíz esztendeje Mesterházi Lajos: FÉRFIKOR
