Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-29 / 303. szám
WW. december 29 KELET-MAGYARORSZAO I, aflüa!! Tervszerű fejlődés — kiegyensúlyozott növekedés A? év utolsó napjaiban is éjjel-nappal dolgoztak az építők Nyíregyházán, a nagykörúton épülő lakóházakon, hogy még ez évben átadhassák azokat. Képünkön: az új épületek. Elek Emi* feirrtfeie NEB-vizsgálat nyomán léli felkészülés a kereskedelemben Van áru sertésvágásra — Hiányzik a téli alsóneniű Kevés a déligyümölcs vidéken vek, a készételek közül a paA X* PARTKONGRESSZUS gazdasági helyzetelemzéseiben több alkalommal is elhangzott az a megállapítás, hogy az új gazdaságirányítási rendszer eredményesen működik, a termelés és a gazdaság fejlődése tervszerűbb lett. Bár ez a ténymegállapítás közérthető és logikus — hisz a gazdasági reformmal a szocialista tervgazdálkodást fejlesztettük tovább — mégis érdemes annak bemutatása-j val kiegészíteni, miben nyilvánul meg a fejlődés fokozottabb tervszerűsége. Elkerülhetetlenül utalnunk kell arra, hogy a tervlebontá- sos mechanizmusban a terv- szerűség fogalmát a végletekig leegyszerűsí tettük, s leginkább a terv teljesítését tekintettük annak mércéjéül. A tervszerűség azonban ebbon az összefüggésben sem volt hiánytalan, mert a túlzottan sok részletből felépülő terveket menet közben gyakran kellett korrigálni, a realitásokhoz hozzáigazítani. GAZDASÁGUNK FEJLŐDÉSE az utóbbi években mindemellett a tervteljesítés tükrében is tervszerűbbé vált Ebben a központi tervezés új *n ódszeremek, tartalmi változásainak is szerepe van. A központi tervezés a gazdaságirányítás új rendszerében már nem foglalkozik olyan részletkérdésekkel, amelyek amúgy is a vállalatok egymás közötti árukapcsolataiban ran- deaödmek, hanem a gazdasági fejlődés fő céljait, élveit határozza meg, számsaerűsíti — pl. a nemzeti jövedelem, as ipari és mezőgazdasági terme lés növekedése, a nemzeti jövedelem elosztása, felhasználása stb. — se célok szolgálatára dolgozza ki a megvalósítást. szolgáló központi intézkedéseket, állítja be a szabályozókat. De maradjunk még a tervezés problematikáján ál. A változásnak az a lényege, hogy a központilag amúgy sem tervezhető részletfeáada- toktól megsza badulva, a népgazdasági terv készítői a fejlődés alapvető céljainak meghatározásához mélyebben elemezhetik és valósághűen tárhatják fél a lehetőségeket Következményeiben ez azt jelenti, hogy a tervek — az erőforrások számbavétele és a célok megjelölése szempontjából — reálisait:, aoSdtoalAmdkor 1919 nyár végén a* első magyar proletáruraimat vérbe fojtották, az uralkodó osztály katonai és rendőri apparátusán kívül az ügyészi és bírói testület is akcióiba lépett: politikai pereket készített elő, hogy a nyilvánosság előtt rágalmazhassa, elmarasztalhassa a Tanácsköztársaságot és annak intézkedéseit. E perekkel azt akarták bizonyítani, hogy a tőkés és földbirtokos osztály — ahogy ők nevezték: a történelmi osztályok — hivatottak az ország vezetésére, s minden lázadás, minden kísérlet arra, hogy őket e vezető szeleptől megfossza, már eleve törvénytélen, sőt mint szándék is főbenjáró bűn. Az ellenforradalom valar mennyi bírósági eljárása közül a Tanácsköztársaság kormányának tagjai, az elfogott népbiztosok elleni per látszott megrendező! szemében a legalkalmasabbnak, hogy a magyar proletariátus százhar- minchárom napos diktatúráját, mint a „törtónelmi jog- foiytonossáig” megszakítóját, étaarasztalják az ország és a ta nagyobb mértékben, mint korábban. A TERVSZERŰSÉGBEN, a tervcélok megvalósításában aktív szerepük van a közgazdasági szabályozóknak, amelyeknek egyik- másik eleme — pl. a hitel — a tervutasításoknál is szigorúbban ösztönzi és kényszeríti a vállalatokat a meghatározott irányban való haladásra. Hadd említsük példaként: az elmúlt évben a népgazdasági terv fő célkitűzései között szerepelt a tőkés export növelése, s ennek érdekében módosult néhány pénzügyi szabályozó is. Nos, kivitelünk a nem szocialista országokba soha nem tapasztalt mértékben, egy év alatt 32 százalékkal emelkedett. Az idei esztendőben a terv és a kapcsolódó ösztönzők-szabályozók a szocialista import, ezen bel ül a beruházási eszközök és a fogyasztási iparcikkek behozatalának növelését állították előtérbe. Az év első tíz hónapjában szocialista importunk 28, ezenbelül gépimportunk 37, a fogyasztási iparcikkek behozatala pedig 73 százalékkal emelkedett. Az előbbiek során még a régi szemlélettel vizsgáltuk a tervszerűség elmúlt esztendőkben! jegyeit A tervszerűség fogalmának tartalma azonban sokkalta gazdagabb. Mai ismereteink Bzxniist csak akkor beszélhetünk teljes joggal tervszerű gazdasági fejlődésről, ha a népgazdaság termelési szerkezete, hatékonysága is a terv szerint javul s a különböző gazdasági reálfolyamatok — termelés, értékesítés, fogyasztás, felhalmozás — zökkenőmentesen alakulnak. Igen sok bizonyítéka van annak, hogy a reform bevezetése óta a tervszerűség minőségi jegyei és kritériumai sokkalta jobban kidomborodnak és érvényesülnek, mint bármikor korábban. Vitathatatlan például, hogy a termelés jobban alkalmazkodik a szükségletekhez, ennek egyik iáié a növekvő export is. 1969—1970-ben az ipari termelés kb. 11 százalékkal nőtt, az ország kivitele, amely túlnyomó részben ipari produktum, 31—32 százalékkal. NÉPGAZDASÁGUNK FEJLŐDÉSÉT, helycsetét csaknem mindem területen a kiegyensúlyozottság jellemzi. Érzékelhető módom javult, külökülföld közvéleménye előtt. A népbiztosok közül többnek sikerült a vészterhes napokban kimenekülnie az országból. Másoknak nem nyílt erre lehetőségük, elfogták, bebörtönözték őket. 1920-ban megtartott népbiztosperben Baják! Ferenc, Bokányi Dezső, Kalmár Henrik, Kelen József, Nyisztor György, Szabados Sándor, Vántus Károly a vádlottak padját is harci bázisnak . tekintették, ahol lábukat megvetve, szót emelhetnek a pro- letárfomadalom, a proletár internacionalizmus és a kommunizmus céljainak védelmében. Baják!, Bokányi és Kelen, jóllehet tudták, hogy az ellenforradalmi hatalom az életükre tör, bátran a búák szemébe mondták: az ügy, melyet szolgálni kívántak, tiszta és igazságos ügy, mert jobb életet akart teremteni az elnyomott miihók számára, meg akarták őket szabadítani a bérrabszolgaság igájától, a föld nélküli kiszolgáltatottság nyomorától. Kijelentették, hogy nesn érzik magukat bűnösképpen ebben az esztendőben, a fogyasztási javak kínálata és választéka. A gazdaság belső egyensúlyi helyzetét még az idei természeti csapások sem rontották, a több milliárdos anyagi veszteség sem kényszerített tervcéljaink módosítására. Általános érvénnyel állapítható meg, hogy a i-eform bevezetése óta gazdaságunkban nem keletkeztek új árányta- lanságok, a múlttól örökölteket — pl. a fejlettség területi aránytalanságait — pedig tompítottuk. Szembetűnő aránytalanság csak a beruházások, pontosabban az építőipari kereslet-kínálat kapcsolatában észlelhető, amit az elmúlt esztendők során még nem sikerült csökkenteni. Gazdasági fejlődésünk javuló tervszerűségének hang- súlyozása korántsem jelenti azt, hogy ebben a vonatkozásban a reform összhatása már teljes körű, a tervszerűség pedig százszázalékos. Ez a fajta —- az ahszolút — tervszerűség neim is valósítható meg, mindenekelőtt azért, mert nemzeti gazdaságunkat ezernyi szál fűzi a világhoz, s a külgazdasági kapcsolatok révén előre nem látható, nem tervezhető hatások érik gazdaságunkat. Am ennek figyelembevételével is sok lehetőségünk és teendőnk van még a gazdasági fejlődés, a gazdasági folyamatolt tervszerűségének erősítésében. A X. FÁRTKONGRESZ- SZUS ENNEK FŰ MÓDSZERÉT is megjelölte: a népgazdaság! tervezés tökéletesítése, tudományos megalapozása. A világméretekben gyorsuló tudományos-teclmí- kai forradalom korszakában az előrelátásnak a távolabbi jövőre is ki kell terjednie, ami szükségessé teszi a hosz- szú távú tervezést, a fejlődés lehetséges és valószínű műszaki-gazdasági irányainak felmérését, elemzését. A IV. ötéves terv nálunk már a 15 éves távlati tervvel egyidejűleg és azzal összhangban készült. A tervezés tudományos módszereit emellett az ötéves és az éves tervezésben is javítani lehet, ennek matematikai, programozási és technikai feltételei — megfelelő számítógépek — az új tervidőszakban már rendelkezésre állmait. nősnél:, amit tettek, meggyőződésből tették, csak a közösség érdekeit szolgálták, egyetlen olyan intézkedést sem hoztak, mely erkölcsileg nem igazolható, mely foltot ejthetne becsületükön. A több hónapig tartó pert a haladó közvélemény — elsősorban a munkásosztály —, együttérzéssel figyelte, A féktelen terfor ellenére többször előfordult, hogy az üzemekben munkásasoportok kifejtésre juttatták rokon szenvüket a halálos veszedelemben is bátran helytálló forradalmárokkal. A nemzetközi tiltakozás ;s hatalmas méreteket öltött, olyan személyiségek .mozdultaik meg a magyar népbiztosok védelmében. mint Romain Rolland, Bernhard Shaw, Henry Bars a tudomány olyan világnagysága, mint ' Albert Einstein. Az ítélet, amint az várható volt, mégsem ismert kegyelr met: a népbiztosok közül négyet halálra, hatot életfogytig tartó fegyházra íté&te«. Három járás húsz községében hatvan bolt árukészletét, újévi felkészülését vizsgálta a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a nyíregyházi nagykállói és nyírbátori járás népi ellenőrzési csoportjainak bevonásával. Alaposan megnézték, hány napos árukészlettel rendelkeznek a boltok az alapvető élelmiszerekből, elegendő Idéhyárut szereztek-e be? Választ kerestek arra is. van-e megfelelő lehetősége a boltvezetőknek az áru megrendelésére, hol kötik központjaik feltételekhez a rendeléseket, milyen a kapcsolat a szállító vállalatokkal. A vegyesboltok hátránya Az alapvető élelmiszerekben a népi ellenőrök csaknem mindenütt elfogadható választékot, megfelelő menv- nyiséget találtak. A hiányzó cikkek között sok helyen szerepel a keresett sürített paradicsom és a különböző paradicsomos készítésű konzerEz 1920. december 28-án történt. Horthyék erejüket és elszántságukat akarták fitogtatni az ítélettel, de hamarosan takaródét kellett fújniuk, mert Lenin kezdeményezésére Szovjet-Oroszország kormánya közbelépett; túszul visszatartotta a magyar hadifogoly tisztek közül azokat az arisztokratákat, akiknek kiadatásáért befolyásos családjuk itfhon mindent elkövetett. A szovjet népbiztosok tanácsa ezeket a cserefoglyokat ajánlotta fel az elítélt népbiztosok és más elítélt forradalmárok kiengedése fejében. így történt, hogy a szovjet diplomácia hatékony intézkedésére többszöri erélyes hangú távirati jegyzék eredményeként a halálra ítélt népbiztosok kivégzése elmaradt, mind őket, mind a súlyos fegyházbüntetésre ítélt forradalmárok nagy csoportjait az ellenforradalmi rendszer kénytelen volt kiengedni az országból, s beletörődni abba, hogy azok, mint politikai emigránsok menedéket kapjanak a világ első szocialista államában. Az ő történetük, küzdelmük a magyar nép felszabadításáért a magyar munkásmozgalom történetének legdicsöbb fejezetei közé tartozik. calpörköltet, szalontüdőt, 'vesevelőt hiányolják.- A őszietekben kevés belföldi olajos halat találtak. A vidéki üzletekben általában liányzi. cikknek számítanak a déligyümölcsök: füge, narancs, mogyoró. Elsősorban a kisebb községekben bizonyul kevésnek a töltelékáru. Az idényárukból az árufelkészülés általában jó. Hiányosságokat három helyen jegyeztek fel a népi ellenőrök: Érpatakon, Szakoly - ban és Leveleken. Érpatakra december középáré sem érkeztek meg a megrendelt karácsonyfadíszek, Leveleken, a 6-os boltban pedig december 16-ra elfogyott a szaloncukor, A téli sertésvágási szezonra a szükséges áruk — rizs, só, fűszerféleségek — megfelelő készlettel állnak rendelkezésre. A. téli ruházati cikkeknél és vegyesiparcikkeknél több hiányosságra hívták fel a figyelmet a népi ellenőrök. Elsősorban olyan hetyeken, ahol vegyesboltok működnek. A szakosított üzletek választékát nyújtani ezek a boltok nem képesek, ugyanakkor hátrányban is vannak a szakboltokkal szemben az ellátásban. A nagykereskedelmi vállalatok ugyanis egyes tartós fogyasztási cikkek szállításánál a szaküzleteket előnyben részesítik. Az ellátókórzeteket tekintve a lakosság azonban hozzájuthat ezekhez az árukhoz is. Fontos iparcikkek nélkül A ruházati anyagok közül hosszabb ideje a hiányzó cikkek listáján szerepel „z inlett (ágynemű tokanyag), konfekcionált párna- és dunnahuzat, gyermekgarbó, bébi- cipő, férfi bokaíix zokni. Ugyancsak sok helyen hiányzanak a meleg téli alsóneműk: férfi, női és gyermek svájci alsók, a gyermek és férfi gumicsizmák egyes számai gyakran nem kaphatók. A vegyesiparcikkek közöt t találták a népi ellenőrök a legtöbb hiányzó árut: a tűzhelyek és a kályhák minden típusa, a tüzesövek, üstházak, tengerimorzsolók a boltba érkezés után azonnal elfogynak, s a következő szállítmányig várni kell. Nine megfelelő mennyiségű 15-ös és 25-ös villanyizzó, hiányoznak a zománcozott «dényánric egym kedveli retű darabjai, a tízliteres de- rnizsonok. sok helyen pedig a boros-, likőröskészlelek. A nyírbátori járásban a zsiros- bödonöket hiányolják Uj. igényként vetette fel a NEB-vizsgálat Nyírbátorban az óra-ékszer szaküzletet: szükség volna olyan boltra, ahol órát és ékszereket, és ezüsttárgyakat, igényesebb, drágább ajándékokat vásárolhatnának. Más üzletek ugyanis nem tudják ezt az igényt kielégíteni, választékuk az igyekezet ellenére is szegényes. A központ megtiltotta A rendeléseket vizsgálva a népi ellenőrök megállapították: az élelmiszerboltok vezetői a szükséges árukat akadály nélkül rendelhetik olyan esetben is. amikor a raktárkészletet meghatározták. A vegyes jellegű és iparcikk- boltoknál a tartós fogyasztási cikkek beszerzése csak a központ előzetes engedélye után lehetséges. Több ÁFÉSZ a téli vásárlási csúcsidőszakra hitelt is igénybe vett. A kemecsei, nagyhalászt, rakamazi. ‘ tisza- vasvári ÁFÉSZ-ek például a szokásos árukészleten felül is sok árut szereztek be. Ez elsősorban a vas-műszaki, ruházati árukra és a TÜZEP- telepekre vonatkozott. Az Ibrányi ÁFÉSZ azonban — korábbi készlettúllépés miatt — nem engedélyezte vas- boltjának olyan áruk beszerzését — például tüzhel *. k, kerékpárok, televíziók. zománcozott-edények— amelyeket szezon előtt beszerezhetett volna, s értékesítésük biztosítottnak látszott. Később a nagykereskedelmi vállalatoktól ilyen árukból m '.r csak minimális mértékben kaptak •Jó példákat is említ a NEB-vizsgálat: több ÁFÉSZ élt a lehetőséggel, hogy a szezonra közvetlenül termelő cégektől vagy más megyei nagykerektől vásárolt., bővítette árukészletét. Bírálták viszont, több nagykereskedelmi vállalat szállítását, sok olyan megrendelést sorolnak fel, amelyeket nem téliesítettek. A népi ellenőrzés a téli felkészülést általában gondosnak találta, a tapasztalt hiányosságokról értesítették az ÁFÉSZ-ek elnökeit, javaslatokat tettek' az ellátás ja vitása ra Garamvölgryi István 50 éve történt Vadárr Ferenc M. S. ítélet a magyar népbiztosok perében
