Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-01 / 281. szám

Vtm. december I. «CST.rT-MA(5YAROR<!rA« 3. oldal A MEM állásfoglalása: Ezervagonos baromfifeldolgozó üzem Szabolcsban A Gazdasági Bizottság ha­tározata értelmében Sza. bolos-Szatmár megyében az ipaiissítás során is el­sősorban az élelmi­szeripart kell fejleszteni. Ez év április 8-ám, a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter szabolcsi látogatá­sa során is .szóba került a té­ma. A miniszter a közel­múltban már fontos dön­tést hozott ezzel kapcsolat­ban. Eszerint megyénkbe te­lepül egy évi 1000 vagor.os kapacitású baromfifeldolgozó üzem, a negyedik ötéves terv során. A Kelet- Magyaron, zá g munkatársa felkereste Ko­vács Istvánt, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisz­térium közgazdasági főosztá­lyának helyettes vezetőjét, a határozat egyik kidolgozóját. — A minisztérium közgaz­dasági főosztálya — mondja Kovács István — méréseket es számításokat végzett a következő öt év állattenyész­tési adataival, a termelés várható mennyiségével kap­csolatban. Megállapítottuk, hogy a baromfitermelés fel­futásától a feldolgozókapaci _ tás e'marad. Legellátatlanabb terület az ország északke­leti és délnyugati sarkában Lapszélen: Selejt Szabolcs-Szatmár és Zala megye. A feldolgozó iparnak erre a két „fehér foltjára” javasoltuk tehát a két eddig elhatározott baromfifeldolgo­zó üzem létesítését. Talán se­gítséget nyújt a két nagy vállalat méreteinek megérté­séhez. ha megmondjuk, hogy a hazai baromfifeldolgozó ipar jelenlegi kapacitása évi 13 ezer vagon. A két — egyen­ként 1000 vagonos — nagy­üzem tehát eléggé jelentősen növeli a baromfifeldolgozó ipar országos teljesítményét is. de valószínűleg különösein előnyös hatást gyakorol a két „fehér folt” eddigi baromfi­termelésére is. Beszéljünk eb­ben az esetben csak Sza­bolcsról. Közismert, hogy a megye adottságai különösen előnyösek a baromfi termelés további fokozására. Mindjárt tegyük hozzá azt is, hogy nem akármilyen baromfiról van szó. Az élelmiszer-gazdasági kormányzat legújabban nyil­vánosságra hozott árintézke­dései — a felvásárlási árak emelése — eléggé világosan kifejezésre juttatták, hogy el­sősorban a liba és a pulyka az a két baromfiféleség, melynek termelésnövelése népgazdaságunknak a leg­előnyösebb. A párt Politikai Bizottsá­gának emlékezetes 1965 au­gusztusi határozata — mely ma még hangsúlyozottabban érvényes — elsősorban az élelmiszeripar fejlesztését tű­zd célul Szabolcs-Szatmár megye iparfejlesztésénél. (A mezőgazdasági nyersanyagot ne szállítsuk messzire, lehe­tőleg helyben dolgozzuk fel. Ez a vertikális integráció alapszabálya.) Szerencsésen egészíti ki a szabolcsi negye, dig ötéves tervet egy „igazi” élelmiszeripari üzem létesíté­se, mint utolsó hozzáadás a következő öt év elgondolásai­hoz. Jó lenne, ha a minisz­térium igen jelentős anyagi segítségén, a megyei iparfej­lesztési alap megfelelően ará­nyos hozzájárulásán kívül a ,.jó és erős” szabolcsi terme­lőszövetkezetek — altár kö­zös társulásként is — szin­tén részt vennének a nagy­üzem anyagi megalapozásá­ban. Nem fizetnének rá, — fejezte be tájékoztatását Kovács István. Mint megtudtuk, a negyed­milliárdos beruházás Kis­várdán épül meg minden va­lószínűség szerint. (gesztelyi) Őrjárat a víz nyomán: Szétverik. Légkalapáccsal. A megszállották buzgóságá- vaL _ A ■ nyíregyházi távfűtési vezeték városi tanács előtti aknájáról van szó. Amely a múlt héten készült el. A vas- 'beton akna körül ’émbtercSfe gyűrűje áll. Figyeli, hogyan hull darabjaira az alig egy­hetes alkotás. — Jó megcsi­nálták! — hallani a véle­ményt. — Alig tudják szét­verni! De miért verik? Kiderül: az akna fedelét 10 centivel alacsonyabbra csi­nálták. Hogy ki a hibás? Az ácsok, akik zsaluztak. És a művezető? Az eddig nem vette észre. Most odarendel­tek a kompresszort, és akik az aknát készítették, bontják. Az építkezés egyik vezető­je így beszél erről: — Az a kellemetlen, hogy ez itt tör­ténik a városban, szem előtt. Ha valahol kint van, akkor az-t mondja az ember, álljon rá valaki és senki nem vesz észre sumnnL Szóval az a baj, hogy lát­szik. Mert hogy az anyag tönkrury^nt?. Nob. hát le­itóSbsoktorosszul és rossz el­lenőrzés mellett dolgoztak? Sebaj. Hogy az építők iránti bizalom meginog? Volt már ilyen is. Hogy a munka emi­att visszaesik? Hivatkozni mindig van mire. De, hogy ezt nem lehet titokban tar­tani, az már baj. Én elhiszem, hogy két tvét alatt megköt az új beton, és hogy a vezetéképítés emiatt alig csúszik majd valamit. De azokkal együtt, akik fel­háborodottan nézték1 a fele­lőtlenség és gondatlanság e müvét, mégis felteszek né­hány kérdést: lesz-e vajon felelősségre vonás amiatt, hogy a köz vagyonát —anya­got. munkaidőt — ilyen fe­lelőtlenül herdálnak él? Va­jon lesz-e valaki, akinek zsebbe vágó lesz az, hogy egy város szeme láttára bizonyítot­ta, hogy munkája szívesség, abból hiányzik a becsületes le’ kesedés. Nem nagy ügy — mondhat­nék — hiszen csak egy ak- náról van szó. De vajon hány és hány munkahelyen van- naK hasonló „aknák”, ame­lyeket utólag kell rendbe hoz­ni. Olyanok, amelyeket nein lát a köz. Ez a főutcai parádé ezért is elgondolkodtató. Mert itt a légkalapács máskor olyan kellemesen ható mun­kazaja most azt dübörgi: ki­dobott pénz, kidobott pénz... (bärget) Huszonkét szatmár-beregi tsz helytállása Nagy teljesítményű sugárfúró gépen a Vörös Csillag traktorgyár rendelésére rönkrakodó-alkatrész megmunká­lását végzi Tisza Miklós, a Baktalóránlházi Gépjavító Ál­lomás szakembere. Elek Emu felvétele „...közös gazdaságiunkat 22 millió forint kár érte. Ennek ellensúlyozására, pótlására felhívjuk és kérjük a többi árvízkárosult tsz tagságát és vezetőségét... csatlakozzanak versenyfelhívásunkhoz, segít­sük elő a károk mérséklését, a gazdagabb jövő megalapo­zását...” Szeptember 30-án fordult ezzel a versenyfelhívással a 29 árvízkárosult szatmár-be_ regi termelőszövetkezethez a fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád. Addig levélben is megkapta a felhívást vala­mennyi árvízkárosűlt tsz. Azóta 21 szövetkezét csatla­kozott a kongresszus1 ver­senyhez. „Segítjük a károsultukat Elsőnek a csengeni Lenin Tsz csatlakozott már sze ptem­ber 9-én (60 milliós kár. 1700 elpusztult hold). Vállal­ta, hogy október 31-ig beta­karít. 2200 hold kalászost el. vet, 5 mázsa műtrágyát szór ki holdanként, felszánt 3500, holdat, rendbe hozza a tönk­rement ólakat, és Luca nap­jáig a háztáji gazdaságokban is helyreállítja 700 szarvas­marha és 1500 sértés ólját. A második csatlakozó a penyigei Zöld Mező volt szeptember 14-én, és a har­madik a tunyogmatolcsi Sza­badság Hajnala szeptember 15-én. A felsorolt vállaláso­kon kívül (almaszüret, szán­tás, vetés, 5 mázsa műtrágya holdanként) a tunvogmatol- csi&k érdekes pótválialást is tetteik: mivel náluk kevés a munka, egy brigádjukat át- vezénylik az őket patronáló termelőszövetkeze t megsagí ­testre. 16-án a győrteleüd Aranykalász csatlakozásában bejelentette, hogy a kár pót­lására 20 holdon vetett cse­megeuborkát. Ugyanaznap a nábrádj Békeharcos, 18-án a szatmárcstkei Haladás _ je­lentette be csatlakozását. Egyiknél 10 árvizes lakás új­jáépítése. a másiknál ismét jelentős másod vetés szerepelt vállalásaik között és vala­mennyi csatlakozónál hang­súlyosan állítják, hogy bajba jutott tagjaikat addig is segí­tették, ezután is segíteni fog. iák. Lehet a melléküzemben is! Szeptember 21-én a tyúkó­lt: , Kossuth csatlakozott: új­ratelepíti legelőjét és bőid ti lakatosüzemének munkáját is, melytől jóval több mint évi 17 millió forint termelést vár. A pátyodi Kossuth ugyancsak 21-én 50—50 hold lucerna- es legelötelepitésről tett ígéretet és az elsők közt a vetés és a szántás, vala­mint az almaszüret befejező, sét. Érdekes a kérsemjéni Úttörő csatlakozásában az eddigi bejelentésen kívül az. hogy versenyre hívta agymás között is tagságát és jutalmul nagy összegű pénz­jutalmakat, valamint üdülé­seket tűzött ki. A gyürei Uj Barázda is 21-én csatlakozott a szépen bontakozó verseny­hez, egyebek között 16 ár­vizes lakás újjáépítési mun­kájához vállalta a szállítási munkákat díjmentesen. Az aranyosapáti Uj Élet szép. (ember 21-én kelt csatlakozá­sában a lóhere harmadik ka­szálásától remélnek jó né­hány mázsa többletet. Nagy összegű jutalmak A kis öles ve a pali Petőfi szeptember 21-i csatlakozá­sában azt írja. hogy október végéig elvet 250 hold búzát és november végéig felszánt 300 holdat. Minden csatla­kozásban külön megemlítik a termelőszövetkezetek, hogy gondoskodnak tagjaik állan­dó keresetéről. A legkésőbben érkezett je­lentésekben már egyre több teljesítés is szerepel. Példá­ul a vállaji Rákóczi lucerna- földet telepített és túlteljesí­tette kenyérgabona vetését. Vannak termelőszövetkezetek, amelyek kicserélték negatív tehénállománjmkat. A csegöl- di és császlói Bajcsy-Zá- linszky nyolc árvizes lakást épített újjá és két gépe dol­gozott állandóan az újjáépí­tési anyag szállításán, A ma­gosligeti Keleti Zöld Mező ugyancsak belvízt szenve­deti. de majdnem minden férfitagját elküldte az újjá­építéshez. Az ököritófülpösi Szamos menti korán besiló- zott és 35 fős brigádot szer­vezett az újjáépítéshez (mun­kaegységért!). A cégényoá- nyédi Dózsa Népe új legelőt telepített és nagyon bízik >6 és fél milliós kára helyreho­zásában. A milotai Uj Két október 15-én azzal csatlako­zott, hogy fokozza mellék­üzemei tevékenységét és no­vember 1-ig 60 férfit küld az újjáépítéshez. A szamossztgi Dózsa traktorosai a csatlako­zás napján már 1960 hold ve­tés befejezéséről tettek jelen­tést ás november 20-ig szán. tási versenybe szálltak egy­mással is 1667 hold meg­munkálásáért. A győrteleki Aranykalász már úgy csatla­kozott, hogy a versenyfelhí­vás 6 pontjának teljesítését is bejelentette. A tiszaadonyi Zöld Mező ügyesen átalakí­tott egy doliánypajtát ólnak, támogatja az újjáépítést és a munkát elsőnek befejező gépét a gyengébbek segítsé­gére küldte. Szép ez a verseny és mé­lyen emberi. Pártunk X. kongresszusának befejeztével szatmár-beregi árvízkárosult termelőszövetkezetek sok ezer tagja büszkén jelentheti, hogy helytállt a kongresz- szusi versenyben a ltárok helyrehozásáért Mivel az általános termelési versenyben nyilvánvalóan nem vehetnek részt, a terü­leti szövetség a közeljövőben külön kezdi meg vállalásaik és teljesítéseik értékelését és nagy összegeiket tártaié, költ a győztesek jutalmazásá­ra. G. X. Z. Havi zárás 3 óra alatt Gépi íidallfldoltjozás az likafoitlábau Vezet a köszméte, a málna Az idén tovább növekedett a Syiimölcsöskertek száma és nagysága megyénkben. Közel 100 ezer facsemetét ültettek el -közös gazdaságaink. Na­gyobb részben a meglévő ker­tek elpusztult fáit pótolták e nagy mennyiségű szaporító­anyaggal, ezzel magyarázha­tó, hogy a facsemeték iránt mutatkozó kereslet élén meg mindig a különféle almafaj­ták állnak. A megvásárolt 100 ezer csemete között 40 ezer almafa volt, s csak azért ennyi, mert a faiskolák nem tudták hiánytalanul ellátni az igényeket. Az almacsemeték között újdonságként került Szabolcs-Szatmárba az eg­ri piros fajta, amelyből pél­dául a szamosbecsi Dózsa és a napkori Kossuth Tsz-ek je­lentős nagyságú területet * te­lepítettek, a hagyományos fajták mellett. Nagy mennyiségű bogyós gyümölcs szaporítóanyagot hozott a megyébe a Szőlő-. Gyümölcsültetvény Tervező és Kivitelező Vállalat, mert a bogyósok iránt mutatkozó kereslet miatt termelőszövet­kezeteink mind nagyobb te­rületen foglalkoznak ezsek ter­mesztésével is. A magas tör­zsű köszmétéből 200 ezer da­rabot használtak fel pótlásra és új telepítésre. A csengeni Lenin Tsz üj kösamétésikert­jc 20 holdas, de telepített eb­ből például a két tunyogma­tolcsi közös gazdaság is. A bogyós gyümölcsük szapora-, tóanyagai között is volt új­donság az idén: a legújabb . angol szelekcióból származó Malyng Expolit fajta málna. Több termelőszövetkezet — például a szatmárcsekei 20, a nyírlugosi 10 holdon — Ö6Z- szesen 60 holdon telepített a hagyományos fajtánál na­gyobb szemű és mennylségi- ’ íeg több termést hozó málná­ból. E tulajdonságai miatt na­gyon keresett, a hűtő- és a konzervipar nagy mennyiség­ben dolgozza feL , Látszólag igen egyszerű, összeadó gépre hasonlító ma­sina, amelynél fürge ujjakkal kel] leütni a billentyűket és az adatokat máris a törzs­lapon latjuk vissza. Az, asz­tal alatt egy másik kis szer­kezet: végtelen papírcsíkon apró lyukakat ad a leütött számoknak megfelelően, ADDO - X 7000 Három ilyen gép van Ti- szavasvariban. az Alkaloida Vegyészeti Gyárban. Hivata­los elnevezésük szerint svéd gyártmányú ADDO—X 7000- es könyvelő automaták, lyuk­szalag lyukasztó berendezés­sel egybekötve. Ezek hiva­tottak a gépi adatfeldolgozás megvalósítására. Pontosabban ezzel a három géppel csali az alapadatokat rögzítik, s a lyukszalagot a központi gép­parkhoz beküldve lehet a részletes adatfeldolgozást el­végezni. Tiszavasváriban — ahogy az ország többi gyógyszer- gyárában — évekkel ezelőtt felismerték, hogy a termelé­si adatok rögzítése, a készle­tek nyilvántartása a hagyo­mányős könyvelői módsze­rekkel hovatovább egyre ne­hezebbé válik. A múlt évben kezdték meg a gépi adatfeldolgozásra az átállást. A N1M Ipargazda­sági és Üzemszervezési Inté­zete dolgozta ki a rendszert, amely korántsem , egyezik meg a hagyományos könyve­léssel. Az okos gépekhez fel­készült kezelők kellettek, ugyanis az adatok közlésénél a gép nyelvére kell lefordíta­ni mindent. A gyógyszer- iparra vonatkozóan egységes megjelöléseket kellett kiala­kítani például a munkaszá- moknál, a mennyiségi egység­jelöléseknél és a statisztikai adatoknál. Emellett a gyár sajátosságainak megfelelően bizonyos dolgokat külön kel­lett programozni. Alkalmazkodik a modern viszonyokhoz , A számviteli .szakemberek­nek nagy gondot jelentett • gépi adatfeldolgozásra való átállás. Az év első telében még párhuzamosan futott a gépi feldolgozás a hagyomá­nyos könyveléssel. Január 1 -tői a készletek nyilvántar­tásában vezették be a gépi adatfeldolgozást, A kívánt célt. a raktári kézi nyilván­tartás feleslegessé tételét, az év végére fogják megvalósí­tani. A gépi adatfeldolgozás nem jár feltétlenül az adminiszt­rációs létszám csökkentésé­vel. Alikor miért jó? — kér­dezhetik. Az előnye a' ha- g3"ományos könyveléssel szemben a modern gyártási viszonyokban való alkalmaz­kodásban van. A központi géppark például nem egé­szen három óra alatt elké­szíti a tiszavasvári készlet­nyilvántartás havi zárását — amit csali megfeszített mun­kával. hó végi hajrával tud­tak produkálni a könyvelők. És nemcsak egyféle beállí­tásban közli az adatokat, ha­nem a különféle, a gép ál­tal szolgáltatott táblák — azoknak, akik értenek a gép nyelvén — alkalmasak a számviteli, az utókalkulációs igények kielégítésére, képet adhatnak az egyes üzemré­szeknek, hogy jól bizonyla- tolták-e a gazdasági változá­sokat, de alapul szolgálhat­nak a gazdaságossági számí­tásoknak is. Tehát ugyan­annyi szakember munkáját igénybe véve többre képes a számviteli gárda a gép se­gítségével. A jövedelmezőségben is segít A távlatokban — a köz­ponti géppark kihasználása ezt lehetővé teszi — az anyaggazdálkodás és a bei'el­számolás munkáját is gépi úton végezhetik. Emellett az elektronikus számítógépek alkalmasak gyártási progra­mok, programváltozatok ki­dolgozására, ami egy-egy új termék vagy gyárrészleg in­dításánál egyáltalán nem kö­zömbös a jövedelmezőség szempontjából. ^ _ * h. ft. NAGY A TELEPÍTÉSI KEDV t r ___ _ j. _ ____—

Next

/
Thumbnails
Contents