Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-23 / 300. szám

BW. t m?r.iT*MAGTAnonsrAfl #. *18*1 Gazdasági jegyzetek Szerződés nélkül Nyíregyházin, a Rákóczi «■teán és a Tanácsköztársaság téren a távfűtés gerincvezeté­ke ntár elkészült, amikor a megrendelő és a kivitelező között még nem volt végle­gesen megkötött szerződés az építkezésre. A Petőfi utcai bisztró építésénél a bank megbírságolta a megyei épí­tőipari vállalatot, mert szer­ződés nélkül készült az épít­kezés. Két példa, de többet is lehetne sorolni, amelyek mind azt bizonyítják: rengeteg építkezés kezdődik meg me­gyénkben és az országban úgy, hogy a kivitelező és az építtető még nem szerződött a munkára. Az építkezés haladjon, ez a lényeg — mondhatja bárki. Valóban, a szerződés megkö­tése tulajdonképpen egy ke­reskedelmi jellegű tárgyalás­sorozat lezárása. Ahhoz vi­szont, hogy mindkét fél szá­mára megnyugtató módon —- s ami a fontos, a megfelelő áron — záruljon a szerződés- kötés előtti tárgyalás, igen komoly műszaki előkészítésre van szükség. Nemcsak egy­szeri! tervegyeztetésről, a költségvetési tételek átvizs­gálásáról van szó, hanem elmélyült elemző munkáról, amely a gazdaságosságot tart­ja szem előtt. Manapság az egységáras építkezések szaporodnak. Itt — a jelenlegi helyzetben — sokszor a kivitelező érdeke a szerződéskötés halogatása. A napi árakon kötött szerződés ugyanis magasabb nyereséget jelent az építőipari árváltozá­sok miatt Ráadásul a határ­idők végleges rögzítésénél is biztonságosabb dátumot tud­nak adni. Ismeretes viszont, hogy a beruházási igény országosan nagyobb, mint a kivitelezői kapacitás. így az építőipari vállalatok a kialakult kapcso­latok hatására kezdenek sok­szor építkezésekhez — ter­mészetesem szerződés nélkül — hiszen legyen az lakóház, óvoda vagy bölcsőde építése, nincs meg a garancia, hogy egy esetleges szerződés pont­jait betartsák. Ám az ilyen munkáknál nincs megfelelő műszaki előkészítés sem, elő­fordul. hogy a tervszolgáltatás és a kivitelezés közel azonos időbem történik. A megkötött szerződések esetében pedig — éppen a hiányos műszaki előkészítés miatt — akkorák a beruházói tévedések, hogy könnyen adnak szerződésmó­dosítást, kétségessé téve a határidők betartását. A határ­idők elcsúszása viszont nép- gazdásági szempontból is kár, hiszen több a befejezet­len létesítmény, ami még nem termel, több a félkész lakás, amiben még nem laknak. Az irányzat az, hogy a szerződéseket kössék meg előbb, s csak utána indítsák az építkezést. Mégpedig az építőipari kapacitás jobb ki­használása érdekében csak részletesen elemzett, felül­vizsgált tervekkel, érvényes szerződés birtokában. Ez ösz- szefügg a termelés szervezé­sével is, mert ha minden időben van, munkakezdés és átadás is, akkor az építőipari vállalat minden eszközét és dolgozóját egyenletes terhe­léssel foglalkoztathatja. L. B. A házak mellé Elsőnek fejezték be az őszi munkákat, a betakarítást, ve­tést, szántást a két árvíz súj­totta járás, a fehérgyarmati és mátészalkai járás földjein Szabolcsban. Igaz, esszéi szembevettiet- sté valaki, hogy sajnos, nem sok dolguk volt a betakarí­tással. És segített nekik fél ország népe. A szorgalma» munka di­cséretét akkor sem vonhat­juk meg az árvíz sújtotta Sza- mosköz népétől, ezektől az ed- aett szatmári emberektől, akiknek közben abhoz is se­gíteniük kellett — és segítet­tek is —• hogy minden csa­ládnak tető legyen ilyenkor­ra a feje fölött. Lett iß. & éppen erről van szó. Ezek a tetők, az új lakóhá­tók szép sorai kettőssé tet­ték három tucatnyi szatmári falu sorsát. Korszerű lakás­ban élnek, nem vályogos, pa- ticsos házacskákban. Jutotta hulladékanyagból arra is, hogy a régi toldozott-fokozott őlak helyett kőből, téglából épült istállók álljanak * szatmári udvarokon. Állatok is varrnak bennük, a szatmári falvak állatállománya jelen­tősen gyarapodott, a megfe­lelő anyagi ösztönzés megte­remtése itt tette meg legjob­ban a hatását Korszerű lett a falu. Szép házak, akciós rádiók, jobb istállók. Ugyanakkor a me­zőgazdasági termelés nem kö­vette ezt a gyors élőreugrá&i. Meet minden vezető szerv azon fáradozik, hogy feloldja ezt a látszólagos ellentmon­dást ,, V ízvezetekes’ ’ faluban korszerű mezőgazdaságot is akarunk, móghozsá nem hol­nap, hanem ma. Ez ' egyben azt is jelenti, hogy a jövede­lememelkedés bőven fedezze azt a körülbelül családonkén­ti évi hatezer forintot, amit az új házaikért fizetni kell. Az első lépés megtörtént. Nemcsak leggyorsabban ve­tettek, hanem jelentős meny- nyiségű műtrágya került a földekbe. Nemcsak szántot­tak, jól, kétszer is, ahol kel­lett hanem a legelők felújí­tásáért is országos tudomá­nyos akció indult, várható jó eredményekkel. Még öntöző- berendezések vásárlásáról is tárgyal, hitelbe, a vezetés, hogy a legelők a száraz nyá­ri hónapokban is dúsak ma­radjanak. Most már csak egyetlen lé­pést kell tenni a paraszti igazság érvényesüléséért, öt­ezer árvizes család kaphatna egy-egy félholdnyi ingyen le­gelőt egy-egy állatának'. A közös gazdaságoknak ez jó­formán nem jelent megter­helést. Az egy hízott állat értéke viszont ősszel meghoz­za az egész összeget, ami új megterhelést jelentett az árvizes családoknak. Az árvizes lakásokért járó évi részletek összege több millió. Ezt becsületes mun­kával meg lehet keresni jö­vőre a jó terméshozamokkal, a jobb legelőkön, az öntözés­sel — tehát a gazdálkodás korszerűsítésével. G. N. Z. Ezer vagon vetőmag a közös gazdaságoknak Körzeti elosztóhelyek létesülnek Az ár- és belvízi vetőmag­vesz eségek együttesen mint­egy 400 vagonra tehetők, ér­tékük 50 millió forintra be­csülhető. Mi várható ilyen körülmények között a jövő évi vetőmagellátást illetően? — kérdeztük a vetőmag vá- lalat nyírségi központjában. Elmondták: lucerna kivé­telével minden növénymag­ból biztosított az ellátás. A nagy mennyiségű tartalékolás miatt ezúttal' bérelt raktára­kat is igénybe vesz a válla­lat állami gazdaságoktól, tsz- ektőL Lucernamag helyett (országos hiány!) részben vö- rösheremagot ajánl a válla­lat. Az idei őszi vetések cél­jára háromszor annyi búza­vetőmagot forgalmazót a vállalat mint általában más években. Sokat kellett be­hozni más megyékből. Szol­nokból. Vasból. Baranyából, de főleg szovjet búzavető­mag-importot; utóbbi a me­gye vetőmag-ellátásának több mint kétharmadát je­lenti. A megye mezőgazdasági termelésének struktúrájában ugyancsak fontos helyet fog­laló burgonyavetőgumó-igényt tavaszi ültetés vagy előhaj- tatás céljára szintén ki­elégítette a vállalat. Terme­lés-felújításra 61 600. általá­nos szaporításra 45 150 má­zsát vettek igénybe novem­ber közepéig a termelő gaz­daságok Tavaszi igénv kielé­gítésére 10 600 mázsát tárolt a vállalat, zömmel gülbaba fajtát. Ha a tárolt mennyiség kevésnek bizonyulna, más megyékből, főleg Somogyból (ahol rekordtermés volt idén) vasv importból hoznak be. Faitaválaszték tekintetében csak a kisvárdai rózsa ielent problémát, tekintve, hogy csak Szabolcsban termelik szaporítás céljára, s a rendel­kezésre álló mennyiségnek már gazdája van. Megkezdte a vállalat a nagy jelentőségű hibrid ku­korica és tavaszi kalászos (árpa) vetőmagvak igényeinek felmérését. Az ilyen vonatko­zású megrendelések máris jelentkeznek, melyeket a vál­lalat számba vesz. s a de­cember 10-én záruló felmé­rés eredménye nyomán — a szerződéseknek megfelelően — gondoskodik a beszerzé­sekről és a kiszállításokról. Megvan a lehetősége, hogy a termelő gazdaságok egyes vetömagvakat — szerződé­ses termelésre — akár már a tél folyamán átvegyenek ég­vetési g maguk tárolják. A nagy volumenű hibrid kuko­rica zavartalan elosztására k'-zeti elosztóhelyeket szer­veznek. előreláthatólag Vá- sárosnaményban. Mátészal kán. Tvukodon. Penyigén Kisvárdán. Nyíregyházán Nyírbátorban Nyírtéten, T5- szavasváriban. (ab) Tsz, mint lakáskarbantartó Ötvenötmillió a javítás-szolgáltatás fejlesztésére Csak néhány napja — de­cember 9-én — jelent meg az Országos Tervhivatal el­nökének és a pénzügyminisz­ternek együttesen kibocsátott rendelete a termelőszövetke­zetek szolgáltatási céllal lét­rehozott melléküzemágairól — és már teljesen készen van a Szabolcs-Szatmár Me­gyei Tanács VB. mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályá­nak tavaly elkezdett felmé­rése ugyanerről a témáról. Az 55 millió forint, amit az OT vezetői a megye ren­delkezésére bocsátottak, az ár egyharmadáva.1 olcsóbbá teszi a termelőszövetkezetek­nek azokat a melléküzem létesítési beruházásait, ame­lyek segítenek a helyi, falusi lakosság gondjainak megol­dásában is. Ezt az ötvenöt­milliót. már az előzetes , fel­merések alapján kaptuk. Természetesen, ezt az ösz- szeget az Országos Tervhiva­tal nem csupán a mezőgaz­dasági termelőszövetkeze­teknek kínálta fel. Rajtuk kívül elsősorban a ktsz-elc­nek — melyeknek elsődleges feladatuk a lakossági szol­gáltatások nem is haszonta­lan, nem is gazdaságtalan munkájának megszervezése és az ÁFÉSZ-eknék is, kiknek szintén . jogukban áll a helyi szolgáltatást megszervezni. De a termelőszövetkezetek, a mezőgazdasági nagyüze­mek voltak ezúttal a legfür- gébbelt. Megértették, hogy becsületes dolog akár egy fodrászüzemet is létesíteni — ha nincsen még —, vagy gép­járműjavító részleget. (A közlekedés- és postaügyi mi­niszter legutóbbi nyilatkoza­ta nyomán a gépjárművet közszükségleti cikknek tekin­ti a népgazdaság.) Az egyesztendős kérdezge- tés nyomán összegyűlt 131 millió forintos beruházási kedvezményezés — a negyedik o te vés terv időtartamára — mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteinknél. Ez — természetes dolog —- több, mint amennyire kent van. Éppen ezért. — a ren­delet megjelenésével szinte egy időben' — a megyei ta­nács vb mezőgazdasági köz­gazdászai elkészítették egy úgynevezett ..rangsorolást’', vagyis a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti mellék­üzemágaknak azt a listáját, amit — kezdve az elsőkön — elsősorban támogatni kell.. A lista érdekes. íme: első helyen áll a lakáskarbantar­tás. Második hely a gépkocsi- javítás,. s ebben a TÁSZI kü­lön tud segíteni. Harmadik a rangsorban a háztartási gépek, mosógép, porszívó ja­vítása. Következik az elektro­akusztikai gépek, rádió, tv, magnó javítása. A lista első tíz helyének megmaradt hat helyét a következő mellék­üzemi iparágak foglalják el: áruszállítás, asztalosipari munka, bognárüzem. laka­tosüzem és a tizedik helyen a többi, az „egyéb”. Jó, ha tudják ezt a terme­lőszövetkezetek. Ugyanis „versenyeztetés” van. Aki az előbbre rangsorolt szakmát akarja megvalósítani, előny­ben részesül. (s) Minden javaslatot feljegyeznek Délelőtt az 1. emelet 117-ben A szürke hivatali helyiség­ben olyanok a térképek a falon, mint színes virágok Nyíregyháza város általános rendezési tervét mutatják, s az egyes körzetek, kerületek tarkasága kicsit az elképze­lések szinességét is sejteti. ,,Az.,elfő. emelet M|-«s, szo- ' babán van mindéi,‘a városi tanács épületében. Városlakók a térképek előtt A máskor oly kevéssé lel­kesítő hivatalba most naponta emberek sokasága látogat el. Hétfőn 50—60 ember tért be, hogy megnézze a térké­peket éis feltegye kérdéseit. Kedden már szinte népván­dorlásnak volt mondható az emberár, amely a délelőtti órákban Erdős András fő­mérnököt ostromolta. Nagyon sokan saját kis házuk, tel­kük ügyében jöttek csupán, jogos kíváncsisággal, hogy vajon mire számíthatnak a következő években. Mások közérdekű javaslatokat hoz­tak, voltak, a leik csupán kí­váncsiságból keresték fél az általános rendezési ten7 köz­szemlére kitett érdekessége­it. — Kérem, engem az érde­kel, hogy a Körte utcán lévő házunkat érdemes-e tataroz­tatok mert most 50 ezret szántunk éné. Pillanatok alatt előkerül a résztérkép, és az érdeklődő megnyugszik: területén egyelőre nem lesz rendezés. — A Csipke utcán lakik a fiam. Mi a terv ott? A vá­lasz itt sem késik: arra a területre autóparkoló és park készül. De es; a következő ötéves tervben még nem va­lósul meg. De tessék, itt a távlati terv, ebből jól látha­tó minden elképzelés. És az érdeklődő máris nézi. saját problémájából kilép, és már­is látja a város egy részének jövő tervét á térképen. — Én kérem az Öszőlő ut­ca 131. alatt lakom. Mi lesz a terület sorsa.’ És a kérdező t előtt lassan kibontakozik ä kép: egy hatalmas új 'város­rész, 3000 lakással. sok új közintézménnyel. Szinte lát­ni, ti er sajnálja, ha a terü­lete beleesik a rendezésbe. Bodzay István, Lakatos Lajos, Oláh Sándor és a sok más érdeklődő odahajol a térkép fölé, és a hírt vivő alaposságával szemléli a jö­vendő nagyvárost. Érdemes vitatkozni A sok érdeklődő rohama közben csupán pillanatok maradnak arra, hogy Erdős Andrással beszélj ele. Amit mond érdekes: — Minden érdeklődést, ja­vaslatot feljegyzünk. Érde­mes, hiszen az emberek sok jó ötlettel szolgálnak. Na­gyon érdemes a tervvel vi­tatkozni. ahhoz megjegyzést fűzni, hiszen van rá lehető­ség, hogy kiegészítsük. Így aztán elmondhatjuk majd, hogy a véleményekkel ki­egészült rendezés lesz a vá­roskép meghatározója. Nem baj az. ha valaki csupán az egyéni gondjával jön. Nem tudja kikerül ni a térképe­ket, érdeklődővé válik, és ha csak egy részét is látja meg az általános rendezési terv­nek, már az is eredmény. Már két nap alatt is kap­tunk olyan ötleteket, ame­lyek feltétlenül nagy figyel­met érdemelnek. Többet érne a terv! Azon a dálelőttön. amit u városi tanács 117-as szobájá­ban töltöttem, egy megjegy­zés volt íz, ami mindennél jobban megkapott. Egy nyugdíjas vasutas mondta, egy főiskolai tanár egészítet­te ki. Lényege: ez a köz­szemle megérdemelte volna, hogy méltóbb helyet kapjon. Olyan helyiséget, áltól tága­sán lehetett volna néző es magyarázó, ahol a falakon még áttekinthetőbben sora­kozhattak volna a térképek, ahol hely jutott volna né­hány makettnak is. Még egy jó hét áll rendel­kezésre, hogy a nyíregyházi lakosság hozzászóljon a vá­ros rendezési tervéhez. Talán azon is érdemes lenné gon­dolkodni. hogy a jövő év ele­jén, mondjuk a TIT helyisé­geibe tennék át a közszem­lét, vagy a város legforgal­masabb helyén — akár egy kirakatba is — kitennék a térképeket. Jó lenne az is, hogy ha a tervek felett nyil­vános vitát rendeznének. Mert bizonyára lennének társadalmi szervek, intézmé­nyek, magánosok, akik újabb jó javaslatokkal jelentkezné­nek. Az elmúlt néhány nap a bizonyíték: állampolgáraink nem közömbösek a köz ügyei iránt. Ha valaha, ak­kor most van jó alkalom ar ­ra, hogy ezt a közös okossá­got kihasználjuk. A város javára. Bürget Lajos Tíz ház boldogság A kisariak a Dunai Vasmű munkásaitól kaptak 30 vi- kendházat. Szép. színes ilyen ..nyaralókat’’ juttatlak egy- egy fiatalnak, akik nősültek; házasodtak — Ilyenbe költözött, s itt élte az első mézes heteket Farkas Károly. a gyarmati gépjavító dolgozója és ifjú felesége, Tóth Kati is — újságolják a tanácsnál — Közben épült részükre az igazi nagy otthon, a Tavasz, a Hajnal utcában. Májusra váriák a kisbabái Farkaiknál. tlj házba költözött kará­csonyra az ifjú házas Fodor Gedeon és Varga Ilonka is. Kádár Sándornak és Pál Gyöngyinek a szülei is árvíz- károsultak voltak. Ennek a házaspárnak sem volt hol le­hajtani a fejét. — Nemrég költöztek be az új otthonba. A bizottság mosi ad nekik ajándékba bútort — mondja a tanácstitkárnő. Péter Béla és Zeke Jolán s nagyszülőkhöz költöztek. Uj az otthon itt is. Ezek a fiata­lok bízták a jövőben. 10 es­küvő volt az árvíz óta Kis- arhan. A legemlékezetesebb az elsé és a Kádár Sándor. Pál Gyöngyieké volt. Itt azt mondják, ez volt a Jegzaja. sabb”. A barakkból épített ta­nácsháza termeiben tartották meg. Erre sokan voltak hi­vatalosak. Reggelig ropták a táncot. Régi hagyomány a meny­asszonytánc. Egy ideig sza- bódtak, tartsanak-e. Aztán ugyancsak pörgették a meny­asszonyt. — Egy óra alatt 5400 fo­rintot táncolt össze Gyöngyi­ke — emlékeznek jókedvűen az emberek Risarban. Örült az egész falu népe. de főleg Gyöngyike, az ifjú feleség, aki ebből a pénzből vásá­rolta az első berendezéseket az új otthonba. F.m.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents