Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-22 / 299. szám

t978. december SS. 1CST.BT KaG'í ArOS™„ú V. tK6Á A félévi és*íe>«ií<o nem bÍK»nií<vnin • • Minisztériumi álláspont az osztályzatok és a renduséí* értékeléséről Lapszélen: Játék ügy ben Most szerelték V Nyíregy­házán is a játszói .Tok kellé­keit, de úgy érzem, ez az az idő, amikor még nem késő az ügyben szólni, vajon mi lesz jövőre. Az ugyanis köz­tudott. hogy amit leszereltek, az nemcsak rossz és elhasz­nált, hanem elavult is. Mert mondjuk meg: a hinta, a li­bikóka ma már csak kiegé­szítő lehet egy játszótéren. Egyre nagyobb helyet köve­telnek a korszerű, újabb él­ményt ígérő játékok. Csúsz­dákra. forgókra, görgős csúsz­dára, mászórácsokra gondo­lok többet között, bár tudo­másom szerint 30 féle, térre kívánkozó játék terve fek­szik a Fővárosi Kertészeti Vállalat tervezőinek fiókjá­ban. Budapesten ezek egy ré­szét az ottani kertészet meg is építi, legyártja. lie csak annyit, amennyire szüksége van. és ez érthető, mert a főváros igénye önmagában is hatalmas. Mi van tehát a vi­déki városokkal, köjstiik Nyír­egyházával és a többi szabol­csi várossal? Itt fel-felújíí- gatják a régit. Érthető ez, hiszen roppant gazdaságtalan lenne, ha megyei szükséglet­re gyártanák ezeket, mert a játékgyártás munka- és gép­igényt». De vajon mi lenne akkor, ha egy ktsz, vagy egy tsz melléküzeme megvenné a terveket, és ráállna a sorozat- gyártásra? Bizonyára jó üz­letet jelentene, és emellett az ország egész területén örömet szerezne a játszótere­ken a kicsiknek. Terv tehát van. az ötlet is adót t. (bürget) KALANDFILMEK A SZÜN­IDŐBEN. A tanulóifjúság íz­lésének megfelelő filmekből állította össze téli szünidei műsorát a megyei moziüze­mi vállalat. Karácsonykor a Krúdyban a Félszemű seriff című amerikai, a Békében az Egri Csillagok című ma­gyar, szilveszterkor a Krúdy a Gyula vitéz télen — nyá­ron, a Gorkij a Veréb is ma­dár című magyar filmet vetí­ti. Január elején egy román —kanadai bűnügyi filmet, a Néma barikádokat vetíti a Krúdy, a Béke a Vadölő cí­mű NDK filmet, a Gorkij pedig a Katonák szoknyában című lengyel filmvígjátékot tűzte műsorára. A héten a diákok már a téli szühe et élvezik, de a pe­dagógusok előtt még ott a felelősségteljes feladat: az osztályozó értekezlet. Ezzel kapcsolatban kerestük fel a Művelődésügyi Minisztérium közoktaási főosztályán dr. Welker Ottó osztályvezetőt. — A félévi értesítő nem bizonyítvány! — mondta. Ér­demjegyeinek az a célja, .hogy a tanár, a diák és nem utolsósorban a szülő tájékoz­ta.ást kapjon: mire képes a tanuló' az iskolai munkában, milyen előrehaladást én. el félévig. Káros azonban, ha az osztályzatoknak túl nagy jelentőséget tulajdonítunk Manapsag. amikor az iskola feladata a fiatalok sietnélyi- ségének sokoldalú kibonta­koztatása, amikor a zárt is­meretanyag helyett mindin­kább a tanulók képességfej­lesztésével igyekszünk ered­ményt elérni — akkor az osztályzatokat csak az érté­kelés egyik módjának kell tekinteni. Éppen ezért azt tanácsolhatjuk szülőknek, ta­nulóknak: ne az osztályzato­kon vitatkozzanak, hanem a további teendőket- beszéljék meg. A tájékoztató során fi»* A közelgő karácsonyi, új­évi ünnepek alatt az üzletek többsége két-három napon át zárva tart. Az Utasellátó Vállalat azonban elsősorban a karácsonyi ünnepeken csúcs­forgalomra számít. Nyíregy­házán, Kisvárdán, Záhony­ban, Mátészalkán az állomá­sokon lévő elárusítóhelyek 25-én, 26-án és 27-én is szo­kásos munkarend szerint nyitva tartanak. Az átlagos­nál nagyobb mennyiségű édességgel és cigarettával ké­szültek fel, egyrészt az uta­zóközönség kiszolgálására, másrészt a városi üzletek zárva tartása miatt jelentke­ző nagyobb forgalomra. Gondoskodtak az automa­ták áruellátásáról és után­pótlásáról is. A szükséges üdítő italokat már jó előre kiszállították. A piackutatási tapasztalatok felhasználásá- ■ val gondoskodtak a nívósabb, grarazaiot kénünk a még mostanában is sok vi át ki­váltó magatartási és szorgal­mi érdemjegyek helyes értel­mezéséire. — A magaiai .ás-öísztályzat a tanuló közösségi, a szorgal­mi jegy pedig munkaerköl- csj értéi: elését fejezi, ki. A magatartás tehát nem egy. szerűen ,.magaviselet! ügy", iraméin a diáknak a kollektí­vába való beilleszkedését, az iskola vagy az osztály kö­zösségi életében Való részvé­telét jelenti, A helyes peda­gógiai gyakorlat csak olyan magaviselet! kilengéseket tö­kük fegyelmi ügynek, ami vétség a közösség ellen. A szorgalmi érdemjegy sem a tanulmányi munka merev ér­tékeléséből következik, liá­nom annak alapján kellene meghatározni, hogy » diák milyen mértékben használta M saját lehetőségeit, —r Az, hogy jelenleg már nincs fő- és melléktantárgy — folytat: ■> az osztályvezető —. azt jel-i. hogy az egyik tan­tárgy önmagában nem fonto­sabb, mint a másik. Ez azon­ban ne jelentse azt. hogy a gyerek számára bizonyos tantárgyak nem lehetnek fontosabbak, érdekesebbek. nagyobb értékű kultúr- és ajándékcikkek választéká­ról, továbbá az igényesebb vásárlók által Szívesen vásá­rolt mechanikai játékokról. Képes- és üdvözlő lapokból több tízezer áll rendelkezés­re. A vállalat központja a postával közösen gondosko­dott, hogy az utasok a kere­sett folyóiratokat megvásárol­hassák. a heti színes képes­lapok teljes választékához hozzájuthassanak az ünnep­napokon is. A vonaton utazók jobb el­látását szolgálja, hogy a cél­állomásokon, így Nyíregyhá­zán és Záhonyban az Utas­ellátó kirendeltségek az uta­zószolgálatnál mutatkozó áruhiány esetén saját üze­mük terhére is kötelesek el­látni a mozgóárusokat A nyíregyházi, mátészalkai, záhonyi pavilonok kiemelt áruellátásban részesülnek. mint a Cbbi. Hl tehát, ha a szülő — a mi ndé í tan ­tárgy bói kőtelező minimum elsajátítása melleit —* lehe­tőséget. ad arra, hogy gyer­meke speciális érdeklődésé­nek megfelelően egy tan­tárggyal, vagy egy tantárgy­csoporttal különösen sókat foglalkozzék. Ezt a szülők és pedagógusok leginkább az „átlagosztályzatok” miatt akadályozzák. Márpedig a ta­nulmányi átlagnak, a „ren­<3őségnek” tulajdonképpen _a statisztikai összesítésen kívül máé jelentősége nincs. Legfőbb bizonyíték: az egyetemi felvételeknél a „ho­zott” pontszámokat a 1L, TTI., IV. osztályban csak a felvé­teli vizsgatárgyakból kapott, osztályzatok — tehát nem á „rendűség” — és az érettségi eredménye alánján számítják ki. (Például a közgazdasági egyetemen: történetem-, mate­matika-osztályzatok, plusz éret'ségi eredmény.) A kö­zépiskolai felvételeknél is — a jelentkezési lapon szerep­lő részletes személyi jellem­zés mellett — elsősorban a magyar, a matematika és az orosz nyelv általános iskolai osztályzatai a döntőek. (A Hétfői Hírekből) Szaloncukor, narancs, füge, édesség, könyv, játék és egyéb ajándéktárgy így min­denütt van, A debreceni ki- rendeltség — amelyhez a szabolcs-szatmári Utasellátó éttermek, pavilonok tartoznak — az ünnepek alatt gépkocsi­val ügyeletet tart, központi készletből szüntetik meg az esetleges hiányokat. A nyíregyházi Utasellátó étterem 23-ról 24-ne hájló éj­jel nyitva tart. A vendégek egész éjszaka kaphatnak me­leg ételt, kávét, üdítő italt. Égetett szeszes italt viszont nem árusítanak. Készülnek már a szilvesz­ter1 éjszakára is: Szabolcs­ba 4500 üveg pezsgőt szállí­tottak. Aki valami okból ar­ra kényszerül, hogy a szil­veszter éjszakát hálókocsiban, utazással töltse: éjfélkor mi­ni pezsgőt bonthat, amelyet az Utasellátó már beszerzett, Aki az ünnepeken utazik l'olyamaioa nyitvatartási sok áru az Utasellátónál Karácsonyi szokások A karácsonyfa-állítás szoká­sa nem keresztény eredetű. A vele kapcsolatos legrégibb feljegyzést egy névtelen uta­zó strasburgi leírásában ta­láljuk, aki feljegyezve, hogy karácsonykor a város laká­saiban fenyőfákat állítanak fel és arra almát, cukrot akasztanak. Egy kultúrtörté- nész a karácsonyfában a Pa­radicsom jelképét látja, má­sok ősi, pogány szokások visszatérését sejtik benne. Ősi szokás, hogy ünnepkor zöldellő ágakat tűzlek ki a házakra, ajtókra; a régi Kó­mában az évfordulókon a szerencsét jelképező olaj-, vagy babérág díszítette a La­kást. A pogány eredet mellett szól az is, hogy az egyház kezdetben nem jó szemmel nézte ezt a szertar.ást; a strasburgi dóm híres prédi­kátora. már 1657-ben szem- rehányólag jegyezte ftei. hogy egyesek „holmi pogány rítusra emlékeztető fákat be­hoznak a házba, s azt felei- comázzák”. A szokás — ta­lán egyházi ellenkezés miatt — lassan terjedt, s először az evangélikusok bekül tok ki ve­le. majd a katolikusok is hozzájárulásukat adták hoz­zá. Véglegesen a közép- és dél német területeken hono- aodott meg. Drezdában elő­ször 1807-ben láthattok kará­csonyfát, Weimarban 1787 óta. Becsben 1820 mán a Christkindlmarkt már hoz­zátartozott a város életéhez. Svájcban még később je­lentkezett, s ott nem is kará­csonykor, hanem újévkor szokták feláll! vani. Vay Sándor szerint a ka­rácsonyfát József nádor har­madik felesége hozta be elő­ször Magyarországra. Mások szerint a karácsonyfa hazai meghonosítása Brunswick Te­réz, Beethoven szerelmese nevéhez fűződik, A múlt szá­zad első harmadában min­denesetre az arisztokráciától a polgárságon keresztül egé­szen parasztságunkig eljutott, de általánossá csak a múlt század második felében vált Petőfi, aki nem egyszer ver­selte meg karácsonyi emlé­keit, még nem tudott róla: a magyar irodalomban Jókai­nak egy, a hatvanas években írt novellájában talátkozha *un.k először vele. A karácsonynak fenyőfával váló megünneplése Európá­ban nem általános. Németor­szágtól a Szovjetunióig talál­kozhatunk vele. de az ango­lok még mindig a fa­gyönggyel feldíszített csillá­rok alatt ünnepelnek. A franciák * karácsonyfával Párizs 1870-es ostroma al­kalmából, 1. Vilmos versail les-i főhadiszállásán találkoz­tak, s a francia lakájok „bar­bár szokás”-nak tekintették. A skandináv népeknél, vala­mint a dél-szlávoknál fatus- kó az ünnep jelképe, amelyet karácsony előestéjén gyújta­nak meg, s amelynek oly las­sú parázzsal kell izzania, hogy vízkeresztig kitartson. Az utóbbi évtizedekben azonban a karácsonyfa ezek­ben az országokban is egyre jobban hódit A karácsony megünneplése, persze sokkal régebbi, minta karácsonyfa-állítás szakása Megünnepléséhez sajátos ét­kezési szokások, népi játé­kok és babonák fűződnek, amelyek ma ugyan egyre rit­kábban már, de riyomukaí feljegyezte a néprajztudo­mány. Ezek egynémelyikéber. a pogánykor hagyományainak továbbélésére i smerh etünk A karácsonyi vacsora ha­zánkban vidékenként válto­zott; néhol a hal. másutt a kocsonya, vagy a mákos gu­ba volt az ünnepi eledel, de ismerünk olyan vidéket is. ahol mézbe mártott hagyma volt az ünnepi csemege. A karácsony illetve a tél- fórdulő ünnep volt már a ré­gi kul tűmé péknél is. Elődeit a hinduknál Pangói, 3 per­zsáknál Mithras, az egyipto­miaknál Osiris, a rómaiaknál Satumus tiszteletére rende­zett ünnepekben kell keres­nünk. Ezek az ünnepek a vi­lágosságnak a sötétség felett, az életnek a halál felett való diadalát hirdették. A kará­csonyhoz fűződő régi magyar népszokások közül a „kén iá. lás”, az alkalmilag összeve­rődött kórus éneklése a ró­maiak népüdvözlő énekeinek a kései utóda; de ez is, akár az „ostyahordozás”, és a „bet- lehemezés” szokása egyre in­kább kimegy a divatból, A karácsonyi ajándékozás, az „angyalfia” szintén századok óta ismert, s a római satur- náliák gyermekajándékozási szokásait őrzi. Kiveszőben vannak a ka­rácsonnyal kapcsolatos babo­nák is: az asztal alá szórt szemes terményekkel való ál­latetetés, a „karácsonyi mor­zsa” összeszedése gyógyítás céljából, stb. A karácsony vasárnapján hajdan dívott regötéssel is egyre ritkábban találkozhatunk, s mindezek helyébe a rokonok, jóbarátok Hmerősök látogatásai léptek. S a karácsony mán ismét jönnek a munkás hétközna­pok. hogy a legközelebbi ka­rácsonyfa is mindenkinek iusson szeretet, ió falat, aján­dék a karácsonyfa alá, s is­mét együtt üliöm a feldíszí­tett karácsonyfa alatt , a csa­lád. Galambos Porcáé 1 szabolcsi rádiéakeió nyomában Tombola, áreiijüedménv, kiállítások Vít'-olesi műsorok a Ko^suíh és Petőfi rádióban kgy hónapja — november 20-án — kezdődött megyénk­ben a rádiózás fehér foltjai­nak fokozatos felszámolását segítő ked ezményes rádió- váfiriái; jscíó, amely január 31-ig tart. Az új rádiótulájdo- nosok fél évig nem fizetnek előfizetési díjat, s a vásárlá­sok könnyítésére a* OTP minden olyan rádiókészülék­re kiterjesztette ezer forinton alul js a 12 havi réssáeteh amelyet ebben az időszakban vásárolnak Szabolcs-bzawnár megyében. A megj-ei tanács vb keres­kedelmi osztályának tájékoz­tatása szerint november 20 és december 13-e között me- gyénk.ben 3347 rádiót értéke­sített. a kereslted-dem. Ebböi 1156 asztali, a többség 2191 táska-és zsebrádió. A készü­lékek zöme. hetven százaléka az olcsóbb áru rádiókból áll, amelyek vételára ezer forint alatti. A rádió vásárlásban kiemelkedik a megyeszékhely, ahol az összes készülék het­ven százaléka talált gazdára, Nyíregyháza után Fehérgyar­mat és Tisza vasvári volt a két legtöbbet vásároló község. A legkedveltebb típus a Szatmár nevű rádió volt a kereskedelem utánnendéléisse: igyekszik kielégíteni az igé­nyeiket. Megkedvelték a vá­sárlók a lemezjátszós rádiót is, különösen az Akkord 102 és a GR—4900-as típuso­kat keresik sokan, melyeket egyelőre a nagykereskedelem nem is tud kellően kielégíteni. A hordozható készülékek kö­zül nagy a kereslet a Sokol szovjet kisrádió iránt, a ke­reskedelmi osztály intézkedés sere, a Budapesti KERAV1L Vállalat 1500 darabot bocsá­tott a szabolcsi bői tóit rendel- kezésére. Megállapították a tanácsi szerveit, a tranzisztoros ké­szülékek értékesítését akadá­lyozza, hogy a vas-műszaki nagykereskedelmi vállalat raktárában hetek óta fekszik mintegy 15 ezer darab gnóm elem, a késedelmes ármegál­lapítás miatt. A rádióvásárjá- si akciót irányító megyei szervek azt is megállapítot­ták: egyes taitarékszövetk .- zeteknéi kimerült a hitelkeret — Tomyospálca, Nagyecsed, Nvínmada — s így nahéztketv-ó iliik va —- —neu tudnak további áruvásárlási kölcsönöké* nyújtani a la­kosságnak, Az akció sikerét elősegítő lépések között említették a Nyírteleki ÁFÉSZ ötletess géb ahol minden 500 forinton felül értékesített rádióhoz tombolajegyet, is adtak, s több rádiót sorsoltak ki a vásárlók között. A Dwmíbrádi ÁFÉSZ a saját tagjai álul vásárolt rádiókészülékek árá­ból 15 százalékos engedmánvt adott a kockázati alap ter­hére. A megyében több he­lyen sorra került műszaki ki­állítások, tanácsadások is, íe’ - Ítéltették a vásárlók érdeklő­dését.. A Magyar Rádió és Televí­zió szabolcsi helyszíni műso­rokkal is igyekszik támogatni az akciót. Ennek nyitánya volt a december 20-án, este a Kossuth rádióban élő adás­ként sugárzott Tornádó szó­rakoztató műsor. A folytatás­hoz tartozott a tánczenei be­mutató hangverseny a szín­házban, a Ki nyer ma „pre­mierje” az Arany Szarvas ét­teremből. Később közönségta­lálkozók. irodalmi est. Buga doktor szatmári körútja és más események színesítik a nem csupán kereskedelmi cé­lokat kitűző rádiós akció si­keres lebonyolítását. (pg) Jegyzet a tárgyalóteremből Nem volt szerencséjük? Három, ittas vezetéses ügyben is ítéletet mondott az utóbbi napokban a nyíregy­házi megyei bíróság Margi- tics tanácsa, Annyi közös vonásuk van a tényeken kí­vül, hogy a főszereplőiknek nem sok szerencséjük volt: ázt hitték, megússzák azt a néhány pohár italt. Június 29-én több helyen is szeszes italt. fogyasztott Ilyés Gyula 29 éves tunyog- matolcsi gépkocsivezető, az­tán szondával felszerelt jár­őr karjai közé futott. Egy­szer 6 már kapott büntetést ittas vezetés miatt, 800 forint pénzbírságot, most a bíróság két hónap felfüggesztett sza­badságvesztésre és három­ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Nem volt szerencséje Ma­lik János 35 éves nyíregyhá­zi villanyszerelő kisiparos­nak gém. aki ittasan felbo­rult motorkerékpárjával és megsérült, (így derült ki az ittasság.) Két hónap szabad­ságvesztést kell letöltenie és két évig nem vezethet gép­járművet. A legpechesebb talán még­is Berta Mihály 28 éves ófe­hértói vontatóvezető. Június 4-én este 3 helybeli Vass ,.t- cán vezette járművét, 9 a mozgó pótkocsira fel akart ugrani a súlyosan ittas lácz Sándor. Az ugrás nem sike­rüli, Ráczot elgázolta a ke­rék és meg is halt a szeren­csétlen ember. A balesetet nyilvánvalóan ó okozta, azért Berta nem felelős, de a vizs­gálat közben kiderült, hogy a vontatóvezető ittas. Most a bíróság három hó­nap szabadságvesztésre bün­tette és elrendelte a korábbi, négyhónapos felfüggesztett büntetés letöltését is, amit Berta baleset okozása miatt kapott. Ezenkívül egy évig nem vezethet gépjármüvet. A hírek között gyakran szerepeinek az utóbbi hóna­pokban olyanok, amelyek az ittas vezetőkkel szemben történő eljárásokról beszél­nek. Ma mór szinte általános, hogy egy-két pohár ital több ezer forintba kerül, a jo­gosítvány hosszú időre el­vesz, s az sem ritka, ha * szondázásnak börtön a vége. Ezt ma már jói tudják az emberek, ismerik a legutóbbi rendelkezéseket is erről, ame­lyek még tovább szigorítják az ittas vezetőkkel szemben kiszabható bírságokat és büntetéseket... És mégis sok az ittas veze­tő. Van, aki tudja, hogy ha ittasan ül a kormány mögé, máris veszélyhelyzetet te­remtett az úton. Van, aki ál­lítja, hogy egy-két pohárral nem árt meg, s nem lehet meggyőzni az ellenkezőjéről. Ezeknek a balesetek néha túlságosan is hangosan csat­tanó választ szoktak adni. A szabolcsi közlekedés egyik kitűnő szakembere a közúti balesetelhárítási ta­nács legutóbbi ülésén csak­nem felháborodva mesélte a háromnapos közlekedési raz­zia eredményét. Közhírré vált, hogy lesz ilyen razzia. Látták a fontosabb gócpon­tokon az ellenőrző járőröket. Mégis százon felül volt azoknak a száma, akik ekkor is ittasan ültek gépjárműre. Mi Jett volna akkor, ha nem tudják, hogy razzia lesz? Az egyik vádlott felszisz- szent, amikor meghallotta a bíróság szigorú ítéletét. De a bíróság csak a törvényeknek és a közvélemény hatásának engedelmeskedett. A józan közvéleményének, amely he­lyesli ezt a szigort. K. L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents